Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-31 / 104. szám
Szakkérdés ekre válaszolunk «Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Miivén idő- várható o Gyümölcseszet-szőlészet • Méhészet Szakkérdésekre válaszolunk • Cyümölcsészet - szőlészet Szakkérdésekre válaszolunk * Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Gazdaságos módszer a termőíves orsófák alakításához Mint ismeretes, a termőíves orsőfa koronavesszőit a mielőbbi termőrefordítás céljából vízszintesre kötözzük. A lekötözésre eddig kizárólag zsineget vagy raffiát használtunk, s a fák törzséhez vagy földbevert cövekhez kötöztük a koronavesszőket. Ez az eljárás költséges, cövekhez kötözés esetén akadályozza a fa alatti talajmunkát, s ha nem lazán kötöztünk, a kötést idejében nem távolítottuk el, a bevágódás helyén később a termés súlya alatt a galy eltörik. Ezeknek az ismert hátrányoknak a kiküszöbölését keresve merült fel annak az ötlete, hogy lekötö-Az „S" kapcsok elkészítése a következőképpen történik: Kb. 30 cm hosszú, elég erős, félkemény rozsdamentes drót-darabokat vágunk. Ezt harapó- vagy csípőfogőval szögletes „S“ alakra hajlítjuk. Termőfves orsófa az „S“ kapcsok felrakása (alakítás) előtt Az „S“ kapocs méretei és formája Az „S“ vízszintes szárai 3 — 4 cmesek, az „S“ alsó, függőleges szára kb. 7—8 cm, míg a felső függőleges szára az alsó másfélszerese, azaz kb. 10—12 cm. Az „S“ kapcsot a középső vízszintes és a felső függőleges szár találkozásánál, a kívánt szögben (kb. derékszög hajlítjuk meg. Tanácsos az „S“ alsó és felső vízszintes szárát Ugyanaz alakítás után zés helyett drót segítségével érjük el a vesszők vízszintes irányba merevítését. Megközelítően nyomtatott, szögletes alakú „S“ kapcsokat erősítsünk fel, melyekkel ugyancsak tökéletesen biztosíthatjuk az éves vesszőknek a kívánt irányban való elhelyezkedését. mérsékelt ív alakban, a felfekvés irányában meghajlítani, mert így a rögzítés tökéletesebb. Ezt a kapcsot a termőíves orsófa vezére körül úgy helyezzük el, hogy az „S“ alsó vízszintes szára a vezérnek a kitámasztandó vessző ellentétes oldalára, az „S“ középső Mikor, hol és hogyan? Habár a határidő még nem sürget, mégis jó, ha idejében gondolunk arra, hogy legkésőbb február végéig be kell adni a mezőgazdasági adó kirovásához szükséges adóbevallást, tehát a méhészkedésből származó keresetiadó bevallást is. Mit kell tudnunk ezzel kapcsolatban? Az adóbevallást a járási, (körzeti, városi) nemzeti bízott, pénzügyi osztályára kell benyújtanunk, abban a városban vagy községben, ahol január elsején lakunk. Mivel az 1964-es évre szóló kereseti adót már ez évben állapítják meg számunkra, az adóbevallást arra a járási nemzeti bizottságra kell küldenünk, amelynek körzetében 1964. január elsején lakni fogunk. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetjük méhészeinket azokra a változásokra, amelyek az adóbevallás benyújtásával kapcsolatban életbe léptek. A Pénzügyiminisztérium által a nemzeti bizottságok számára kiadott előzetes határozat szerint csak azok a méhészek kötelesek adóbevallást benyújtani, akik legalább hat méhcsaládot tartanak. Tehát azok a méhészek, akik 1—5 családot nevelnek, nem voltak kötelezve adóbevallás benyújtására. A Pénzügyminisztérium új rendelete szerint ez évben azok a méhészek sem kötelesek adóbevallást benyújtani, akik legfeljebb 10 családdal méhészkednek. A régi rendelettel szemben tehát méhészeink nagyobb része előnyösebb helyzetbe jutott. Végül figyelmeztetjük méhészeinket arra, hogy minden kiadási tételhez érvényes számlát kell benyújtaniuk. Azért írunk idejében az adóbevallás kérdéséről, hogy méhészeink jókor rendbehozhassák irataikat, amelyekre az adóbevallás kiállításakor szükségük lesz. Tudni keli azt is, hogy abban az esetben, ha a méhész nem tartja be az adóbevallás benyújtására vonatkozó határidőt, akkor az illetékes nemzeti bizottság köteles nemcsak a saját belátása szerint előírni az illető méhész adóját, hanem ehhez egy bizonyos bírságot is hozzá kell számítania. Tartsuk tehát magunkat ebben az esetben is ahhoz a régi, gyakorlatban bevált közmondáshoz: jobb hamarább, mint később! Hó alatt telelő méhcsaládok Télen gyakori, hogy a telelő méhcsaládokat részben vagy egészen hófúvás takarja el. Ilyenkor az aggódó méhész kárt okozhat, ha a havat elhányja, hogy a családokat levegőhöz juttassa. A hó az ellapátoláskor ropog-recseg, a zaj a családokat megzavarja téli nyugalmukban, a telelő csomó felbomlik. Ez különösen a gyengébb családokra végzetes lehet. A kaptárokról a havat leseperni vagy azoktól elhányni csak a kirepülésre alkalmas időt megelőző enyhe napokban időszerű, hiszen a méhcsaládok elég jól, sőt tökéletesen levegőznek a hőtakaró alatt. vízszintes szára a vezérnek a kitámasztandó vessző oldalára, míg az ,,S“ felső vízszintes szára a kitámasztandó vessző felső oldalára kerüljön. Ezzel az új módszerrel szinte pillanatok alatt könnyedén elvégezhetjük a fa alakítását. Leszedése is végtelenül egyszerű. Az „S“ kapcsok felrakásával sebet, bevágást nem okozunk és mivel télre a fán nem maradnak, így fagyfolttól sem kell tartani. Az anyagköltség minimális, mert az „S“ kapcsok többszöri felhasználási ideje szinte korlátlan. Ellenőrző számítások szerint az „S“ kapcsok felrakásának munkaideje mintegy tizedrésze a raffia vagy zsineg alkalmazásának. Az esővíz növeli a tojáshozamot és a súlygyarapodást Vadászok vágyálma Umetbaj Bejsebajev, a Krigiz Szovjet Szocialista Köztársaság derék polgára 72 éves kora ellenére makkegészséges és szükebb hazájának legügyesebb vadásza. Szaktársaival ellentétben fegyvertelenül rója a határt, csupán hú kísérőjét, az idomított szirti sast viszi magával portyázásaira. Mielőtt a madár kiöregszik, Bejsebajev felkutatja a sziklarengetegben eldugott fészkeket és új sasfiókát szerez, amelyet azután angyali türelemmel vadászni tanít. Eképpen állandó utánpótlásról gondoskodik, megveti a lőfegyvert és őseihez hasonlóan ma is kitart a vadászat egykori módszere mellett. Bejsebajev sasmadara főleg rókára „szakosítja" magát. Ha gazdája szabadon bocsátja, nagy magasságra felszáll és körök leírásával jelzi azt a térséget, amelyen rókát észlel. Azután villámgyorsan behúzza szárnyát és kölönc módjára zuhan áldozatára. Rövid élethalálharc után elintézi a rókát és engedelmesen várakozik, amíg gazdája átveszi tőle a zsákmányt. Melyik vadász nem vágyódna olyan szirti sas után, amely eddig több mint háromezer rókát „apportírozott“ gazdájának? (Svet socializmu) Egy amerikai laboratóriumban a „nehéz hidrogén“ a deutérium (D) biológiai hatását vizsgálták. Eddig úgy tudták, hogy a nehéz víz mérgező. Ezt azzal magyarázták, hogy mivel az elektront megkötő erő a deutériumnál sokkal nagyobb, mint a hidrogénnél, a deutérium atomok ötször lassabban oxidálódnak, — vagyis reakciójuk lassúbb. Az élőlények testhőméőrséklete azonban állandó, ezért a nehézvíz, amely ennek következtében meglassítja a szervezetben végbemenő reakciókat, mérgezően hat rájuk. Nagy meglepetést keltett, amikor néhány évvel ezelőtt egyes atomreaktorokban az ott használt nehéz vízben élő baktériumokat találták. Nemcsak jól alkalmazkodtak a sugárzáshoz, hanem ezenfelül a mérgezőnek vélt közegben — nehéz vízben éltek és szaporodtak. A kísérleteknél az édes vízben jól szaporodó algákat (Chlorella) telepítettek nehézvízbe, amely még 25 — 40 °/o-os „közönséges“ vizet tartalmazott. Az alganemzedékek gyorsan követték egymást, 24 óra alatt az algák megnyolcszorozódtak, a legellenállóbb egyedek kiválóga-Város a tengeren Japán egyik nagy gondja a túlnépesedés és a helyhiány. Már készülnek a tervek, hogy a Hondo - szigetet több száz méterrel meghosszabbítsák és így nyerjenek lakóterületet. Még merészebb elgondolással joglalkozik Kijonori Kikutaka professzor és munkacsoportja: a szovjet, angol és svéd szputnyikvárosok mintájára, a nagyvárosok tehermentesítésére — úszó szigetet tervez. Mindegyik úszó sziget — a terjeszkedni már nem tudó nagyvárosok közelében lehorgonyozott — kerek, több mint száz méter átmérőjű acéllap lenne. Ezen az acéllapon élne a város, ezen lennének az üzletek, klubok, sportpályák, szórakozóhelyek, Az acéllemez jóval a tengerszint felett foglalná el állandó helyét, és tömör kerítés védené a hullámok ellen. Az acéllemezről acélhengerek „mélyednének" (körülbelül 30 méternyi mélységig) a tengerbe, ezekben lennének a légkondicionált lakóházak, ide járna aludni a város népe. Az acélhengereket úgy konstruálják, hogy vízkiszorításukkal nemcsak saját súlyukat, hanem az acéllemez súlyát is hordanák. Ezenkívül — a nagyobb biztonság kedvéért — az acéllemez kerületéhez még gömb alakú acélpontonokat is erősítenek. A lakóhengerekben a lakások köralakban helyezkednének el, középen nyúlik le a liftakna, itt kap helyet a házi villanytelep, a szellőző- és fűtőberendezés. A villanytelepeket a tengervíz mozgásával táplálják majd. Hírek szerint még ebben az évtizedben elkészül — a japán kormány támogatásával — az első úszó város, és ha ez beválik, a következő évtizedben sorozatban készülnek majd társai a túlzsúfolt nagyvárosok mentesítésére. PINCEMESTER. A borkészítésben és borkezelésben elméletileg és főleg gyakorlatilag járatos egyén, aki a szakiskolát sikerrel elvégezte és erről bizonyítványt nyert. PINCEGYERTYA. Pincében használt vastagabb faggyú-, stearin- vagy cerezingyertya. Világításra és a bor kritikus tisztaságának megállapítására használják. A pincegyertya hordozására vasból vagy fából készült tartó szolgál. Van olyan fa pincegyertyatartó, amelynek hosszú nyelén egy vagy két kóstolópohár helyezhető el fémtartóban (kóstolópoharas gyertyatartó). P1NCEHIDEG BOR. A kóstolásra vagy fogyasztásra általában legalkalmasabb 10—15 C° hőmérsékletű bor. PINCEERJEDÉS. Tulajdonképpen nem erjedés, csak a tünetek hasonlítanak hozzá. A bor télen a hideg pincében lehűl, összehúzódik és több gázt nyel el. A feltöltögetett bor, a felmelegedő pincében újra kierjed, s az elnyelt gáz magasabb hőmérsékleten felszabadul. Ha az akonadugót a hordóból kivesszük, akkor az élénkebb pezsgő bor a hordóból az akonanyíláson keresztül kifolyik. PINCÉZÉS. 1. Nagyobb mennyiségű bor be- illetve kiszállítása a borpincébe (bepincézés, kipincézés). 2. Borfogyasztással egybekötött pincelátogatás. PINCESlP. (Pincegádor, pincetorok). A mély borpincékbe vezető lépcsős vagy rézsűs, általában keskeny (1,5— 2,5 m széles) lejáró folyosó. BORPINCE. Lehet föld alatti (ezen belül sziklába vésett, földbe vájt, vagy nyílt munkagödörrel épített); mélyített alapú (épület alatti, tetőszerkezetes vagy földdel borított); föld feletti (raktár jellegű építmény vagy izotermikus nagyüzem). Legértékesebb a földalatti borpince. PINCEKÉNEZÉS. A borpince káros mikroflórájának elpusztítása céljából 1—4 hetenként megismételt pinceművelet, amelynek során a szellőzőberendezéseket lezárják, majd tányérokra helyezett darabos ként égetnek el, 100 m3 pincetérre 30-40 grammként számítva. 1—2 nap múlva a pincét kiszellőztetik. tódtak, és a tenyészet végül annyira alkalmazkodott a nehéz vízhez, hogyha később visszahelyezték közönséges vízbe, egy része elpusztult. A „deutarizált“ algák alakja is megváltozott, a közönséges algák búzaszemformájúak, a deuterizáltak keskenyebbek és hosszabbak, vagyis a „fiatálabbkori“ formát tartják meg, szinte konzerválják a fiatalságot. A változások egyik érdekessége az, hogy a deuterizált fehérjék kisebb hőmérsékleten csapódnak ki. Hasonló kísérletekkel a világ minden táján foglalkoznak a kutatók. A Szovjetunióban például (a Tomszki Madárkísérleti Állomáson) baromfit neveltek úgy, hogy csak olvasztott havat kaptak inni (ebben semmi nehézvíz nincs), míg egy másik csoport baromfit folyóvízen neveltek. Az utóbbi csoport tagjai egy év alatt 200 tojást tojtak, a hólével itatott állatok azonban 500 tojást. Az egyhónapos malacok folyóvízzel itatva 5 kg-ot nyomtak — ha hólével itatták őket, akkor 9 kg-ot. A szovjet biológusok szerint a folyók vizében átlagosan 1 :140 a nehézvíz anyaga, az esővíz — tehát a hóié is — viszont alig tartalmaz nehéz vizet, mivel a nehézvíz a földkéregből jut a folyók vizébe. A szovjet kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a nehézvíz, még kis mennyiségben is. viszszatartja a növekedést, a fejlődést. 05 N B ?5*-1 GO CD ''t CD G Öv <**•4 ö Co N O ß S as Ö 0 ö Ö* 3 Öv • 5 cd N 01 ö 1 60 a. 'S 5* Sa* —— re H Sr o s • n is í a. S 2 re 2 B «5 B a. Í* <■>* rG cd , 3 ) 31 i °* G Öv "i : Ö* : ö i '■* > | 9 la: i ö o ** ö Ö* 2 a. •« A japán úszó szputnyikváros terve jdzsdjozs-jdzsdsoiQiunfíf) • ojDijJüa Qpi udőpjy • ;poöow 6;nu pivuisj • uojpxa] siy ißpsopztißQzayj • íuviu pauoilDH * quniozsBjm
