Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-24 / 59. szám

Dologszeretö emberek

Rekkenő hőség üli meg a végtelennek tűnő csallóközi tájat. Szél nem mozdul..szellő se rebben, nincs ami tovarepltse a sorolók, gabonakombájnok, íürgejárású traktorok zaját, a dolgozók víg danáját.

Azt hinné az ember, hogy ez a síkságra szabadult pokoli meleg felperzseli a mezők flóráját. S kellemesen csalódik! Csupán a gabonafélék egynémelyikét eresztette be időnapelőtt. Az üdezöld kukoricások, a cukorrépa-táblák s egyéb kapások dacolnak a kánikulával. A föld megannyi művelője még elszántabban veti magát a gabonabetakarításba, a nyári munkák kellős közepébe.

Szeret a Jóska nagyot mondani, de...

Gyötrő szomjúságunkat a Várkonyi Állami Gazdaság udvarában oltogat- Juk. A hatvan méter mélyről buggyanó, hosszűnyakú üvegbe kényszerílyos év ellenére lucernából 68 mázsát takarítottak be száraz állapotban.

Most legalább hetven mázsa lucerna betakarításával számolnak hektáronként.

Nincs takarmány-gondjuk

Ebben a gazdaságban elegendő és jóminőségü szálas- és nedvdús takarmány termesztéséről és tartósításáról gondoskodnak. Még most Is van néhány lucernakazaljuk a múlt évről.

— Minálunk nem újság az ilyesmi — beszéli a társalgásba bekapcsolódó Mészáros Ernő, üzemgazdász. — Nemcsak a lucernakazlak érik meg az újat, hanem a silótakarmány is. Például még van tavalyról nem kevesebb, mint 50 vagonnyi jó minőségű silónk.

Nem sok fáradságba került, s erről személyesen is meggyőződhettünk. A takarmányelőkészítő helyiségből széna, valamint répafej- és répaszelet-siló kellemes szaga terjengett.

— Érdemes néhányat lépni. Azokban a betonmedencékben speciális silót láthatunk, a hízósertések nagyon szeretik, mert kiváló az étnéndi hatása — szólít odább Mészáros elvtárs, aki egy hónappal ezelőtt érettségizett a dunaszerdahelyi mezőgazdasági technikumban, mint távtanuló.

A szakavatott üzemgazdász elmondotta a speciális silótakarmány rövid történetét:

— Ügy jártunk a múlt év őszén, hogy egy táblányi kukorica nem érett be. Persze, nem estünk kétségbe: a teljes-viaszos érettségi'! kukorica csöveit répafejjel keverve lesilóztuk. A hízósertések igen jóízűen fogyasztják. Ez a kiváló póttakarmány sok szemestakarmányt pótol.

... mint a vakart hal.

Ütött-kopott, régi épületben hízóbafogott növendékmarhákon akad meg a tekintete. Külsejük ápolt ezek-Mlndez lelkiismeretes, álatkedvelö

gondozókról tanúskodik. Kár, hogy távollétük miatt nem tudtunk kezetszorítanl ezekkel a derék emberkkel, akik a szakszerű takarmányozás és gondos ápolás következtében, naponta átlagosan 75 dekás súlygyarapodást érnek el a növendék-hízók esetében.

Lám, nem mindig a palotának Is beillő, jól gépesített Istállókban születnek a szép eredmények!

Rajtaütés a dinnyésben

Két hektárnyi lehet ez a dinnyeföld. Egy fészken öt-tíz cukordinnye is rejtőzik a levélzet között megbújva. Tőszomszédságában meg a fejlődésben lévő görögdinnyéken legeltetjük a szemünket. Amint szemlélgetjük, látómra becsüljük a termést, egyszeriben az országút felől érkezve ránk szól egy kerékpáros ember:

— Nagyon vigyázzanak! Nehogy összetapossák nekem a dinnye-indákat.

önkénytelenül is a gyermekkori csínytevések jutnak az eszünkbe, amikor a dinnyecsősz láttán felhúztuk a „nyúlcipőket“, s uccu neki.,. elnyargaltunk. Ám, most kísérőnk a megmondhatója, hogy szándékosan tévedtünk a tilosba.

— A dinnyésünk, Fekete Sándor bácsi JQn.

Alighogy odaérkezik, máris a dinynyetermesztés megannyi problémája kerül szóba.

— Szép termés ígérkezik, Fekete bácsi.

— Megjárja. Iparkodtunk, hogy sikerüljön. A fészkeket kedvemre előkészítettem. A jő érett komposzton kívül egy kanálnyi szuperfoszfátott is adtunk minden fészekbe. A gyomtalanítást is szorgalmaztuk, most már csak az idő kérdése, mikor kerül sor a szüretre. Lehet, hogy már találnék is rajta kóstolót, ha jól megnézegetném.

S valóban. Pár perc múlva érett dinnyével a kezében int, hogy» menjünk közelebb. Fekete bácsi arcán a győztes mosolya bujkál.

— Kóstoljuk meg mindannyian! Rövidesen a piacra is kerül belőle.,..

Finom, mézédes a cukordinnye,

Fekete bácsi, a dinnyés

tett nedű mindennél többetérő. Míg a jó hús vizet kortyolgatjuk, közben megered a szó.

Bodnár elvtárssal, a gazdaság mechanizátorával a terméskilátásokat latolgatjuk.

— Csókáék nagyon kötik az ebet a karóhoz, hogy megadja hektárja gabonából a huszonkilencet, harmincat. Igaz, szeret a Jóska nagyot mondani, de .., meg kell vallani, igen szépek a gabonák. A kapásnövényeikről nem is beszélve. Olyanok a kapásaik, hogy még a sárga irigység sem találhat bennük hibát.

Kikről is van lényegében szó? A várkonyi részleg növénytermesztési csoportjának vezetőjéről, Csóka Józsefről, meg a csoportjáról. Évről évre ez a csoport éri el a legjobb eredményeket a növénytermesztésben. Tavaly például gabonából átlagos hektérhozamuk 34 mázsa volt. Cukorrépából tiszta súlyban 245 mázsás hektárhozamot értek el, most pedig oly szemet gyönyörködtető, szívet vidámító a cukorrépájuk, hogy 350 mázsára számítanak.

— S mi az eredményes növénytermesztésük titka?

— Csóka mintaszerűen szervezi és irányítja a munkát. Nagyon hozzáértően trágyáz. Igen sokat ad az agrotechnikai követelmények betartására — szól az elismerés hangján a mechanizátor. — tgy azután nem csoda, hogy tavaly például a rendkívül aszá-Kis falu, nagy család. Zádorra mártsak azért is ráillik ez a jező; mert lettes vezetéknevén szólítják a lakosság többségét.

A Balog partján meghúzódó gömöri alucskában alig több mint 300 hektá■on gazdálkodik az EFSZ. Hogy jól tagy rosszul gazdálkodik-e, nem rönnyű erre választ adni. Ha abból ndulunk ki, hogy 14 korona, az-az a ermészetbenivel együtt 16,38 korona így munkaegység értéke, akkor nincs nivel dicsekedni. Viszont ha a múlt ivi terméseredményeket, hektárhozanokat és az ez évi eladási terv telesítését vesszük figyelembe, akkor íz ottani viszonyokhoz képest erednényesen gazdálkodik a szövetkezet.

Bettes Aladárral a szövetkezet flaal agronómusával és Fürjes Margittal íz Ipoly mentéről idecsöppent köny'elővel kutatjuk, keressük, hogy mért :sak 14 korona a munkaegység éréke, s rendszerint csak a felét fizeik kj.

Hogyan látja az agronőmus a iroblémákat?

— Legnagyobb hiba nálunk, hogy lágyon kevés a munkaerő. A fiatalok i szélrózsa minden irányában dolgozlak. Az átlag életkorról nem is meek beszélni. Mivel kevés a munkarő, az állattenyésztésben dolgozók zorgoskodnak a növénytermesztésben s. De az ilyen szoros munkaidőben z sem elegendő. Hogy mennyire nem lég, legjobban a kapálatlan öt hekár rossz cukorrépatábla igazolja, igyarfis 14 hektárról a felét ki kel- Btt szántani és újra vetni. Az újra Itetettből mindössze eddig két hek- Srt sikerült megkapálni. További irobléma, hogy idősek a tagok és Zy természetesen nem teljes munkaépesek. Ebből az következik, hogy okszor csak huzavona-alkudozás tán hajlandók valamely munkát elégezni, Így aztán többször az amúgy 5 laza normáinkat. kénytelenek vayunk még felhígítani. Előfordul azán, hogy 100—120 munkaegységet zerez havonta egy-egy dolgozó, A ossz utak és távolság miatt sokra grik ki a szállítási költség. Ez mind rágítja a termelést.

Hogyan látja a könyvelő?

— Nemrégen dolgozom itt, s így ehéz véleményt mondanom. Eddig

A versenytálila híven tükrüzi a naponta elért eredményeket

(A szerző felvételei)

Ahol a régit újjá varázsolják

A kát épület korszerűsítése csőrendszeres kutricák beépítése után 154 anyakocát és azok malacai száméra létesítettek nagyszerű, kényelmes férőhelyet.

Már a harmadik ugyancsak régi istállót is üzembe helyezték. Áz épület jobb szárnyába kerülnek elles előtt egy hónappal az anyakocák. Közvetlenül a malacozás előtt három nappal áthajtják őket az épület balszárnyába az elletőketrecekbe. Itt a koca lemalacozik és hét napon át malacaival együtt különleges gondozásban részesül, A nyolcadik napon az állatokat a nevelőistállóban előkészített kutricákba helyezik át.

Bitter István farmvezető, a búgatási tervet úgy ütemezi be, hogy az elletőoen állandóan meglegyen a 45 koca.

Jelenleg a farmon 347 anyát számlálnak, de az év végéig az állományt 450-re egészítik ki. A fejlesztési terv arról tanúskodik, hogy a közeljövőben itt 700 anyát állítanak termelésbe. Pillanatnyilag erre még kevés a férőhely, A kocák egy részét egymástól elkülönítve, bódékban tartják. Ez persze kényszermegoldás, de szükséges.

Újszerű, hatalmas épületet pillantunk meg a farm egyik sarkéban. Befejezés előtt áll az előhizlalda. A leválasztás után a malacok 56 napos korban 15 kg-os átlagsúlyban kerülnek ebbe az 1500 süldő számára férőhelyet nyújtó épületbe. Az előzetes számítások szerint az előhizlaldában olyan gondozásban részesítik a malacokat, hogy két hónap alatt elérjék a 40 kg-os átlagsúlyt. Nem lesz nehéz ennek valóraváltása, hiszen a takarmányokat az üzem központi keverőtelepén állítják elő. Olyan tápot készítenek az állatok számára, amilyenre éppen szükség lesz.

Joggal kérdezhetné az érdeklődő, hol hizlalják vágósúlyig a sertéseket. Bizonyos, hogy ezen a farmon nem, hanem a gazdaságnak kizárólag hízók előállítására beállított részlegein termelik a húst. Milyen takarmányt adnak az állatoknak? Egy-egy koca átlagban 2,5 kg abrakkeveréket és 3 kg apróra darált zöldlucernát kap naponta. Ezt írja elő a takarmányozási terv. Az említett tápanyag mennyiség 2,98 kg szárazanyagot, 0,86 kg emészthető fehérjét és 1,82 kg keményltőegységet foglal magában. Ebből megállapítható, hogy a szárazanyag lehetne több is, a fehérjearányt viszont szűkíteni kellene. A malacok 21 napos kortól kezdve naponta 25 dkg fehérjés keveréket kapnak.

Évente több látogató, érdeklődő te-Kinti meg a iarm újdonságait, hogy tapasztalatokat gyűjtsön és odahaza gyüraölcsöztethesse a látottakat. Sokan figyelemmel nézegetik a zöldlucernadarálót, amely apró kásává őrli az előzőleg fölszecskázott anyagot. Előnyös ez a gazdaság számára, mert így az állati szervezet jelentős energiát takarít meg, nem fordít munkát a takarmány fölaprózására, jobban értékesíti a fölvett tápanyagokat.

Az egész farm apró újszerűségekből tevődik össze, mégis minden megragadó és tanulságos. A tisztaság szinte szemet szúr, de ilyen nagyüzemben szükséges velejárója a nagyüzemi technológiának. Az ott dolgozó 10 sertésgondozó és a farm vezetője arra törekednek, hogy leküzdjék a még előforduló nehézségeket és elegendő mennyiségű malacot szállítanak a hizlaldák számára és a gazdaság teljesíthesse szerződéses eladását.

Hoksza István

★ ★ ★

* Siker. A galóntai járás poldok szövetkezetének tagjai az utóbbi napokban teljesítették évi tojáseladást tervüket. Az év végéig még legalább 60 000 tojást adnak el terven felül a közellátás céljára, (c)

azt tapasztaltam, hogy magas önköltséggel termelünk. Aztán itt van az üzemanyag-fogyasztás, amelyből a dupláját fogyasztjuk. Bár elsődleges nyilvántartást vezetünk, ez ideig az önköltséget nem igen számoltuk. Nem lesz könnyű feladat, de meg kell oldanom az egyes termelési ágakban az önköltség kiszámítását és akkor tisztább képet kapunk arról, hol szorít a csizma.

A gazdasági udvar felé tartva nagyot döccenve traktor áll meg a hepehupás úton.

— Megkezdtük, de abba is hagytuk —, üdvözli Bettes István mechanizátor az agronőmust. — Puha még a szem a tábla közepén, várni kell még egy-két napig.

Itt van hát együtt a szövetkezet három fiatalja. Most egy negyedik is ül a traktoron, Tula Sándor, aki már érettségizett és szeptember elsejéig a szövetkezetben segédkezik.

A közelben korszerű silógödör tátong előttünk, egyelőre még üresen. Reméljük megtelik. Szűkiben van a szövetkezet a takarmánynak, különösen most, hogy a Balog szabályozásával a rétek egy kissé megrongálódtak.

Továbbmenve olyasmit látunk, ami felett nem lehet szemet húnyni. A trágyakezelésről van sző, amellyel úgy látszik nem sokat törődnek. Ahogy kitólják, kifordítják a csilléből, úgy marad, míg ki nem hordják. Az meg rendszerint hagyományos módon történik, méghozzá tavasszal.

A gazdasági udvaron meglepően sok gépet látunk. Kiderül, hogy 8 kerekes traktor, 1 DT, s mindenféle más géppel rendelkeznek, őszintén szólva, lehetetlennek tartjuk, hogy annyi gépet ily kis gazdaságban maximálisan ki lehetne használni. Ezt talán az is igazolja, hogy mindössze 57 hektárt tervezhettek csak kombájnnal aratni. Azt hiszem, alkatrészre, gépjavításra sok pénz elfogy a szövetkezetnek. Ne is beszéljünk az erkölcsi kopásról, szarról, a gyakran előforduló nem legegészségesebb dologról, hogy hol ez, hol az pattan fel egy-egy gép hátára.

Az istállóban Rudi bácsival, a hétvenéves állatkezelővel találkozunk. Társa Bettes Béla bácsi már a 80 határán jár, ő gondozza a hízómarhákat. Minden bizonnyal becsülettel dolgoznak, mert a növendékek szépek, tiszták. Most mér csak az a kérdés, hogy meddig bírja a kőt öreg erővel, egészséggel.

Észrevételeink: Ebben a néhányszáz hektáron gazdálkodó szövetkezetben úgyanúgy szükség van funkcionáriusokra, mint egy háromszorvagy többször ekkorában. Igaz, egyesek csökkentett munkaegységeket kapnak és dolgoznak is a beosztásuk mellett. Különben a könyvelőn kívül minden vezető szerez néhány munkaegységet a megállapított mellé, Ebben a szövetkezetben is minden hagyományos gazdasági növényt termelnek. Ez is az egyik oka a drága termelésnek, hogy — kis parcellákon termelik az egyes növényfajtákat.

Az aránylag sok gép, kevés fiatal, s egyáltalán munkaerő, a sok és mégis szükséges vezető ős így természetesen a magas önköltségek igazolják, hogy nehéz nagyüzemileg 300 hektár földön gazdálkodni. Akérmenyire is tiltakozott a zootechnikus, el kéne gondolkozni „a férjhezmenésen". A vőlegényféle az iványi EFSZ, a tőszomszédságból kacsintgat. Bár a vőlegény még nem nyilatkozott, azt hiszem a frigy megkötése után az 1000 hektáron már gazdaságosabban lehetne termelni.

El kellene felejteni a múltat, a két falu közti rivalitást és a jelent, a jövőt kellene helyette látni. Lassan a faluvégi házak árnyékai összenőnek, így éppen itt az ideje, hogy minél előbb összeüljenek, tanácskozzanak a két szövetkezet lakodalmáról. —tő—

Nemzetgazdaságunk egyenletesebb és gyorsabb fejlődése céljából az utóbbi időben nagy súlyt fektetünk az állami gazdaságokon folyó termelés nagyüzemi technológiájának tökéletesítésére ős a termelés körzetesítésére. E célból az állami gazdaságoknak — ma még nem mindenütt van így — mintaüzemekké kell átalakulniuk, amelyeknek példaképül kell szolgálniuk a többi mezőgazdasági üzemek szántó- maar «ivón ra.

Az új technológiát és á termelés körzetesítését már évekkel ezelőtt meghonosították a Zselízi Állami Gazdaságon, ám mindez sok-sok befektetést igényel, pénz kell hozzá és nem is kevés.

A tavalyi tavasz óta a közeli napokban újra a gazdaság Albert-íarmján jártunk. Már több mint egy esztendeje, hogy az utolsó simításokat is elvégezték a két régi épületen. Bár sokan azt állítják, hogy a régi épületiek nem alkamasak a korszerű állattenyésztés céljaira, azonban a látogató itt a valóságban láthatja, hogy az állítás téves. Persze, kényelmesebb egy új istálló fölépítése, de a meglévőket is termelésije kell állítanunk.

nek a gümőkóros tehenektől származó kiselejtezett, üszőknek ős bikáknak .., Olyan tiszták, mint a vakart hal.

omlós a kenyér, márványos a hús — a Várkonyi Állami Gazdaság terméke mert dologszeretők az emberek.

Nádszegi Kovács István

— Még puha a szem — jelenti Bettes István, Bettes Aladár agronómusnak

(Háttérben a silógödör)

A házak árnyékai összenőnek