Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-14 / 65. szám
Több tejet! Ä CSKP Központi Bizottsága és a kormány mezőgazdasági irányító bizottsága a tejtermelés értékelése alapján felhívással fordul állattenyésztésünk minden dolgozójához, hogy szakszerűbb takarmányozással és az állatok jobb gondozásával fokozzák a tehenek hasznosságát. A tejtermelés és a tej felvásárlásának helyzete országos méretben nem kielégítő; mezőgazdasági üzemeink az év elejétől július végéig 83 millió liter tejjel tartoznak a közellátásnak. Olyan intézkedéseket kell tennünk, amelyek nyomán rövid időn belül megjavíthatnánk a tejtermelést és a fölvásárlást. Jelenleg különösen fontos, hogy mezőgazdasági üzemeink fokozottabb mértékben gondoskodjanak a takarmányozási technika színvonalának emeléséről, a folyamatos takarmányellátásról az üzemeken belül. Biztosítsuk a tehenek szabad mozgását a kifutókban és ahol lehetőség nyílik rá, meg kell szervezni a fejőstehenek legeltetését. Komoly feladat hárul a tejtermelés fokozása szempontjából a fejőgulyásokra. Munkabeosztásukat úgy kell megszervezni, hogy minden figyelmüket a tehenek gondozására irányíthassák. Az üzemek vezetőinek oda kell hatniuk, hogy a munkafegyelem megszilárdításával biztosítsák állattenyésztési dolgozóink lelkiismeretes munkáját. A tejtermelés fokozása elválaszthatatlan a fejők anyagi érdekeltségétől. A célprémiumok itt nagyon sokat segíthetnek éS a munkaversenyek egyének és csoportok között nagy mértékben fokozzák a fejők kezdeményezését. Az üzemekben azonnal készítsék elő a tejtermelés és a felvásárlás napi feladatainak operatív tervét és pontosan tüntessék fel, hogy a tavaszi hónapokból eredő adósságokat milyen időközökben akarják törleszteni. A nyári és az őszi takarmánybetakarításnál legalább 10— 15 %-os tartalékról kell gondoskodni az állatok sikeres átteleltetése érdekében. Rugalmasabb munkaszervezéssel takarítsák be a kombájnok után maradt szalmát, gondoskodni kell az őszi takarmánykeverékek vetéséről, hogy ezzel megfelelő alapot teremtsenek a jövő évi tejhozam fokozásához. A CSKP KB és a kormány mezőgazdasági irányító bizottsága nyomatékosan felhívja a kommunistákat, hogy személyes példamutatással álljanak a tejtermelés és felvásárlás élére. A nemzeti bizottságok képviselői, a társadalmi szervezetek tagjai, felvilágosító munkájukkal nagyon sokat tehetnek a tejellátás megjavítása érdekében. Bratislava, 1963. augusztus 14. Ara 30 fillér XIII. évfolyam, 65. szám. A jövő évi gazdag termésért! A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A növényzet birkózik az augusztusi kánikulával. A gabonamezőket már maga alá tiporta, s most soron a kapások. A napocska a leveleken, a növény testén keresztül támad; szipolyozza a föld vérét, rabolja a vizet. Élet-halálharc ez, s minden bizonynyal az győz, amelyik erősebb. Az ember, a természet koronája segíthet, ez kötelessége. A Jánosteleki Állami Gazdaság dolgozóit erre nem kell bíztatni. Május tizedikétől hat motor dolgozik, hat pumpa szívja a kanális vizét, s mintegy 6000 méter csőrendszer továbbítja a cukorrépára, lucernára, silókukoricára, tarlókeverékekre. Vasárnap van, a gépek mégis zakatolnak, a forgópisztolyok messzire lövelik tartalmukat. Mindmegannyi gyémántszem csillog-villog a cukorrépán az éltető nedű. A haragoszöld levelek láttán Tóth László arca derült lesz, akárcsak az égbolt. Mosolya magabiztosságot mutat. Hogyne, amikor már a kezében érzi a termést, hektáronként 450—500 mázsa cukorrépát. Gutái József vezetésével kilenc ember viseli gondját, kezeli a motorokat, öntözőműveket. Naponta 16 órán át működnek a gépek, s együttvéve percenként 6600 liter vizet juttatnak a szomjazó növényre. Egy-egy öntözéskor 50—60 mm csapadék hull a földre. A 67 hektár cukorrépa, 28 hektár silókukorica, 20 hektár tarlókeverék ihat kedvére. — Nem sokat használ a tápanyag, ha száraz a föld — mondja Tóth elvtárs, a gazdaság vezetője. — Megkapta a föld a magáét, istálló- és műtrágyából. Sőt, 45 hektoliter trágyalével is megtoldottuk a cukorrépa fejadagját hektáronként. A júliusi és augusztusi forróságban azután gondoskodtunk a talaj bő vízkészletéről, hogy a zsírozót teljes egészében hasznosíthassa a növény. Az öntözőcsoport kitesz magáért. Szerintük a júniusi bő csapadék sem adott okot hosszabb pihenőre. A szárazabb napokon meg istenigazában munkához láttak. Versenyre keltek egymással, kinek a parcelláján fejlődik gyorsabban a répa. Csölle Ignác farmvezető erről így nyilatkozik: — Említettem Győrinek, hogy Lukácsék legnagyobb répája már két és fél kilót nyom. Nossza, rajta! ők három kilósat hoztak mutatóba. Az öntözés biztosan meghozza gyümölcsét. A kanális langyos vizétől nagyra nő a cukorrépa, a silókukorica, de nagyra nőnek az emberek is, akik a természet mostohaságán erőt vettek. (’—sá—) A mezőgazdaság irányítására alakult párt- és kormány bizottság a legutóbbi ülésén foglalkozott az idei gabonabetakarítással és egyben az őszi munkák előkészületeivel. Megállapították, hogy augusztus 5-ig a tervezett területek 83 %-áról aratták le a termést. ^ Feladatul tűzték, hogy az aratással egyidőben már a jövő évi termés feltételeit is meg kell teremtenünk. A termelési igazgatóságok és nemzeti bizottságok kövessenek el mindent az őszi vetés és a talajelőkészítő munkák biztosítása érdekében. Különösképpen az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani: Az őszi gabonafélék sikeres átteleltetését csak akkor biztosíthatjuk, ha jól előkészített, leülepedett talajba vetjük el a magot. Az aratás után felszabadult traktorokat tehát mindenütt a vetöszántásra keli átcsoportosítani, hogy helyes agrotechnikával biztosítsuk jövőre a gazdag termést. A vetésterületek pontos betartásával meg kell teremteni a jövő évi gabonafelvásárlás féltételeit is. Közeledik az ősz, s ez a kapásnövények betakarításának alapos megszervezését is sürgeti. A tavaszi tapasztalatok igazolják, hogy a répa- és burgonyabetakarító kombájnok csak akkor dolgozhatnak eredményesen, ha kezelésükre alaposan előkészítjük a traktorosokat. Az állatok áttelelt^tésére ugyancsak az elkövetkező időszakban kell felkészülnünk. A határban elegendő takarmány szinte kínálja magát silózásra, melyhez kiválóan felhasználhatjuk az ásványi sókat. A bizottság elvárja, hogy a termelési igazgatóságok, nemzeti bizottságok és nem utolsó sorban a mezőgazdasági üzemek dolgozói mindent megtesznek a jövő évi gazdag termés biztosításáért. Nagyra nőnek... Idejében legyük léidbe a repcéi és az őszi árpái Nagy szeretettel várjuk Valentyina Vlagyimirovna Tereskovovát, a világ első ürhajósnöjét, aki pártunk és kormányunk meghívására f. hó 15-én érkezik hazánkba, felvételünkön a világ első ürhajósnóje edzés közben. Minél többen nézzük meg Az I. országos zöldség és gyümölcskiállítást Augusztusban egyik napról a másikra változik a határ képe. A szőke gabonatenger helyét feketeormos barázdák tarkítják, kazlak tömege sorakozik a láthatáron. A mezőgazdaság gépóriása, a kombájn újra megjelenik a földeken, a silókukorica aratását szorgalmazza Egyre több és nagyobb területről takarul a termés. Ez a természet rendje: nincs megállás. Ürül a határ, de máris új mag kívánkozik a földbe. Legkorábbi őszi veteményünk a repce és az őszi árpa. Mindkettő fontos növény, mind iparunk, mind mezőgazdaságunk szempontjából. Ezért termesztésére nagy gondot kell fordítanunk. Olajnövényeink közül a repce olajtermelése a legnagyobb. Közepes termés esetén egy hektár repce 10—12 mázsa olajat ad, ugyanakkor visszamarad 4—5 mázsa pogácsa. Iparunk a repcemagból olyan értékes olajokat és zsírokat gyárt, amelynek tápértéke felülmúlja a sertészsír értékét. Az olaj kisajtolása után nyert pogácsa fehérjékben gazdag takarmány. A fejőstehenek ezt különösen meghálálják. Bőven csurog a tej, ha repcepogácsát adagolunk a tehenek abrakjába. A repce eme jó tulajdonságánál fogva átlagos termés mellett kétszer akkora jövedelmet biztosít a termelőnek, mint a többi kalászosok. Termesztése, sajnos, mégis hanyatlóban van. Az ok: a rossz telelés. Tavasszal sok esetben ki kell a növényt szántani. Az idei tél azután igazán betette az ajtót. Nyugat-Szlovákiában alig akad gazdaság, ahol a repce kifogástalanul telelt volna. Ennek fő oka a tavalyi száraz ősz, a szokatlan hideg és szélsőséges tél. Az utóbbi években ilyen télre nem volt példa, ezért nem csoda, ha megsanyargatta a repcét, az őszi árpát, de a többi telelő vetéseket is. Az idei évtől eltekintve, a repce rossz telelése legtöbb esetben a késői vetésből adódott. Kell, hogy az évről évre megismétlődő hibákból tanuljunk. Idén a július végén és augusztusban leesett csapadék módot nyújt a jó talajelökészítésre, s így természetes, az idejében történő vetésre. Megállapított tény: a repce nagy terméshozamának előfeltétele, a jókori vetés. Kísérleti eredmények igazolják, hogy az augusztus 5-én elvetett repce 5—7 mázsával többet ad, mint a szeptember 2-án vetett növény. Saját magunk vesszük tehát hasznát, ha mielőbb földbe tesszük a repcét. Az őszi árpa ugyancsak korán vetendő növény. Termesztése Szlovákia szárazabb jellegű járásaiban nagy jelentőséggel bír, mert jól kihasználja a téli csapadékot. Korai fejlődése révén még a nyári hőség megérkezése előtt beérik, így nincs kitéve a beszorulás veszélyének, mint a tavaszt árpa. Az idei év példa volt erre, sajnos azonban akárcsak a repce, az őszi árpa nagyobbik hányada tavasszal a kiszántás sorsára jutott. A megfelelő elővetemény, jó talajelőkészítés, s nem utolsósorban az agrotechnikai határidőben történő vetés hozzájárul, hogy az árpa gyorsan elbokrosodjon, megerősödve kerüljön a télbe, miáltal ellenállóbb lesz a kifagyás veszélyével szemben. Államunk és mezőgazdaságunk számol a repce termésével, az őszi árpa révén viszont már június második felében abrak-takarmányhoz jut a gazdaság. Ennélfogva tanácsos lenne, ha mezőgazdasági üzemeink az eddiginél többet tennének az említett növények sikeres termesztése érdekében. Ennek a legtöbb helyen nincs akadálya, mivel a repcét és őszi árpát a többi növényekhez viszonyítva kis területen termesztünk. így sokszor csupán az ügyességen és jóakaraton múlik, hogy megteremtsük a gazdag termés előfeltételét. Fontos az időbeni vetés, mert régi mondás tartja: „KÉT NYÁR MELEGÉRE VAN SZÜKSÉGE A REPCÉNEK ÉS ŐSZI ÁRPÁNAK“. Silőznak Nemrég takarították be a gabonát a Bajcsi Állami Gazdaság anyalai részlegén, a gazdaság vezetősége máris mindent megtett, hogy az őszi talajmüvelés minél tökéletesebb legyen. Jelenleg a kukorica silózása folyik. A hektárhozam 500 mázsa. A silózást folyamatosan végzik és a silógödröt minél előbb igyekeznek betölteni. A silózott kukoricát állandóan tapossák, hogy az erjedési folyamat minél tökéletesebb legyen. Mihelyt egy silógödör betelt, a Zetor 25-ös traktorra szerelt rakodó rászórja a földet a silógödörre. Ezzel a módszerrel embererőt takarítanak meg, A silózást körülbelül augusztus 20- ra befejezik és azután megkezdik a trágyázást. A megtrágyázott földet azonnal leszántják, hogy a trágyából nitrogénveszteség ne legyen. A trágya minősége e gazdaságban kifogástalan. Ezt úgy érik el, hogy naponta az istállóból kihordott trágyát úgynevezett szarvasokba rakják és ahogy egy szakasz megtelik, azonnal beföldelik. Hofer Lajos (Érsekújvár) Augusztus 30-án a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkban országos gyümölcs- és zöldségkiállítás nyílik, amely szeptember végéig megtekinthető. Főleg olyan zöldség- és gyümölisfajták kiállításáról van szó, amelyeknek termesztése gazdaságos és magas terméshozamot biztosít. Azonkívül virágok, gyógynövények és különféle borok is kerülnek kiállításra. A kiállítás azonban nem teljesítené rendeltetését, ha csupán a szem gyönyörködtetésére szolgálna, hanem egyúttal oktató jellegű is lesz. Megismerteti a mezőgazdákat és mezőgazdasági üzemeket azokkal á módszerekkel, melyeknek segítségével a kiállító üzemek sikereket értek el. A kiállítás fontos részlege ezért a gyümölcs- és zöldségtermesztés nagyüzemi technológiája, a kártevők elleni védekezés és herbicidek alkalmazása, a gépesítés kihasználása, a méhek befolyása a termőképesség fokozására stb. A kiállítás tartama alatt nemcsak kiváló növénytermesztők lesznek jelen a kiállítási helyiségekben, hanem kutató intézetek és magnemesítö üzemek szakemberei is, akik tanáccsal és felvilágosítással szolgálnak az érdekéitek kívánságára. A kiállítás további érdekességét a kiállított terményeket tárgyaló vitaértekezletek képezik. így például a szőlőtermesztők szeptember 5 — 6. között, a méhészek 7-től 8-ig, a zöldségtermesztők 12-én és 13-án, a gyümölcstermesztők 18 — 19. között, a kerteszek 20-tól 22-ig és a virágtermesztők szeptember 24-én tárgyalják meg az őket érdeklő tárgykörök problémáit. Megbeszélést tartanak továbbá a gyümölcs- és zöldségtermesztők képviselői az élelmiszeripar felvásárlási, üzleti és szállítási részlegeinek, megbízottjaival. Nemcsak arról lesz szó, hogy termesszünk minél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű gyümölcsöt és zöldséget, hanem hogyan biztosítsuk a termények felvásárlását, gyors szállítását, értékesítését és fogyasztását. Oktató tárgyú filmek vetítésére is sor kerül a gyümölcs- és zöldségtermesztésről, a kártevők elleni védekezésről, a gépesítésről stb. Szóba kerül a gy ümölcs- és zöldségszükséglét mennyisége, a helyes táplálkozás, a zöldség felhasználhatóságának különféle lehetőségei, az ételek elkészítésének módja, az élelmiszeripar sokféle készítménye stb. Borkóstoló is lesz azokból a kiváló borokból, amelyek részt vettek a bratislavai nemzetközi borversenyen. A kiállítást a bratislavai Kultúrpark 1650 négyzetméternyi fedett helyiségeiben, valamint 1800 négyzetméteren a szabadban rendezik. A vidékről érkező látogatók 33 százalékos utazási kedvezményben részesülnek. Mesáros 3. A szocialista mezögozdosóqéri
