Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-08 / 12. szám
Ügyeljünk rá. törés erőssége szerint hektoliterenként 10—30 gramm borként adunk hozzá, majd a hordót alaposan bedugjuk. A borkén elpusztítja az oxidáz enzimet és két-három nap múlva lefejthető. A lefejtett borokat kéthetenként feltöltögetjük, a dugókat havonta kifőzzük és az üres hordókat kénezzük. Gyümölcsösben: Javítsuk ki a gépeket, szerszámokat az elhasználtak helyét töltsük fel újakkal, szerezzük be a permetező anyagokat, védőszereket, oltóviaszt, gyümölcsfakátrányt és raktározzuk el. Az elraktározott gyümölcsöt válogassuk át, a romlásnak indultakat távolítsuk el és védekezzünk a raktári betegségek és kártevők ellen. Februárban gyakoriak az ólmos esők, — ilyenkor rázzuk le a havat és jégpáncélt a fákról, mert a rügyek befulladhatnak. A hernyófészkeket, száraz leveleket, gyümölcsmúmiákat, taplógombákat, fagyöngyöket szedjük le és égessük el. Végezzünk kéregkaparást és kefélést. Kezdjük meg a fák metszését, átvilágítását, a korona ritkítását, a száraz ágak eltávolítását az öreg fák ifjítását. Az ágak eltávolításánál ne hagyjunk vissza csonkot, mert az korhadást, nedvkeringési zavarokat okozna. A sebek felületét éles késsel vágjuk simára és vonjuk be sebkátránnyal. Ezen műveletekkel egyidejűleg végezzük el a ribiszke és köszméte bokrok ritkítását és a fák korona alakítását, s ahol arra szükség van, a vezérvesszőket kössük irányítópálca mellé. Hagyjunk fel azon rossz szokással, hogy a száraz faágakat és a kiásott fákat a gyümölcskert egyik sarkába gyűjtjük össze. Ez helytelen, mert a pusztulásukat okozó sok rovarkártevő és gombabetegség átterjedhet az egészséges fákra. A télvégi tennivalók legfontosabbja a vegyszeres növényvédelem. Alkalmazása előtt szedjük le a fákról a rágcsálók elleni védőburkokat, enyvgyűrűket és égessük el. A fák permetezésére lehetőleg magasnyomású permetezőket használjunk. A permezetést a korona csúcsától lefelé végezzük úgy, hogy a fa minden részét érintse. Nem árt, ha a közeli oszlopokat és kerítéseket is megpermetezzük. Fáradságos munkánk csak így hozhat igazi értékes gyümölcsöt. Kása Mihály (Nemesócsa) KUPRIKOL. A leghasználatosabb réztartalmú novenyvédőszer. Rézoxiklorid formájában kb. 30 % rezet tartalmaz. Zöldeskék pasztaként kerül forgalomba, amely a levegőn megszárad, s vízzel szuszpenziót képez. 0,5—1 °/o-os töménységben használják. Elkészítése egyszerű. A szert megfelelő mennyiségű vízzel keverjük és kész a permedé. Mivel ennek a szernek csekély a fitotoxikus (növényeket mérgező) hatása, főként a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, valamint a kertészetekben jól használható. NIROXYD. A Sandoz nevű külföldi réztartalmú szer pótlására gyártják hazánkban. Lényegében rézoxidul (kuprooxid). Permetezőszer és porozószer formájában kerül forgalomba. A Niroxid permetezőszer (40 °/o-os réztartalommal) sárgásbarna — barnáspiros színű finom por, amely vízzel szuszpenziót képez. 0,4 %-os töménységben használják. A Niroxyd porozószer (10 %-os réztartalommal) rózsaszínben játszó finom por, amely főleg a szőlő porozására alkalmas peronoszpóra ellen. KÉN. A por alakú ként már régóta használják növényvédelmi célokra. A darabos kénnek tökéletes megértésével és ótszitálásával készül. Világossárga színű, enyhén kéndioxid szagú finom por. Az őrölt kén szemcséi éles szélűek, ezért könnyebben tapadnak a növényekre, mint a kénvirág (szublimált kén) részecskéi, melyek gömbölyű szélűek, sima felületűek. Hazánkban a Sfinx jelzésű kén használatos, amely 75 % ként és 25 % talkumot (zsírkövet) tartalmaz. Az őrölt kén bevált szer az almafa, a szőlő, a rózsa és más növények lisztharmata ellen. Kénnel kora reggel, a harmat felszáradása előtt porozunk, hogy a kénpor jobban tapadjon. Az apró kénszemcsék a növények felületén oxidálódnak, s a keletkezett kéndioxid megöli a gombák fonálszövedékét. A porozást meleg napokon vé-'gezzük, hogy a kéndioxid képződés beálljon. AGROSTAN. Nedves, higanytartalmú csávázószer. A nedves csávázás abból áll, hogy a vetőmagot 15—30 percre a csávázószer 0,1—0,2 %-os vizes oldatába merítjük. Az ún. halomcsávázás esetén, amikor az elteregetett vetőmagot vetés előtt csávázóoldattal öntözik, töményebb oldatot használnak. Méhészek tanulmányútja Lenavelorszáqba A Csehszlovák Méhész-szövetség az utóbbi években külföldi tanulmányutakat szervezett tagjai részére. Valamennyi tanulmányút nagy visszhangra talált. Az ilyen tanulmányutak résztvevői nemcsak az illető országok természeti szépségeivel ismerkednek meg, hanem lehetőségük nyílik számos méhészet megtekintésére és a tapasztalatok kicserélésére ts. Ezen kívül nem egy baráti kapcsolat születik az ismerkedés nyomán. Ezeknek a jó tapasztalatoknak alapján a Csehszlovák Méhészszövetség az idén — saját tagjai részére — több tanulmányutat szervez külföldre. Egy közülük a hatnapos lengyelországi tanulmányút, oda-vissza autóbusszal. A tanulmányút ideje: 1964. június 27.—július 2. Otirány: Oswienczim. Katowice, Czestochowa, Varsó. Szopoty, Gdynia (itt fürdés a tengerben), Poznan és Wroclaw, Költség: megközelítőleg 1000 korona (zsebpénz is beszámítva). A tanulmányút iránt érdeklődők azonnal —, de legkésőbb március 7-ig — küldjék a jelentkezési ívet. pontos címmel s olvasható formában, de csakis azok, akik a Csehszlovák Méhészszövetség valamelyik alapszervezetének tagjai. Cím: Ceskoslovensky sväz vcelárov, Praha 1 — Kremensova 8. Figyelmeztetjük a méhésztársakat a jelentkezési határidő pontos betartására. Később érkezett jelentkezéseket nem vesszük figyelembe. A jelentkezési ívek összesítése után az érdekelteket részletesebben tájékoztatjuk, s a szükséges nyomtatványokat is megkapják További tanulmányutak szervezéséről az érdeklődők a VÖELÁR című szaklapban lesznek tájékoztatva. Csehszlovák Méhész-szövetség, Prága Dél-Szlovákiéban csaknem minden év februárjában már tisztító-repülésre indulnak a méhek. Ezért fontos ebben az időszakban az időjárásjelentést és a meteorológusok előre jelzését figyelemmel kísérni. Amint 8—10 foknyi felmelegedést jelentenék a fagypont fölött, elkészülhetünk a méhek első tavaszi „sétarepülésére“. S vajon miért nem szabad erről megfeledkeznünk? A tavaszi tisztítórepülés megkezdése előtt különböző intézkedéseket kell foganatosítanunk: ki kell szednünk például a kaptárak alját és tüzetesen megvizsgálnunk azokat, hogyan teleltek át a méhcsaládok és mi a teendőnk ilyen vagy amolyan esetben. Gyanús tünetek esetén, amikor szükségesnek tartjuk egyes családok megvizsgálását, villámgyorsan kell cselekednünk, hogy a kaptárok ne maradjanak hosszabb ideig nyitva. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tavaszi tisztítórepülés előtt a méhes környékét rendbe kell hoznunk: itatókat készítünk a méhek számára stb. És még valami: tegyük fel magunknak a kérdést, vajon helyesen használtuk-e ki a téli hónapokat méhészeti szakirodalom tanulmányozására, valamint kaptárak és egyéb méhészeti kellékek elkészítésére? Ha nem, hozzuk be a mulasztást! Azzal is hasznos ismeretekre tehetünk szert, ha nálunknál gyakorlottabb méhészeket látogatunk meg. Végül pedig járjunk el rendszeresen a szövetség összejöveteleire, előadásaira és egyéb rendezvényeire! Ennek nemcsak mi látjuk hasznát, hanem maga a szövetség is, amely elvárja tőlünk szakismereteink fejlesztését. 1964. február 8. Az új előírások szerint legkésőbb minden év február 15-ig kell a vándorméhészek igazolványának kiállítása iránti kérvényt benyújtani. A régebbi rendelkezések értelmében már december 31-ig kellett a vándorméhészeknek kérvényüket beadniuk, hogy a következő évre szóló igazolványukat megkaphassák. A kérvény benyújtásával egyidejűleg mindenki 50 fillér vándorméhészeti Illetéket tartozik postautalványon előre megfizetni a Csehszlovák Méhészeti Szövetség szlovákiai bizottságának minden egyes méhcsalád után, amelyeknek számát a kérvényben kell feltüntetnie. Ezt a Hozzájárulást csak az egyéni vándorméhészek kötelesek megfizetni. A családok száma szerint kivetett 50 fillérnyi illeték hozzájárulást képez a brigádtagok költségeinek fedezéséhez, akik gyorsított ütemben gondoskodnak a méhminták kivizsgálásáról a vándorméhészek számára, A kérvényeket ajánlott küldeményben, vagy személyesen kézbesítik a szövetség Illetékes alapszervezetének. A Csehszlovák Méhészeti Szövetség alapszervezetei legkésőbb 1964. április 15-ig „Vándorméhész-igazolványt“ állítanak ki a kérvényezőknek azok beadványa alapján. Igazolványokat csak azoknak állítanak ki, akik megfizették a vándormeheszeti illetékeket es akik a vándorméhészeti tevékenységhez szükséges kellékekkel rendelkeznek. Ezek a következők: 1. A vándorméhész állomáshelye tulajdonosának hozzájárulása (engedélye) a méhcsaládok elhelyezésére, 2. A mintául beküldött méhek laboratóriumi kivizsgálásáról szóló nemleges lelet (tanúsítvány). 3. Méhészeti szakértő bizonylata a méhcsaládok (álcák) eredetéről és egészségi állapotáról, amelyet a Csehszlovák Méhészeti Szövetség illetékes szervének aláírásával és pecsétjével kell hitelesíteni. 4. A méhes tulajdonosának nevét feltüntető táblácska a vándorméhészeti állomáshelyeken. Az a méhész, aki vándorméhész- Igazolvánnyal és valamennyi említett kellékkel rendelkezik, akadálytalanul folytathat vándorméhészetet nektárdús mézforrások felkeresése céljából egész Szlovákia területén anélkül, hogy külön engedélyre volna szüksége a szövetség helyi szervezeteitől. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy amíg a régi igazolványt évről évre meg kellett hosszabbítani, addig az új vándorméhész-igazolványokat rendelkezések szerint 5 évi tartamra állítják ki. Ne mulasszuk el a határidőt Télutói teendők szőlőben, borpincében, gyümölcsösben Ne hagyjuk futni az időt. Ha még nem tettük meg, tüzetesen vizsgáljuk át a szőlőtermesztés gépeit, s a kijavítottakon végezzük el a próbaüzemeltetést. A még javítatlan gépekhez szerezzük be a szükséges alkatrészeket, s mielőbb javítsuk meg; a használhatatlanokat pedig selejtezzük ki és helyüket töltsük fel újakkal. Fordítsunk gondot a huzalok, drótok, vasoszlopok beszerzésére. Készítsük elő a szőlőkarókat. Legjobb karót 30—40 éves akác, tölgy vagy vörösfenyő törzséből nyerhetünk. A legtartósabb és legerősebb a hasított szőlőkaró. A fűrészelt karók szöveteit általában megrongáljuk, ezért gyengébb minőségűek, s úgyszintén gyenge karók készíthetők az ágakról. A szőlőkarók hossza 200—22Ö cm, vastagsága 3,5—5 cm legyen. A friss fából készülteket legalább egy évig szárítjuk, mert ha a földbe verve száradnak, eldeformálódnak. A karókat 25—30, futóhomokban esetleg 35 cm-re verjük a talajba. A földbejutó részt tartósítás i céljából kátránnyal, 5—10 %-os rézgálicoldattal vagy elszenesítéssel tartósíthatjuk. Február második felében készüljünk fel a fák oltására. Készítsük elő az alanyt, az oltószemeket, tanítsuk az új munkásokat az oltás helyes elvégzésére, Ha túl sok oltanivalónk van, a hónap végén megkezdhetjük a szőlő oltását. Amint az idő engedi, hordjuk a szőlős végébe szarvasokba az istállótrágyát, komposztot. Javítsuk az utakat, támfalakat, vízlevezető árkokat, iszapolókat, nehogy egy hirtelen olvadás felkészületlenül találjon. Végezzük el a talaj forgatását, a hónap végén melegebb talajokon megkezdhetjük a szőlő nyitását és ha sok metszenlvalónk van, (késői és májusi fagyoktól mentes övezetekben) megkezdhetjük a szőlő metszését is. Borpincében: Fejezzük be az újborok első fejtését. Ez főleg ott sürget, ahol a mustot egészségtelen szőlőből nyertük és nem végeztük el szakszerű kezelését, kénezést, lenyálkázást, stb. A fejtés alapkövetelménye a tisztaság. A barnatörésre való hajlamosságot a szürkerothadás penésze okozza, mely a megtámadott szőlőbogyóban sok oxidózt termel, s ez a mustba, borba kerül. A fehérbor fejtés után néhány nappal sötétsárga, csokoládébarna, a vörösbor pedig vörösbarna színt kap és zavarossá válik. Ize, szaga kellemetlen, néha kenyérízű és poshadt. Barnatörés az első nyílt fejtéskor jelentkezik levegő hatására, gyors oxidáció csak az oxidáz enzim jelenlétében jöhet létre. Ezért fejtés előtt két-három nappal ajánlatos törési próbát végezni, A borból vegyünk ki egy-két palackkal, s ezt dugaszolatlanul szobahőmérsékleten tároljuk egykét napig. Ha a bor színe nem változik, akkor nyugodtan lefejthetjük, ha azonban színváltozás áll be, akkor a Készítsünk melegagyi takarókat A jo es kellő trágyával készített melegágy adja a palántaneveléshez szükséges meleget. De, hogy a meleget, különösen a koratavaszi fagyok idején megőrizhessük, nélkülözhetetlen az üveges melegágyaink takarása. Készíthetjük a takarókat nádból, gyékényből, vagy szalmából. Ez utóbbi a legolcsóbb, de rövidebb élettartamú. Előnye: házilag elkészíthető a téli Időszakban, amikor nagy a munkapangás. Többet érő a nád, yagy a gyékényből készített takaró. Csakhogy ezek nyersanyaga nem található meg mindenütt. A meleg megóvása mellett a takarók használatával a fényt is szabályozhatjuk. A fényszabályozáshoz nálunk elsősorban a késő tavaszi időszakban van szükség, amikor palántáinkat a kelleténél erősebb fény éri. Ilyenkor a rendszeres szellőztetésen kívül a déli órákban, amikor a sugárzás a legnagyobb, árnyékolnunk kell, s ennek legegyszerűbb módja a takarók használata. Sajnos, jónéhány szövetkezetben hiányzik még a nagyonis szükséges felszerelés, pedig a téli napokban elegendő idő állna rendelkezésre az említett és másegyéb aszközök elkészítésére. Tehát, használjuk ki az adott lehetőségeket, s a téli napokat. (kaminszky.^ MMum ide 8 Zm vmüaté (ét) A meteorológusok szerint a február első hetében eléggé változékony időjárásra számíthatunk. Felhős nappalok, időnként havazás várható, a délibb fekvésű helyeken eső, Az évszakhoz képest enyhe idő. A nappali hőmérséklet +5-+8 C fok, éjjelenként mínusz 1—mínusz 3 fokra süllyedhet, Február 8.-26. között a felhősödést esőzés követi, a magasabb fekvésű helyeken havazás. A hőmérő higanyszála nappal felszökhet plusz 8 C fokra, az éjszakai lehűlés nulla körül. A hónap utolsó hetében ismét hidegebb lesz. A délutáni felmelegedsé elérheti a plusz hármat, az éjszakai lehűlés a mínusz 5 fokot. Szakkérdésedre »^válaszolunk KÉRDÉS: Érdekelne, vannak-e a té! folyamán gyümölcsészeti és méhészeti magyar nyelvű tanfolyamok. Most, a téli időszakban, amikor a mezőgazdasági munka nagyrészt szünetel, kiváló alkalom nyílna a továbbképzésre. Ezer kívül úgy gondolom, helyes lenne, ha a csehszlovák gyümölcsészek és méhészek kapcsolatba lépnének külföldi főként magyarországi hasonló egyesületekkel és tanulmányi kirándulások keretében új módszerekkel, tapasztalatokkal gazdagodnának. (Keiecsényi János, Cata) VÄLASZ: A gyümölcsészek és kertészkedök szövetségének szlovákiai vezetőségétől azt a választ kaptuk hogy a magyar nyelvű előadások megszervezése a szövetség járási bizottságainak jogkörébe tartozik, és nerr ütközik akadályokba. Megjegyezték hogy a magyar nyelvű előadások szervezését nem központilag, hanem járásonként és eléggé ösztönösen, rendszertelenül végzik. Minden a járási önkéntes funkcionáriusoktól, valamint a járás gyümölcsészeinek és méhészeinek kezdeményező készségétői függ. A Csehszlovák Kertészkedők és Gyümölcsészek Szövetsége jelenleg a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország hasonló szövetségével vette fel a baráti kapcsolatot, ahová ez évben a szövetség tevékeny tagjainak részvételével tanulmányi kirándulást is szervez. Sajnos, ezek a hitnapos, autóbusszal tervezett kirándulások eléggé költségesek (Németországba 1500 korona, Lengyelországba 1200 korona), s minden egyes résztvevőnek saját költségén kell utaznia. A járási bizottságok azonban fölvehetik a kapcsolatot pl. a magyarországi gyümölcsészeti és méhészeti csoportokkal és a megengedett turista-látogatás keretén belül teljesen önállóan szervezhetik meg a tanulmányi kirándulást. Ilyen esetben, mivel kis távolságról van szó, az utazás nem lesz olyan költséges. KÉRDÉS: A hosszú tél folyamán legalább egyszer szeretnék meghallgatni egy jó magyar nyelvű szakelőadást a gyümölcsészetről. 1960 tavaszán egy háromnapos növényvédelmi tanfolyamon vettem részt Lőcsén. Három nap rövid idő, de mégis már ma nem szégyenlem a kertemben termett almát bárkinek megmutatni. Persze, nem került kevés munkámba, amíg a 25—30 éves elhanyagolt fákat megszabadítottam a gombabetegségtől, a pajzstetűtől és számtalan más betegségtől. Még sok tennivaló volna, de sajnos, a szepsl járás megszűntével az előadók — mondhatnám, hogy a falu apostolai — is eltűntek a falunkból. Továbbá egy kérdés foglalkoztat: 1961-ben, 1962-ben és 1963-ban a téli nyugalmi időben Aspersannal, Nitrosannal permeteztem és 1963 őszén lombhullás után Emuldrinnal. Szeretném tudni, hogy a karbolineumos és olajos anyagokat szabad-e minden évben használni, vagy ha nem, miért nem, és milyen új anyaggal lehet védekezni a pajzstetű ellen. (Szaszák János, Alsólánc) VÁLASZ: Első kérdésére Keiecsényi elvtársnak adott válaszunkban keresse a feleletet. Ami a permetezést illeti, a karbolineumos és az olajos anyagokat nem lehet állandóan használni, mivel az évek folyamán eltömik a gyümölcsfa légzőnyílásait és növekszik a vegyszerek fitotoxikus hatása. Olaszországban a karbolineumokat (kátrányolajokat) és faolajokat például három éven át használják, majd a negyedik évben mészkénlével permeteznek. Javasoljuk, hogy gyümölcsfáit mészkénoldattal kezelje. A kész mészkénlét nálunk Sulka néven hozzák forgalomba. 15 %-os oldatban használja. A mészkénlé egyike a legrégibb kéntartalmú gombaölő szereknek és hatásosan lehet vele védekezni a pajzstetű ellen is.‘ Hatását a benne levő kénes mészvegyületek (kalciumpoliszulfidok) adják. Kénporból és mészből készül, vízzel való főzéssel. A barnás-vörös színű kénhidrogénre emlékeztető folyadék, az ún. törzsoldat vízben oldódik és világossárgától vörösbarnáig változó árnyalatú permedét ad. Méhészék és gyümölcstermesztők továbbképzése