Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-24 / 59. szám
VII. ÉVFOLYAM • 29. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Takarmányfélék másodvetése, tarlókeverékek A korán betakarított íőterményeket követően lehetőség nyílik a felszabaduló talaj ismételt felhasználására. Ez módot ad mezőgazdasági üzemeink bőségesnek éppen nem mondható takarmánykészletének emelésére, egyrészt a tiszta kultúrában, másrészt pedig a keverék formájában vetett takarmányfélék betakarítása után. A gyakorlat azt mutatja, hogy a másodvetések termése annál biztosabb, minél hamarább kerül földbe a mag. Nem engedhető meg, hogy a 8—15 cm-es középmély szántást, vagy a sekély tarlóhántást ne kövesse időveszteség nélkül a magvetés, mert különben a csírázáshoz szükséges nedvesség legnagyobb része elpárolog. Hogy a vetőmag idejében kerüljön a megfelelő nedvességű talajba, azt a termény betakarítása után a tarlóra is vethetjük, azonban a sekély mélységbe történő leszántást és a hengerezést haladéktalanul szükséges elvégezni. Szántás helyett kultivátorozást, vagy eketest nélkül végzett keveröszántást is alkalmazhatunk, ekkor azonban a mag földbejuttatása után tárcsával és hengerrel megjáratjuk a földet. Nem szükséges szántani az olyan főtermények után sem, amelyek nem hagynak magas tarlót, illetve növényszárat (pl. korai burgonya, őszi repce, borsó), mert ilyen esetben elegendő a sekélyebb talajporhanyítás. Trágyázást a várt termésmennyiséggel arányban kell végeznünk, tehát legalább 20 kg nitrogén, 20 kg foszfor és 60 kg kálium adagolásával tiszta tápanyagban hektáronként. Talajbajuttatásuk a vetést megelőző szántással vagy boronálással történik. Lehetőség szerint Hrágyalét alkalmazunk gyengébb hígításban, hektáronkénti 100 hl mennyiségben, illetőleg gyorsan ható műtrágyákat. A nitrogéntartalmú trágyafélék (salétromfélék) fele mennyiségét a növekedésben lévő takarmánykeverékek fej trágyázására használjuk fel, amivel erős gyökérhajtásukat és növekedésüket segítjük elő. Az idei év csapadék szempontjából előreláthatóan megfelelően alakul. Száraz esztendőkben azonban a másodvetések terméseredményeinek helyes alakulása megkívánja az öntözést. A távlati beruházási tervek készítése során erre kukorica (aprómagvú) csalamádénak , borsó + bükköny + lóbab . . . , , szudánifü + takarmánybükköny . , . cukorcirok + takarmánybükköny . , . lóbab + takarmánybükköny + csumiz . lóbab-(csillagfürt) + hüvelyes . . ■ . takarmánykáposzta tarlórépa.......................................... . . . mohar + bükköny..................................... napraforgó + lóbab +' takarmányborsó (az idény végefelé a sor- és tőtávolságot csökkentjük) napraforgó + kukorica lóbab + napraforgó őszi repce szerradella facélia ................................ fehérmustár mohar + bükköny.......................................... r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Kúti Szilárd: Takarmányfélék másodvetése, tarlókeverékek 109 Caput a Frantisek: Szegletes ledneket másodnövényként . 110 Zora Rudolf: Termesszünk szárazságtűrő takarmánycirok-féléket................................111 gépesítés Somogyvári Vilmos: Csökkenteni kell a szalmabetakarítás veszteségeit .....................112 V____________________________J minden mezőgazdasági üzem vezetőségének gondolnia kellene. A vegetációs idő tartama szerint a takarmánynövények legkésőbb kb. a következő időpontig vethetők teljes eredménnyel: Július közepéig: kukorica, cukorcirok, szudánifü, takarmánykáposzta, tarlórépa. Július végéig: csumiz, napraforgó, borsó. Augusztus közepéig: lóbab, repce, facélia, fehérmustár, takarmánybükköny. Vetéskor a mag mennyiségét és a sortávolságot a következők szerint ajánljuk szabályozni: Vetőmagmennyiség Sortávolság kg/ha cm 100 50 150 25—35 75+75 + 20 12,5—25 25+50 25—30 22 + 50 25—30 50 + 50+15 25—30 100 + 35 25—30 4 50—60 3—4 40—50 8 + 80 30 10 + 55 + 60 25—35 12 + 60 12,5—25 100+12 12,5—25 12 20—30 60 12,5 125 12,5 17 12,5 17 + 50 12,5 Növényápolás során az esőzés vagy az öntözés következtében keletkezett talajkéreg eltávolítása a legfontosabb, amit könnyű borona segítségével oldhatunk meg. Boronálást minden veszély nélkül a kukoricában alkalmazhatunk, a hüvelyesek esetében már kevésbé. A talajkéreg megszüntetésére Zehetmayer féle szögeshengert, vagy csillagos Cambridge hengert alkalmazhatunk. A másodvetések és tarlókeverékek takarmányanyagát nagyrészt zöld állapotban történő etetésre, vagy silózásra használjuk fel. Előnyösen alkalmazható a szakaszos legeltetési módszer is. Ha nincsen módunkban e takarmányfélék betakarítása, zöldtrágyázás céljából leszánthatók. Ilyen esetben középmély szántást alkalmazunk. Tarlókeverékek vetésének elhatározásakor legyen kiindulópont az az érvelés, hogy a tarlót mindenképpen szükséges felszántanunk, meghántanunk és a felhasznált műtrágyák értéke még gyenge termés esetén sem veszik kárba, mert a következő főtermény fejlődését segíti elő. Kúti Szilárd Az oldalkapcsolással alkalmazott ETB jelzésű egyirányú furcsa egymenetben több művelet elvégzését teszi lehetővé, .—ksz—
