Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-07 / 63. szám
Sertésnemesítésünk helyzete Csehszlovákia sertésnemesítésében a nagy fehér Landrace-vonalú hússertések játszanak jelentős távlati szerepet, melyeket 1961-ben Kanadából és Svédországból, később Lengyelországból hoztunk be. Palárikovón, Calovón és másutt a Landrace anyasertéseket a nálunk régebben elterjedt angliai eredetű fehér hússertés kanjaival fedeztetik. Komáromban, Senicán és másutt a Cornwall-fajta nagytestű, fekete hússertés továbbnemesítésével foglalkoznak. Az angliai eredetű Cornwall-fajta egyedei inkább bacon-jellegűek, míg a németországi behozatalból származók zömökebbek és inkább a tőkesertés-tipust képviselik. Szaporasága közepesnél jobb (körülbelül 9 malac) a kocák igen jó malacnevelők. Fekete bőrük és szőrük miatt a húsipar valamint a bőrfeldolgozó ipar nem szívesen vásárolja. >. A képünkön is látható fekete-fehér Presticei fajta egyaránt hús- és zsírtermelési jellegű. Leginkább Plzen környékén terjedt el. A fehér fajtánál átlagosan körülbelül egy darabbal szaporább. Kruponja a fekete színezetű helyeken gyengébb, ezért bőripari célokra történő feldolgozása . körülményes. A német ún. „nyerges“ fajta továbbneroesítéséből keletkezett. Ez idő szerint nálunk még nem tartozik az államilag elismert fajták közé. Nyitra és Léva környékén terjesztenek egy hasonló fekete-fehér fajtát, amelyet dr. Vojtech Kovác mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára elgondolásai szerint hoztak létre keresztezéssel. Sertéshízékonyság-vizsgáló állomásainkon 1962-ben a 20—90 kg súly közötti fehér angol hússertés-állomány átlagos napi súlygyarapodása 671 gramm volt, törzshossz 90 kg súlyban 90,90 cm, egy kg élősúlyra felhasznált zabegység pedig 4 kg. Mindebből kitűnik, hogy nálunk még sok a tennivaló a sertéstenyésztés magas külföldi szintjének eléréséig. Kúti Szilárd (A szerző felv.) A traktorok és a munkagépek karbantartása A nyári munkák sürgősségére való hivatkozással mezőgazdasági üzemeinkben gyakran elhanyagolják a gépek legelemibb karbantartását. A következmény: a gép igen gyorsan tönkremegy, javításra szorul, s nem ritkán a betakarítás legforróbb pillanataiban kénytelenek nélkülözni. A „Most nincs idő a karbantartásra, majd később“ jellegű szemléletnek igen káros következményei vannak. Hogyan előzzük meg ezt a sok kárt okozó bajt? A válasz egyszerű: a legnagyobb, legsürgősebb munka idején is a legszigorúbban tartsuk, illetve tartassuk be a gyár által a gép kezelési-karbantartási utasításában megadott szempontokat. Ezek: ■ 1. Nem szabad olyan traktort, munkagépet üzemeltetni, melyen nem végezték el az esedékes soron következő karbantartást. A gépet csak' a karbantartás követelményeinek megfelelő elvégzése után helyezzék üzembe. ■ 2. A nyári időszakban az előírtaknak megfelelően, csak nyári kenőolajat használjunk. ■ 3. A Diesel-motorokban felhasználásra kerülő normális kereskedelmi minőségű gázolajat 24—36 órán át ülepíteni kell és a feltöltés előtt és közben feltétlenül szűrjük meg. Ugyanis a Diesel-motor befecskendező szivattyújának, porlasztóinak finom szerkezeti részeinek épségét, élettartamát elsősorban és főképpen a gázolajban levő tisztátalanságok veszélyeztetik. Állandóan tartsuk tisztán a gép tüzelőanyagtartályainak töltőgaratját, s a feltöltésnél alkalmazandó vedret, tölcsért. Rendszeresen cseréljük, tisztítsuk ki a gázolajszűrőket. E műveletek rendszeres és gondos végzése eredményeként észre-KGST-megállapodás a vetőmagtemelés szakosításáról A KGST-országok a közelmúltban .megállapodtak a tagállamok vetőmagszükségletének jobb kielégítéséről. Ezt a vetőmagtermelés szakosításával és hosszú lejáratú kölcsönös vetőmag szállítási egyezményekkel alapozzák meg. A szakosítás értelmében Magyarország több KGST-országnak szállítja a hibrid-kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a borsó, az évelő pillangós takarmányok és néhány zöldségféle vetőmagját, (ksz) vehetően javul a gép üzemeltetése. Azok pedig, akik az adagolók, porlasztók cseréjével próbálják a gépet üzemeltetni, nagyon ráfizetnek. Hiszen a gázolajjal, a tüzolőanyag-adagolóberendezésébe került finom, csiszolóporszerű szennyeződés, az alkatrészcserével nem távolítható el, és az újonnan beépített, igen költséges adagoló alkatrészek egy-két héten belül elkopnak, s a berendezés ismét felújításra szorul. ■ 4. Gyakran hallani, hogy az új vagy felújított gép motorja igen rövid idő alatt üzemképtelenné vált, mivel nincs erő benne nem húz. Érveléseik alátámasztására közük is, hogy a hengerpersely, dugattyúgyúrúk oly mértékben kopottak, mintha egy idényen át működtek volna, pedig a motor alig 100-J-150 üzemórát dolgozott. Mivel magyarázható ez? A baj okozója az esetek többségében az erősen szennyezett vagy hibás levegőszűrő. A levegővel beszívott, előzőleg le nem választott porszemecskék a motor égésterébe jutva, csiszolóvászon módjára koptatják a hengerperselyt és a hozzáfeszülő dugattyúszűrőket. A kopás következtében a gáz az égéstárból áthatol az illeszkedő gyűrű- dugattyú- hengerpersely között. Emiatt érezhetően csökken a motor teljesítménye, s bekövetkezik a gyűrűk, dugattyúk bekokszosodása, beragadása stb. Ezek elkerülése érdekében a nyári időszak alatt gyakran, legalább kétnaponként tisztítsuk ki a levegőszűrőt, cseréljük ki a benne levő szennyezett „magfogó“ olajat. Gondoskodjunk arról is, hogy a levegőszívó vezetékben tömítetlenség, külső sérülés ne legyen, mert hiába tiszta a levegőszürő, ha a gyűjtőcső csatlakozása mentén beszívódik a környező, szüretien levegő. ■ 5. A traktorok és a hozzájuk kapcsolt munkagépek egyszerűbb karbantartása a naponkénti és a hetenkénti karbantartásból áll. Ezek rendszeres és teljes értékű végrehajtása — többek között — a folyamatos üzemeltetés biztosítéka. A gazdaság, a szövetkezet érdeke tehát, hogy mindent elkövessen az ehhez szükséges feltételek, előírások betartása érdekében. A hetenkénti karbantartáskor az előbbi műveleteken kívül elvégezzük az esedékes motorolaj-cserét, a kenési és hűtési rendszer tisztítását, a szükséges hézagállításokat. A fentiek kiegészítése a havonkénti szerviz-szerű műszaki szemle. A szerviz során elvégzendő munkák részben ellenőrző-vizsgáló, részben pedig karbantartó, de mindenképpen megelőző jellegűek, mivel lehetővé teszik azt, hogy a hibákat már kezdeti állapotban feltárják. Ilyenkor elhárításuk lényegesen kevesebb költséggel, kisebb állási idővel elvégezhető. Kádár László
