Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-25 / 103. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Miigen idő várható • Gyümölcsészet-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyiimölcsészet-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már ? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld • Az akácról tárgyaltak Hazánk egyes körzeteiben, főként Dél-Morvaországban és Dél- Szlovékiában a méhlegelő egyik legfontosabb, sőt egyedüli forrása az akác. Ezért érthető, hogy az akácosok sorsa érdekli főként a vándorméhészeket. Hiszen egyetlen hektár akácerdő 170—280 kg nektárt nyújt, amelyből a méhek 120—190 kg mézet tudnak előállítani. Népgazdaságunk számára ez 2700—4300 korona értéket jelent. Ennek ellenére nagyon sokan kifogást emelnek az akácosok ellen. Erről a kérdésről tárgyaltak november 29-én és 30-án Bratislavábam a méhészeti szimpóziumon. A szimpózium központi témája „A méhészkedés néhány kérdése a nagyüzemi feltételek között“. Felvetődött az akác kérdése is, amelyről Dr. B. Polansky mérnök professzor tartott előadást ,,Az akáctermesztés gazdasági értékelése a méztermelés szempontjából" cím alatt. Az akáccal kapcsolatban az alábbi intézkedéseket javasolta: 1. Az akácosok irtásának megkezdése előtt ki kell kérni egy méhészeti szakember véleményét annak jelentőségéről a méztermelés szempontjából és kizárólag csak olyan akácosokat szüntessünk be, amelyeknek a méhészkedés számára semmilyen jelentőségük sincsen, 2. Az akácosokat (tiszta akác vagy kevert) fokozatosan, növendékfák ültetésével ésszerű telepítéssé kell változtatni, amely nemcsak nagyobb mennyiségű faanyagot, hanem több nektárt is nyújtana. Ehhez minél hamarabb hozzá kell látni, hogy a gyakorlat, főként az erdészet számára példát mutassunk, amely szerint a jövőben dolgozhatnak. A méhészek számára alkalom nyílik arra, hogy szaktudásukat tovább növeljék, méghozzá a Méhészeti Népi Akadémia keretén beiül, amelyet a Csehszlovákiai Méhészeti Szövetség Szlovákiai Bizottsága a Mezőgazdasági Kiadóvállalattal és a „Vcelár“ című méhészeti folyóirattal együtt rendez. Az idei méhészeti akadémián már három előadás hangzott el. A legközelebbi előadást a Méhészeti vasárnapok keretén belül a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában tartják meg. Az első napon L. Sva'ncer tart előadást „A mézelő méh táplálkozására vonatkozó legújabb ismeretek" cí-3. A mezőgazdasági vagy erdőgazdasági termelésből kiselejtezett összes földterületet akácfákkal kell megfelelő mértékben és formában beültetni. A szimpózium részvevői végezetül határozatot fogadtak el, amelynek hetedik pontjában ez áll: „A mehlegelők kérdését az összpontosítással és szakosítással kapcsolatban meg kell oldani és már 1964-ben a Brnói Mezőgazdasági és Erdészeti Főiskola erdészeti tanszékének és Méhészeti Intézetének kísérleti eredményei és javaslatai alapján ki kell küszöbölni az akác eddig egyoldalú értékelését. Ezzel kapcsolatban az akácosok megőrzése érdekében érvényesíteni kell a tudomány és a kísérleti dolgozók legújabb eredményeit." men, a következő napon pedig a méhtermékekről, elsősorban a mézről és a pempőről lesz szó. Orvosok tartanak előadást, akik már sok tapasztalatot szereztek a pempő és a méz használatával kapcsolatban. Az utolsó két előadás február 7-én és 21-én lesz. A méhészeti akadémia nagy érdeklődést keltett a méhészek között. Erről tanúskodik az is, hogy az előadásokat Stúrovőból, Nővé Zámkyból, Nővé Mesto nad Váhom-ból és Trencínből is látogatják, Déi-Sziovákiában több helyen rendeznek magyar nyelvű méhészeti akadémiát is. Méhészeti Népi Akadémia Bratislavában BORBlRÖ (borlátó). A középkortól a legújabb időkig fennmaradt tisztség, amelynek viselője eredetileg a dézsmaborok megfelelő minőségét ellenőrizte, később a vásárokon adás-vételre kerülő és kocsmákban kimért borokét is; így feladatköre a városi bortisztével egybeolvadt. -BORBlRÄLAT. Az érzékszerveink segítségével végzett borminősítés. A szakszerű" borbírálat támaszkodik a bor vegyelemzési adataira is; bírálatában a bor színét, tisztaságát, egészséges vagy hibás, beteg voltát, illatát, zamatát, harmóniáját, fejlettségét stb. ítéli meg. A borkóstolás a borbírálat kevésbé szakszerű (például fogyasztói) formája. A borbírálat történhet a borra vonatkozó adatok (termőhely, szőlőfajta, évjárat) Ismeretében, vagy ezek elhallgatásával: előbbi azonosító, utóbbi meghatározó jellegű. A borbírálatot az érzékszervekre kiható tényezők: betegség, láz, kimerültség, éhség, fűszeres vagy zsíros ételek fogyasztása, zaj, idegen szagok stb. erősen befolyásolják. Ezeket ki kell küszöbölni. Több bor bírálása esetén a könnyű borok sorrendben megelőzik a nehéz borokat, szárazak az édeseket, fiatalok az óborokat, fehérek a vörösöket. A borbírálat sorén először a bor csurgását, habját figyeljük, aztán színét, majd illatát, ízét és utóizét, végül benyomásainkat összegezzük. Jelentősebb borbálátokon a vélemények kicserélése helyett a bírálók értékelésüket pontozással jegyzik. BŐRBETEGSÉGEK. Azok az elváltozások, amelyek mikroorganizmusok közvetlen hatására fertőzés útján jönnek létre. Igen sokszor a bor zavarosságát okozzák. A betegség mikroorganizmusai elpusztíthatok, de a termelt idegen anyag már nem távolítható el, ezért a beteg borból többé teljesen hibátlan bor a javítás után sem lesz. BOR SAVAI. A mustban borkősav, almasav, citromsav, esetleg glikolsav, glioxálsav és szalicilsav fordul elő. Az erjedési folyamat alatt részint a cukorból, részint egyéb must alkotórészekből képződnek még savak. Ezért a bor még borostyánkősavat, ecetsavat, hangyasavat és tejsavat is tartalmaz. BBaWaaBBBBBaaááBaBMUMWMMM— Karácsony a földrajzban A karácsonyi ünnepek témájával leggyakrabban a művészeti ágazatokban, jóként az irodalomban, festészetben és szobrászatban találkozunk. A szeretet ünnepének varázsa azonban megihlette még a merész tengeri farkasokat, a tengerészeket is, akik nemegy újonnan fölfedezett földrészt vagy szigetet neveztek el a karácsony szerint. Például 1490-ben Vasco de Gama Manuel portugál király parancsára útnak indult, hogy Afrika legdélibb partjainak megkerülésével új tengeri utat keressen India felé. Amikor a Jóreménység fokához érkeztek, északkelet felé vettek irányt. December 18-án erős vihar tört ki. A tenger négy napon át dühöngött, s a tengerészek már lassacskán búcsúzni kezdtek az élettől. A tenger azonban egyszeriben megnyugodott és december 25-én a láthatáron szárazföldet pillantottak meg. Csakhamar kikötöttek annak partjain. Hálából ezt a földet ,Terra Natalis“-nak, tehát Karácsony Földjének nevezték el. Afrika délkeleti partjainak egy részét ma is Natal-nak nevezik és a Délafrikai Unió része. Szubtrópikus éghajlatú, termékeny földterület, ahol szenet és aranyat bányásznak. A mai Port Durban kikötőt azelőtt Port Natal-nak nevezték, - vagyis Karácsony-kikötőnek. Egy további merész tengerész és felfedező, James Cook angol kapitány harmadik nagy tengeri útja során a Csendes Óceánon 1777 december 24-én ismeretlen szigeten kötött ki, amelyet Karácsony-szigetnek nevezett el. Ezen a szigeten kívül még további három sziget viseli ezt a nevet. Az egyik Észak-Amerika kanadai partjaitól nem messze található és olyan kicsi, hagy hiába keresnénk a nagy térképeken. A másik Karácsony-szigetet az Indiai Tengerben, Jáva szigetétől délre találhatjuk meg. 1888-ig lakatlan volt, csak azután, amikor foszfátot fedeztek fel rajta, keltette fel az imperialisták érdeklődését. A harmadik Karácsony-sziget a Csendes óceánban fekszik. Az öszszes Karácsony-sziget angol gyarmat. De nemcsak szárazföldet neveztek el karácsony ünnepéről. Ezt a nevet adták néhány öbölnek is. Pl. a délamerikai Tűzföld nyugati partjain vagy a Crezotov szigeteken a délsarki körzetben. Az Egyesült Államokban, Oregon államban Karácsony-tavakat találunk, Ausztráliában egy nagy homoksivatag szélén szintén Karácsony-tó van, és Karácsony-patak is létezik, amely a Fitzroy folyóba torkollik. Peruban viszont hegycsúcsot neveztek el karácsonyról, Antarktídán pedig egy jéghegyet. A karácsonyi ünnepekről a leggyakrabban emberi településeket neveztek el. A már említett Dél- Afrikában található Port Natál-on kívül Szumátra indonéziai sziget délnyugati partjain szintén Natalnak neveznek egy települést. Nadividadnak (spanyolul karácsony) neveznek Argentínában egy városkát és San Salvador közép-amerikai köztársaságban egy falut. Karácsony a szeretet ünnepe. Erről a szép ünnepről éppen a kapitalista államokban neveztek el annyi emberi települést, tavat, hegyet, szárazföldet, ahol kemény harcot vívnak az emberek azért, hogy az emberi társadalomban a szeretet ünnepének szelleme győzedelmeskedjék és az emberek között valóban egyenlőség, testvériség uralkodjon. Hallottad már Gólyaláb Csillaggarázsról már eddig is hallottunk: a gépkocsivezetők emlegetik, hogy kocsijuk a szabad ég alatt alszik. A csillagszereidét majd csak a jövő évtizedben ismerjük meg, amikor az űrhajósok a csillagos égben szerelik össze az első Föld körüli űrállomásokat. Sternfeld professzor, a neves szovjet csillagász szerint még a bolygókra, sőt a Holdra irányuló űrutazások előtt, de feltétlenül a következő évtizedben sor kerül a Föld körül keringő űrállomások, lakott mesterséges holdak felbocsátására. (Az első kezdeti kísérleteket már végre is hajtották: Nyikolajev és Popovics, valamint Tyeresková és Bikovszki páros űrutazásuk során egymás közelébe irányították űrhajóikat.) A tervek szerint az első űrállomás a kiürült teherszállító rakéták testéből állana. A körpályán keringő, üres rakétákat kis nitrogénsugárhajtóművekkel terelnék egymás mellé, majd villanyhegesztéssel erősítenék össze. Az ilyen űrállomás terjedelmét, újabb és újabb rakéták csatlakoztatásával, tetszés szerint lehetne növelni. A Föld körül poláris, — azaz, mindkét sark felett átvezető - pályán keringő, rakétatestekből álló űrállomás hetenként 114 keringést végezne. Kitűnő csillagászati és „földi" megfigyelőállomás lenne, de jó kiindulóállomásként szolgálna a Hold, a bolygók felé induló vagy a Földre visszatérő űrhajóknak, hiszen nem kellene számolni a légkör fékező, eltérő hatásával, és ott már jelentősen kisebb a Föld vonzóereje is. Eddig sok gondot okozott a tervezőknek, hogy miként pótolják a hiányzó gravitációt. A szovjet és az amerikai űrutazások azonban azt bizonyították, erre nincs különösebb szükség, hiszen Nyikolajev és társai órákat, napokat töltöttek súlytalan állapotban és az nem befolyásolta életfunkciójukat. Ezért a szovjet űrállomás terveiben nem is szerepel gravitációpótló forgatás. Az űrállomások felbocsátása nem utópia, hanem a műszeres kísérletek után, az „emberes“ világűrkutatási program rövidesen sorrakerülő, közeli láncszeme. hogy a fenyőfák tülevele értékes nyersanyag ? Sokan nem is gondolják, hogy karácsony ünnepén mennyi nyersanyag megy veszendőbe. Nemcsak a karácsonyfák faanyagáról van szó, amelyből cellulózét és papírt gyárthatnánk, haném a tűlevelekről is, amelyek értékes nyersanyagot képviselnek. Azokon a területeken, ahol csak tűlevelű fa nő, a tűlevelek az ipari termelés alapvető nyersanyagát képezhetik. A Lett Tudományos Akadémia a tűlevelek feldolgozására egyszerű és olcsó eljárást dolgozott ki, főként a Szovjetunió hatalmas erdő-borította vidékei számára, ahol a tűleveleket eddig többnyire elégették. Hogyan dolgozzák fel a tűleveleket? Elsősorban leszedik őket az ágakról. Ezt a munkát egy erre a célra gyártott gép végzi. Majd a tűlevelek szecskázógépbe, szárítóba és malomba kerülnek, ahonnan lisztté őrölve kerülnek ki. Ebből a lisztből sokfajta készítményt állíthatnak elő. Többek között bőrbetegségek, kelések és fagyási sebek gyógyítására alkalmas kenőcsöt, fenyőétert, illatos fürdősót vagy műgumi előállításához, szükséges etilénszeszt készíthetnek belőle. A lugasok vagy magasabb állományok ápolásánál a létra állandó áthelyezését a frAG, rajzunkon bemutatott facipő elkerülhetöve teszi. A facipő alatt elhelyezett állványzat 30 — 40 cm magas. • lazs&gzs-jazsasoiownfío m wujm opi űafijffl • jpotinlu dam piywsj * uojpxai siif ißmvpirißQzaffq • i'Jpm pojmWH • Jjuniozsnjan aujidsapua^bis • Co s ** <tv-1 & Cfi <T> © Öv 5* to N 0 S4 £ =c » © Ai 5* •>» * } 5 6 © Co 1 ** M, c* 55* H | g1 3 I • § 5! 3 <Q 3 <§ Q a © 3 1-t 3v *• ß «Sa o a 3 Öt •■o
