Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-08 / 12. szám
Irta: Noskó József, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója Az üvegházakról Senkinek sem jut eszébe, hogy a gyárakban képzetlen munkások alkalmazását szorgalmazza. Még kevésbé engedhető meg, hogy a mérnökök elégtelen szaktudással rendelkezzenek. A bulgáriai üvegházi gazdaságokban felismerték ennek fontosságát. A Tjusenjanov főtechnológus az utolsó ellenőrzést végzi a szecskavágón. mindenütt főiskolai végzettségű szakembereket alkalmaznak. A 12 és fél hektáros dimitrovgrodi üvegházgazdaságban 7 diplomás agronőmus dolgozik. Szapareva Bania-ban az 1,8 hektáros terület két egyetemi végzettségű szakembert követel. Ez az elv az egész bolgár üvegházi gazdálkodásban érvényes. Helyes is ez így. Képzett szakemberek döntsenek mindenben, s elsősorban a mezőgazdaságban, A dimitrovgrodi műtrágyagyár fölösleges melegét és páráját a mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére használják fel. A rendszert másutt is alkalmazzák. Az említett hőforráson kívül a termális ásványvizeket is szolgálatukba állítják, amiről Szapareva Bania példája tanúskodik. Itt 103 C fokú meleg ásványvíz buggyan elő a föld mélyéből; 8 atmoszféra nyomással másodpercenként 15 liter vizet juttatnak el Innen az Uvegházakba. A természetes és műhöforrásokat egyaránt kihasználják. Szemrehányást tehetünk magunknak azért, hogy eddig még nem tudtuk megoldani a „hulladék" meleg komplex felhasználását, például a vágsellyei, szeredi üzemeknél, vagy az építkezésben, ipar! vállalatoknál, Ezúttal felmerül a kérdés, a pőstyént forró termálvizet miért bocsátják kihasználatlanul a Vág holt ágába! Efelett nemcsak a mezőgazdák gondolkodhatnának el, hanem népgazdaságunk vezetői, felelős tényezői is. Másfél hektár földről betakarított 120 tonna termés minden esetre nagy elismerést érdemel. Ezzel az eredménnyel büszkélkedhetik a küstendllel üvegház-gazdaság. Egy munkésnő 800 négyzetméter területen dolgozik, ami 2400—2500 paradicsombokor gon-A klistendilei Gyümölcskisérletl ^ Intézpt bejárata dozását jelenti. A 2 és fél méter magas bokorról 3,5—4 kilő termést szednek le évente. Az üvegházi gazdaságok egymás közti versenyben állnak. 1963 december 22-én a versenyt a következő feltételek alapján értékelték: hozam, önellátás, a tiszta hozam tervének teljesítése és az export terv teljesítése. Az értékelés győztese Szapareva Bania lett: az első gratulálók az értékelésen résztvevő jugoszláv elvtársak voltak. A gazdaság további érdekessége, hogy itt az alkalmazottak — az igazgatótól kezdve az üvegház dolgozókig — mind nők. Kivételt csupán két könyvelő képez. A bolgárok kertészetben és üvegházi gazdálkodás terén az első helyen állnak. így magyarázható meg az, hogy télen és kora tavasszal ők látják el friss paradicsommal, paprikával és uborkával a nyugati államokat. Nem gondolkozhatnánk mi is arról, miként valósíthatnánk meg dolgozóink ellátását friss zöldségneművel egész éven át? Az igazgató elvtárs megjegyezte, hogy ez a szövetkezetesek kutató munkájának eredménye, mert minél jobban használják fel a vizet, mint életadó erőt, annál magasabb hozamokat érnek el. Szavai szerint a bolgár termelők az öntözés terén szerzett tapasztalataikat mesteri módon használják fel. 1951. november 5-én ünnepélyes keretek között helyezték üzembe a dimitrovgrodi vegyi kombinátot. Ma az üzem 4200 munkást foglalkoztat, 450 000 tonna foszforos, 230 000 tonna nitrogén- és folyadék-műtrágyát ad a mezőgazdaságnak. A műtrágya jelentőségét a terméshozamok növelésében itt újra hangsúlyoznunk felesleges. Stará Zagorában üzembe helyezték az ország második vegyi kombinátját, ez is jelentősen hozzájárul a műtrágyatermelés növeléséhez. Ilyen nagy erőfeszítéseket fejt ki az elmaradott élet- és munkaformák alól felszabadult bolgár nép. (Ford.: H. T.) Vegyészet és mezőgazdaság írta: B. BARANOV szovjet akadémikus A vegyészet máris sok csodatevő eszközt adott a földművelő ember kezébe. Ezek közül néhányat felhasználtak, néhányat pedig a közeljövőben kezdenek alkalmazni. Ebben a nem távoli jövőben, amikor a vegyészet adta eszközök a legújabb gépekkel együtt megjelennek a földeken, azt láthatjuk majd, hogy a földművelő veszi a talaj összetételét megjavító folyékony vegyianyagot (mert ilyen már van!), hozzáadja a megfelelő ásványi műtrágyát, gyomirtót, a kártevők elleni mérget. Ezt a tartályokba töltött keveréket aztán kora tavasszal repülőgépről vagy helikopterről permetezi a földekre. Jégből eső Ha majd itt tartunk már, vagyis a vetést szinte a levegőből öntözhetjük a szükséges vegyianyagok összességével, akkor egyetlen munkafolyamattal biztosíthatjuk magunkat a növények betegségei és kártevői ellen, s egyúttal megjavíthatjuk a talajban levő tápanyagok összetételét is. Más szóval a növények már az első naptól kezdve a legkedvezőbb feltételek mellett fejlődhetnek. Ma már ismerik a módját annak, hogy különböző vegyszerekkel közönséges esővé alakítsák át a jégesőt, A vegyipar megoldotta a levegőben levő nitrogén lekötésének kérdését. Földgáz alapanyagából ammóniát nyernek a vegyészek, akik feldolgozzák az ehhez szükséges technológiát és ezzel igen nagy szolgálatot tesznek a falusi embereknek, mert azok most már valóban teljhatalmú urai lehetnek a földnek, amelyen gazdálkodnak. Oroszországban 1913-ban mindössze 15 000 tonna nitrogén-műtrágyát gyártottak: ez természetesen csupán csepp volt a tengerben. Ma a Szovjetunió az Egyesült Álla-Új takarmánytartósítási és takarmányozási módszer ) mok után a világon a második helyen- áll a műtrágyagyártásban, 1965-re az- első helyre lép elő a mezőgazdaság i számára szükséges legfontosabb vegyianyagok termelésében, míg 1980-ra r 125—135 millió tonna műtrágyát ad , majd a szovhozoknak és kolhozoknak, . vagyis mintegy tízszer annyit, mint . most. t Százmillió tonna gabona megmenthető i Az SZKP új programja előírja, hogy 1 a mezőgazdaságban mindenütt alkal■ mazni kel! a vegyianyagokat. A műtrágyagyártás mellett ezért különböző mérgező anyagokat is kell termelnie az iparnak, hogy a mezőgazdasági üzemek eredményesen tudjanak hars colni a növények és állatok kártevői- és betegségei ellen. A vegyi labora- tóriumokban már több fontos készít- ményt kísérleteztek ki a legveszedel- mesebb gyomnövények irtására. S ez , a munka tovább tart. A vegyi gyom- i irtás révén nemcsak jobb lesz a ter> més, hanem jelentős mértékben csök- 1 ken a munkaráfordítás a növényter- mesztésben. ■ De más példát is említhetünk. ■ Moszkva környékén mintegy 400 kü: lönböző fajta rovar és egyéb mező- i gazdasági kártevő található, sok nö; vényi és állatbetegség. Említhetünk ■ azonban adatot világméretekben is: ■ a földkerekségen csupán a rágcsálók, • a rovarok és a növényi betegségek : egymagukban több mint 10 százalék: kai csökkentik a gabonafélék termé- i sét, ami csaknem 100 millió tonna gabonától fosztja meg az emberisé- i get. Pedig ez a mennyiség elegendő lenne arra, hogy biztosítsa 400 millió i ember évi ellátását. Ezért olyan fontos a kemizálás, a vegyianyagok alkalmazása a mezőgazdaságban, ezért növekszik jelentősége évről évre, s fokozódik ezzel egyidejűleg a kártevők elleni mérgező anyagok gyártása. A szovjet tudósok már most foglalkoznak a gondolattal, hogyan lehetne felhasználni a mezőgazdaságban az úgynevezett poliméreket, amelyek közül a vegyészek olyanokat is ismernek, amelyek képesek teljesen regenerálni a kimerült talajt, visszaadni termékenységét. A vegyészet tehát a mezőgazdaság szolgálatába állt. A szovjet kolhozok és szovhozok már most széles körben alkalmazzák a tudományos tapasztalatokat, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el a mezőgazdasági termelésben. Csökken Európa fakészlete Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi szervezete múlt év októberében Genfben részletesen foglalkozott Európa faellátásának jövőjével. Érdemes megvizsgálni a statisztikai adatokat. Mit is mondanak ezek? Mi lesz 15 év múlva? Európa fafelhasználása, főleg 1950 óta növekszik rohamosan. Elsősorban az iparifa-felhasználás nő erőteljes ütemben, a tüzifaszükséglet viszont Európa-szerte állandóan csökken, 1950—60 között a fafelhasználás Európában 18 százalékkal nőtt, ezen belül az iparifa-szükséglet 38 százalékkal emelkedett, a tüzifaszükséglet pedig 9 százalékkal csökkent. Mi lesz 15 év múlva? A becslések szerint 1975-ben 27 százalékkal több fát használnak fel Európában, mint 1960-ban. A fa felhasználásánál az ipari fa 46 százalékos növekedésére, a tűzifa 16 százalékos csökkenésére számítanak. Nincs elég fa Európában A szükséglet rohamos emelkedése következtében állandóan romlik Európa fakereskedelmi mérlege. 1950-ben a mérleg még mintegy 4 millió köbméter felesleget mutatott, 1960-ban pedig mér 22 millió köbméter hiány volt Európában. A becslés szerint 1975-ig ez a hiány előreláthatólag T0 millió köbméterre nő. Hogyan látják a növekvő szükséglet fedezésének megoldását a szakemberek? A genfi értekezleten résztvevő 23 ország szakembereinek megállapítása szerint nagy figyelmet kell fordítani a gyorsan növő fafajok telepítésére. Emellett a kevésbé termelékeny állományokat termelékenyebbekké kell átalakítani. A genfi határozatok szerint az eddiginél is nagyobb méretű erdősítésű programot kell megvalósítani. (MF) Ma már nemcsak az iparbsn, de a mezőgazdaságban is egyre szélesebb területen nyer alkalmazást a magasabb fokú gépi technika. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a növénytermelés gépesítése mellett egyre inkább előtérbe kerül és megoldást nyer az állattartás komplex gépesítése, automatizálása is. A gépi berendezések között az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak és mind több mezőgazdasági üzemben alkalmazzák a különböző takarmánytartósltó tornyokat, amelyek nemcsak a takarmányok kiváló minőségű tartósítást, hanem ezek betakarításának, tárolásának és etetésének komplex gépesítését is lehetővé teszik. 1962-ben Magyarországon is bemutatásra, majd a Szekszárdi Állami Gazdaságban felállításra került két darab az USA-ban szabadalmazott és a nyugat-német Mannesmann cég által forgalomba hozott ún. Harvestore takarmánytartosítő torony. Egy-egy torony befogadóképessége 405 köbméter. A két toronyban Így a víztartalomtól függően 7000—7200 q felszecskázott takarmány tárolható. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy holdanként egyszeri kaszálásnál 50 q-s lucerna-, vagy fükeverék termés esetén 40 %-os víztartalom mellett 145 kát hold termését lehet benne egyszerre elhelyezni, Silókukoricából 130 mázsás holdankénti termés mellett 55 holdról takarítható be egy töltéshez a termés. Ez a takarmánymennyiség 27 kg-os napi szükséglettel számolva 200 db 15—25 liter tejet adó tehén 4% havi szükséglete. A takarmányok befogadására szolgáló — acéllemezből készült fagy- és iégmentesen záródó, üvegzománccal bevont — tartály mellett a berendezés igen lényeges szerkezeti eleme a kihordó — vagy marószerkezet, melynek feladata a takarmány kivitele (ki. tépése) a toronyból. Tekintve, hogy a berendezésben többféle takarmány tárolható, a gyár háromféle marószerkezetet készített, melyek működéséhez más-más marótest formák és vágőkések tartoznsk. Ezek összeállításának megfelelően más marólánctípus alkalmazható a meszes takarmányok, a szecskázott silókukorica, vagy az egyéb szecskázott zöldtakarmány szállításához. A tornyot az előírt technológiai utasítások szigorú betartásával kell megtölteni. Különösen a következőkre kell gondot fordítani: 1. A takarmányt nem szabad 2 cmnél hosszabbra szecskázni. 2. A frissen vágott és szecskázott takarmányt ne juttassuk azonnal a tartályba, s minőség lényegében jobb, ha tároláskor a nedvességtartalom 40—50 % között van. 3. A töltőnyílást csak abban az esetben szabad nyitvahagyni, ha a töltést másnap folytatják, egyébként gondosan tömítve le kell zárni. A berendezés nagy előnye, hogy a csak részben megtöltött torony bármikor utántölthető. Ha a tornyot üzemen kívül helyezik, a marót két napnál tovább nem szabad a takarmánytömegben hagyni, ez esetben a marókért függőleges állásba kell állítani, szemben az ürítőnyílással. Általános szabály, hogy a marókar lehetőleg az ürítőnyílás közelében legyen. A marószerkezet mindkét Irányban mozgatható, hajtását 5,5 kW teljesítményű, 1450 percenkénti fordulatszámú villanymotor látja el. A beérett takarmány az ürítőnyíláshoz érintőlegesen elhelyezett rövid szállítócsigában, majd az etetőjászo! felett végig vezetett adagoló csigán át jut el az állatokhoz. A toronyban tárolt beérett takarmány bármikor felhasználható, minősége kifogástalan. Béltartalma az erjedés során alig változik. Amíg a hagyományos módon történő szilázs- és szénakészltés esetén a nyers fehérje 25—30 %-a, a keményítőérték 25—30 %-a is elveszik, addig a Harvestore módszerrel az emészthető nyers fehérje veszteségek szinte nullára csökkenthetők. Az oxidációs folyamatokra pedig a takarmány keményítőértékének csupán 7—9 %-a használódik fel. A torony tárolási viszonyai eszményi feltételeket teremtenek a tejsav baktériumok és ezáltal a tejsavas erjedés számára. A betárolt anyag hideg erjesztéssel konzerválódik és mintegy 3—4 hét alatt érik be, A Harvestore toronyban tárolt takarmány tápláló értékben és étrendi hatásban is alig különbözik a frissen vágott zöldtakarmánytól. Az ízletes, kellemes illatú és jól felaprltott takarmány etetése következtében az állatok etetési ideje lényegesen rövidebb ideig, 60—90 percig tárt. Nagy előnye még a rendszernek, hogy késő ősszel betakarításra kerülő takarmányok, amelyek mér kissé fagyosak és más módszerrel nem takaríthatők, ezekben a tornyokban kockázat nélkül tárolhatók. A Szekszárdi Állami Gazdaság tapasztalatai — bár még csak rövid időre tekintenek vissza — igen kedvezőek. A Harvestore rendszer a munkatermelékenység nagymértékű növelését, a költségek csökkentését és a növendék állatok súlygyarapodásának emelkedését eredményezte. Jelenleg e rendszer szerinti takarmányozással a torony mellett megépült 2 db szabadtartásos istállóban 200— 200 db. növendékállatot napi 7—8 órai munkával 2 ember gondoz. Munkaidejük kb. 3A részét a kifutó és etetőterek takarítási munkái foglalják le, E munkák további gépesítésével — mely megoldható — egy gondozó 200—300 növendékállatot is el tud látni. Ebben az esetben egy állatra havonta csupán egy órai gondozási idő fog jutni. A havonkénti súlygyarapodás 20—23 kg-os takarmányadagol^ etetése mellett 16—20 kg volt. A Harvestore rendszer alapos értékelésére és szélesebb körű alkalmazására természetesen még több tapasztalatra és további kutatásra van szükség, annál is inkább, mivel a közelmúltban a szomszédos Ausztriából is hírt kaptunk arról, hogy a Harvestore-hoz hasonló takarmánytartósító berendezést, ún. „ALKOSIL“-t hoztak forgalomba. Az Alkosil-t 100—150—200 köbméteres méretekben készítik. Az alumíniumból készült tornyot a gyártóüzemben teljesen kompletten elkészítik és a helyszínre szállítva három órai munkával üzembe helyezik. A takarmánykivételt itt is a torony első részébe épített könnyen le és felszerelhető marószerkezet valósítja meg. A marószerkezet takarmánykocsiba, vagy szállító csigára adagol. Ausztriában ezt az silóberendezést elsősorban 1—2 cm-re szecskázott, erjesztett széna készítésére használják, Tapasztalataik szerint így a szénánál többszörösen nagyobb takarmányértékű, karotinban gazdag takarmányt nyernek, A Harvestore rendszerrel összehasonlítva felhozzák, hogy az ALKOSIL lényegesen kevesebbe kerül. Amíg ugyanis az Alkosil ára köbméterenként 900 Schilling, addig a Harvestore torony köbmétere náluk 1616 Sehillingbe kerül. A két berendezés gazdaságos alkalmazásának kérdéseit természetesen majd a gyakorlat dönti el. Dr. Sütő Kálmán, Budapest 1964. február 8,
