Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-24 / 59. szám

Szegletes ledneket másodnövényként A szegletes lednek gazdasági jelentő­sége nagy és e növény sokrétűen fel­használható: zöld takarmánykeverékek­ben, szénaként és abrakként. Az élelmi­szeriparban levesek, körítések gyártására használják fel, lisztté őrölve pedig tész­tafélék gyártására adalékként. Pohl szerint a szegletes lednek dará­ját az alábbi adatokban és az alábbi százalékrészarányban kell az egyes gaz­dasági állatfajok takarmányadagjába sorolni: Szarvasmarha: 1—2 éves 6 % 2 éven felüli 10 % Sertés: koca és anyakoca 10 % tenyész- és hízósertés 15 % Ilyen mennyiségig a szegletes ledneket a latyrizmustól való félelem nélkül ta­­karmányozhatjuk. (A latyrizmus a szög­letes lednek által előidézett mérgezés, amelyre legyakrabban a lovak beteged­nek meg.) Jakuskin és Radkevics szerint a laty­­rizmust nem a szegletes lednek idézi elő, hanem a keskenylevelű bükköny, amely gyakran előfordul a szegletes lednek növényzetében. Ezért ügyelnünk kell ar­ra, hogy tiszta vetőmagot vessünk és a veteményben előforduló keskenylevelű bükkönyt gyomlálással távolítsuk el. A szegletes lednek egyéves, 30—130 cm magas, elfekvő, nagyon szétágazó, négy­­szögletes szárú növény. A hüvelyek rombusz-trapéz alakúak, laposak és alsó oldalukon szárnyasak; 1—6, de leggyak­rabban 2—3 magot tartalmaznak. A hü­vely hegyében elhelyezkedő magok há­romszög alakúak, a többi mag négyzet alakú, két oldalról ék alakúan össze­nyomva. Sárgásfehér és különféle szín­­árnyalatban előforduló barna színűek. SZEGLETES LEDNEKFAJTÁK A Csehszlovákiában termesztett szeg­letes lednekfajták nincsenek benne a csehszlovák engedélyezett terményfajták névsorában. A gyakorlatban csupán táj­fajtákat és néhány külföldi fajtát ter­mesztünk. A tájfajták közül leggyakrab­ban a Pohoreliceit, a Szlovák tájfajtát, a Magyar nagymagút stb. termesztik, A külföldi szegletes lednekfajták kö­zül legalább a legnagyobb hozamúakat említjük meg: A Magyarországról behozott szegletes lednekfajták közül a Karcagi a legna­gyobb hozamú. Ez a lednekfajta fehér­virágú, közepesen nagy magvú és arány­lag biztos, eléggé nagy terméshozamot nyújt. A Szovjetunióban, ahol a szegletes led­nek termesztése eléggé elterjedt, több és nagyon jó terméshozamot nyújtó szegletes lednekfajtával rendelkeznek, s ezek közül a Kubáni, a Krásznokut­­szkij, a Sztyepnaja 287-es stb. lednek­fajták a legelterjedtebbek. Mindezek a lednekfajták fehérvirágúak, közepesen nagy fehérmagvúak, vagy aprómagvúak. Ezek a szegletes lednekfajták termés­hozam szempontjából nem maradnak le a Karcagi mögött. TERMESZTÉSE MAGRA ÉS ZÖLDTAKARMÁNYOZÁSRA A szegletes lednek nem támaszt nagy igényeket az előveteményre és a vetés­forgóban rendszerint a gabonafélék után sorolják (javítja a talaj szerkezetét és növeli annak nitrogéntartalmát). A ta­lajra nem igényes. Legjobban a közepe­sen kötött, mély szántórétegű, mészdús és nem túlságosan nedves talajokon fi­zet, de jó eredményekkel termeszthet­jük a sekélyebb, homokos és a nehezebb csernozjom talajokon is. Csírázni 2—3 C fokon kezd, de kibírja a mínusz 6 C hőmérsékletet is, viszont a mínusz 8 és mínusz 10 C fok esetén elpusztul. Csírázáshoz — éppen úgy mint a többi nagymagvú termény — sok vizet, (önsúlyának 126 %-át) kíván, ezért ta­vasszal az első növényekkel együtt vet­jük, de hüvelyes gabonakeverékekben egészen augusztus közepéig vethetjük. Tenyészideje zöldtakarmánynak ter­mesztve 62—85 nap, magnak termesztve 120—130 nap. A talajelőkészítés és a trágyázás a szegletes lednek alá hasonló, mint a ta­karmányborsó alá. Ha kora tavasszal vetjük, akkor a talajt simítózzuk és mű­trágyázzuk. Vetés előtt 6—8 cm mélyen nehéz boronákkal porhanyítjuk. Az ipari trágyák közül leggyakrabban szuperfosz­fátot alkalmazunk 2—3 mázss mennyi­ségben hektáronként, s ezen kívül 2—2,5 A Kráfová pri Senci-i Növénynemesítő Állomáson nemesített új szegletes lednek fajta. (A szerző felvétele) mázsa kálisót. A kezdeti fejlődés elő­segítésére 30—40 kg amóniumszulfátot is adunk hektáronként. A takarmányke­verékek alá a műtrágyaadagokat részben növelhetjük. Főként a nitrogéntrágyák adagját növeljük, mivel ezek lényegesen fokozzák a terméshozamokat. A magra termesztett szegletes ledne­ket 25—30 cm-es sortávolságban vetjük, és a vetőmagmennyiséget a magvak nagysága szerint módosítjuk a hektáron­kénti 110—200 kg között. A közepes nagyságú vetőmagvakból leggyakrabban hektáronként 130—150 kg-ot vetünk és a betakarítás megkönnyítése érdekében a vetőmagba 5—7 kg zabot keverünk. A vetést kanalas vetögéppel végezzük el, mivel a hengeres vetőgép eldugulna. Az 5—6 cm mélyen elvetett magot könnye­dén hengerezzük. A hüvelyes gabona keverékeket 10—12 cm-es sortávolságba vetjük. Közepes nagyságú vetőmag ese­tén hektáronként 180—200 kg magot vetünk, 4—6 cm-es mélységbe és vetés után könnyű boronával boronálunk. A gabonafélék közül a hüvelyes-gabona keverékekben a zab felel meg a legjob­ban, amely a vetőmag 10—15 °/o-át ké­pezi. Az árpa kevésbé felel meg, mivel rövideb tenyészidejű, s így lerövidíti a zöldtakarmányozás időtartamát, s az ár­pamag hamarabb beérik és kihull. A tenyészidő alatti növényápolásra nem nagyon igényes. Sorolás előtt láncos boronávai könnyedén megboronáljuk, s ezzel feltörjük az esetleg már kiala­kult talajkérget, és elpusztítjuk a kikelt, sekélyen gyökerező gyomnövényeket. Sorolás után, amikor a növényzet eléri a 6—10 cm-es fejlettséget, láncos- vagy könnyű boronákkal mégegyszer boroná­lunk, hogy így megbontsuk a talaj ka­­pillaritását (hajszálcsövességét), és el­pusztítsuk a későbben kikelt gyomnövé­nyeket. A nem kívánatos keskenylevelű bükkönyt gyomlálással eltávolítjuk. A zöldtakarmányozásra és szénának termesztett takarmánykeveréket akkor kezdjük betakarítani, amikor a szegletes bükköny virágzani kezd, s a betakarítást egészen addig folytathatjuk, amíg a led­nek hüvelyeket növeszt. A keverék ter­méshozamának nagysága a talaj- és ég­hajlati feltételek függvénye, s ennek következtében ingadozó, 150—350 q/ha között mozog. A maghozam 10—30 q kö­rüli hektáronként, és 25—50 q szalmát ad. A szegletes lednek magja több mint 14 % vizet tartalmaz, ezért tárolás előtt szárítani kell. A szegletes lednek ritkán betegszik meg, s akkor is csupán a csapadékosabb években. TAKARMÁNYÉRTÉKE ÉS GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA: A szegletes lednek emészthető táp­anyagtartalma: Zsír Fehérje Keményítő °/o-ban Mag 2,2 25 52 Széna 2 15 18,1 Zöldtömeg 0,2 4 5,4 A szegletes lednek szalmája körülbelül olyan takarmányértékű, mint a borsó szalmája. A nagy takarmányértékű szegletes ledneket néhány előnytelen tulajdonsága ellenére is nagyon jól felhasználhatjuk a gazdasági állatok etetésére. Szárazság­tűrő hüvelyes növény lévén sokkal na­gyobb mértékben felhasználható és más célokra is, mint ahogyan azt nálunk teszik. Főként zöldtrágyázásra és tarló­­keverékben termeszthetjük. A tarlóke­verékeket kaszáláson kívül legeltetésre is felhasználhatjuk, főként' a sertések (süldők és kocák) legeltetésére. Zöld­­trágyázásra a szegletes ledneket nem­csak önállóan vetve, hanem főként keve­rékben termeszthetjük a szárazabb kör­zetekben, ahol a többi hüvelyes növény a kártevők kártétele következtében mi­nimális vagy semmilyen terméshozamot sem nyújt. Caputa Frantisek, a Král'ová pri Senci-i Növény­nemesítőállomás dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents