Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-07 / 63. szám
VH. ÉVFOLYAM • 31. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Csávázzuk a vetőmagot Ma még jóformán az aratásnál tartunk, azonban már arra kell gondolnunk, hogy rövid időn belül elvessük a magot, az élet zálogát, amelyből jövőre sárga gabonatenger emelkedik, s a kombájnkaszák zenéjére áz emberiség közös tulajdonává válik. A magas terméshozamok titka nem csupán a megfelelő időjárásban, hanem a jó talajelőkészítésben, a talajerőfokozásban és a kártevők elleni helyes küzdelemben rejlik. Egyes káros tényezők ellen akkor védekezünk, amikor szemmel is észlelhetők, vagy pedig káros hatásuk erősen szembetűnő. Vannak azonban káros tényezők, amelyekre már vetéskor, illetőleg még ezt megelőzően kell gondolnunk, mert a vegetáció idején már késő ellenük minden védekezési igyekezetünk. Gondoljunk csak vissza az idei gabonafélékre, főleg az árpára, amelyet nagy arányban meglepett az üszög s utólag már csak tehetetlenül álltunk felette. A baj megelőzésére tehát már a vetés előtt kell gondolnunk, s ezen időszakban a megfelelő talajelőkészltésen kívül vár reánk még a vetőmag-betegségek elleni védelem munkája. AZ ŐSZI REPCE csávázását a Hermal L nevű vegyszerrel végezzük, melynek alapanyaga TMTD + gamma HCH. E csávázószer a repce betegségei, illetve kártevői ellen szolgál, főleg azok ellen, amelyek a terményt korai állapotában támadják meg. Nagyon hatásos eredményt nyújt a repcebolha (Psyllíodes chrysocephala) ellen. A repcebolha ősszel jelenik meg és a talajba rakja tojásait. A kikelő lárvák a növény levélnyeleibe furakodnak és ott táplálkoznak. Lárvaké'nt telelnek át és tavaszszal kevés ideig még táplálkoznak, majd a talajba húzódnak bábozódás céljából. A bogarak a növény szárát, de főleg becőjét károsítják, s ezáltal nagy magvészteséget okoznak. A bogarak a repce beérése után a földön maradnak, majd az új repcét kikelése után támadják meg. Az ellenük történő védekezés két módja: májusban a bogarak ellen DDT és HCH tartalmú növényvédő szerekkel porozunk, de előzőleg a már említett vetőmag csávázási alkalmazhatjuk, amely védi a fiatal növényt a kártevők tevékenységétől. Egy mázsa vetőmag csávázásához 1 kg Hermái L-t használunk. Ajánlatos a csávázás előtt az említett mennyiségű vetőmagot 1 liter csapágyolajban megforgatni, hogy a Hermal L jobban megtapadjon a vetőmag felületén. A Hermái L hatásos repce-gubacsbarkó (ceutorrhynchus pleurostigma) ellen is, valamint a repce gombabetegségeit is nagy mértékben csökkenti. A gabonafélék esetében törvényrendelet szerint kötelező az összes csávázása (188/1950 Zb. sz.). A BÜZÄT főképpen a kőüszög támadja meg, amely spórák útján terjed. Az üszögspőra a gabonamag felületére tapad és így kerül a talajba, ahol csírázik, s a búzával együtt fejlődik, majd bekerül a kalászba. A fertőzött mag szürkésbarna színű és a rendesnél duzzadtabb. Ezen magok csépléskor széttörnek s a belőlük A vetőmag tökéletes tisztítása sok munkát és fáradtságot takarít meg számunkra a kultúra vegetációs idejében, ezért a csávázási ez a művelet okvetlenül előzze meg. -kszszerteszálló spórapor megfertőzi- az egészséges magot, melynek felületére tapad. Nagyon fontos idejében történő vetés, mivel a magasabb hőmérséklet a búza fejlődését gyorsítja, viszont a spórák kialakulását hátráltatja. A kőüszög ellen csávázással védekezünk, mivel a betegség elsősorban a vetőmaggal terjed. Agronal H nevet viselő higanytartalmú csávázó szerrel végezzük a preparálást, amelyből 200 grammot adagolunk egy mázsa búzára. Nagyon fontos az alapos elkeverés, hogy a csávázószer egyforma rétegben jusson a gabona felületére, mert ellenkező esetben nem várhatunk kielégítő eredményt. A törpeüszög ellen szintén Agronal H csávázószert használunk. A gyökérrothadás (Helminthosporium sativum) szintén gyakori betegsége a búzának, s még nagyobb mértékben az árpának. A levelek barna foltosságát idézi elő és csírarothadást okoz. Főként az őszieket támadja meg. A védekezést Agronallal, illetve Agronal H-val végezzük csávázás formájában. Egyes években a búzákon kárt okoz a búza porüszög (Ustilago tritici). Már kalászhányáskor a kalászok teljes egészében szürkészöldek, később fekete porrá változnak. A spórákat a szél hordja szét, melyek az egészséges virágzó kalászokra jutnak és megtapadnak a ragadós bibéken. Itt csíráznak a spórák és bejutnak a magházba. Az ilyen magvak látszólag egészségesek, de a belőlük kikelt nóvény üszöggel fertőzött. Mivel a kórokozó a mag belsejében található, nem tudunk vegyszerekkel hozzáférni. Mivel azonban az üszögspőra nem bír ki olyan melegséget, mint a gabona, melegvizes csávázással védekezünk ellene. A vetőmagot 30 C fokos vízben négy órán keresztül áztatjuk, azután pedig 52 C fokos vízbe helyezzük tíz percig, majd a magot hideg vízzel hirtelen lehűtjük és megszárítjuk. AZ ÁRPA üszögbetegségei közül leggyakoribb az árpa fedettüszög (Ustilago hordei). A hártyával fedett spóradűs magvak csépléskor szétszóródnak s megfertőzik az egészséges magvakat. A spórák a vetőmaggal jutnak a talajba, és a mag csírájával kerülnek ismét a fiatal kalászba, hasonlóképpen, mint a búza kőüszög esetében. Agronal csávázószerrel védekezünk ellene 200 grammos adagolásban mázsánként. Az idén nagyon elterjedt volt az árpa porüszög (Ustilago nuda) az árpákon. Életmódja és megjelenése hasonló a búza porüszögjéhez. Kalászhányáskor a kalász portömeggé változik, s a spórákat a szél az egészséges kalászokra hordja, ahol a bibén keresztül a magba jutnak. Melegvizes csávázással védekezünk ellene, hasonlóan mint a búza porüszög esetében. folytatás a következők oldalon.) A I" . ^ TARTALOM NÖVÉNYVÉDELEM V a n e k Gáspár mérnök: Csávázzuk a vetőmagot . . . , , 117 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Nagy László: Nincs megállás a sertéstenyésztő munkában ........................... .... 118 | Kúti Szilárd: Sertéstenyésztésünk helyzete...................... , 119 GÉPESÍTÉS Kádár László: A traktorok és a munkagépek karbantartása . 119 TAKARMÁNYOZÁS Vanek Gáspárné mérnök: Jó minőségű silókészítés a téli takarmányozás alapja .... 120 V___________J
