Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-08-14 / 65. szám

Egyesítés ®8őtt és után 1962 január elseje nagy forduló­pontot jelentett a dunaszerdahelyi járás felbári, bodaki és süllyi EFSZ- ének életében. A bodakiak elég jól gazdálkodtak, de a másik kettőről már nem mondhatjuk el ugyanezt. A kis terület, áz aránytalan munka­erő-elosztás, a gépesítés alacsony foka nem tette lehetővé számukra a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítá­sát. Az állattenyésztés sem ment úgy a két szövetkezetben, ahogyan kel­lett volna. Az egészséges állatokat nem tudták elkülöníteni a betegektől, így nagy részük megkapta a TBC-t. Végül 1961 decemberében a taggyű­léseken — bár nem egyhangúlag — elfogadták a három szövetkezet egye­sítésére vonatkozó javaslatot. A lépés meghozta a maga gyümöl­csét. Az egyesített gazdaság képe rövidesen megváltozott. A bodaki részlegen például, addig 360 hektár volt a szántó, most 650 hektár. Ha­sonló a helyzet a másik két részlegen is. Az egyesítésig bokros, nedves ter­méketlen területeken most naprafor­gót, lent és más növényeket termel­nek. Lehetővé vált továbbá, hogy az egészséges állatokat a bodaki részle­gen összpontosítsák. Jelenleg 960 szarvasmarhájuk van, ebből 600 egész­ * ll séges. Póda Béla ökonőmus szerint 1965-re teljesen felszámolják a be­teg állományt. Fellendült a baromfi­­tenyésztés is. Az állatok száma össze­sen 11500 darab. Ebből 1000 db a törzsállomány, melyet jövőre 2000-re emelnek. Már 1962-ben túlteljesítet­ték a tojáseladási tervet. 1963 június végére a tervezett 402 500 helyett 468 000 tojást adtak le. Ez a szép ered­mény a gondozók — Herberger Ist­vánná, író Ernőné, Menyhárt Ilona és a többiek — lelkiismeretes munkáját dicséri. A szép eredmények elérését előse­gítette a prémiumrendszer is. Az egyesített szövetkezet vezetősége a terv teljesítéséért célprémiumokat állapított meg. Ha a tervet túltelje­sítik a tagok, a terven felül termelt áru értékének 5—10 °/o-át kapják jutalmul. Ez ösztönözte versenyre a dohánytermesztő csoportot, valamint a bodaki és sülyi kertészetet. A do­hánytermesztő csoport az első törést három héttel hamarább végezte el, mint tavaly. Az első szállítmányt jú­lius 25-én vitték Komáromba. A 11 mázsa dohányért 22 778 koronát kap­tak. Szép termés Ígérkezik a nemesí­tett manlenből is, melyből 10 hektárt termesztenek. Egyes parcellákon meg­*-*★**-»*»»■**■**-* k+f* ********************** it,***** *★*★*! Két kettős a kroméfízi járásból. Frantiéek Siska, Jozef Vizula kombájnosok Zdenek Hanulik és Alojz Danek a bósi szövetkezetben segítettek. Összesen 226 hektárt arattak le és 48 vagon gabonát csépeltek el. Képünkön Kelemen Gyula, a pártszervezet elnöke szívélyesen búcsúzik tőlük. Foto: Balazic A lévai járásbíróság július 18-án tárgyalta a bori-i EFSZ pénzügyei körül lejátszódott manipulációkat. Szemerédi Lajos, volt pénztáros és Bobcsík Ká­roly volt elnök a vádlot­tak padján ültek. Mun­kás, illetve kisparaszti származásuknál fogva nem lett volna szabad ennyire süllyedniük. Mind­két ember még tavaly, illetve an­nak előtte indult el a lejtőn lefelé. Elkezdték és nem volt többé meg­állás. Többrendű csalás, okiratha­misítás volt a kezdet, majd a vád­lottak padja és az ítélethirdetés a folytatás. Szemerédinél a megállapítások alapján 1961-ben kezdődött, arrii­­kor a tagok júliusi fizetésére 42 980 koronát vett fel a bankból, s mint az ellenőrzésnél kiderült, az említett összegből 896 koronát zsebrevágott. Tavaly pedig a tag­ságtól különböző ürügyek címén 2876 koronát vett fel, amelyet se­hová be nerh vezetett. A bíróságon elmondta, hogy a pénzt fuvarokért és darálásért fizették be nála. Állí­tólag azért „tartotta magánál“, mert a pénztári napló az ellenőrző bizottságnál volt. Ügyetlen mellébeszélés ez, hi­szen az összeget tavaly őszön vette fel, s az ellenőrzést 1963 március „ második felében kezdték el náluk. A vizsgálat alkalmával az ellen­őrző szervek egy Zlotner József i: és egy Magyar Vilmos névre ki­ll állított nyugtát találtak. Egyiken, 1500, a másikon 1300 korona kifi­zetése szerepelt. A tanúk és a szakértők meghallgatása alkalmá­val Farkas Károly vallomása sze­li rint Zlotner egy fiiért sem kapott, ő maga áliíotta, hogy az említett összeget nem vette fel, azaz nem is tudott róla. Mi a valóság? Az, hogy a vád­lott a nyomozás megindítása után sürgősen fizetett. Zlotnernak és Magyarnak. Ám a bíróság megálla­pította azt is, hogy az utóbbinak |í juttatott 1300 koronát jogtalanul fizette ki. Szemerédi ilyenformán 6882 koronával károsította meg szövetkezetét, mely összegből je­lentős részt a maga számára tar­tott meg, abban a hitben, hogy úgy sem jön rá senki. Emberünk téve­dett és ennek következményeit most saját bőrén tapasztalhatja. A büntetőtörvények értelmében 8 hónapi szabadságvesztés járt volna neki, de a bíróság az 59. t. c. 58. §§-a értelmében enyhítőkörül­ményt alkalmazott nála, és a vád­lottat két évi föltételes szabadság­­vesztésre ítélte. Bobcsíkkal kapcsolatban a bíró­ság főleg azt állapította meg, hogy nagy bőkezűséggel osztogatta, her­dálta a szövetkezet vagyonát. Ta­valy februárban például a vezető­ség többi tagjának tudta nélkül süldőmalacokat osztott ki a lévai malom egyes dolgozói között, név szerint Kubcsa Antalnak kettőt, Hegyi Józsefnek egyet, Britko Já­nosnak ugyancsak egyet adott. Ilyenformán 2576 koronával káro­sította meg a tagságot. Tettét az­zal indokolta, hogy a malom dol­gozói sokat segítettek az EFSZ- nek. Ám ezt nem így kell megol­dani. Mód van arra hivatalos úton, nem pedig puszi-pajtás alapon. Ugyancsak tavaly történt, hogy Bobcsík 6,5 mázsa árpát csúszta­tott el, s az összeget állítólag az aratási mulatságnál használta fel. Szondi Lászlónak 10 mázsa csöves­kukoricát ajándékozott állítólagos brigádmunka címén, Szabó Mihály­nak pedig egy 40 kg-os malacot küldött gumiabroncs szerzéséért. Tisztességtelen, korrupt kapcso­lat ez, amely bomlasztja szocia­lista erkölcsünket. A volt elnök még számos más törvénybe ütköző dolgot művelt, s bőkezűsége folytán mintegy 7156 koronával károsította meg az EFSZ-t. A bíróság figyelembe vet­te, hogy eddig soha nem volt bün­tetve és nála is az enyhítő körül­ményt alkalmazta, egyéves föltéte­les szabadságvesztésre ítélte őt. A próbaidő alatt mindketten el­gondolkozhatnak afölött, mit is cselekedtek tulajdonképepn. Szo­cialista törvényeink lehetőséget nyújtanak számukra, hogy félre­lépéseiket, jól végzett munkával helyrehozzák. (-hai-) kezdték a begyűjtést. A lent a duna­szerdahelyi lengyárba szállítják és fél millió korona bevételre számíta­nak. A maglucernából úgyszintén fél millió korona bevételt terveznek. Nem hagyhatjuk szó nélkül a gyö­nyörű kukoricatáblákat sem. Méltán büszke rájuk Világi Ferenc agronó­­mus. — Ennek a helyén — mutat az előttünk fekvő területre — tavaly még terméketlen föld volt. Felszán­tottuk, majd kukoricát és napraforgót vetettünk bele. A napraforgó szépen nőtt, de a kukorica fejlődése vissza­maradt. Az emberek már azt mondo­gatták, hogy nem érte meg feltöretni a talajt, úgy sem lesz ott termés. Mit tett erre az agronómus? Egy­szerűen megkockáztatta a száz korona befektetést hektáronként, vagyis osztravai salétrommal fejtrágyáztatta az egész táblát. Az eredmény nem maradt el: most legalább két méter magas a kukorica, és alig találni olyan szárat, amelyen csak egy cső lenne. A felsorolt eredmények mutatják, hogy mind a három EFSZ-nek hasz­nára vált az egyesülés. Kezes Éva A Tornai Állami Gazdaság somogyi részlegén 2 hektárnyi szőlőiskola van, amelyből mintegy 140 ezer darab oltvány kerül eladásra évente. Az ügyes­­kezű asszonyok nagy gonddal kezelik a fiatal oltványokat. Már ötödször per­metezik. Érdemes sokat törődni az oltványokkal, amelyek közel félmillió jö­vedelmet jelentenek az állami gazdaságnak, —tő — Lassan, de biztosan A búcsi szövetkezet évről évre arra törekszik, hogy a kezdő és a legmaga­sabb fejési átlag közötti különbséget szűkítse. Tavaly például a zöldtakar­mány etetése előtt egy tehéntől na­ponta csak 2,4 litert fejtek. Ezt persze a takarmány gyengesége okozta. A legjobb takarmány etetésénél az átlag felment 5 literre. Magasabb hozamot nem tudtak elérni. Az elmúlt télen már több takarmá­nyuk volt, így a tejmennyiség nem csökkent 4 liter alá. Ennyit fejtek a zöldtakarmány etetése előtt egy te­héntől naponta. Ahogy megindult a zöldtakarmány etetése, úgy emelke­dett a tejtermelés is. Legjobb takar­mánynak a zabos keverék mutatko­zott, mert ekkor az átlagos tejhozam 6,3 literre felszökött. Ez az idei tej­termelés csúcsa, mert ezen túl emel­kedést már nem várnak. Nemcsak azért, mert elfogyott a legjobb táplá­lék, hanem azért is, mert megszün­tették az abraktakarmányok etetését. Ez pedig nagyon hiányzik a tejterme­lésnél. A tehénállomány teljes ellátását a szántóföldről biztosítják. A nagy szá­razság miatt idén nem érték el a ka­lászosokból a várt hektárhozamot. Hogy a tervezett és a valóságos ter­més közötti különbséget valamivel Szomjúság ellen A komáromi szóda- és málnakészítő üzem dolgozói arról ismertek, hogy termelési feladataikat mindig időben teljesítik, sőt túl is szárnyalják. Erről tanúskodik az a vándorzászló, amely az irodában büszkén hirdeti a szóda­gyár dolgozóinak szorgalmát. Az aratás idején, ebben a nagy ká­nikulában is sikeresen megbirkóztak a magasabb igényekkel. Bevezették a második sőt a harmadik műszakot is, hogy el tudják látni a komáromi járás összes községeit üdítő italokkal. A mozgó árusítás bevezetése azt is le­hetővé teszi, hogy a határban dolgozó aratókat elláthassák frissítőkkel. Júniusban 11—12 ezer üveg málnát adtak el. Most a nagy meleg és a sör­hiány következtében ez a szám elérte a 20—25 ezret. Ezenkívül még egy újí­tást is bevezették: sörhöz hasonlóan hordókban tárolják és csapolják a málnaszörpöt. így a folyadék hűvösen tartható és a raktározása is egysze­rűbb. A szódagyár dolgozóinak munkájá­val bizonyára meg lehetnek elégedve a fogyasztók. Holczer L. (Komárom) ellensúlyozzák, megszüntették az ab­raktakarmány etetését. Itt bizonyos mennyiséget megtakaríthatnak, vi­szont a hiány a tejben mutatkozik meg. Az egyik oldalon ez nyereség, a másikon pedig veszteség. Az aránylag alacsony tejtermelést — mert valljuk meg őszintén, hogy az a 6,3 liter tej naponta nem nagyon sok — nagyban befolyásolja a TBC-s állomány is, A 355 tehénből még min­dig 240 TBC-s. Ezeknél naponta egy literrel kevesebb a tej, mint az egész­séges állatoknál. A selejtezésük évről évre fokozatosan történik. A teljes fölfrissítést egyszerre nem bírná el Az utolsó gabonadűlőn dolgoznak a légi kombájnosok. Már ennek is ja­varészét learatták, csak olyan kisebb­­nagyobb foltok maradtak hátra, amit szándékosan utoljára hagytak. Két csehországi kombájn, amely Hradec Královéröl jött segíteni, három nap­pal ezelőtt visszatért otthonába, A cseh kombájnosok még szívesen ma­radtak volna. Jól érezték magukat a csallóközi földeken, de sürgönyt kap­tak: az aratást otthon is meg lehet kezdeni. Nem maradt más hátra, gyorsan csomagolni és irány: Hradec Králové. A légi szövetkezet tagjai értékes segítséget kaptak a hradeci kombáj­­nosoktól, akik a legkorszerűbb, nagy teljesítményű két SK—4-es kombájn­nal érkeztek a határba. Nem kis rész­ben nekik köszönhető, hogy a 670 hektár gabona nem egész két hét alatt a magtárba került. Most a légiek viszonzásképpen a legjobb gépükkel Manderlík Tibor és Németh Jenő kombájnosakkal viszonozzák a segít­séget. Krocsányi Ferenc brigádvezető elé­gedett az idei aratás menetével. Er­ről így vélekedik: — Már hetedik éve dolgozom a me­zőgazdaságban, de ilyen zökkenő­­mentes aratásra nem emlékszem. Minden úgy történt, ahogy terveztük. Pedig az idei gabonák aratása helyen­ként elég körülményes volt. Igen gyakran előfordult például, hogy a gabona már beérett, de nagy foltok még zölden maradtak, különösen ahol a gyom elburjánzott. Ilyen helyeken nagyon egyszerű módon jártunk el: a gyomos foltokat kihagytuk és to­vább arattunk. Michalik István a szövetkezet el­nöke, az aratás menetével szintén elégedett, de nem így a hektárhoza­mokkal. — Közepesen aluli termést értünk a szövetkezet pénzzel és nem is tudná honnan feltölteni a hiányzó teheneket. Előreláthatólag 1966-ban lesz teljesen fölszámolva a TBC-s állomány. Az egészséges tehenek számának növekedésével emelkedik a tejterme­lés is. Ezt láthatjuk, ha az idei ered­ményeket összehasonlítjuk a tavalyi­val. Tehát minden remény megvan arra, hogy évek múltán a teljesen egészséges állománnyal nemcsak 6,3 litert, hanem ennél sokkal többet, is elérnek majd. Természetes, ehhez nemcsak az egészséges tehénállomány szükséges, hanem elég takarmány és jó gondozás is. Ha a búcsi szövetke­zeti tagok továbbra is ilyen szorgal­masak és lelkiismeretesek lesznek, akkor ez nem okoz majd különlege­sebb gondot a szövetkezetnek, (-zs-) el és most alaposan meg kell gon­dolnunk, hogyan gazdálkodjunk az idei terméssel. Hogy az elnök milyen komolyan gondolja, amit mond, arról még az­nap meggyőződtünk. Ruman elvtárs, a dunaszerdahelyi felvásárló üzem dolgozója arra törekszik, hogy á lé­giek minél több gabonát adjanak el, az elnök pedig minden gabonát nem adhat el, gondolni kell főleg a vető­magra, de a tagságra is, meg azután nem igazi magtár, ahol nem marad tartalék. Az elnök — mint ahogy mondani szokás — tíz körmével védi a szövet­kezet érdekeit, Ruman elvtárs meg a maga feladatát tartja szem előtt. Ebből azután olyan vita keletkezik, akár a bírósági tárgyaláson. Az érvek és ellenérvek meglepően nem is any­­nyira a gabona leadása körül éleződ­nek. Ebben a kérdésben rövidesen megegyeznek. Ki hinné, hogy az idén a szalma az az értékes termény, amelynek eladásában sehogyan sem tudnak megegyezni. Igaz, a légiek 150 mázsa leadására kötelezték magukat, de az elnök csak 50 mázsát akar adni. Ruman elvtárs azzal érvel, hogy ezzel a mennyiséggel számolnak, így nem mondhatnak le róla. Az elnök pedig azzal védekezik, hogy idén a terve­zettnél jóval kevesebb szalma ter­mett. Szalmára pedig a szövetkezet­nek nagy szüksége van. Ha nem al­moznak, nincs trágya, ha nincs trágya, nem terem a föld, ha nem terem a föld, miből teljesítik jövőre az állam iránti kötelességüket? így kapcsolód­nak az érvek szorosan, egyik a má­sikba. — Legfeljebb 50 mázsát adok a leg­szebb szalmából — jelenti ki határo­zottan az elnök. Lám, milyen harc folyik idén Csal­lóköz szövetkezeteiben a valamikor értéktelennek tartott, lebecsült szal­máért. Fűry József Ahol elég a fiatal Á nádszegi EFSZ-ben nincs hiány fiatalokból. Az ifjúsági kertészeti cso­portban 45 fiatal lány versenyez a szocialista munkabrigád címért. A ker­tészetben több mint 20 tanulólány is segít a szünidőben. A fiatalok már több mint 45 000 fej káposztát, 45 q hagymát, 90 000 karalábét és sok más zöldséget termeltek. A zöldségterme­lést igazán szívügyüknek tekintik. Ez abból is kitűnik, hogy elhatározták, minden egyes hektárról 35 000 korona bevételt érnek el, ami 1000 koronával több a tervezettnél (GKF) 3 1963. augusztus 14. Meddig ? B o s s á k József, a taksonyi szövetkezet fe­jőgulyása nem tartozik a hangoskodó emberek közé. A napokban mé­gis dühösen nyitott a szövetkezet irodájába: — Hudák elvtársi Az istállóban mindössze három tejeskanna van. Mibe öntjük a tejet? — Ezt bizony én se tudom, a galántai tej­üzemnek nincs elég kan­nája — válaszolt kissé idegesen a könyvelő. Valamit tennünk kell! .. ______ És tettünk is. Meglá­togattuk a tejüzem ve­zetőjét. — Kevés a kanna a szövetkezeteinkben ... Miért? — Megmondom. Já­rásunkban naponta 70 ezer liter tejet vásáro­lunk fel s leltárunk sze­rint a kannáink 15 ezer liter tejre elegendők. — Akkor?... — Huszonöt kannát használ a pőstyéni Sü­teménykészítő Vállalat sellyei üzeme fagylalt­­széthordásra. A galán­­taiak, a sellyeiek s tor­­nóciak ugyancsak ezek­kel a kannákkal járnak ártézivízért. A galántai falatozó dolgozói ráadá­sul levest hordanak szét bennük. Mivel raktár­­helyiség hiányában üres kannákat gyakran talál­hatunk a tejbegyűjtőhe- Iyek előtt, néhány lelki­­ismeretlen polgártár­sunknak „okul“ szolgál arra, hogy ezeket jog­talanul eltulajdonítsa. Házinyulak, kecskék ita­tására is használják. Meddig tűrjük még az ilyen lelkiismeretlensé­get? (KFG) Az utolsó forduló A közös vagyon nem préda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents