Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-08-14 / 65. szám

Interjú a nemzetközi borversenyről Szerkesztőségünk munkatársa a nemzetközi borverseny befejezése után beszélgetést folytatott Tóth Mihály, mezőgazdasági mérnökkel, a Nemzetk zi Borbíráló Bizottság magyarországitagjával, a lezajlott borversennyel kap­csolatos tapasztalatokról. i 1. Mi a véleményé a nemzetközi borversenyek szervezésével kapcso­latban, miben látja előnyüket a sző­lészet és borászat részére? A nemzetközi borversenyek alkal­mat adnak arra, hogy a világ vala­mennyi bortermelő országa termékeit egy nemzetközi bírálőbizottsággal el­bíráltassa és levonja azokat a követ­keztetéseket, amelyek a borászat fej­lődésében mutatkoznak. Az ilyen bí­rálatoknak mind a termelés, mind a kereskedelem részére hasznos tapasz­talatszerzési lehetőségei vannak. A termelés a szüret időpontjának meg­választásával, a szőlő feldolgozásának korszerűsítésével biztosítani tudja a kereskedelem, illetve végső soron a fogyasztók igényeinek kielégítését. A nemzetközi borversenyeken részt­vevő szőlőtermelő országok borainál az utóbbi időben tapasztalható volt bizonyos előnyös fejlődés. 2. Milyen célkitűzésekkel vett részt Magyarország az I. Bratislava! Nem­zetközi Borversenyen? A magyar borok ismertek az egész világon. Ennek ellenére hasznos ta­pasztalatok szerezhetők minden olyan alkalommal, amikor más országok boraival' összehasonlítást teszünk. A bírálat eredményeiből levonjuk azo­kat a következtetéseket, amelyek a borkezelési eljárások hiányosságaiként mutatkoznak, de azt is értékeljük, ami a fejlődését elősegíti. Az így szerzett tapasztalatok feltétlen előnyére vál­nak a magyar borászat fejlesztésé­nek is. A bratislavai borversenyen váló részvételünk is ilyen célból történt, de emellett viszonozni kívántuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­nak a mi rendezvényeinkkel kapcso­latban mutatott baráti segítségét. 3. Mik a bratislavai borversenyen szerzett tapasztalatai, mi a vélemé­nye annak színvonaláról, annak szer­vezése és a résztvevő borválasztéka, valamint minősége tekintetében? E kérdésre nemcsak mint a borbí-: ráló bizottság egyik tagja, hanem a Budapesti Nemzetközi Borversenyek egyik szervezőjeként is nyilatkozha­­tom. Annak ellenére, hogy a Bratisla­vai Nemzetközi Borverseny első ilyen-aaaaaaaaaaaaaa Takarékoskodjunk az árammal A tartós szárazság és az erőművek építésében bekövetkezett lemaradás, továbbá a gyakori üzemzavarok ismét napirendre hozták a villanyárammal való takarékosság égető szükségessé­gét. A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk áramszükségle­tét a meglevő kapacitások kihasználá­sával sem tudjuk zavartalanul fedezni, s ezt még a nagy szárazság is tetézi. A döntő ok azonban az, hogy nem he­lyeztük üzembe a tervezett áramfej­lesztő erőműveket. Ha a berendezéseket szállító üze­mek valóra váltják terveiket, október végéig üzembe helyezhető a tusimicei erőmű harmadik részlege, s az eddigi eredmények alapján elkészül a 100 megawattos Miksová—PovazSká Byst­­rica-i áramfejlesztő is. Pillanatnyilag azonban mindez még nem változtat a helyzeten. Ezért e napokban életbe lép a 10-es fokú áramkorlátozás, amikor is az üzeme­ket naponta két órára kikapcsolják és az ipari termelés zömét az éjszakai órákban kell elvégezni. Ez a korláto­zás a mezőgazdasági üzemeket nem érinti, de ez nem jelenti azt, hogy ne takarékoskodjanak az árammal: A vil­lanyáram leggazdaságosabb felhaszná­lása ma országos feladat. Egyetlen lámpa se égjen, egyetlen gépet se járassunk fölöslegesen! • A galántai Járási Építkezési Vál­lalat a napokban adott át Vízkeleten rendeltetésének egy új kávéházat. (Kozma György, Vízkelet) ☆ • A bártfai járás Gaboltov községé­ben vízvezetéket vezetnek be. A 2,5 km távolságban lévő forrásból minden ház­tartásba vezet majd a vízvezeték. (Bohus Nemcek, Kassa) 2 í tiíu 1963. augusztus 11 tárgyú rendezvénye a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, a borver­seny színvonala a bíráló bizottság munkájához szükséges feltételek biz­tosítása, a követelményeknek teljesen megfelelt és ezért a legnagyobb elis­merés illeti meg mindazokat, akik a szervezésben és a lebonyolításban közreműködtek. 4. Milyen változásokat, újításokat javasol a jövőbeni nemzetközi bor­versenyek számára? Az utóbbi években több ország ren­dezett nemzetközi borversenyt egy­mástól függetlenül. A továbbiakban azt tartanám előnyösnek, hogy az ilyen rendezvényt tervező országok egymás között megegyeznének, mind a ver­senyek időpontját illetően, mind pe­dig színvonalát illetően. A szorosabb együttműködéssel mód nyílnék arra, hogy az egyes rendező országok ta­pasztalataikat kicserélve a nemzet­közi borversenyek színvonalát a fej­lődés követelményeinek megfelelően emelnék. 5. Milyen irányban halad a szőlé­szet és a borászat az On hazájában a szőlőtermesztési terület nagysága, a szőlő és a borszőlő termelt meny­­nyisége évente? Magyarországon a szőlőtermesztés évezredes hagyományokkal rendelke­zik. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése után lehetőség nyílott az állami gazdaságokban és termelőszö­vetkezetekben a nagyüzemi szőlőgaz­daságok kialakítására. A második öt­éves terv programjában 80 000 kát. hold szőlőtelepítést irányoztunk elő, melyből 58 000 kát. holdat a termelő­­szövetkezetben fogunk eltelepíteni. A következő ötéves tervben pedig még nagyobb arányú telepítéseket kell megoldanunk# Ezekkel a telepítések­kel nem kívánjuk a jelenlegi szőlő­­terület túlzqtt növelését, hanem a meglévő, de nem kielégítő termőké­pességű szőlőferületek felújítását. A szőlőtermesztéssel . egyidejűleg kor­szerűsítjük a szőlőfeldolgozókat és pincéinket is, és remény van arra, hogy ezekben az új üzemekben a leg­korszerűbb technológiát fogjuk tudni alkalmazni. A jelenlegi szőlőterület mintegy 380 000 kát. hold. A termés nagysága az évjárattól függ, általá­ban azonban 5—8,5 millió mázsa kö­zött ingadozik. Évi bortermésünk pe­dig 3—3,5 millió hektoliter. 6. Jelenleg milyen, és milyennek kellene lenni Csehszlovákia és Ma­gyarország szőlészei és borászai kö­zötti viszonynak, valamint együttmű­ködésnek? A szakemberek személyes barátság és ismeretség alapján tartják a kap­csolatot egymással. Véleményem sze­rint azonban hivatalosan is elő kelle­ne segíteni, hogy a két ország szak­emberei között olyan szoros kapcso­lat alakuljon ki, mellyel nemcsak a közös problémákat lehetne előbbre vinni, hanem azokat az újabb kérdé­seket is, a helyi adottságoknak meg­felelően rövidebb idő alatt lehetne levegőnek az atmoszférában keletkező hőmérséklet-kü­lönbségei légáramlást okoz­nak. A mérsékelt légáram­lás az ember egészségét szolgálja, mivel eltávofítja á káros kipárolgást és meggyorsítja a légzés­hez szükséges levegő kicserélődését. Hasonlóképpen fontos a mérsékelt légáramlás, az állatok egészséges fej­lődése és a kultúrnövények természe­tes megporzása szempontjából is. Az emberek a mérsékelt légáramlás ál­dásos befolyásét észre sem veszik, egész természetesnek tartják és az okairól nem sokat elmélkednek. Ha azonban ez a légáramlás erősebb inten­zitást ér el, káros hatású elemmg vá­lik, mely elpusztíthatja mindazt, amit a természet nyújt, sőt azt is, amit az ember fáradságos munkájával alko­tott. Az emberek a légáramlást, tekintet nélkül annak erejére, általában szél­nek tekintik. Ha azonban a szél ablak­táblákat zúz össze, fácskákat tördel, erősebb fákat hajlít, lehordja az épü­letek cserepeit és vakolatát, szélvi­harról beszélünk. Nem tudatosítjuk, hogy a szél erejének megítélését szi­lárd kritériumok szabályozzák, melyek részleteit nemcsak a polgárság széles rétegei, de a nemzeti bizottságok dol­gozói is alig ismerik. A szél erejét a nemzetközileg érvé­nyes Beaufort skála szerint határozzuk meg, mégpedig 1 kg-nak 1 m2-re ható nyomása és a szélnek kilométerekben kifejezett óránkénti sebessége alap­ján. így pl. a Beaufort-skála 9. foka szerint a szélvihar olyan erejű szél, amely 75—88 km óránkénti sebesség­gel száguld. Az ember járása ilyen széllel szemben nagyon megerőltető, ez a szél leveri a cserepeket a tetők­tisztázni, amelyek egy-egy szakmai részterületen jelentkeznek. A kapcso­latok elmélyítése és szorosabbá tétele feltétlen meghozná a várt eredményt. 7. Az ön véleménye a szőlészet és borászat színvonaláról Csehszlovákiá­ban? Erre a kérdésre személyes tapasz­talat alapján válaszolni nehéz lenne, mert korábban nem volt lehetőségem helyszíni tapasztalatot szerezni. A borokat a Budapesti Nemzetközi Bor­versenyekről már ismerem. Vélemé­nyem az, hogy a nemzetközi piacon ma keresett friss, üde és világosabb színű borok előállításában a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban nagy előrehaladás van. A bemutatott borá­szati üzemek közül az újak feltétlen lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy a legkorszerűbb technológiát alkalmazni tudják az itteni szakem­berek is. 8. Hogyan vélekedik Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (O. I. V.) eddigi munkájáról és perspektívá­járól? A hivatal mindig azokat a legfon­tosabb problémákat tűzi ki megtár­gyalásra, amelyek a legtöbb szőlőter­melő országot érinti. Foglalkozik a szőlőtermesztés gazdaságosságának, az értékesítés összehangolásának és problémáinak kérdéseivel is, de a tu­dományos tapasztalatok sem marad­nak el a tárgyalásról. Ilyen formában az egyes országok problémáinak és eredményeinek megismerése segítsé­get nyújt a tagállamoknak és a tár­gyalásokon résztvevő szakemberek­nek a hazai hasonló jellegű kérdések megoldásában. Véleményem szerint a nemzetközi szakemberek olyan fóru­mává kellene fejleszteni az O. I. V.-t, hogy az ott hozott határozatokat a tagállamok kötelezően be is tartsák. Ezzel a megoldással a hivatal munká­jának perspektíváját gyümölcsözőbbé lehetne tenni. 9. Élményei jelenlegi csehszlovákiai itt-tartózkodásával kapcsolatban ? A . Földművelésügyi Minisztérium meghívására a borbíráló bizottság tagjaként jöttem Bratislavába. Tud­tam mire vállalkozom, mert a borbírá­lat igen nehéz feladat. A csehszlovák kollégák azonban a vendégszeretetük­kel, figyelmességükkel és barátságos magatartásukkal a munka fáradalmait elfeledtették velünk. A verseny alkal­mával sok szakembert ismertem meg, akikkel ezután is minden bizonnyal fo­gok tudni kapcsolatot tartani. Tapasz­talatainkat kicseréltük és ez számom­ra igen hasznos volt. 10. Mit üzen a Szabad Földműves olvasóinak? A Szabad Földműves kedves olva­sóit szeretettel üdvözlöm és mint szakember azt kérem tőlük, hogy olyan szeretettel műveljék a szőlőt, mint ahogyan a bort fogyasztják. A szőlő megmunkálásában, a borok ke­zelésében jelentkező fáradság bő ter­mésben, jobblétben, jó egészségben és jó kedvben gyümölcsözzön számuk­ra. ről, a levélnélküli ágakat, de a száraz fácskákat is letöri és felfordítja a könnyebb tárgyakat. Romboló hatását könnyen megfigyelhetjük községek­ben és a terepen. így magunk is meg­figyelhetjük, szélvihar volt-e vagy nem. A szelek erősebb fuvallatát azonkívül feljegyzik a Hidro-meteoró­­lógiai Intézet mérőeszközei is, ame­lyeket ez az intézet az egész köztár­saság területén számos községben helyezett el. Egyes szélviharok csak helyi jelen­tőségűek, ezeket a távolabbi mérő­eszközök nem is jelzik. Ilyen esetek­ben a már említett látható nyomok alapján állapítjuk meg erejüket. Az utóbbi évek folyamán — bár nem gyakran — nálunk is előfordulnak elég erős szélviharok, amelyek a járó­kelőket földhözvágják, tetőrészeket, sőt egész tetőket szakítanak le, gyü­mölcsfákat és erdőrészeket pusztíta­nak el, szóval nagy károkat is okoz­nak társadalmi és magánvagyonban. Ilyen esetekben olyan szélviharral állunk szemben, mely 89—102 km, esetleg 103—117 kilométeres sebes­séggel szánt végig a terepén. Orkán­szerű szélvihar 118 kilométeres, sőt még nagyobb sebességet is elér. Még ezeknél is nagyobb károkat okoznak azok a fergeteges szelek, amelyek főként síkságok fölött, pl. Dél-Szlo­­vákiában dúlnak, épületeket, növény­zetet egyaránt pusztítva. Kiterjednek néha egész járásra, előfordult azon­ban már, hogy 200—300 kilométeres sebeséggel több járáson is végigpusz­tított ilyen orkán. A trőpikus égövi országokban hatásuk még nagyobb rombolásokban jelentkezik és arrafelé Léván, az új lakóházak egész sora épül. (Hoksza)’ tájfun, ciklon, hurrikán stb. elneve­zések alatt ismeretesek. Különösen nagy károkat okozhatnak szélviharok kultúrnövényeken, ame­lyeket megfosztanak a felső talaj­rétegtől és gyakran magát a növény­zetet is magukkal ragadják; a szél­vihar a magával ragadt földdel távo­labb más növényeket szór be és el­fojtja azokat. Ilyen szélviharokat ná­lunk a nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban, a Morava-menti határvi­déken és Bratislava-vidék járásának néhány községe határában figyeltünk meg. A károk igen jelentékenyek vol­tak s ezért az illetékes tényezőknek hosszabb lejáratú tervezés keretében foglalkozniuk kéne a szükséges védő­­intézkedésekről, mivel a most már szinte minden évben megismétlődő szélviharok tetemes anyagi károkat okoznak. Az utolsó nagyobb károk ez év jú­niusában keletkeztek, és azért igye­keztük olvasóinkkal megismertetni a szél és a szélviharok jelentőségét, mivel az utóbbiak által keletkezett károkat az EFSZ-ek kötelező biztosí­tása és a polgárok önkéntes biztosí­tása keretében az Állami Biztosító fedezi és e károk után kártérítést nyújt. Ezek a biztosítások ui. az elemi kórokkal együtt kiterjednek a szél­viharok okozta következményekre • is, amennyiben a szél sebessége órán­ként 75 km-t vagy még többet ért el és a kárt kimondottan a szélvihar okozta. Ha azonban a kár az épületek elégtelen karbantartásával okolható meg vagy hibás építkezés következ­ménye, a biztosító a kártérítési össze­get csökkentheti vagy meg is tagad­hatja annak kifizetését. És erre a kö­rülményre szeretnénk figyelmeztetni az épületek tulajdonosait és haszon­élvezőit! Az EFSZ-ekben igen sok épületnek rossz az alapozása, a rögzítése, vagy nem megfelelő helyen épültek, ahol a szembe fúvó szél nagy felületen gyakorol rájuk túl erős nyomást. Át­vett épületek esetében pedig a szö­vetkezetek sajnos, nem szenteljek kellő figyelmet a kötelező karbantar­tásnak; a régibb épületek stabilitása időközben csökkent és már szélvihar­nál gyengébb szélben is összedőlhet­nek. Az egyénileg gazdálkodók tulaj­donában levő gazdasági épületek, mint pl. pajták, ólak, istállók stb., me­lyek ma gyakran teljesen kihaszná­latlanok és siralmas állapotban van­nak, már egy valamivel erősebb fuval­lat következtében összedőlnek. Természetesen ilyen esetekben a biztosító joggal csökkenti vagy vissza­utasítja a kártérítést, hiszen a kárt nem szélvihar, hanem többé-kevésbé a kárt szenvedett épület elégtelen karbantartása okozta. Amikor tehát figyelmeztetni szeret­nénk a biztosítási szerződések tulaj­donosait arra, hogy szélvihar okozta károk esetén bejelentsék kártérítési igényüket az Állami Biztosítónál, ugyanakkor nem győzzük eléggé hangsúlyozni azt is, hogy mindent megtegyenek valamennyi épületük karbantartása érdekében, nehogy fö­löslegesen tönkre menjenek értékek, amelyeket polgáraink munkaigyekeze­te teremtett. Mindettől eltekintve, az elhanyagolt építmények veszélyezte­tik azok egészségét is, akik ilyenek­ben laknak vagy dolgoznak. V. Me lka Pártunk XII. kongresszusa célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés nagyarányú fokozását. Minden mező­­gazdasági dolgozó tudja, hogy ez elég igényes, de teljesíthető feladat. Hogy ezt teljesíteni tudjuk, meg kell is­merkedni mezőgazdasági üzemeink dolgozóinak a növényvédelmi intézke­désekkel, a takarmányozási techniká­val, valamint a munkaszervezésre vonatkozó előírásokkal. Ezek olyan követelmények, amelyeket nemcsak a fiataloknak, hanem azon idősebb dolgozóknak is el kell sajátítaniuk, akik már kellő gyakorlati tapasztalat­tal rendelkeznek a termelés terén, de ezelőtt nem állt módjukban elméleti tudásra szert tenni. Ezt államunk lehetővé teszi. Távtanulás formájában szakképzettséget szerezhetnek azon dolgozók is, akiknek munkabeosztása nem engedi meg, hogy egy vagy két éves mindennapos iskolázásra menje­nek. A Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola mellett az 1965/64-es is­kolai évben is megnyílik a távtanulási tagozat. Ezen lesz ökonómiai, vala­mint növénytermesztési-állattenyész­tési irányzat. A tanulmányi idő bár­mely szakirányzaton három év és szakérettségivel fejeződik be. Jelent­kezhetnek azok a mezőgazdasági dol­gozók, akik ai általános műveltséget nyújtó középiskolát elvégezték és leg­alább három éves mezőgazdasági gya­korlattal rendelkeznek. Jelentkezési határidő 1963. augusztus 15. Akik érre a távtanulási formára jelentkeznek és a felvételi beszélge­tésen felvételt nyernek, azok havonta kötelesek lesznek kétnapos konzul­táción résztvenni az iskolában. Eze­ken a konzultációkon a tanulók min­dig megkapják a következő hónap mezőgazdasági rlAlorA7ninlrhA9 alatt átveendő anyagot, valamint az egyes részekhez szükséges szakmai magyarázatot. Az iskola a tanulókat tankönyvekkel is ellátja. A távtanulók 50 %-os utazási kedvezményre jogo­sultak. Félévenként kell vizsgázniuk. A konzultációkra, valamint a vizsgák­ra a munkaadó a hivatalos előírások értelmében köteles a dolgozót elen­gedni és vizsgák előtt szabad napokat biztosítani. Az ökonómiai szakon főleg a követ­kező tantárgyakkal foglalkoznak a tanulók: könyvelési nyilvántartás, szocialista mezőgazdasági üzemek szervezése, növénytermesztés, állat­­tenyésztés. A növénytermesztési­állattenyésztési szakon pedig: nö­vénytermesztéssel, állattenyésztéssel, üzemszervezéssel, gépesítéssel, takar­mányozással, növényvédelemmel. Ter­mészetes, hogy ezen tantárgyak mel­lett általános tárgyakat is tanulnak (matematika, magyar nyelv, szlovák nyelv). Érrettségi vizsgát csak a szaktantárgyakból kell tenni. Azok a dolgozók, akik valamelyik távtanulási szakra jelentkezni akar­nak, írásban forduljanak az iskola igazgatóságához, ahonnan megkapják a szükséges felvilágosítást és a je­lentkezéshez szükséges nyomtatványt. A jelentkezőknek a következő irato­kat kell beküldeniök: jelentkezési lap, önéletrajz, utolsó iskolai bizo­nyítvány, a munkaadó ajánlata, (A jelentkező lapot a járási termelési igazgatóságokon is lehet kapni.) " Kérjük a mezőgazdasági dolgozó­kat, hogy éljenek az adott lehetősé­gekkel és jelentkezzenek távtanuló­nak. Az iskola címe: Stredná polho­­hospodárska technická skola, Safári­­kovo, okr. Rimavská Sobota. TAKÄCS LAJOS, az iskola tanára Szél vagy szélvihar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents