Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-21 / 58. szám
';A-kérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsészet-szőlészet • Méhészet 9 Szakkérdésekre válaszol úrik • Gyümölcsészet-szőlészet Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Hagymafélék betegségei I. KÉRDÉS: Az utóbbi években a hagymafélék, de főként a fokhagyma termesztése gondokat okoz. Kikel, szépen fejlődésnek indul, de a késő tavaszi időszakban levelei sárgulni kezdenek, s az ismeretlen betegség fokozatosan elpusztítja a levélzetet, később a föld alatti részét, a hagymát is. Nagyon kevés hagymafélét tudunk csak betakarítani, ezek is beteg hagymák, nem ellenállőak. Ha a következő évben ezeket ültetjük el, azzal csak fokozzuk a betegség terjedését. Ha a szakkönyveket tanulmányozzuk, láthatjuk, hogy itt egy veszélyes, gyorsan terjedő betegségről van szó. Ezért kérem a szerkesztőséget, közöljön cikket a hagymafélék termesztésének módjáról, a legalkalmasabb tájfatják alkalmazásáról, valamint a betegségek elleni védekezésről. (Obert János, Málas) VÁLASZ: Elsősorban a betegségekről és azok elleni védekezésről akarunk írni. Leírása szerint valószínűleg fuzáriumos rothadásról van szó. Ez a gomba minden fejlődési fokon fertőzheti a hagymát. A mag fertőzöttsége miatt már a fiatal növénykék gyökereire rámehet a gomba, s a növény sínylődik, sárgul. A kórokozó később felhúzódik a hagymába, s főleg a tönk és a húsos levelek alsó részeinek elrothasztásával a hagymát feléli és ép buroklevelekkel a hagyma összezsugorodik, mummifikálódik. A húsos levelek kezdetben vizenyősek, üvegesen áttetszők, majd lisztesen kiszáradnak. A hagyma alapi részén fehér, penészes kivirágzás jelenik meg. A fertőzött növény levelei előbb a csúcsukon, később általánosan sárgulnak és elfonnyadnak. Fertőzött hagymák raktárba kerülve helytelen tárolás mellett igen nagy romlást idézhetnek elő. VÉDEKEZÉS: Egészséges vetőmagot vessünk. Fertőzésre gyanús magot 0,1—0,2 %-os szublimát oldalban csávázzuk 15 percig. A be-Tudnivalók a villámlásról Régebben úgy vélekedtek, hogy közeli villámlás idején tanácsos minden ablakot becsukni. Most, a villám tulajdonságainak alaposabb ismeretében, azt valljuk, hogy nem okoz veszedelmet, ha a szoba egy ablaka nyitva marad. A léghuzatot azonban kerüljük, mert kivételes esetekben a mozgó levegő valamelyest növelheti a villámcsapás valószínűségét. Ahol erősáramú villamosvezeték van az utcán, ott a villámcsapás kockázata valamivel kisebb, de a villámoknak körülbelül a fele nem a vezetékekbe üt, tehát a vezeték puszta jelenléte nem nyújt teljes biztonságot a villámcsapás lehetőségével szemben. A vezetékes rádió antennáját (mint minden más antennát is) zivatar előtt földelni kell, éspedig a házon kívül elhelyezett földeléssel. Ha ezt elmulasztják, akkor a vezeték néha veszedelmet okozhat a házban. Nagyon közeli villámlás Idején nem tanácsos mozogni, szaladni, sőt még egy helyben sem állni. Helyesebb, ha leülünk, vagy lefekszünk, hogy minél kisebb legyen a magasságkülönbség a fejünk és a talpunk között. Néha még a túl magasra tartott esernyő is növelheti a veszélyt, mert általa bizonyos értelemben magasabbá válunk. Persze ez nem vonatkozik a zivatar egész tartamára, hanem csak arra az időre, amikor nagyon erős és egészen közeli a villámlás. teg növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg. A vetésforgót tartsuk be és fertőzött földbe négy évig ne kerüljön hagyma. Raktárba csak átválogatott, beérett és szikkasztott egészséges termést vigyünk. Szellős és hűvös helyiségben raktározzuk. Külföldi adatok szerint a fertőzött termés 73— 84 C fokos forró levegővel történő szárítása megállítja a pusztulást. A színes fajták buroklevelei gombaellenálló anyagot tartalmaznak, így azok a buroklevélen keresztül nem fertőződnek, de a gyökéren keresztül megkaphatják a fertőzést. Szovjet adatok szerint a rothadás (tönkrothadás) annál kisebb, minél korábban kezdődik és minél rövidebb idő alatt folyik le a hagyma érése. Kisebb tenyészterületen a hagynia korábban szünteti be növekedését és hamarabb érik be. Szovjetunióban úgy tapasztalták, hogy 8X10 cm-es tenyészterületen másfélszer kevésbé volt fertőzött tönkrothadással a hagyma, mint 16X20 cm-es tenyészterületen. / , A levelek és szárak sárgulásával kezdődik a peronoszpóra is, de ilyenkor a sárgult foltok szürkés, ibolyaszínbe mennek át, s megjelenik a gomba fehér kivirágzása. Ezekről a tünetekről azonban levelében nem írt, s ezért inkább az előző betegségre gondoltunk. A peronoszpóra fertőzés esetén a fiatal hagymák leveleinek vége kezd sárgulni, s onnan halad a betegség lefelé. Ha kedvezően meleg és nedves az időjárás, előfordulhat, hogy egy éjszaka alatt egész táblák növényei megbetegednek. Száraz időjárás esetén a betegség terjedése teljesen megállhat. VÉDEKEZÉS: Csak száraz, szellőzött talajon termeljünk hagymát, olyan helyen, hogy a reggeli nap érje a táblát. A hagyma sárgult, beteg leveleit meg kell semmisíteni. Kiszedés után a talajt Ris»1 lyen forgassuk meg. Tartsulc öS a vetésforgót. Ha a gomba megjelenik a hagymatáblán és pero■ noszpóra veszély fenyeget, rézkészítménnyel kell porozni vagy permetezni. Mivel a hagyma zöld részei erősen viaszosak és símák, a permetlé nem marad meg rajta. Ezért inkább porozzunk. Ha bordói lével permetezünk, tapadását melasz vagy kazein hozzáadásával fo‘--kozhätjuk. * (Folytatjuk) Növelt sebességű gépi burgonyabetakarítás Az angliai Crawford gyár sikeres kísérleteket végzett egy hatsoros szedőkocsi és rakodóberendezés egymással összehangolt üzemeltetésével. A traktorra függesztett forgóvillás gép gyors ütemben hagyja vissza renden a burgonyát (1. kép). Amikor így 6 párhuzamos rendet kialakított a táblán, egy traktor kúszósebességében a 6 sor felett elhúzza a szedőkocsit és az azon helyetfoglaló munkások kézi szedéssel az elevátorra adagolják a gumókat (2. kép). Innen a burgonya a traktor mellett vontatott pótkocsiba jut. A gépcsoport területi teljesítménye 10 órás műszak alatt eléri a 3 kataszteri holdat. A betakarítás e módjával a gumók csaknem teljesen sérülésmentesek és a betakarítási veszteségek is a minimumra csökkennek. (Fm. Impl. Mach. Rev., Essex.) Mikroba-gátló anyagok a bogyós-gyümölcsökben A bogyósgyümölcsök olyan anyagokat tartalmaznak, melyek bizonyos mlkróbák életét gátolják. A szeder és a ribiszke például elpusztítja a fogszuvasodás kórokozóját. Kérdés, hogy a jelenség mennyire jelentős a gyümölcsfogyasztás élettani kihatása szempontjából. Egyoldalú fogyasztás ugyanis megváltoztathatja a szájés a bélflóra biológiai egyensúlyát, ami gyulladási tüneteket is okozhat. Ezért a gyümölcsöt kis adagban, étkezések között fogyasszuk. Váltogatva az egyes fajokat és fajtákat és a gyümölcsleveket is keverten ajánlatos fogyasztani. (Der Erwerbsobstbau. Berlin, 1962. 9. sz„ 161—162. p.) Karósbab felfuttatása paradicsomra Angliában, július végén az üvegházi paradicsom sorközeibe karósbabot vetnek, amelyet a paradicsom szárára futtatnak. A kertészeknek jelentős bevételt biztosít ez a módszer. (The Grower, London.) JELZŐSZOLGALAT. (Szignalizációs vagy hírszolgálat.) Feladata egyes meghatározott kártevők és betegségek figyelemmel kísérése, megjelenésük, tömeges fellépésük és kártételük megállapítása és jelentése. Az egész országból befutó jelzőszolgálati adatokat központilag dolgozzák fel és értékelik, és az elterjedési és a kártétel! térképeket is ezek alapján készítik el. A térképek alapján előrejelzéseket készítenek. INSZEKTICIDEK (rovarölő-szerek). Típusuk szerint lehetnek: gyümölcsfakarbolineum- vagy gyümölcsíaolaj-tartalmúak, sárgaméreg-tartalmúak, rügyfakadás előtti permetezésre rovar- és tojásölő hatással: arzéntartalmúak, rügyfakadás utáni permetezésre, gyomorméreg-hatással: bőrméregtartalmúak, lágybőrű és szívórovarok ellen. Ide tartozik a nikotin a Quassia, a Derris, a Pyrethrum (rovarporvirág), stb. Idegméreg tartalmúak főképpen a növények zöldlombos állapotban való kezelésére. Két főcsoportjuk a DDT és a HCH tartalmú permetező és porozószerek. Gázhatású szerek a szénkéreg talajfertőtlenítésre és gázos fertőtlenítésre főleg hüvelyes magvak zsizsiktelenítésére, a ciánhidrogén és a metilbromid pedig minden rovarkártevő gázos irtására. Az inszekticidekre jellemző, hogy többségükben az emberre is mérgezők, és hogy a hasznos rovarokat, így a méheket is kivétel nélkül erősen pusztítják. Ezért az előírt szabályokat (virágzó növények permetezésének vagy porozásának feltétlen elkerülése) pontosan be kell tartani. INKUBÁTOR - keltetőgép. A keltetőgépeket három főcsoportba oszthatjuk: 1. Az asztali keltetőgépek, amelyek asztalhoz hasonló alakúak. A tojástartó tálcák bennük egy síkban helyezkednek el. Kis befogadóképességűek (50—500 tojás). 2. A szekrényes gépek szekrényszerüek, tálcáik egymás feletti sorokban elhelyezettek. Lényeges alkatrészük a ventillátor. Nagyszámú tenyésztojás befogadására készülnek. 3. A termes keltetőgépek csak annyiban különböznek a szekrényes gépektől, hogy méreteik még nagyobbak. Befogadóképességük több tízezer tojás. Az anyásítás szabályai f.fta unyásltíís alapfeltételé, Fogj) a család, amelybe az anyát akarjuk elhelyezni (törzscsalád, söpraj, böngészetraj, osztott raj, tartalékcsalád) tényleg anyátlan legyen és ezt érezze is. 2. A fiatal, jó eredetű anyákat petézésük ellenőrzése után tartalékcsaládokba, vagy törzscsaládokba, műrajokba (söpraj, osztott raj) helyezzük el. J. Anyaváltás szükséges azokban a ’ törzscsaládokban, ahol az anya kivénült, kiapadt, több mint két esztendős, hézagosán petéz, herefiasítása van még a munkássejtekben is, ha hibás, és azokban a családokban, amelyek noszémásak és megújhodásra várnak. 4. A legyöngült családokat egyesíteni kell. Az anyát csak teljes családokban helyezzük el, ahol sok a fiatal méh és elegendő az élelem. Itt a jő környezet biztosítja az anya tevékenységének sikerét. 5. A törzscsaládoknál az anya beadása előtt megvizsgáljuk a családot, nincs-e nyílt fiasítása. Ha van, kivárjuk, amíg befedelezi %s a pótanyabölcsőket eltávolítjuk. Lehetséges az anyát az anya elvétele után azonnal a családba helyezni, kalitkában az építőfürtbe. A fiatal méhek az anyát szívesen fogadják. A kalitkát egy üres keret felső léce alá erősítjük. Nyílását eleséggel — eukormézpéppel vastagon (3—4 cm) elzárjuk. A keretet á család közepébe helyezzük. A családot etetjük a beadás előtt és után. A fészek megszakítását jelentő üres keretre a fiatal méhek összehúzódnak, hogy beépítsék a hézagot. Az anya körül csoportosulnak. Kiszabadítják és szívesen fogadják. 6. A tartalékcsaládok alkotása szintén a fiatal anyáknak a törzscsaládokban való biztos elhelyezését tartja szem előtt. Tavasszal eltávolítjuk a váltandó anyát és a család közepébe helyezzük a 3—4 keretes tartalékcsaládot. Ilymódon nemcsak biztosan, veszteség nélkül anyásítunk, de erősítjük is a családot. Dr. Novacky A Zetor Super traktor tökéletesítése Bizonyára sok helyen okozott már fennakadást a sáros földön, földúton használt Zetor Super traktor mellső járókerék csapágyazása. Sáros úton a traktor mellső járókeréktömítése nem nyújt elég védelmet a csapágyaknak a sár behatolása ellen. Ugyanis az eddigi tömítés egy tárcsa hornyába beépítet filcszalag volt. Ez a tömítés száraz időben jó, de mivel előfordul olyan eset is, hogy fél kerékig érő sárban használják a traktort, ott nem felel meg. Ha a traktort ilyen helyen használják, szinte másnaponként kellene csapágyat mosni, állítani és tömítést cserélni. Ez azonban nemigen történik így a sürgetős munkák idején, és ezért majdnem hetente kell csapágyakat cserélni. Előfordult, hogy az igen elkopott csapágy összetört, a tengely elmarta, az agyat eltörte és a kerék kiesett. Ilyen esetben bizony nem kevés alkatrészbe, munkába és gépállásba került az üzembehelyezés. Azért, hogy a gép üzembiztos legyen, a járókerékagy tömítésén a következő átalakítást végeztem: Az eredeti járókerék agyba egy 65 X 90 X 13-as szimmering számára fészket esztergályoztam be, és az agy külső felét 10 mm szélesen 105 mm átmérőjűre szabályoztam le. A tengelyre készítettem egy 65 mm külső, 45 mm belső átmérőjű és 15 mm széles csúszógyűrűt, amelyet elfordulás ellen egy 3 mm-es rögzítő csapszeggel biztosítottam. Az agy leszabályozott részére 1,5 mm-es lemezből 107 mm belső átmérőjű, 10 mm széles, peremmel ellátott védőlemezt készítettem és a tengelyre ponthegesztéssel rögzítettem. Ezzel a tömítéssel t beszerelt csapágyak élettartama 1—llA évre nőtt és a gépek járókerekeinek hibalehetősége megszűnt. Az ősszel beköszöntő sáros időkben, biztos, hogy sok helyen nagy segítséget fog nyújtani ez a nálunk jól bevált megoldás. Csizmadia László (Kiskomáronv) , « idzs3iQZS’pzs$soigiunfio « gwyum gpi uafiuw • ipvőDui Baw piguisj » uoyjxai siy iövsopzoögzdf\ • iunui ponouvn « %uniozsopa dupsdppwvzs %
