Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-07 / 54. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1963. július 7. Ára 40 fillér • XIII. évfolyam, 54. szám. Az aratásban a szervezésé a döntő Szórványosan már arról adnak hírt a lapok, hogy megkezdődött az aratás. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy néhány szót szóljunk mindazokról a problémákról, amelyek ezzel össze­függnek. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek túlnyomó többsége két­­menetesen, két és félmenetesen taka­rítja be a gabonát. Az elmúlt évek ta­pasztalataiból kiindulva, megállapít­hatjuk, hogy ennek lebonyolítása ma­napság tisztán szervezési kérdéssé vált. Ugyanis a szövetkezeteink és állami gazdaságaink gépellátottsága, a gépek minősége, minden lehetősé­get megad ahhoz, hogy gyorsan és veszteség nélkül kerüljön le a földről a termés. Az időjárás nagyon kedvező a gabo­nára. Míg a tavasszal kétséges volt a szakemberek előtt a gabonatermés, ma viszont már derűlátóak. A terve­zett hektárhozamokat talán nem érjük el mindenhol, mégis reményteljes a helyzet. Ez derült ki a Dunaszerdahelyj Járás Mezőgazdasági Termelési Bi­zottságának közelmúltban tartott mun. [«értekezletén is. Nemrégen még volt olyan szövetkezet, ahol mindössze 16 — 18 mázsás hektárhozamra számí­tottak búzából, s most a legutóbbi ér­tékelésen már 22 mázsát emlegettek. Az időjárás, minthacsak pótolni akar­ná azokat a veszteségeket, amelyeket előidézett. Kelet-szlovákiai hírek szerep Az egyik lényeges kérdés országos viszonylatban a gabona felvásárlása és raktározása. Ezzel kapcsolatban is felvetődött néhány probléma. Szüksé­ges, hogy a szövetkezetek a gabonát olyan állapotban adják át a raktárba, hogy felesleges munkát ne képezzen az átvétele. A szövetkezetek részéről azzal a javaslattal jöttek a szakembe­rek, hogy a felvásárló üzem ömleszt­ve egyenest a kombájntól vegye át a termést. Ez, mint kiderült, lehet­séges, de van egy feltétel, hogy a ga­bona tiszta legyen, gyommagvaktól mentes. Különben a felvásárló üzem­ben a tisztítás nagy hátrányokat okoz­na, munkaerőt kapcsolna ki, ami meg­akasztaná a felvásárlás ütemét. Ezzel kapcsolatban még csak annyit, hogy a kombájnosok minőségi munkája szabja meg az átvétel gyorsaságát. Az alacsonyabban fekvő járásokban azonban nemcsak az aratási munkákra kell figyelmet fordítani. Nem kevésbé fontos a takarmányok betakarítása; főleg a lucerna második kaszálását még az aratás kezdete előtt el kell végezni. Ezt azért kell külön hangsú­lyozni, mert esetleg a késés felborít­hatja az aratási tervet. Ismert tény, hogy ez a munka aránylag sok munka­erőt igényel, ami jelentékenyen meg­mutatkozott a gabonafélék betakarí­tásában. A magasabb fekvésű járáso­kat ez nem érinti olyan súlyosan, mi­vel ott a gabonafélék érése még 8—10 nap eltolódást mutat, úgyhogy ezalatt az idő alatt helyes szervezéssel elvé­gezhetik ezt a munkát. A gépek előkészítése — már ameny­­nyiben még van rá idő — most már abba a szakaszba ér, hogy csupán az apróbb javításokat kell elvégezni. Természetesen mindenhol más a hely­zet. A rimaszombati járás néhány szö­vetkezetében, annak ellenére, hogy a lehetőségeik megvannak, még mindig nincsenek rendben a gépeik. A gépek átcsoportosításának szerve­zéséről sem szabad megfeledkezni. Általában az aratást 14 — 18 napra ter­vezték a járási nemzeti bizottságokon és a szövetkezetekben. Ezalatt az aránylag rövid idő alatt, ha kedvező lesz az időjárás, teljesíteni lehet ezt a cseppet sem könnyű feladatot. A betakarítási munkák előkészíté­sénél külön figyelmet kell fordítani az idényprémium ösztönző hatására. A Dunaszerdahelyi Járás Mezőgazda­­sági Termelési Bizottsága már kiadott egy versenyfelhívást ezzel kapcsolat­ban. Idényjellegű szocialista munka­versenyről van itt szó, amely a gépek és gépcsoportok teljesítménye alapján készített normák szerint prémiumként bizonyos összeget juttat a gépek és gépcsoportok személyzetének. így pél­dául az SZK —3-as kombájn személy­zete 150 korona jutalomban részesül, ha eléri a heti 1810 mázsás teljesít­ményt. A hazai gyártmányú rendrakó traktorosa és a segédmunkás heti 48 hektár levágásáért szintén 150 koro­nát kap. Ezenkívül minden további . hektár után még 10 koronát. A tarló­hántásban és a szalmapréselésnél is hasonló módon állapították meg az idényprémiumot. -gás-Megérdemelték a büszke címet Eredményes tanulás után köszöntünk benneteket a szövetkezetekben A záróvizsgák előtti feszültséget a mintegy 109 gyakorolt mezőgazdász közül talán egynek sem sikerült feloldania. Igen, az idén ennyien mondtak búcsút három mezőgazdasági mesteriskolának és egy technikumnak a ga­­lántai járásban. Közöttük jónéhány szövetekzeti elnök, agronómus és gé­pesítő. Jóllehet a Vágsellyei Kertészeti Mesteriskolán és a Zemianské Sady-i Szőlészeti Mesteriskolán végzett tanulók nem mindegyike marad járásunk­ban, büszkék lehetünk arra, hogy Szlovákia-szerte öregbítik majd két jó­nevű iskolánk hírnevét. Húsz szövetkezeti funkcionárius záróvizsgájával a technikumon, 89 gyakorolt mezőgazdász mesteriskolái képesítésével és 364 végzett mezőgazdasági tanulót számláló mérleggel elégedettek lehe­tünk ebben az évben. Mécses János, Galánta Szünidőben segédkeznek A kelet-szlovákiai KNB képvi­selői 1963. június 28-án tartották meg Kosicén utolsó plenáris ülésüket. A napirend legfontosabb tárgyát azok­nak a tapasztalatoknak megvitatása képezte, amelyeket a nemzeti bizott­ságok szereztek a mezőgazdaság irá­nyításának új rendszerével. Az ülésen jelen volt Emil Chlebec elvtárs, a SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára és E. Cakajda elvtárs, a Me­zőgazdasági Megbízotti Hivatal he­lyettes főnöke. Ján Grummel elvtárs, a michalovcei JNB elnöke arról tartott beszámolót, mennyiben könnyíti a járásban a me­zőgazdasági termelés új irányítása a nemzeti bizottságok munkáját. Matej Bernik elvtárs, a Spisská Nová Ves-i JNB elnöke viszont arról beszélt, ho­gyan érvényesül a gyakorlatban az új irányítási rendszer és milyen segít­séget nyújtanak most a nemzeti bi­zottságok a mezőgazdaságnak. A vita folyamán felszólalt E. Chle­bec elvtárs, a kerületi pártbizottság vezető titkára is.-jJr A Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa a Nacina Vés és környékén (michalovcei járás) fekvő földek sza­kaszos lecsapolási tervezetének meg­vitatása után jóváhagyta az említett körzetnek 1382 ha-nyi területére irá­nyozott alagcsövezését és 22 707 fm meliorációs berendezés kiépítését. A munkálatok teljes költségvetése több mint 16 millió korona, s ebből az első munkaszakaszra eső kiadásokat 2 mil­lió 534 721 koronára tervezik. •jüf A kelet-szlovákiai KNB a rozs­­nyói JNB javaslata alapján a törvé­nyes előfeltételek figyelembe vételével Revúca községet város-jelleggel ru­házta fel és elöljáróságát Városi Nem­zeti Bizottságnak ismerte el. ■jlj- A KNB tanácsa Kassán foglalko­zott a dobsinai kultúr-otthon félbe­szakadt építéséről kapott jelentéssel és megállapította, hogy ez az építke­zés a kimondottan iparosjellegű szak­munkák kivitelezése miatt a Z-akció évi terve keretében nem fejezhető be. A tanács ennélfogva javasolta, hogy ezt az építkezést kivonják a Z-akció­­ból és utasítást adott a rozsnyói JNB- nak, hogy azt iktassák a járási beru házási építkezések tervébe. Egyszers­mind utasította a járási NB tervezési osztályát, hogy az 1963. évi beruházási költségvetési terv tételeit töltsék fel erre a célra 200 000 koronával és a kultúr-otthon építésének befejezését sorolják az 1964. évi tervbe. Elérkezett a várva-várt nap az 1962—63-as tanév utolsó napja az ipolysági iskolákon is. Sokban kü­lönbözött ez a nap az iskolaév töb­bi szürke napjától. Mindenki ün­neplőben volt és egy fokkal vidá­mabb és hangosabb mint máskor. Ez érthető, hisz valamennyien szív­szorongva várták egész évi fárad­ságos munkájuk gyümölcsét, a bi­zonyítványt. Még Snírer Márta, az iskola CSISZ elnöke is izgult, pedig neki nem volt miért, ő biztos tud­ta, hogy kitűnő lesz. A szünidőben majd kipihenik az izgalmakat, fáradalmakat. Snírer Mártától azonban megtudtam, hogy még nincs itt a pihenés ideje, mi­vel szokás szerint az iskolaév befe­jezése után két csoportban társa­dalmi munkában vesznek részt. Az egyik 26 tagú csoport rögtön a tanév befejezése után kéthetes munkán vesz részt az ipolysági sportpálya építkezésénél. A máso­dik nagyobb számú csoport, kb. 80 tanuló pedig az ipolysági EFSZ-ben segít majd az aratási és begyűj­tési munkáknál. Jó munkát kívá­nunk nekik a szünidő hátralévő részében pedig kellemes szórako­zást és pihenést. Szabó Sándor (Ipolyság) KOMBÁJN A GABONAFÖLDEKEN ft SLOTERBE a minőségi munkát „Csak ne lenne hosszantartó ez a forróság“ — sóhajtott a föld­műves, amikor egy héttel ezelőtt a nyár úgy istenigazában ontani kezdte melegét. Érthető az aggó­dás, mert a forróság hamar pontot tesz a gabona érésére. A zöldellő gabonatenger egyik napról a má­sikra fehéres színűvé válik, a szem kényszerből megérik. Ilyenkor mondjuk, hogy besült a gabona. Szeles, hűvösebb időben az érés lassan, fokozatosan megy végbe, duzzadtra érik a szem s aranysárga kalászokban gyönyörködhet a ter­melő. Az utolsó napokban is kárt szenvedett a termés, hát még egész éven keresztül. Vetéstől a betakarításig számtalan tényező közrejátszik, szabja a gabona fej­lődését, érését. Ha a természet mostohán viselkedett, az ember mindenkor résen állt, hogy hely­rehozza az idő viszontagságaiból eredő károkat. Ősszel idejében tiszta vetőmagot tett a földbe, a szigorú tél által megsanyargatott növényen tavasszal fejtrágyázás­sal, hengerezéssel iparkodott se­gíteni. Egyszóval, egész tenyész­­időn át féltő gonddal ápolta a ve­tést, rajta tartotta szemét a min­dennapi kenyéren. Nem csoda te­hát, hogy most is lesi a pillanatot, mikor eresztheti a gépeket a ga­bonába, mikor kerülhet sor a be­takarításra. Nagy gond, de örömteli munka az aratás. Az örömet fokozza az, hogy az ember fizikai erejére alig van szükség, a betakarítási mun­kák dandárját gépek serege végzi. Szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink komplexbrigádjai 10 154 ga­bonakombájnnal 1293 380 hektár­ról aratják le a gabonát. E nagy segítség mellett az irányító és szervezőmunkával az eddiginél jobban a helyzet magaslatán kel­lene állnia. A gépekre támaszkodva kerüljön előtérbe a minőségi mun­ka, hogy ne heverjen szerte a föl­dön a kenyérnekvaló. Az elmúlt években bizony a felületes gyors munka következményeként hektá­ronként 2—3 mázsa gabona is a földön maradt, amiről tarlóhántás után az árvavetcs sűrűsége tanús­kodott. A munka színvonalának emelése nemcsak a szemveszteség szempontjából elsőrendű, de a ki­kelt árvavetés, a gabona és egyéb növény kártevői hadának ad élel­met, búvóhelyet és nyújt telelési lehetőségeket. Ha már egyszer megtermett a gabona, ne engedjük kicsúszni kezünkből. Ennek érde­kében a mennyiség mellett a mi­nőség után is adjunk prémiumot a kombájnosoknak. Egy másik nagyon fontos dolog, amit idén szem előtt kell tarta­nunk, a szalma betakarítása. Köz­tudomású, hogy az ősziek egy ré­szét fel kellett szántanunk, s bi­zony a megmaradt gabona nagy hányada is ritkább lett a szokott­nál. Tény, hogy idén jóval keve­sebb szalma mutatkozik, mint a múlt esztendőkben. Márpedig sok szövetkezet a „bővebb években“ is szalmahiánnyal küzdött. Egy gazdaságnak sem lehet közömbös tehát a szalma veszteségmentes betakarítása. Ez a melléktermék nemcsak almozásra kell, de a ta­karmány kiegészítésekor is jó szol­gálatot tesz. Hogy minél több szal­mához jussunk, ajánlatos a tarló­magasságot a legkisebbre szorítani. Még a kétmenetes aratás alkalma­zásakor szükséges 10—12 cm ma­gas tarlót is kisebbre vághatjuk néhány centiméterrel Az eddiginél jobb szervezést kí­ván a tarlóhántás is. Bár nagyon szapora ez a munka, mert több eketesttel, sőt tárcsával is végez­hető, a gyakorlatból tudjuk, szá­mos gazdaságban szeptemberben is akad tarló a határban. Pedig épp a tarlóhántás az a művelet, mely­nél minden akadály nélkül két vál­tásban végezhetjük a munkát. A tarlóhántással egyidőben gon­doljunk a tarlókeverékek vetésére is. Idén nem vonhatunk vállat, mondván — kár a magért, úgysem lesz belőle semmi —, mert a jú­niusban leesett csapadék biztosí­téka annak, hogy a növény kikel és fejlődésnek indul. Nem vagyunk jósok, de ha augusztusban is meg­ered egyszer-kétszer az ég csator­nája, a tarlókeverék jó szolgálatot tesz majd a takarmányalap kiegé­szítésében, vagy elég nagy töme­get ad a zöldtrágyázás céljaira. Ezen a téren követésre méltó pél­daként említhetjük a szőgyéni szö­vetkezetei, amely idén 450 hektá­ron vet tarlókeveréket, takarmány és zöldtrágyázás céljaira. Az említett munkák mind, mind soron vannak, s csak az emberen múlik, hogyan, milyen minőségben végzi azokat. Parasztságunk ismert élénk, világos észjárásáról, most nagyon üdvös lenne, hogy ez a gondolkodás diadalt aratna az évi munka gyümölcsének betakarítá­sánál. A nyitrai járásban ed­dig négy munkaközös­ség szerezte meg a szo­cialista munkabrigád címet, amelyhez a leg­utóbb még két kollek­tíva csatlakozott, a Maié Záluzie-i szövetkezet­ből. Ez utóbbi két munka­­közösség példaképű szolgálhat a többi szö­vetkezeti tag számára A fejők terve az volt hogy az átlagos, tehe­nenkénti évi tejhoza­mot túlszárnyalják. Sza­vukat tartották: 2160 liter helyett 2209 litert fejtek. Az említett fe­jő-kollektíva nagy fi­gyelmet szentel a bor­júnevelésre. Szigorúan betartják az állatorvosi előírásokat. Ennek kö­szönhető, hogy egyetlen állat sem pusztult el. A kollektíva tagjai ta­nulmányi kirándulások keretében is gyarapít­ják szaktudásukat. így a többi között megte­kintették a pferovi te­nyészállat-vásárt, vala­mint a bratislavai kör­zeti növendékállatvá­­sárt. Szép sikereket ért el a Mária Volková vezette baromfitenyésztők kol­lektívája. A múlt évben például a tojáseladási tervet túlteljesítette 55 928 darabbal. Marian Takác, Nyitra

Next

/
Thumbnails
Contents