Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-31 / 61. szám

A szőlőben nyár végén is van mun­ka. Ekkor végezzük el az utolsó kötö­zést, a hőnaljazást, permetezést, po­rozást, érés alá való kapálást, leleve­­lezést és esetleg az öntözést is. A kötözést megelőzően hónaljaz­­tunk. A hónaljazás történik úgy, hogy a hónaljakat tőben teljesen letörde­lik, továbbá úgy, hogy 2—3 ízköznél csípik el. Az előző módszer szerint végzett munkánál azt tartják, hogy a hónaljak élősködnek a főhajtáso­kon, sok vizet és tápanyagot elvonnak tőlük, sűrűvé, levegőtlenné teszik a környezetet, ezáltal a gombakártevők (peronoszpóra, lisztharmat) fertőzése nagyobb. Ez az elképzelés az újabb kutatások, szerint nem állja meg a helyét. A legújabb vizsgálatok kimu­tatják ugyanis, hogy a hónaljak ugyanúgy hozzátartoznak a szőlőnö­vény asszimiláló szerveihez, mint a főhajtás levelei. Eltávolításukkal te­hát csökkentjük az asszimiláló felü­letet. Szakszerűen járunk el akkor, ha a hónaljakat nem tőben csípjük vissza, hanem a második vagy harma­dik ízközben. így jobban vastagodik a főhatjás, növekszik rajta a termő­rügyek száma és a hajtásban sokkal több tartaléktápanyag rakódik le. Az ilyen vessző jobban megfelel dugvá­nyozásra, ültetésre. Nyárvégi teendők a szőlőben I engely ügyben... Bátkai gondok Néhány évvel ezelőtt a bátkai lab­darúgók szép eredményeket értek el. Többízben sikerült megnyerniük a járási bajnokságot, majd később be­kerültek a kerületi bajnokságba is. Innen azonban egy évi sikertelen sze­replés után kiestek. Később még a járási bajnokság második osztályából is. így két éve a bátkaiak a rimaszom­bati járási bajnokság harmadik osz­tályában küzdenek a bajnoki pon­tokért. Mi gátolja a sportszervezetet az eredményesebb szereplésben? Elő­­szöris talán magukban a játékosokban van a hiba, akik még az edzésekre sem járnak. A másik oldalon viszont meg kell állapítanunk azt, hogy Bát­­kán a sportszervezet vezetői nem biz­tosítottak szaktudással rendelkező edzőt csapatuk számára. Jelenleg olyan hangok is hallhatók Bátkán, hogy ősszel már be sem neveznek a járási bajnokságba. Hogy miért? Egy­szerűen csak azért, mert a mostani vezetők unják eddigi munkájukat. (Pedig eddig is csak nagyon keveset tettek a jó szereplés érdekében.) Igaz, a vezetőség azzal érvel, hogy nagy játékoshiánnyal küszködnek. Ez a megállapítás azonban nem helyt­álló. Ugyanis nemrégiben kupamérkőr­­zésen vett részt a bátkai, csapat, amit meg is nyert. Ilyen eredmények elérése mellett pedig kár lenne egyszerűen, minden komolyabb ok nélkül nem benevezni a járási bajnokságba. Elsősorban a vezetőkre, a játékosokra jut az a fel­adat, hogy Bátkán a jövőben még jobban virágozzék a sportélet, mint bármikor azelőtt. Ehhez pedig csak összefogás, kitartás szükséges. —án— Kötözést már csak a karók tetején szükséges végeznünk, mert ilyenkor a hajtások magasra nőttek. Nagyon fontos, hogy erős kötözőanyaggal dol­gozzunk, mert ez a kötés van kitéve a legnagyobb erőpróbának. Gyakori kötözési hiba, hogy a kötések kiol­dódnak. Legjobb, ha az ún. „vincellér­csomóra“ kötünk, mert ez nem oldó­dik ki olyan könnyen. Kötözőanyagot takaríthatunk meg ennél a kötözés­nél úgy, hogy a legalsó kötéseket elvágjuk és a kötözőt ide felhasznál­juk. A tőke alján a kötés úgysem szükséges ekkor és előnyösebb is, ha a fürtökhöz jobban hozzájut a levegő, a napfény, a permetanyag, a kénpor. A csonkozás a megfelelő magassá­gon túlnőtt szőlőhajtások visszavá­gása. Ennek az a célja, hogy a hajtás­növekedést megállítsuk, javítsuk a tőke fényellátottságát, gyorsítsuk a vesszők beérését. Egyidejűleg a gom­babetegségek elleni védekezést is szolgálja, mert a zsenge hajtások sokkal hamarabb fertőződnek. Rend­szerint akkor csonkozunk, ha a haj­tások tövi része kezd bámulni, fásul­ni. A mi viszonyaink között ez július végén, augusztus elején van. A cson­kozás időpontját természetesen befo­lyásolják az időjárási viszonyok, va­lamint a szőlőfajták is. Helytelen volna a különböző időben érő fajtákat egyszerre csonkozni. A permetezést ekkor, mivel a le­velek már erősek, 1,5 %-os bordói lével végezzük. Igen gyakori jelenség ilyenkor a lisztharmat kártétele is. Ellene kén­­porzással védekezünk, esetleg Szuli­­kollal permetezünk. A lelevelezés a kései érésű, rothadó fajtáknál alkalmazott eljárás. Abból áll, hogy az érésben levő tőkék alsó, sárguló leveleit eltávolítjuk. így a fürtök közvetlenül napfényhez, leve­gőhöz jutnak. Főleg a sűrűbb sorú ültetvényekben van jelentősége. A fürtök gyorsabban beérnek, magasabb lesz a cukortartalmuk és mivel az ilyen tőkén a harmat és eső jóval magasabb, a rothadás sem indul meg olyan mértékben, mint rendes körül­mények között. Az érés alá való kapálásnál a kes­kenyebb sorú szőlőkben bakhátasra kapálunk. Ez abból áll, hogy a tőkék alól kihúzzuk a földet, kikapáljuk a gyomokat és így megakadályozzuk, hogy a fürtök a földre érjenek és elrothadjanak. A szélessorú szőlőben a tőkék körül kis „tányérokat“ léte­sítünk kapával. A fiatal telepítésű szőlőben július végén, augusztus elején a felcsirké­­zett tőkéket kitakarjuk. A kitakarás, lehetőleg borús időben történjen, hogy a betakart hajtásokat a nap le ne perzselje. Ajánlatos a kitakarást kötszerre végezni. így biztosabban hozzászoknak a hajtások a környe­zethez. Ugyancsak fontos a fiatal ültet­vényt egész őszig rendszeresen per­metezni, mert a következő évi kifa­­kadást tesszük ezzel biztosabbá. Ugyanis jobban áttelel az egészséges szőlő. Szárazság esetén — ha van rá le­hetőség — öntözzünk. Az öntözést tervszerűen kell végeznünk. Legmeg­felelőbb az árasztásos módszer. így egyszeri öntözésre 40—60 milliméter vizet számítunk, ami hektáronként 400—600 m3 vizet jelent. Vigyázzunk, hogy a vízelosztás egyenletes legyen. Öntözés után feltétlenül permetez­zünk. Az öntözés nagyon kifizetődő munka, mind a termőszőlőben, mind pedig a fiatal telepítésben, illetye a vesszőtermő alanyiskolában, vagy a gyökereztető iskolában. Iskolai tan­gazdaságunk az utóbbi száraz évek­ben mindig öntözött és az elenyésző kiadások ellenében ha-ként 30—50 %-os terméstöbbletet ért el. Vasas Ferenq, a Karvai Szőlészeti Iskola tanítója Példásan teljesítik állam iránti kötelességüket Falvainkon a labdarúgás mellett egyre nagyobb tért hódit a röplab­dázás. . Ezt a minden izmot edző sportágat főleg az iskolákon kedve­lik meg a fiatalok és válnak szerel­mesévé. Nagyon helyes lenne, ha a testnevelési szervezetek vezetői minden labdarúgó pálya mellett röp­labda pályát is létesítenének. Újjáéledt tevékenység Közel egy évtizede Kecsőn labda­rúgó-szakosztályt alakítottak. Két évig eredményesen szerepeltek a tor­naijai járás harmadik osztályú baj­nokságában. Azonban közlekedési ne­hézségek miatt a csapat csakhamar felbomlott. Az autóbuszjárat bevezetése azon­ban meghozta a kedvüket és ezt a közkedvelt sportágat ezidén újjászer­vezték és a csapat már az ősz folya­mán a rozsnyói járás negyedik osztá­lyában küzd majd aN bajnoki pon­tokért. A sportkör a szövetkezet ke­retén belül alakult meg és már nem lesznek anyagi nehézségeik. A csapat, hogy kellőképpen fel legyen készülve a küzdelmekre, barátságos mérkőzé­seket játszik a szomszéd falvak csa­pataival. S portnapot is rendeztek, ahová meghívták az almási és a hosz­­szúszói szövetkezet labdarúgó-csapa­tát. A mérkőzések eredményei: Kecső—Almás 2:2, Hosszúszó—Almás 1:0, Hosszúszó—Kecső 3:1. A kupát tehát a hosszűszói szövet­kezet labdarúgói nyerték meg. Ezek a mérkőzések nagy próbára tették a kecsői labdarúgókat és itt meglát­szott, hogy hol van még javítanivaló. A csapat 17 játékossal rendelkezik. Megalakult az egyesület vezetősége is Lőrincz Mártonnal az élén. Mindent megtesznek azért, hogy a csapat a IV. osztályban megállja a helyét, sőt bi­zakodnak abban, hogy egy-két éven belül magasabb osztályban játszanak majd. Jablonci Lajos A csécsi szövetkezetesek már több érven át nagy gondot fdrdítanak a ta­karmányul^ biztosítására. Az idén is ez tette lehetővé, hogy az állati ter­mékek eladási tervét dekádonként túlteljesítették. Június 20-ig tejből az előirányzott 94 500 liter helyett eladtak 101456 litert, sertéshúsból 190 mázsa helyett 354 mázsát, marhahús­ból 262 mázsa helyett 346'mázsát. A tojáseladási tervüket azonban nem tudták teljesíteni, mert a tyúkállo­mányt betegség miatt fel kellett szá­molni. Helyébe a Nagyidai Állami Gazdaságtól vásároltak 7000 csirkét, A vívóvilágbajnokság végeredményei Az alapításának ezer éves fennállá­sát ünneplő Gdanszkban befejeződtek a 26. vívó-világbajnokság küzdelmei. A világbajnokságon érmet szerzett versenyzők és csapatok. Férfitőr: 1. Magnan (francia), 2. Pa­­rulszki (lengyel), 3. Franke (lengyel). Női tőr: 1. Rejtő, 2. Sákovicsné, 3. Juhász (mindhárom magyar). Párbajtőr: 1. Losert (osztrák), 2. Dreyfus (francia), 3. Kosztava (szov­jet). Kard: 1. Rilszkij (szovjet), 2. Pawlovski (lengyel), 3. Calarese (olasz). Tőrcsapat: 1. Szovjetunió, 2. Len­gyelország, 3. Franciaország. Női tőrcsapat: 1. Szovjetunió, 2. Ma­gyarország, 3. Olaszország. Párbajtőr-csapat: 1. Lengyelország, 2. Franciaország, 3. Magyarország. Kardcsapfft: 1. Lengyelország, 2. Szovjetunió, 3. Magyarország. I. II. III. Szovjetunió 3 11 Lengyelország 2 3 1 Magyarország 1 2 3 Franciaország 1 2 1 Ausztria 1 — — Olaszország — — 2 ★ ; JOHN CHARLES, az AS Roma ; színeiben jáfszó walesi csatár is­­í mét csomagol. Az AS Roma ugyan­­: is megvett a nyugatnémetektől két ; válogatott játékost, a hátvéd ; Schnellingert és a csatár Schützöt : és így túl van terhelve idegen já­­; tékosokkal. Chariest először spa- J nyol vagy svájci klubhoz akarták ! „átjátszani“, a neves csatár azon-1 ban inkább hazafelé kacsingat, el­­; sősorban a Cardiff vagy a Swan-2 s.ea csapatának ajánlata érdekli. melyek már tojnak. Az év végéig min­den jércétől el akarnak érni 30 tojást, ami azt jelenti, hogy ezzel teljesítik a tojáseladási tervüket. A tejeladási tervük túlteljesítésé­ben nágy érdemük van Vajszer Mária, Polegin Anna és Sváb Ilona fejőnők­nek, a marhahús teljesítéséért dicsé­retet érdemel Krajnyák István gon­dozó, aki hízómarhánként napi 1 kg súlygyarapodást ér el átlagosan. A sertéshizlaldában Sváb Piroska és Dienes Emma az előhizlaldában 0,39— 0,43 kg-os, a hizlaldákban pedig Bart­­kó Béla napi 50—55 dkg átlagos súly­­gyarapodást ér el. Az állattenyésztést Stavcsík mérnök irányítja. Munkája nyomán sokat ja­vult a termelés. Dicséretet érdemel még Endre István és Helegrin Mihály zoo'~"hnikus is. Jablonci Lajos ★ ★ ★ Gyakorlat a tangazdaságban Víg csevegés közepette folyik már reggel öt órától a munka. Serényked­nek a Komáromi Mezőgazdasági Kö­zépiskola második B és első A osztá­lyának tanulói a lucernabegyűjtésnél az iskola tangazdaságában. Önként gyűjtik a nagyon értékes fehérje­­takarmányt ilyen korán reggeltől, hogy a. pergési veszteséget a legki­sebbre csökkentsék. — Jól megszervezett és példás gya­korlatnak voltam a tanúja a múlt két hét alatt — nyilakozott Kiss Ferenc igazgatóhelyettes az értékelésen. A gyakorlatvezetők, Valkovics Imre ta­nár és Kolarik Pál céltudatosan ve­zették értékes gyakorlatukat. A mun­kaszünetben megmagyarázták a mező­­gazdaságban gyakran előforduló szervezetlenség okait, valamint a kor­szerű technológiáról beszéltem tu­dásra szomjas diáktársaimnak. A ta­nulók gyakorlatilag is megismerked­tek a mezőgazdasági tervezéssel. A jó munka után üdítően hatott a Horváth Jenő által szervezett tánc- és sportkör fellépése. A munka minőségével gyakorlat­­vezetőink elégedettek, Visnyai Imre, Fekete Szerén, Korpás Zsiga, Levicsek Katalin, Bucsek Károly külön dicsé­retet kaptak jő munkájukért Kozma György (Vizkelet) Kiadja a Mező- Erdő és Vízgazdaségl Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztő: Pathő Károly - Szerkesztősén és kiadóhivatal: Bratislava Suvorovova 16. - Teletöm főszerkesztő 515-58, szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont: 543 91, 511 10, 550 93. - Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 635. Polit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály639, szakmelléklet 519. - Nyomja a Polygrafické závody n. p Bratislava ul Feb­­ruárového vifazStva 6/d. - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Az előfizetéssel kapcsolatban felvilágosítással szolgál minden postahivatal és a postái kézbesítők Á külföldi megrendeléseket a posta sajtőkiviteli szolgálata intézi. Címe: PNS — ústredná expedícia tlaíe, odd. vívóra tlaőe, Jindrisské 14, Praha L K-10*31283 Csüagedésre nincs ok A vihar hirtelen keletkezett, de hirtelen meg'is szűnt. Nyomában döb­benetes csend. A szemekben félelem, kétségbeesés. Mert a viharban, szél­ben, a zuhogva záporozó eső zajában élésen hallani lehetett a jég kopogá­sát. ' Ezen az éjszakán nyugtalanul aludt a cserhátújfalusi szövetkezet tagsága, traktorosa és a szomszédos állami gazdaság kombájnosa. Elült a vihar. Nyomában letarolt gyümölcsösök, kóróként meredő ku­koricások, levelétvesztett cukorrépa, és kalászmentes gabonaföldek elszo­morító látványt nyújtanak. Az^aratás­­ra váró dús termésből vámöt vett a kegyetlen természet. Az emberi igye­kezet gyümölcse hullott pillanatok alatt a porba. Bármerre néz az ember, mindenütt a pusztulás nyomai. A település mögött térül-fordul a kombájn. Fátyolként porfelhő követi. A vezető ülésen Mackó Stefan, a za­­bokreki gépállomás kombájnosának bronzszínű teste csillog a délutáni napsütésben. A gép megáll. Üríteni kell. Csurog a mag a traktor után akasztott pótkocsiba. — Hogy megy a munka? — raga­dom meg a kínálkozó alkalmat. — Ami a gépet illeti, nincs baj — válaszolja —, csak a hektárhozam ... — Milyen az átlagos hektárhozam? — ez a kérdés ölvecky Ferenc elv­társnak, a szövetkezet elnökének szól. — Árpából 24, búzából 18—20 mázsa körül mozog. Bizony nagy csapás ért bennünket — folytatja. — Hektáron­ként körülbelül 6 mázsa veszteség. Igaz, hogy a keletkezett kár részben a biztosítás révén megtérül, de az a gazdaságnak ígérkező termést nem pótolja. Közben kiürült a tartály. A vezető helyét most már Bozsik Viktor segéd­­kombájnos foglalja el. Menni kell, mert minden perc drága. Szeretnék estig befejezni ezt a 15 hektáros terü­letet. Ez egy napi teljesítmény. Szótlanul nézünk a távolódó kom­bájn után. — Azért csüggedésre nincs ok — töri meg a csendet az elnök. — Az állam iránti kötelezettségünket telje­sítjük, s a többivel majd megbirkó­zunk. — Szavaiból bizakodás cseng ki. ölvecky Ferenc, a cserháti szövet­kezet elnöke keménykötésű ember. Nem retten vissza a nehézségektől. A most elszenvedett kár méginkább megacélozta erejét. Be akarja bizo­nyítani, hogy a megnagyobbodott szö­vetkezet, Cserhát és Üjfalu egyesül, a fejlődés útján halad előre, ami a kö­zös vagyon gyarapításában és a tag­ság életszínvonalának további növeke­désében nyilvánul meg. Andriskin József (Komárom) • Szép munka. Harmincöt hektáros az andódi szövetkezet kertészete, amely a forró nyári napokon is kora reggeltől lányok, asszonyok kacajától hangos- Szorgalmas munkájuk ered­ménye: káposztafélékből a tervet 130 százalékra teljesítették. A felvásárló üzemnek eddig több mint 250 mázsa bulgár-paprikát adtak el. Üvegházuk nem korszerű, de palántanevelésre jól felhasználják. A kertészeti mester­­iskolát végzett Czuczor János a ker­tészet szakavatott irányítója. A ker­tészeti csoport tagjai közül jó mun­kájával kitűnik Szőke Magda, C2uczor Piroska, Czaban Aranka, Czuczor Ist­ván, Kiss András és Borka Imre. (Hoffer Lajos, Érsekújvár) • Arató fiatalok. A Tornai Állami Gazdaság szepsi részlegén a fiatalok is példásan kiveszik részüket az ara­tásból, valamint a takarmánybetaka­­rításből. (ral) • A jánoki szövetkezetben 120 hek­tár gabonát aratnak le kétmengtésen. Az ifjúság mellett az üzemek dolgo­zói is részt vállaltak a gabongbetaka­­rltás munkájából. (Radácsi L„ Szepsi) A KULCSvDI SZÖVETKEZET (duna­­szerdahelyi járás) a múlt év decem­ber közepén vásárolt egy öt tonnás traktoros pótkocsit, amelyet a legna­gyobb bosszúságra csak a mai napon tgdtak használatba venni. Hogy miért? 1963. július 25-én az EFSZ telepén körülnéztünk és betér­tünk a szövetkezet gépjavító műhe­lyébe, ahol a javítókat parázs vita és káromkodás közben találtuk. Az egyik a tervező mérnököt szidta, hogy a pót­kocsi tengelyének végére gyenge csa­vart tervezett, amely könnyen lejörik és a kerék elgurul, másik a gyárat, hogy az űrhajók időszakában nem ké­pesek olyan tengelyt gyártani, hogy első használatra össze ne törjön. Hall­gattam a vitát, majd én is hozzászól­tam. Természetesen, ami ott elhang­zott, nem lehet leírni, mert nem bírja el a papír. Utánanéztem, vajon mi okozta a nagy vitát. Sajnos, megálla­pítottam, hogy az embereknek meg­van az okuk a bosszúságra. A múlt év decemberében megvásá­rolt pótkocsin az első használat alkal­mával a hátsó tengely végén léve csapágyfelszorító csavar letörött é! a kerék elgurult. Még szerencse, hogj a közelben akkor nem volt senki, éí így baleset nem történt. Akkor is vi­tatkoztak, hogy mi legyen az eltöröti tengellyel, de mivel a pótkocsira szük­ség volt, helyben akarták megjavítani Egy nap múlva a pótkocsit újra üzem­be helyezték. Nagymegyerre kétsze: tették meg az utat vele és a csávái újra letörött a tengely másik végéről és a kerék szerencsére elkerülte a traktort. Ismét a véletlenen múlott, hogy nem történt baleset. A szerelők megállapították, hogy a rosszul sikerült tengely veszélyes, te­hát leszerelték és elvitték a dunaszer­­dahelyi Agrotechnába kicserélés vé­gett. Teltek a napok, sőt a hónapok is, de tengelyről még hírt sem hallottak. Végül sürgetésre a múlt héten az EFSZ megkapta a rossz tengelyt azzal, hogy a reklamációt nem fogadhatják el és új tengelyt sem adnak. Hogy miért, arra határozott választ nem adtak. Mit tehettünk egyebet, a mi mesterembereink nagy bosszúsan ne­kifogtak a tengely újrahegesztésének, mert a pótkocsira főleg a gabonahor­dás idején nagy szükség van. A hiba azonban nem abban van, hogy a ten­gelyt itthon kellett megjavítani, de mi lesz akkor, ha az aránylag primitív eszközökkel javított tengely újra el­törik és véletlenül valakiben kárt okoz. A traktorost ezért bizonyára a legszigorúbban megbüntetnék — de miért nem felelősek azok, akik selejt­­anyagot adnak ki a gyárból? A pót­kocsit szövetkezetünk azért vette, hogy használhassa. Akik ilyen alkat- 1 részeket gyártanak, végezzenek fele­­lősebb munkát. Ne okozzanak mások­nak bosszúságot és ne veszélyeztessék senki testi épségét. B ö 1 c s k e i László, a Kulcsodi Helyi Nemzeti Bizottság • titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents