Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-14 / 65. szám
VII. ÉVFOLYAM • 32. SZÁM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Idejében vessük el az őszieket Döntő tényezők, melyek a növénytermesztés eredményeit befolyásolják, a vetéshez jól előkészített talaj, az agrotechnikai határidők betartása és a minőségileg magas fokon álló vetőmag. Most, az őszi munkák megkezdése előtt foglaljuk össze a vetéssel összefüggő legfontosabb teendőket, szerezzünk áttekintést a Szlovákia részére rajonizált növényfajtákról. Az őszi repce Olajos növényeink között igen jelentős helyet foglal el az őszi repce. Magas olajtartalma, fehérjetartalma, csekély munkaerő igénye, előnövényként vett jó tulajdonságai és egyéb előnyei miatt megérdemli, hogy' figyelmet fordítsunk termesztésére. A fajta megválasztása az őszi repce esetében egyöntetű. A rajonizáció szerint Szlovákia mindhárom kerületében a Trebici tájfajta vetése ajánlatos. E fajta középmagas, erős szárral rendelkezik, levelei szürkészöldek. Becője középhosszű, magja szürkésfekete és gömbölyű. E fajta hátránya, hogy a fagynak kevésbé ellenálló. Jó erőben lévő mély, inkább nehezebb és megfelelő nedvességű talajokat kedvel. Egyes tájainkon még a Szlapi és az Eszterházy fajtát termesztik, amely a fagyokat jobban bírja. Az őszi repce a melegebb, nedves időjárást, az enyhe telet kedveli. Kisebb nappali és éjjeli hőkülönbségek nem előnyösek számára. A téli kifagyásokat. melyek vidékünkön sajnos eléggé gyakoriak, nem is az alacsony hőmérséklet okozza, hanem ezek inkább a gyengén kifejlődött repce, a rosszul előkészített talaj következményei. Ezért e kultúrát a télre jól elő kell készíteni. Fontos, hogy a földalatti gyökérrészek alaposan kifejlődjenek, s a növény 8—10 levéllel várja a telet. Vigyáznunk kell arra, hogy ne vessünk nagyon sűrűn, mivel ez a kifagyás egyik leggyakoribb oka. Ugyanis a sűrű kultúra gyenge és már a kisebb fagyok is elpusztítják. Nedves, iszapos földekben a kifagyás már —8, —10 C fokon bekövetkezhet. Szárazabb fagyos talajokon elviseli a —20 C fokot, hótakaró alatt pedig a —25 C fokot is. Az őszi repce vetésekor fontos az eíővetemény ésszerű megválasztása. Jó eredményt csak olyan eíővetemény után érhetünk el, amely a talajt jó állapotban, minél korábban hagyja el, s a talajban annyi nedvességet hagy, amely a repce egyenletes kikeléséhez okvetlenül szükséges. Jó eíővetemény a borsó, a korai burgonya, a zöldségfélék, amelyek alá istállótrágyát alkalmaztak. Megfelelőek még a lucerna és a vöröshere, amelyeket első kaszálás után leszántottak, továbbá az őszi és a tavaszi takarmánykeverékek, stb. A talajelökészítést 10—14 nappal a vetés előtt végezzük el, hogy a mag jól elmunkált érett talajba kerüljön. Ha gabonafélék után vetjük az őszi repcét, érett istállótrágyával trágyázzunk, azonkívül 150 kg szuperfoszfátot, 100 kg kálisót és 100 kg kénsavas aminó-A Román Népköztársaságban gyártott legújabb indikátorláncos vetögéptipus az SU-29 jelzést kapta. r TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Vanek Gáspár mérnök: Idejében vessük el az őszieket . . 125 Bálarakodó szerelvények . . . 126 TALAJERÖFOKOZÄS Dr. K u t h y Sándor: A permetező trágyázásról..........................127 Szabó János: A nyári talajművelés szervezése kötött talajokon ...............................................128 V________________J niát adagoljunk. Tavasszal ezt 150 kg szuperfoszfáttal és 100 kg osztravai salétrommal egészítsük ki. Megfelelőbb elővetemények után kihagyjuk az istállótrágyázást, viszont a műtrágya-adagokat körülbelül a kétszeresére emeljük. Vetésre kizárólag elsőrendű, jól csírázó tiszta magot használunk. A vetés idejének betartása nagyon fontos, ami körülményeink között augusztus közepéig ajánlható. A vetés sortávolsága a talaj minőségétől függően 24—45 cm, mélysége pedig 2—3 cm legyen. Jó földön a sortávolság szélesebb, gyengébb földön pedig keskenyebb lehet. A vetést ikersorosan is végezhetjük, 36—12—36, vagy 45—12—45 cm-es távolságban, ami a kétmenetes betakarítási mód alkalmazásakor lehetővé teszi a sornyitást és az összefüggő „szőnyeg“ képződést, ami megkönnyíti a szempergés nélküli kombájnos rendfelszedést, valamint cséplést. Hektáronként 8—9 kg-ot vetünk, gyengébb talajba, vagy kártevők előfordulása esetén 10—12 kg-ot. A vetés után hengert használunk. Az őszi gabonafélék Az őszi gabonafélék vetése egyike a legfontosabb őszi munkáknak. Általában nagy súlyt kell fektetnünk a jó minőségű vetőmag saját üzemen belüli termesztésére, illetve az állami készletekből történő vetőmagcserére. AZ ŐSZI ÁRPÁK KÖZÜL a nyugatszlovákiai kerületben a Sztupicei hatsorost ajánljuk, a többi kerületben pedig a melegebb körzetekben a Pavloviceit, északabbra pedig a Sztupicei hatsorost. Most pedig röviden ismertetjük az egyes fajták tulajdonságait, hogy beszerzésükkor könnyebben tájékozódhassunk. Az őszi árpák közül a Sztupicei hatsoros a legelterjedtebb. Szalmája az átlagosnál magasabb és vastagabb. Hatsoros kalásza rövidebb, dús, érés idején lehajló. Magja hosszabb és nagyobb átmérőjű. Jó körülmények között hektáronként 40 mázsás hozamot is megad. A jó erőnlétű, középkötött talajokat kedveli, de melegebb vidékeken inkább a nehezebb talajokat. Csapadékra nem igényes, A savanyú földeken kívül minden szántásban megterem. Mivel tápanyagokban gazdag földet, s korai vetést kíván, következhet őszi repce, korai burgonya, takarmánykeverékek, illetve pillangósok után. Trágyázáskor bővebben főképpen foszfort és káliumot adagolhatunk, nitrogénnel elővigyázatosan trágyázzunk. A szántást legalább három héttel a vetés előtt kell elvégeznünk. A vetést a u g u sztus végéig — szeptember elejéig fejezzük be. Azért fontos a korai vetés, hogy az árpa bokrosodása az ősz folyamán megtörténjen. (Folytatás a következő oldalon)