Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-08 / 12. szám
Igaz történet Nincs rá parancs Az elmúlt napokban néhány Tátra alatti mezőgazdasági üzembe látogattam. Gerlachov községből autóbusszal folytattam az utat. Elképzelni is szörnyű, milyen helyzetbe kerülök, ha például az autóbusz vezetője ilyen szavakkal illet: „Svitbe csak a batizovcei megállótól vihetem az utasokat, szíveskedjék odáig gyalog jönni, ott megvárom és tovább viszem.“ Ügye, hihetetlen? Manapság ilyesmi nem történhet! Szerencsémre, velem se így történt, felszálltam a buszra. Egyik utitársam javaslatára Batizovcén megszakítottam az utat, mert ott valóban lehet találkozni — ha nem is egészen ilyen — hasonló esettel. Aki kíváncsi, bizonyító választ kaphat a szövetkezet állattenyésztési csoportjának vezetőjétől... A batizovcei szövetkezet naponta néhányszáz liter tejet ad el a sviti tejüzemnek. A tejet termelő közös állományt három istállóban helyezték el. Az egyikben az elmúlt év novemberének közepén 93 teljesen egészséges tehenet összpontosítottak. Ezektől naponta 300—380 liter tej kerül a közellátásra. Ez rendjén is volna, de milyen körülmények között? Tudvalevő dolog, hogy a tej elszállítását a termelő üzemből a tejüzembe többnyire a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat teherautói végzik. Ennek végrehajtását a szállító vállalat és a tejüzem közötti szerződés biztosítja. Amikor adott esetben ez a szerződés napvilágot látott, a batizovcei tehenek még csak két istállóban „laktak“. Ennek alapján a szállító vállalat is két tejátvevő „megállóra“ kötelezte magát Batizovcén. Igen ám, de a helyi szövetkezetnek közben sikerült 93 tehenet teljesen mentesíteni a betegségektől s érthetően az egészséges állatokat elkülönítették egy harmadik istállóba. Ez körülbelül 50 méterre fekszik a másik kettőtől, de a „tejesautó“ itt nem állhat meg, mert nincs rá „parancs felülről" ... Mint jómagam, a szövetkezet állattenyésztési csoportjának vezetője is úgy gondolta: ilyen kicsiséget azonnal rendezni lehet. Még abban az időben, amikor az egészséges teheneket átvitték a harmadik istállóba, telefonon át kapcsolatba lépett a sviti tejüzem vezetőjével, Mares elvtárssal és kérte a harmadik „tejátvevő megálló“ létesítését, Az ígéret elhangzott: „Január elsejétől minden a legnagyobb rendben lesz, de a szövetkezet ezt írásban kérje ...“ A kérvény egy napot sem késett, az elintézése annál inkább. Beköszöntött az új esztendő is, minden maradt a régiben. Ezek után a szövetkezet — a hivatalos utat betartva — a tejüzem felsőbb szervéhez, a Poprad-Vel'ká-i igazgatósághoz fordult. Ott rögtön megadták a választ: „Nem lehet a batizovcei EFSZ telepén egy harmadik „megállót" létesíteni (nem állhat meg 50 méterre! távolabb az autó), mert az jelentősen növelné a tejszállítás tervezett költségeit... talán majd jövőre.. És addig a fejőnők ugyanúgy hordják nap mint nap a nehéz kannákat, amint azt november 15-e óta teszik. Ők nem akarják, hogy a naponta kifejt 300—380 liter tej a telepen maradjon, ne kerüljön a közellátásra. Inkább lecipelik a másik két istállónál álldogáló autóhoz. A sofőr már kötélnek állna, sajnálja az asszonyokat, de fél. Nincs rá parancs, hogy ötven méterrel távolabb is megálljon. Hogy milyen szigorúak tudnak lenni egyesek az újítások betartásában, — de hányszor tudatosan és nem ilyen mértékben szegik meg az előírásokat?!... Kézdy G. Disznóölés Nyúzzák a táskánakvalót a kétmázsásról. Egyelőre még csak a füléből kóstolhattak... A pulykák kottásának megakadályozása Erős megvilágítás hatására (1 m2 —100 watt) a kotlás megakadályozható. Amerikai kísérletek szerint huszonnégy órás világítás csak részsikert hozott. (Turkey World) Ha már kettévágták, az asszonyokra vár az egyik legnehezebb munka, a belek mosása. De megéri a fáradságot, mert a házi kolbász és az illatos hurka kitűnő ínyenc falat. Foto: Bállá — Milliós értékek a szabad ég alatt A gépek javarésze a szabad ég alatt, csupán egynéhányat tettek fedél alá, mégpedig az istállóból átalakított garázsba. Ez azonban kicsinek bizonyult a temérdek gép elhelyezésére. Reggel fél nyolc. A traktorok tankolásra készen állnak az üzemanyagraktár előtt. Jesztreby László mechanizátor áll a naftakútnál, s pontosan beírja, ki mennyit merít. — Ez a rendje-módja — jegyi meg, amikor a fogyasztás iránt érdeklődtem. — Komplexbrigádban dolgozunk, fontos a nyilvántartás pontos vezetése — fejezi be mondanivalóját, miközben a traktorok kirobognak az udvarból. A vetőmagot már kitisztították, most hordják a trágyát, homokot szállítanak és a gépeket javítják. Bizony, van mit csinálni a nagygéresi javítóknak. Húsz kerekes és négy lánctalpas traktoron kell elvégezni a kisebb-nagyobb javításokat. A munkagépek (vetőgép, műtrágyaszóró, kultivátor, borona, henger stb.) készen várják a tavasz érkezését. Sokkal nagyobb baj az alkatrészhiány, emiatt a javításra szoruló traktorokat nem tudják összerakni. Mindig csak ígérik, majd ekkor, majd akkor kapnak valamit, de ahogy jelenleg is kinéz a helyzet, semmiféle alkatrészre nincs kilátás. A nagygéresi szövetkezet azok közé a mezőgazdasági üzemek közé tartozik, amelyek jól használják ki mindazon lehetőségeket, amelyek az új technika és technológia terén adva vannak. Ezt bizonyítják a komplexbrigád sikerei, akik minden munkaszakaszon becsülettel megállják helyüket. — Nem lenne itt semmi hiba — mondják a szerelők —, ha engedélyeznék a gépszín építését. — önsegéllyel akarták, de a felsőbb szervek nem adták beleegyezésüket. Nem tudják megérteni, miért néznek el úgy a dolgok felett. Égető szüksége van rá a szövetkezetnek. Milliós értékek elhelyezéséről van szó. Gépeik javarésze fele idő alatt tönkremegy, mert az időjárás vasfoga könyörtelen. A fent említett hiányosságok ellenére sincs elkeseredés. Kalán István és Brezina Sándor javítók. Takács József és Nagy Balázs kisegítők mindent megtesznek feladatuk időbeni teljesítéséért. A traktorosok is segédkeznek a javításoknál. Ez nagyon is fontos, mert a javítási időszak végefelé járunk. Meg aztán a Bodrogközben hamarabb jön a kikelet, s a munka egész zöme gyors ütemet kíván. Ami a leglényegesebb, a gépek megkövetelik a minőségi javítást, mert csak így mehet jól egész éven át a munka. Hasznos újévi ajándék Az év elején főiskolát végzett, és már gazdag tapasztalatokkal rendelkező főagronómust kapott a barti szövetkezet. De ezen a hasznos újévi ajándékon kívül még más kedvező feltételekhez is hozzájutott az új évben a szövetkezet. Az egész ország szövetkezetesei nagyon várták a hitelezésre és pénzellátásra vonatkozó előírások változásait. Az új rendelet tanulmányozásánál szinte utcahosszat hámozhatjuk ki azokat a pontokat, melyek az EFSZ-ek hitelezésének egyszerűsítését és könynyítését célozzák. Az előző előírások gyakorlatával szemben 1964. január í-éiől üzemi hitel folyósítható a munkaegységek előlegére. A folyószámlából való kifizetéseknél sorrendben utolsó helyről a másodikra került a tagság jutalmazásának összege, továbbá a szövetkezetek, a fizetési kötelezettségek összetorlódásánál a bankban tartalékolhatják az előlegek kifizetéséhez szolgáló teljes összeget a befutó bevételekből. Ez csupa «olyan intézkedés, amely megszünteti azt az áldatlan állapotot, mely szerint a pénzügyi nehézségekbe jutott szövetkezetek dolgozói gyakran csak hónapok után jutottak pénzhez. Most már biztosan számíthatunk a tagság érdekeltségére, sőt ezzel a hasznos kulccsal fokozatosan továbbfejleszthetjük az anyagi ösztönzés magasabb formáit is. — Az évi tervünk elkészítésénél, a prémiumrendszer lefektetésénél már élünk az új irányelvek-adta lehetőségek kihasználásával. Igazán hasznos újévi ajándék — mondja Csákváry Ferenc, a barti EFSZ ökonómusa. Gábris József (Érsekújvár), Rendet kell teremtenünk a beruházási építkezésben! Abban a cikkben, amely „Több céltudatosságot a beruházási építkezésbe!“ címen 1963. augusztus 6-án megjelent a Rol'nícke noviny-ben és a Pravdában, a cikkírók a mezőgazdaság fejlesztésének egyik jelentős szakaszát érintették. Azt a szakaszt, amelyen főleg az utóbbi időben számos hiányosság felgyülemlett. Ezek a hiányosságok pedig a szó szoros értelmében elkeserítik mezőgazdasági üzemeink dolgozóinak életét. A hiányosságokat, amelyek az utóbbi időben a beruházási építkezés terén keletkeztek, mindenekelőtt a következő tényezők idézték elő: ® xMezőgazdaságunk követelményeit fejlődésének első szakaszában, eredményesen kielégítették azok a terjedelmes beruházási létesítmények, melyekre állattenyésztési termelésünkben a közös gazdálkodás biztosítására szükségünk volt. Ezen alapvető kérdés megoldása után meg kellett teremteni — mindenekelőtt a termelés összpontosításának szemszögéből — a mezőgazdasági termelés magasabb műszaki és technológiai színvonala felé történő átmenet feltételeit. De a kitűzött cél felé törtetve, az elhamarkodottság egész sorát kellett észlelnünk a gyakorlati megvalósítás folyamán. Széles méretekben hozzáláttak olyan létesítmények építéséhez és technológiai berendezések szereléséhez, amelyeknek indokoltságát és feltételezhető célszerűségét sem tudományosan, sem gyakorlati tapasztalatokkal nem lehetett alátámasztani. Egyes vezetők személyes kezdeményezésének hatására gyakran ellentmondást nem tűrő konoksággal vezették be az új technológiát és a beruházási építkezéseket. Az állattenyésztés céljait szolgáló létesítmények műszaki és technológiai elrendezésének módja mellett ezek az önkényes döntések (Szencen, Sládkovicovón, Galántán és egyéb járásban) nemleges eredményekhez vezettek. A központ^ irányítás jelenlegi lazulása ezen a részlegen, valamint a beruházási építkezés terveinek nem kielégítő egybehangolása az anyagi-műszaki szükségletek tervével károsan nyilvánult meg főleg magukban a mezőgazdasági üzemekben, tehát szövetkezeteinkben is. © Mi az oka annak, hogy a mezőgazdasági épületek a jelen időszakban nem felelnek meg gyakorlati rendeltetésüknek termelési és üzemeltetési szempontból (például az egyes körzetek mikroklimatikus viszonylatában)? Az a tény, hogy a mezőgazdasági építkezések tervezőinek nincs eléggé jó viszonyuk a mezőgazdasági termelés tulajdonképpeni üzemeltetéséhez és, hogy az általuk javasolt épülettípusokat nem vizsgálják felül még kísérleti üzembe helyezésük állapotában. Nem kisebb mulasztás terheli a beruházási közegeket ellenőrzési fegyelmezetlenségükért és az épületek hivatalos átvétele alkalmával tanúsított felületességükért. © A mezőgazdasági termelés műszaki és technológiai színvonalának fokozására irányuló átmenet terén sokkal marad adós a tudományos és kutatómunka, jóllehet a CSKP XII. kongresszusának határozata értelmében éppen a tudomány felelős a technológia alapjának lefektetéséért, a termelés kibontakoztatásáért, valamint a mezőgazdasági és ipari termelés közötti színvonal fokozatos kiegyenlítéséért. A tudományos és kutatómunka által egyes esetekben nyújtott alapvető feltételek (például a tehenek szabad istállózása) nem nyertek elegendő beigazolást a gyakorlati üzemeltetésben, úgy, hogy széleskörű általánosításuk során számos részletkérdés megoldatlan maradt a gyakorlatban. © Az új műszaki és technológiai kérdések megoldásának nem kielé, gítő ellenőrzése károsan éreztette hatását a mezőgazdasági üzemekben, amikor megvalósították a T— 174 típusú, nagy befogadóképességű tehénistállók építését. A káros hatás ugyancsak megnyilvánult a szállított gépi berendezéseknél — amihez nem csekély mértékben hozzájárul anyaguknak felette silány minősége és gyártási módszerük felaprózódása, ami viszont megnehezíti a technológiai irányzat tökéletesítését. A mezőgazdaság gyakorlati szükségletei és a berendezések szállítása közötti ellentéteket még jobban elmélyítette az a tény, hogy nem döntötték el időben, ki lesz a technológiai berendezések általános szállítója. A mezőgazdasági beruházási építkezés válságos helyzetével 1963 augusztusában a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége is foglalkozott, amikor az intézkedések egész sorát fogadta el sürgős orvoslás céljából. A kutatás terén már az 1964-es és a további évekre összeállított tervekben megnyilvánul az igyekezet a termelés nagyüzemi technológiája összpontosításával és szakosításával öszszefüggö alapvető kérdések megoldására. Tehát az építkezésnek, a gépek rendszerének és az új technológiának azon alapvető kérdéseiben, amelyek hivatottak lesznek kötelező, szilárd alapot teremteni a tervezetek kidolgozásánál. Az új terveket először kísérleti építkezés formájában kell megvalósítani, és csak kielégítő eredmények esetében lehet hozzálátni további építésükhöz. Az ilyen intézkedés biztosítja a műszaki fejlődés céltudatos irányítását, mert tudományos felismerések és gyakorlati tapasztalatok képezik kiindulópontját. Ez az eljárás egyúttal megköveteli a beruházási építkezés egyetemesítését, vagyis nem csupán nagy teljesítőképességű létesítmények, hanem olyan berendezések felállítását is, amelyek az előbbiekkel szorosan összefüggnek (raktárak, szárítók, silógödrök, szociális létesítmények, műszaki hálózatok stb.). Ennek azonban az az elengedhetetlenül szükségessége, hogy az egyes üzemek szakosítása szempontjából minden egyes járásnak meglegyen a mezőgazdasági termelés további fellendülését célzó, világos célkitűzése. Tekintettel arra, hogy a beruházási építkezésnek ezt a módját az 1964— 1965-ös években nem lehet még minden egyes járásban meghonosítani, a beruházási építkezésnél ezekben az években előnyben kell részesíteni a már megkezdett építkezések befejezését, valamint az épülőfélben lévő berendezések hiánytalan kiegészítését a technológiai irányelveknek megfelelően. A beruházási eszközöket silóberendezések, raktárak és egyéb múlhatatlanul szükséges építmények létesítésére kell fordítani. Szélesebb terjedelmű beruházási építkezéseket csak ott lehet kezdeményezni, ahol a mezőgazdasági termelés előrelátható fellendítésének tervét az építkezés vonatkozólag már jóváhagyták. Ezzel az intézkedéssel már 1964-ben meg kellene akadályozni az építkezések túlzott méretű széthúzását és fokozni a ráfordított beruházási eszközök hatékonyságát. Ezt a célirányosságot követik a mezőgazdasági politikában a már 1963. október 1-én újonnan megalakított kerületi és járási mezőgazdasági beruházási igazgatóságok. A tervezés elkészítése részlegén ugyanakkor áttértek valamennyi mezőgazdasági tervező intézet egységes irányítására. A mezőgazdaság további berűházási építkezésének biztosítása és a felgyülemlett hiányosságok kiküszöbölése megkövetelik, hogy az összes érdekelt szervek következetesen végrehajtsák a CSKP Központi Bizottsága és köztársaságunk kormánya által elfogadott intézkedéseket. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztályának dolgozói: Ján Kuchár, a műszaki fejlesztési osztályvezetője, Jozef Malo, a gépesítési és villamosítási részleg vezetője, Ladislav Pánik, a beruházási építkezések vezetője. Vadász* torsán ff Meglepő volt a fogadtatás. A terem sivár falairól fenyőgallyakkal körülvett szarvasgancsok díszelegtek. Kitömött állatok futásra kész lába, madarak kitárt szárnya jelezte, hogy nem mindennapi dolog történik. A terem szokatlanul ünnepélyes külsőt öltött. A fehér terítés asztalok mellett egyenruhás erdészek, vadászok, feketébe öltözött vendégek ültek. Melegség, barátság áradt mindenből. Meghatódva ültem le egy szunnyadozó bagoly alá. A Jabloncai Vadászszövetség nem véletlenül választotta évzáró közgyűlésének helyét Körtvélyesen, hiszen már hagyománnyá vált. A tágas művelődési ház, a jó körtvélyesi borocska éppen olyan csábító, mint a finom vadászpecsenye. És ez itt mind megtalálható. ☆ ... A meghívókat már egy héttel előbb szétküldték. Százötven ember kezében rezdült meg az ízléses meghívó; no, most egy jót mulatok — gondolattal. S a gondolatot tett követte. Külön autóbusszal érkeztek a vendégek a szomszéd falvakból, távolabbi helyekről. A 21 tagú vadászszövetség elnöke, Illés bácsi régi vadászként köszöntötte társait. Rövid, de szívélyes beszédében hangsúlyozta, hogy a jó vadász nemcsak a vad lelövésére, hanem a nevelésére és ápolására is gondol. Szavaiból kitűnt, hogy többéves tapasztalatait szeretné átadni vadásztársainak is. A részletes beszámoló P o 1 g á r y Géza vadászgazdát illette. Ő a vadászok „feje“. Példamutató munkájában — a terem díszítése is az ö leleményességét dicséri — hanyagságot nem tűr, ha a vadakról van szó. Ha a kötelessége úgy kívánja, esőben, sárban, hóban, fagyban az erdőt rója. Etet, ápol, de a lelövést sem sokáig halogatja. A múlt évi kegyetlen tél nagyon meggyöngitette a vadállományt. Nagyon meg kellett válogatni a megmaradt szárnyast, őzet. nyulat. Csak a gyenge vagy idős állatokat lőhették -le. Ennek következménye lett aztán, hogy a húseladási tervüket csak 98,6 százalékra teljesítették. Szám szerint az állatokat lelőtték, csak a kiló nem fedte a tervet. Golyó alá került 18 szarvas, 5 őz, 20 nyúl. A vaddisznók ügyesebbek voltak a vadászoknál. Mindig megszimatolták a veszélyt, s kereket oldottak. Egész éven át egy disznó sem akadt puskacsőre. De mit tesz a vadászszerencse! Jött az évzáró, valamiből ízletes pecsenyét kellett készíteni. S egyszerre csak megjelenik a láthatáron egy vaddisznó. Több sem kellett a szemfüles vadászoknak ... Piff, puff, s már meg is volt a finom vadászpecsenyének való. S ezzel a lövéssel mindenféle kötelességüknek eleget tettek. A vadászok nemcsak a vadászatban példamutatók. A társadalmi munkából is kiveszik részüket. Vállalták, hogy személyenként 16 órát ledolgoznak a szövetkezetben, s ezt a lehetőség szerint közösen végzik el. ☆ Az évzáró gyűlésnek vége sem volt, mikor megérkezett a környéken híres „Somodi zenekar“. Percek alatt emelkedett a hangulat, a jókedv. A poharak megteltek zamatos borral, s aki csak a lábát mozdíthatta, táncraperdült. A hangulat a tombola sorsolással ért tetőfokot. A kismalac, s a többi értékes nyereménytárgyak megtalálták gazdájukat. Farsangi hangulattal, széleskörű jókedvvel zárult a jabloncai vadászszövetség évzáró taggyűlése. Zs. S. 1964. február 8» 3
