Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-24 / 59. szám
Csökkenteni kell a szalmabetakarítás veszteségeit • • Osszkerékhajtású a D—4K A KGST határozata szerint Magyarországra bízták a Vörös Csillag Traktorgyár új osszkerékhajtású D—4 típusú univerzális traktorának gyártását. Az új traktor egyesíti magában a lánctalpas és a kerekes járószerkezet etc előnyeit, ezenkívül számos újítást is bevezettek rajta. Ilyen többek között, hogy a 6 sebességet kiegészíti egy úgynevezett mászó-sebesség, amelyet lassú munkáknál, például palántázásnál használnak. A 65 lóerős motort különleges porvédö berendezéssel látták el, hogy biztosítsák a folyamatos üzemelést. A gyár tavaly 400-at készített az új traktorból, erre az évre pedig — a dömper gyártásán kívül — 1400 traktort tervez előállítani. Ebből mintegy 600 jut majd exportra, részben Csehszlovákiába. Képünkön: Munkában az új traktor. (Nóber K.). Az elmúlt évben több mezőgazdasági nagyüzem alom- és takarmányszalma hiánnyal küzdött. Van olyan gazdaság is. ahol a múlt hónapban már a kazalhelyeket is feltakarították és bealmozták. A szalmahiány okai: az állatállomány növekedése, az intenzív — viszonylag kevesebb szalmát termő — búzafajták termesztése és a kombájnszalmák gondatlan betakarítása. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint több lehetőség és mód van a megtermett szalma gondosabb, kevesebb veszteséggel járó betakarítására. Ezek a következők: TARLÖMAGASSÁG: A gabonát alacsonyabb tarlóra kell vágni. Erre ma már kombájnjaink és aratógépeink is alkalmasak, ha a talaj nem rögös és ősszel vetéskor, vagy tavasszal a növényápolás idején jól elmunkálták. Az AC és B—62 típusú kombájnoknál a 8 cm-es, az SzK—3 és 4 típusúaknál a 6 cm-es, a kévekötő aratógépeknél a 8 cm-es tarlómagasságot be lehet tartani. Az alacsony tarlót a gépkezelőknél premizálni kell. A kétmenetes aratás (rendrearató kombájn) nagy előnye, hogy kombájnérés előtt meg lehet kezdeni az aratást. Hátránya, hogy 12—16 cm-es tarlót kell hagyni a levágott rendek utánszáradása végett. Ezért a kétmenetes aratást szalmatakarékosság szempontjából a gabona kombájnérettségi állapotának elérésekor csökkenteni lehetne. SZALM ALEHÜ ZÄS A kombájnnal betakarított gabonák szalmáinak betakarítása alkalmával tapasztalható ma is a legnagyobb szalmaveszteség, azonban megvan a lehetősége annak, hogy ezt a szalmaveszteséget is a legkisebbre csökkentsék a gazdaságok. • 1. Minden kombájnt szalmakocsival kell üzemeltetni. A szalmalehúzás megkönnyítése érdekében a szalma petrencéket egyenes sorokban kell lerakni. • 2. A szalma betakarítását úgy kell megszervezni, hogy a szalmalehúzás az aratvacsépléstől csak a legszükségesebb mértékig maradjon le. • 3. A legáltalánosabban alkalmazható szalmabetakarítási mód az, hogy a szalmapetrencéket el kell húzatni a kazalozás helyére és utána kazalozni. A szalmalehúzásnak több ismert formája van. Ezek közül legcélszerűbb a „Gödöllői csuklós szalmalehúzó“ használata. A Gépkísérleti Intézet által végzett vizsgálatok is ennek az alkalmasságát bizonyítják. Minőségileg az eddig ismert lehúzok közül ez végzi a legjobb munkát. Két csuklós oldal biztosítja stabilitását, előre és hátra vontatását anélkül, hogy a traktorvezetők a traktorról leszállnának. A táblán üresen és nyugodtan, a feldőlés veszélye nélkül pedig nem szóródik szét az egész táblán. Egy-egy húzatáskor a petrencék száma 2 db Zetor 25—K jelzésű vontatótraktor esetén 15—17 petrence. A lehúzási módszer alkalmazásakor legkisebb az élőmunka ráfordítás és • szalmaveszteség. KAZALOZÁS A lehúzott szalmának „gyalogkazalba“ (2,5—3 m magas, 5 m széles) rakása a A gödöllői csuklós szalmalehúzó keret vontatása húzatható. A keretes szalmalehúzó minden oldalával lehet szalmát húzatni. A fordulásnál csupán arra kell ügyelni, hogy egyszerre csak az egyik szárny forduljon, mert egyidőben való fordulás esetén a keret fellazul. A felhúzatásnál a két vontató traktor a lehúzandó petrencét maga köré veszi és a lehúzó keretet a petrencére ráhúzza. A petrencét a keret körülfogja és maga előtt tolja. A későbbiek során a petrencék mindig az előzőleg felszedett petrence elé kerülnek és a húzatás hatására a lehúzó keret oldalai között tömören úgy helyezkednek el, hogy a petrencéből szalma nem marad el. Amikor a telt szalmalehúzó keret az ürítés helyére ér, először az egyik, majd a másik traktor fordul meg anélkül, hogy a lehúzó keretet leakasztanánk, vagy ahhoz bárki is hozzányúlna. A petrencék lehúzásakor arra kell törekedni, hogy egy-egy nyomon több lehúzás történjék, mert így kisebb a vonóerő igénybevétel (a talaj simább lesz) és a szalmaveszteség is kisebb, a szalma legolcsóbb ugyan, de így a szalma tartós tárolásra alkalmatlan, ezért ezt a megoldást nem javasolhatjuk. A szalmának azt a részét, amely előreláthatólag az őszi esőzések beállta előtt felhasználásra kerül, a tábla szélén jó! összerakott kazalba lehet tárolni. A többi, télen felhasználásra kerülő szalmát a legközelebbi jó, télen is járható út mellé vagy felhasználási helyén, a szérűben kell kazalozni. Ez az aratógéppel vagy kézzel vágott kévés gabonának cséplésére, kazalozására is vonatkozik. A kazalozás elvégzésére rendelkezésre álló eszköz ma is az elevátor. A tábláról lehúzott petrencéket kézierő megtakarítás céljából emelőtolóvillával ellátott univerzális traktorral lehet az elevátorhoz közelíteni. Fontos, hogy a szalmalehúzást és kazalozást komplex brigád végezze és megfelelő jutalmazással, munkaszervezéssel a lehúzott szalma folyamatos kazalozásáról gondoskodás történjék. Somogyvári Vilmos
