Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-07 / 54. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1963. július 7. Ára 40 fillér • XIII. évfolyam, 54. szám. Az aratásban a szervezésé a döntő Szórványosan már arról adnak hírt a lapok, hogy megkezdődött az aratás. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy néhány szót szóljunk mindazokról a problémákról, amelyek ezzel összefüggnek. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek túlnyomó többsége kétmenetesen, két és félmenetesen takarítja be a gabonát. Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva, megállapíthatjuk, hogy ennek lebonyolítása manapság tisztán szervezési kérdéssé vált. Ugyanis a szövetkezeteink és állami gazdaságaink gépellátottsága, a gépek minősége, minden lehetőséget megad ahhoz, hogy gyorsan és veszteség nélkül kerüljön le a földről a termés. Az időjárás nagyon kedvező a gabonára. Míg a tavasszal kétséges volt a szakemberek előtt a gabonatermés, ma viszont már derűlátóak. A tervezett hektárhozamokat talán nem érjük el mindenhol, mégis reményteljes a helyzet. Ez derült ki a Dunaszerdahelyj Járás Mezőgazdasági Termelési Bizottságának közelmúltban tartott mun. [«értekezletén is. Nemrégen még volt olyan szövetkezet, ahol mindössze 16 — 18 mázsás hektárhozamra számítottak búzából, s most a legutóbbi értékelésen már 22 mázsát emlegettek. Az időjárás, minthacsak pótolni akarná azokat a veszteségeket, amelyeket előidézett. Kelet-szlovákiai hírek szerep Az egyik lényeges kérdés országos viszonylatban a gabona felvásárlása és raktározása. Ezzel kapcsolatban is felvetődött néhány probléma. Szükséges, hogy a szövetkezetek a gabonát olyan állapotban adják át a raktárba, hogy felesleges munkát ne képezzen az átvétele. A szövetkezetek részéről azzal a javaslattal jöttek a szakemberek, hogy a felvásárló üzem ömlesztve egyenest a kombájntól vegye át a termést. Ez, mint kiderült, lehetséges, de van egy feltétel, hogy a gabona tiszta legyen, gyommagvaktól mentes. Különben a felvásárló üzemben a tisztítás nagy hátrányokat okozna, munkaerőt kapcsolna ki, ami megakasztaná a felvásárlás ütemét. Ezzel kapcsolatban még csak annyit, hogy a kombájnosok minőségi munkája szabja meg az átvétel gyorsaságát. Az alacsonyabban fekvő járásokban azonban nemcsak az aratási munkákra kell figyelmet fordítani. Nem kevésbé fontos a takarmányok betakarítása; főleg a lucerna második kaszálását még az aratás kezdete előtt el kell végezni. Ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert esetleg a késés felboríthatja az aratási tervet. Ismert tény, hogy ez a munka aránylag sok munkaerőt igényel, ami jelentékenyen megmutatkozott a gabonafélék betakarításában. A magasabb fekvésű járásokat ez nem érinti olyan súlyosan, mivel ott a gabonafélék érése még 8—10 nap eltolódást mutat, úgyhogy ezalatt az idő alatt helyes szervezéssel elvégezhetik ezt a munkát. A gépek előkészítése — már amenynyiben még van rá idő — most már abba a szakaszba ér, hogy csupán az apróbb javításokat kell elvégezni. Természetesen mindenhol más a helyzet. A rimaszombati járás néhány szövetkezetében, annak ellenére, hogy a lehetőségeik megvannak, még mindig nincsenek rendben a gépeik. A gépek átcsoportosításának szervezéséről sem szabad megfeledkezni. Általában az aratást 14 — 18 napra tervezték a járási nemzeti bizottságokon és a szövetkezetekben. Ezalatt az aránylag rövid idő alatt, ha kedvező lesz az időjárás, teljesíteni lehet ezt a cseppet sem könnyű feladatot. A betakarítási munkák előkészítésénél külön figyelmet kell fordítani az idényprémium ösztönző hatására. A Dunaszerdahelyi Járás Mezőgazdasági Termelési Bizottsága már kiadott egy versenyfelhívást ezzel kapcsolatban. Idényjellegű szocialista munkaversenyről van itt szó, amely a gépek és gépcsoportok teljesítménye alapján készített normák szerint prémiumként bizonyos összeget juttat a gépek és gépcsoportok személyzetének. így például az SZK —3-as kombájn személyzete 150 korona jutalomban részesül, ha eléri a heti 1810 mázsás teljesítményt. A hazai gyártmányú rendrakó traktorosa és a segédmunkás heti 48 hektár levágásáért szintén 150 koronát kap. Ezenkívül minden további . hektár után még 10 koronát. A tarlóhántásban és a szalmapréselésnél is hasonló módon állapították meg az idényprémiumot. -gás-Megérdemelték a büszke címet Eredményes tanulás után köszöntünk benneteket a szövetkezetekben A záróvizsgák előtti feszültséget a mintegy 109 gyakorolt mezőgazdász közül talán egynek sem sikerült feloldania. Igen, az idén ennyien mondtak búcsút három mezőgazdasági mesteriskolának és egy technikumnak a galántai járásban. Közöttük jónéhány szövetekzeti elnök, agronómus és gépesítő. Jóllehet a Vágsellyei Kertészeti Mesteriskolán és a Zemianské Sady-i Szőlészeti Mesteriskolán végzett tanulók nem mindegyike marad járásunkban, büszkék lehetünk arra, hogy Szlovákia-szerte öregbítik majd két jónevű iskolánk hírnevét. Húsz szövetkezeti funkcionárius záróvizsgájával a technikumon, 89 gyakorolt mezőgazdász mesteriskolái képesítésével és 364 végzett mezőgazdasági tanulót számláló mérleggel elégedettek lehetünk ebben az évben. Mécses János, Galánta Szünidőben segédkeznek A kelet-szlovákiai KNB képviselői 1963. június 28-án tartották meg Kosicén utolsó plenáris ülésüket. A napirend legfontosabb tárgyát azoknak a tapasztalatoknak megvitatása képezte, amelyeket a nemzeti bizottságok szereztek a mezőgazdaság irányításának új rendszerével. Az ülésen jelen volt Emil Chlebec elvtárs, a SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára és E. Cakajda elvtárs, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal helyettes főnöke. Ján Grummel elvtárs, a michalovcei JNB elnöke arról tartott beszámolót, mennyiben könnyíti a járásban a mezőgazdasági termelés új irányítása a nemzeti bizottságok munkáját. Matej Bernik elvtárs, a Spisská Nová Ves-i JNB elnöke viszont arról beszélt, hogyan érvényesül a gyakorlatban az új irányítási rendszer és milyen segítséget nyújtanak most a nemzeti bizottságok a mezőgazdaságnak. A vita folyamán felszólalt E. Chlebec elvtárs, a kerületi pártbizottság vezető titkára is.-jJr A Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa a Nacina Vés és környékén (michalovcei járás) fekvő földek szakaszos lecsapolási tervezetének megvitatása után jóváhagyta az említett körzetnek 1382 ha-nyi területére irányozott alagcsövezését és 22 707 fm meliorációs berendezés kiépítését. A munkálatok teljes költségvetése több mint 16 millió korona, s ebből az első munkaszakaszra eső kiadásokat 2 millió 534 721 koronára tervezik. •jüf A kelet-szlovákiai KNB a rozsnyói JNB javaslata alapján a törvényes előfeltételek figyelembe vételével Revúca községet város-jelleggel ruházta fel és elöljáróságát Városi Nemzeti Bizottságnak ismerte el. ■jlj- A KNB tanácsa Kassán foglalkozott a dobsinai kultúr-otthon félbeszakadt építéséről kapott jelentéssel és megállapította, hogy ez az építkezés a kimondottan iparosjellegű szakmunkák kivitelezése miatt a Z-akció évi terve keretében nem fejezhető be. A tanács ennélfogva javasolta, hogy ezt az építkezést kivonják a Z-akcióból és utasítást adott a rozsnyói JNB- nak, hogy azt iktassák a járási beru házási építkezések tervébe. Egyszersmind utasította a járási NB tervezési osztályát, hogy az 1963. évi beruházási költségvetési terv tételeit töltsék fel erre a célra 200 000 koronával és a kultúr-otthon építésének befejezését sorolják az 1964. évi tervbe. Elérkezett a várva-várt nap az 1962—63-as tanév utolsó napja az ipolysági iskolákon is. Sokban különbözött ez a nap az iskolaév többi szürke napjától. Mindenki ünneplőben volt és egy fokkal vidámabb és hangosabb mint máskor. Ez érthető, hisz valamennyien szívszorongva várták egész évi fáradságos munkájuk gyümölcsét, a bizonyítványt. Még Snírer Márta, az iskola CSISZ elnöke is izgult, pedig neki nem volt miért, ő biztos tudta, hogy kitűnő lesz. A szünidőben majd kipihenik az izgalmakat, fáradalmakat. Snírer Mártától azonban megtudtam, hogy még nincs itt a pihenés ideje, mivel szokás szerint az iskolaév befejezése után két csoportban társadalmi munkában vesznek részt. Az egyik 26 tagú csoport rögtön a tanév befejezése után kéthetes munkán vesz részt az ipolysági sportpálya építkezésénél. A második nagyobb számú csoport, kb. 80 tanuló pedig az ipolysági EFSZ-ben segít majd az aratási és begyűjtési munkáknál. Jó munkát kívánunk nekik a szünidő hátralévő részében pedig kellemes szórakozást és pihenést. Szabó Sándor (Ipolyság) KOMBÁJN A GABONAFÖLDEKEN ft SLOTERBE a minőségi munkát „Csak ne lenne hosszantartó ez a forróság“ — sóhajtott a földműves, amikor egy héttel ezelőtt a nyár úgy istenigazában ontani kezdte melegét. Érthető az aggódás, mert a forróság hamar pontot tesz a gabona érésére. A zöldellő gabonatenger egyik napról a másikra fehéres színűvé válik, a szem kényszerből megérik. Ilyenkor mondjuk, hogy besült a gabona. Szeles, hűvösebb időben az érés lassan, fokozatosan megy végbe, duzzadtra érik a szem s aranysárga kalászokban gyönyörködhet a termelő. Az utolsó napokban is kárt szenvedett a termés, hát még egész éven keresztül. Vetéstől a betakarításig számtalan tényező közrejátszik, szabja a gabona fejlődését, érését. Ha a természet mostohán viselkedett, az ember mindenkor résen állt, hogy helyrehozza az idő viszontagságaiból eredő károkat. Ősszel idejében tiszta vetőmagot tett a földbe, a szigorú tél által megsanyargatott növényen tavasszal fejtrágyázással, hengerezéssel iparkodott segíteni. Egyszóval, egész tenyészidőn át féltő gonddal ápolta a vetést, rajta tartotta szemét a mindennapi kenyéren. Nem csoda tehát, hogy most is lesi a pillanatot, mikor eresztheti a gépeket a gabonába, mikor kerülhet sor a betakarításra. Nagy gond, de örömteli munka az aratás. Az örömet fokozza az, hogy az ember fizikai erejére alig van szükség, a betakarítási munkák dandárját gépek serege végzi. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink komplexbrigádjai 10 154 gabonakombájnnal 1293 380 hektárról aratják le a gabonát. E nagy segítség mellett az irányító és szervezőmunkával az eddiginél jobban a helyzet magaslatán kellene állnia. A gépekre támaszkodva kerüljön előtérbe a minőségi munka, hogy ne heverjen szerte a földön a kenyérnekvaló. Az elmúlt években bizony a felületes gyors munka következményeként hektáronként 2—3 mázsa gabona is a földön maradt, amiről tarlóhántás után az árvavetcs sűrűsége tanúskodott. A munka színvonalának emelése nemcsak a szemveszteség szempontjából elsőrendű, de a kikelt árvavetés, a gabona és egyéb növény kártevői hadának ad élelmet, búvóhelyet és nyújt telelési lehetőségeket. Ha már egyszer megtermett a gabona, ne engedjük kicsúszni kezünkből. Ennek érdekében a mennyiség mellett a minőség után is adjunk prémiumot a kombájnosoknak. Egy másik nagyon fontos dolog, amit idén szem előtt kell tartanunk, a szalma betakarítása. Köztudomású, hogy az ősziek egy részét fel kellett szántanunk, s bizony a megmaradt gabona nagy hányada is ritkább lett a szokottnál. Tény, hogy idén jóval kevesebb szalma mutatkozik, mint a múlt esztendőkben. Márpedig sok szövetkezet a „bővebb években“ is szalmahiánnyal küzdött. Egy gazdaságnak sem lehet közömbös tehát a szalma veszteségmentes betakarítása. Ez a melléktermék nemcsak almozásra kell, de a takarmány kiegészítésekor is jó szolgálatot tesz. Hogy minél több szalmához jussunk, ajánlatos a tarlómagasságot a legkisebbre szorítani. Még a kétmenetes aratás alkalmazásakor szükséges 10—12 cm magas tarlót is kisebbre vághatjuk néhány centiméterrel Az eddiginél jobb szervezést kíván a tarlóhántás is. Bár nagyon szapora ez a munka, mert több eketesttel, sőt tárcsával is végezhető, a gyakorlatból tudjuk, számos gazdaságban szeptemberben is akad tarló a határban. Pedig épp a tarlóhántás az a művelet, melynél minden akadály nélkül két váltásban végezhetjük a munkát. A tarlóhántással egyidőben gondoljunk a tarlókeverékek vetésére is. Idén nem vonhatunk vállat, mondván — kár a magért, úgysem lesz belőle semmi —, mert a júniusban leesett csapadék biztosítéka annak, hogy a növény kikel és fejlődésnek indul. Nem vagyunk jósok, de ha augusztusban is megered egyszer-kétszer az ég csatornája, a tarlókeverék jó szolgálatot tesz majd a takarmányalap kiegészítésében, vagy elég nagy tömeget ad a zöldtrágyázás céljaira. Ezen a téren követésre méltó példaként említhetjük a szőgyéni szövetkezetei, amely idén 450 hektáron vet tarlókeveréket, takarmány és zöldtrágyázás céljaira. Az említett munkák mind, mind soron vannak, s csak az emberen múlik, hogyan, milyen minőségben végzi azokat. Parasztságunk ismert élénk, világos észjárásáról, most nagyon üdvös lenne, hogy ez a gondolkodás diadalt aratna az évi munka gyümölcsének betakarításánál. A nyitrai járásban eddig négy munkaközösség szerezte meg a szocialista munkabrigád címet, amelyhez a legutóbb még két kollektíva csatlakozott, a Maié Záluzie-i szövetkezetből. Ez utóbbi két munkaközösség példaképű szolgálhat a többi szövetkezeti tag számára A fejők terve az volt hogy az átlagos, tehenenkénti évi tejhozamot túlszárnyalják. Szavukat tartották: 2160 liter helyett 2209 litert fejtek. Az említett fejő-kollektíva nagy figyelmet szentel a borjúnevelésre. Szigorúan betartják az állatorvosi előírásokat. Ennek köszönhető, hogy egyetlen állat sem pusztult el. A kollektíva tagjai tanulmányi kirándulások keretében is gyarapítják szaktudásukat. így a többi között megtekintették a pferovi tenyészállat-vásárt, valamint a bratislavai körzeti növendékállatvásárt. Szép sikereket ért el a Mária Volková vezette baromfitenyésztők kollektívája. A múlt évben például a tojáseladási tervet túlteljesítette 55 928 darabbal. Marian Takác, Nyitra
