Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-31 / 61. szám
Fokozzuk a trágyázás hatékonyságát Az idei gazdag termés nagy része még betakarításra vár. A jó gazda nem elégedik meg az elért eredményekkel, hanem már most mérlegeli a lehetőségeket, melyek az elkövetkező évek terméshozamait még szebbé és kiadósabbá teszik, mint a közelmúlt esztendőkben. A szocialista gondolkodású paraszt-Ätlagos terméshozamok q/ha ember mind több és több mezőgazdasági termék előállítását szorgalmazza, mert ez képezi munkásságának természetes tartalmát és célját. Az utóbbi évek terméshozamai nincsenek összhangban a parasztbecsülettel. Ezt az alábbi táblázat (1.) első látásra is alátámasztja: (1. táblázat) 1934—1936 1936 1956—1960 1961 Termény országos orszá- orszá- Szlová- orszá- Szlová________________________átlag gosan______/gosan kiában.______gosan kiában Búza (őszi és tavaszi) 15,0 15,7 21,2 18,7 26,0 21,3 Rozs 15,0 14,3 19,7 16,3 21,4 17,2 Árpa (őszi‘és tavaszi) 15,7 16,0 21,3 19,4 22ß 19,9 Zab 14,8 15,9 18,4 15,1 * 20,6 15,8 Kukorica 18,0 22,1 26,8 26,6 24,7 24,4 Repce (őszi és tavaszi) 13,2 15,8 13,8 13,0 15,5 14,1 Cukorrépa 270,0 308,0 271,8 275,5 280,3 249,3 Burgonya (kései) 120,4 143,9 120,9 108,6 104,0 102,0 Réti széna_______________51,8 44,6_______32,9 28,8________31,5 24,8 Látjuk tehát, hogy növénytermesztő- 1932—1937-es évek szintjén mozog. (2. síink — a gabonaneműek kivételével — körülbelül a háború előtti szinten mozog. .Sőt egyes növények terméshozama még ennél is alacsonyabb különösen a kapásnövényeké. Amellett a szlovákiai átlagtermések még alacsonyabbak mint a cseh országrészek átlagai. Mi a növénytermesztés elmaradottságának oka, amikor a mezőgazdaság gépesítésében és a kemizációjában mérföldes léptekkel haladunk előre? Ennek több az indítőoka. Cikkemben azonban csak a növények tápanyagokkal történő ellátásával, a trágyázás jelenlegi helyzetével foglalkozom, melynek — amint tudjuk — oroszlánrész jut (40—50 %) a mezőgazdasági termékek mennyiségi és minőségi kialakításában. Ha a mezőgazdasági termelési tervet nem teljesítjük, sokszor arra hivatkozunk, hogy kevés a szervestrágyánk. Vegyük fontolóra a tényállást. A mezőgazdasági állatok jelenlegi létszáma az táblázat.) Ebből arra következtethetünk, hogy a gazdasági trágyák (istállótrágya, trágyalé stb.) előállítása nem csökkenhetett lényegesen. Ha ezekhez hozzászámítjuk a talajerő emelésére indított akció keretében előállított milliónyi tonna komposztot, meg a gyárilag készített száz és százezer köbméter „Vitahum“ trágyát, akkor ha nem is beszélhetünk feleslegről, de szervestrágyahiányról szó sem lehet. (2. táblázat) Gazdasági állataink mennyisége " 1937-ben 1961-ben Állatfaj db db Szarvasmarha 4 376 045 4 518 291 Sertés 3159 983 5 894 728 Juh és kecske 1532 052 602 896 Ló 662 566 291689 Baromfi 32 473 745 28 804 565 Mi az oka a „szervestrágyahiánynak" ? Nézetem szerint csakis az- elégtelen, nem szakszerű kezelés. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a szervestrágyákra nagyobb gondot fordítottunk, mint valaha, de még távolról sem úgy, ahogy azt fontosságuk megkívánja és megérdemli. A gazdasági trágyák kezelésének mai állapota szerint évente körülbelül 447 299 tonna nitrogént, 187171 tonna foszforsavat és 612 161 tonna káliumot nyerünk. (3. táblázat) Jobb és szakszerűbb kezeléssel nitrogéntartalmukat legalább 20 százalékkal, vagyis 89 400 tonnával emelhetnénk, ami körülbelül 44 700 vagon 20 %-os nitrogéntartalmú ipari trágyának felel meg. Ezt hozzávetőleg két és félszer annyi nitrogén, mint amennyit mezőgazdaságunk a második világháború előtt nitrogéntartalmú ipari trágyákban alkalmazott. Ezekhez a számokhoz nincs sok hozzáfűznivaló. Elárulják, hogy mostohán bánunk a gazdasági trágyákkal. A jó kezelés fontossága még inkább kidomborodik, ha számításba vesszük a foszforsav, a kálium, a szerves- és a többi anyagok (pl. a hormónok) értékét, melyek elősegítik a növények növekedését. Szükséges tehát, hogy igyekezetünket a gazdasági trágyák szakszerű kezelésére összpontosítsuk és felhagyjunk az úgynevezett „hurrá komposztok“ készítésével, melyek csak arra jók, hogy a járási agronómus kitölthesse a komposztkészítésről szóló jelentés rovatát. A valódi és szakszerűen előállított komposzt természetesen továbbra is nélkülözhetetlen termelési tényezője marad mezőgazdaságunknak. A legjobban előállított gazdasági trágyák sem képesek azonban fedezni nagy terméshozamű növényeink tápanyagszükségletét, ezért a tápanyaghiányt már több mint száz éve ipari trágyákkal egészítjük ki. Az istállótrágyákból és trágyáiéból nyert növényi tápanyagok átlagos évi mennyisége (3- táblázat) Gazdasági Állomány Darabonkénti évi termelés állatok 1961 végén q-ban kg-ban Országos termelés tonnában _________________________________________________N________P2O5________K2O__________________N_________P2O5____________K2Q Istállótrágya Szarvasmarha 4 518 211 100 40,0 25,0 50,6 180 728 112 955 225 900 Sertés 5 894 728 20 8,0 4,0 12,0 , 47 158 23 579 70 737 Juh és kecske 602 896 10 8,0 3,0 7,0 4 823 1 809 4 220 Lő —- 291689 80 32,0 24,0 24,0 9 334 7 001 7 001 Baromfi 28 804 585 0,52 0,884 0,832 0,468 25 500 24 000 13 500 Trágyalé Szarvasmarha 4 518 211 30,0 30,0 3,0 45,0 135 546 13 555 203 319 Sertés 5 894 729 12,0 7,0 0,7 14,0 41263 4126 82 526 Ló____________-N 291 689________10,0 15,0_________95________17j0________________ 2 917 146__________4 959 __________________________________________'________________________________Összesen: 447 269 187 171________612 162 , Az ipari trágyák szakszerű alkalmazása a többi haladó növénytermesztési módszerek keretében lehetővé tette, hogy az állami gazdaságok már a második világháború előtti években rekordterméseket érjenek el, melyeket szemléltetően öszszehasonlítjuk például az 1876—1880-as évek terméshozamaival. búza árpa zab takarmány- burgoátlag-terméshozamok_______ répa nya 1876—1880 q/ha Tíj 10,95 91)5 — 101,7 Rekordtermések 1938-ban az áll, gazdaságokban q/ha 58,5_________67,90 87,03_______1256,0_______524,0 Ehhez a táblázathoz nem kell bővebb magyarázat. Szemléltetően bizonyítja a trágyázás jelentőségét. Mezőgazdaságunk állandóan mind több növényi tápanyaoot igényel ipari trágyák formájában. A követelmény helytálló is lenne, ha egyúttal növelnénk a növényi tápanyagok hatékonyságát és ezzel kapcsolatban a terméshozamokat is. A tényállás azonban más, ahogy ez az alábbi elemzésből kitűnik. , 1961-ben országunkban 1 ha mezőgazdasági területre ipari trágyákból, tiszta tápanyagban 21,3 kg nitrogén (N), 22,7 kg foszforsav (P2O5) és 30 kg kálium (KzO) jutott, vagyis együttesen 74 kg tápanyag. A második világháború előtti fogyasztás (1933—1937) kg, 2,6 kg N, 6,0 kg P2Os és 3,1 kg K20 volt, vagyis együttesen 11,7 kg tápanyag. A növényi tápanyagok fogyasztása ipari trágyákban eszerint országos méretben a hatszorosára, szlovákiai méretben — ahol a fogyasztás alacsonyabb volt — a tizenkétszeresére emelkedett. Emellett a terméshozamok a gabonaneműeken kívül, ahogyan már említettük, a háború előtti szinten mozognak, sőt egyes növények esetében még alacsonyabbak is. E tény megállapításakor felvetődik a kérdés, mi az oka annak, hogy a terméshozamok nem emelkedtek az ipari trágyák fogyasztásának arányában és vajon hogy a trágyaadagok további növelésével lényegesen emelkednek-e majd a terméshozamok, avagy a jelenlegi szinten maradnak? Növénytermesztésünk lemaradását a fentiek szerint legkevésbé a trágyahiány okozza, hanem inkább az, hogy elhanyagoljuk a trágyázás helyes technikáját és az ezzel összefüggő további agrotechnikai intézkedéseket. Ilyenek például a helyes talajmüvelés, gyomtalanítás stb., amely tényezők lényegesen emelik a trágyázás hatékonyságát. Ez törvényszerűen meg• Savanyú kémhatású talajokon meszezéssel módosítjuk a talajreakciót. Hiszen csak a közép- és kelet-szlovákiai kerületekben a talajok 76 %-a mészigényes. • Meg kell javítanunk a gazdasági trágyák kezelésének technológiáját és talajbadolgozásuk módját. Főleg figyelembe kell venngnk a talaj struktúráját, szemcsézettségét és azokat a növényeket trágyáznunk velük, melyek a szervestrágyát leginkább meghálálják, például a kapásnövényeket. a Ki kell bővítenünk a zöldtrágyázás terjedelmét, főképpen azokra a dűlőkre, amelyek távol esnek, nehezen hozzáférhetők és ezért csak ritkán részesülnek istállótrágyázásban. a Szakszerűen tető alatt kell elraktároznunk az ipari trágyákat tápanyagtartalmuk szerint elkülönítve, hogy hatóanyaguk kárt ne szenvedjen. Kozlanyban az EFSZ gazdasági udvarán gyűjtik össze az istállótrágyát, ahonnan e szervesanyag beérése után trágyaszórókocsin juttatják azt a talajerójokozást kívánó földedre. Képünk a rakodás pillanatát örökítette meg, amelyet báger segítségével végeznek. — ksz — nyilvánul azután a terméshozamok minőségében és mennyiségében. . A trágyázás hatékonyságának emelése érdekében, főbb vonalakban ismertetjük, milyen intézkedések foganatosítása szükséges: a Ismernünk kell az ipari trágyákat hatékonyságuk és tápanyagtartalmuk szerint. Ne alkalmazzuk azokat ösztönösen. Számos mezőgazdasági dolgozó szakismeretek hiányában gyakran károsan alkalmazza a trágyákat. • Kísérjük figyelemmel az agrokémiai talajvizsgálatokat és ha eredményeik jelenleg még nem is teljesen kielégítők, ezek szerint dolgozzuk ki és tartsuk be a trágyázási terveket. • Használjuk fel az egyetemes talajvizsgálat eredményeit, amely Szlovákia területén most folyik és melyet eddig a trnavai, dunaszerdahelyi, a komáromi, a senicai, a michalovcei és a trebisovi járásokban végeztek el, illetve végeznek. Az egyetemes talajvizsgálat a talaj tulajdonképpeni tartalmát tükrözi és számos agrotechnikai intézkedés alapját képezi, többek között a gazdasági és ipari trágyákkal történő helyes trágyázás módját is megszabja. A trágyázás hatékonyságát emelő öszszes intézkedéseket nem lehet e rövid cikk keretében ismertetni, főleg nem úgy, hogy azok minden termesztési körzetben és az adott helyi viszonyok között teljes mértékben érvényesüljenek. Ha azt állítanánk, hogy ezt megtettük, akkor ez sablonos lenne, eredményre pedig nem vezetne, sőt ráfizethetnénk, mint ahogy az már gyakran előfordult. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a mezőgazdasági üzemek (EFSZ-ek, állami gazdaságok) agronómusainak valóban qiinden lehetőségük megvan arra, hogy a helyi növénytermesztési viszonyokhoz idomítsák a trágyázást és emeljék annak hatékonyságát. Meggyőződésem, hogy a trágyaadagok, melyek jelenleg mezőgazdaságunk rendelkezésére állnak, elég biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tervezett terméshozamokat elérjük. De a trágyázás terén is, csakúgy, mint mindenütt, nem a munka mennyisége, hanem annak minősége a mérvadó. A „Ki mint trágyáz, úgy arat“ jelszó teljes egészében érvényes, amit tudatosítanunk kell, ha terméshozamainkat növelni akarjuk. És ki ne akarna évről évre többet termelni? Vinár Emánuel mérnök a Bratislavai Talajkutató Intézet dolgozója Milyen gyógynövényeket gyüjtsünk ? A lapunkban már részletesen ismertetett gyógynövények közül továbbra is begyűjtésre alkalmasak a következők: a fehér árvacsalán és a pipacs virága, a kis ezerjófű, a vérehulló fecskefű, a palástfű, a szagos müge, a lyukaslevelű orbáncfű, a közönséges párlófű, a pásztortáska, a libapimpó, a kerek repkény és a mezei zsurló szára, a fekete bodza, a kék búzavirág, a cseregalagonya, a réti here, a kamilla (vagy székfű), a cseregalagonya a gyöngyvirág, a martilapu, a közönséges nyír, az erdei szamóca, az útszéli szeder, a pettyegtetett tüdőfű, a lándzsás útifű és a keserű vidrafű levele, valamint az izlandi zuzmó és a tölgyfazuzmó egész telepe. Továbbá: Az anyarozsnak csupán a rozson élősködő lilásfekete gombája (80 korona, termesztési szerződés megkötése esetén 120 korona). A fekete áfonya fiatal levele (6 korona) és termése szárrészek hozzákeverése nélkül (30 korona). A vörös áfonya levele (3,50 korona). A közönséges dió fiatal levele (3,50 rágzata 1 cm-es kocsánnyal a virágzás kezdetén (3 korona) és legfeljebb 25 cm-es szára (1,60 korona). A közönségéé dió fiatal levele (3,50 korona). Az aranyos — istápfű 20 — 30 cm hosszú, virágzó szárvége (4,60 korona). Az északi kakukfű virágzó szára (4 korona). A mezei kátáng legfeljebb 40 cm hosszú szára, a virágzás kezdetén (2,60 korona) és nem feketedő gyökere (10,50 korona). A kerti körömvirág kitépdesett narancssárga virágocskái muralevelek nélkül (30 korona). A málna fiatal levele a növény virágzása előtt (3,50 korona). A csattanó maszlag fiatal levele (9,20 korona). Vigyázat, mérges! A nadragulya ép levele a növény virágzása kezdetén (16 korona). Vigyázat, mérgező! Az orvosi pemetefű legfeljebb 25 cm hosszú szára a növény virágzása kezdetén (7 korona). A fekete ribiszke fiatal, ép levele (7 korona). A mezei szarkaláb szilvakék virága (28 korona). Az orvosi tisztesfű leveles szára a virágzás kezdetén (7,50 korona). Az orvosi veronika szára a növény virágzása kezdetén (6 korona). K. E. 1963. július 31.
