Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-25 / 103. szám

Ezekben a napokban nemcsak azüzemekben, munkahelyeken volt érez­hető az évvégi hajrá, hanem a nemzetközi politikában Is. A karácsonyi ünnepeket megelőzleg számos olyan esemény zajlott le, amelynek világ­politikai hordereje tagadhatatlan. Az SZKP Központi Bizottsága plénu­mának a vegyipar fellendítéséről tartott ülése után hétfőn kezdte meg munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, amely a jövő évi népgazda­sági tervet és a költségvetést hagyta jóvá. Ugyanezen a napon ült össze a NATO minisztertanácsának háromnapos értekezlete. Az ENSZ közgyű­lése is ezen a héten fejezte be idei ülésszakénak munkáját, amelyen Johnson elnök is felszólalt. A konferencián részt vettek a 15 tagállam klilügy-, hadiigy- és pénzügy miniszterei, a vezérkari főnökök, dip­lomáciai és gazdasági tanácsadók, va­lamint katonai szakértők. Bár az előre bejelentett napirend fontos helyen említette a kelet—nyugati kapcsola­tok kérdését, a megbeszélések mag­­vát most Is a NATO agressziv katonai erejének további fokozása képezte, A békés építömunka programja Előző számunkban már hirul adtuk, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak hétfőn megnyílt ülésszaka az SZKP KB előző héen tartott plénumá­nak útmutatásai szerint tárgyalt az 1884—65. évi népgazdasági tervről és az említett évekre szóló állami költ­ségvetésről. Bár Hruscsov elvtárs a részleges atomcsend-egyezmény aláírása után egy londoni lapnak adott Interjújában jelezte kormányénak szándékát, Nyu­gaton mégis a szenzáció erejével ha­tott az a bejelentés, hogy a Szovjet­unió 1964-ben 800 millió rubellel csők­­kent! katonai kiadásait. A Daily News című washingtoni lap „valamennyi békeév példa nélkül álló költségvetésének" nevezi az új szov­jet tervezetet. „Mister Hruscsov ka­rácsonyi ajándéka a világnak" — így értékeli a londoni „Daily Express" moszkvai tudósítója az 1984—65. évi szovjet költségvetést. A burzsoá fran­cia sajtó Igyekszik lekicsinyelni e lé­pés jelentőségét, a befolyásos Monde azonban realisztikusabban értékeli az eseményt. A lap moszkvai tudósítója rámutat, hogy a Szovjetunióban ho­zott új döntést a nemzetközi feszült­ség enyhítésének törekvése hatja át. A Legfelső Tanács csütörtöki záró­­ülésén egyhangúlag jóváhagyta a nép­­gazdasági tervet és a költségvetést, amely a hétéves terv időszakának Ja­nuár elsejével kezdődő utolsó két esz­tendejében az Ipar 17,5 százalékos emelését Irányozza el. Legnagyobb mértékben a vegyipar fejlődik majd, amelynek a terv szerint 56 százalékos emelkedést kell elérnie, A Jóváhagyott terv a békés építömunka átfogó prog­ramját tartalmazza és megszabja a kommunizmust építő szovjet nép grandiózis terveit az elkövetkező két évre. NATO-köt élhúzás Párizsban A támadó jellegű NATO miniszteri tanácsa ugyanazon a napon kezdte meg értekezletét Párizsban, amikor Moszkvából elindult az újabb szovjet békekezdeményezés. Ezen a síkon pedig a nyugodt lég­körről szóló hivatalos közleményekkel ellentétben komoly nézeteltérésekre került sor. A különböző frontok ki­alakulását nem is annyira a hivatalos szónoklatok, hanem a kulisszák mö­götti tárgvalásokról kiszivárgott hfrek bizonyítják. Rusk amerikai külügymi­niszter a Johnson elnök személyes üzenetének felolvasásával egybekötött beszédében és a magánjellegű eszme­cserék során is főleg a sokoldalú NATQ-etomerő realizálását szorgal­mazta, Legfőbb támogatóra Schröder nyugatnémet külügyminiszter szemé­lyében talált, aki szintén slkraszállt a multilaterális NATO-atomerő mel­lett, sőt külön hangsúlyozta, hogy annak létrehozását az atomfegyverek elterjedését tiltó esetleges megállapo­dásnak sem szabad megakadályoznia. Rusk beszéde későbbi részében futó­lag érintette, hogy a kelet-nyugati kapcsolatokat az eddiginél realiszti­kusabban kell megítélni, s arról is szólt, hogy a kelet—nyugati kereske­delem vonalán előnyös lehet a nem stratégiai áruk kölcsönös cseréjének kibővítése. Nyugatnémet és francia kollégája viszont a szokásos elutasító hangnemben reagált erre a gondolat­ra, London vonalvezetését kettős el­gondolás Irányította, Egyrészt gazda­sági elképzelések, ezen túlmenően a Konzervatív párt megingott belpoliti­kai helyzetét külpolitikai jellegű kez­deményezésekkel akarja megszilárdí­tani, és ez visszátiikröződött az angol küldöttség párizsi magatartásában is. Butler külügyminiszter például a fran­cia fővárosból visszatérve annak a meggyződésének adott kifejezést, hogy hasznos lenne egy szovjet—an­gol külügyminiszteri értekezlet. Az viszont kétségtelen, hogy Wa­shington nem fogadja túlzott lelke­sedéssel az angol politika aktivizáló« dását. Hiszen közismert, hogy de Gaul­le európai nagyhatalmi elgondolásait eddig az Egyesült Államok és Anglia közös frontban próbálta visszaverni. A legújabb események viszont arra mutatnak, hogy némi elhldegülés érezhető Washington és London kö­zött, ugyanakkor Anglia és Nyugat- Németország viszonya sokat javult. Nem beszélve arról, hogy az Európai Közös Piac brüsszeli tanácskozásán éppen a Bonn—Párizs tengely két tagja került szembe egymással, mivel de Gaulle makacsul kitart ultimátum­­szerű követelésénél, hogy január else­jével egyesítsék a tagállamok mező­­gazdasági ártételeit, nyissák meg a vámsorompókat, ami természetesen hátrányos lenne a drágábban termelő nyugatnémet mezőgazdaság számára. A NATO-kötélhúzás középpontjá­ban tehát az Idei évzáró gyűlésen is azok a problémák álltak, amelyek már évek óta megoldatlanul hánykódnak az atlanti politika viharos tengerén. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy az idei párizsi NATO-mlnisztertanács a foko­zódó ellentétek és a hatalmi csoportok újabb kialakulásának jegyében zajlott le. A Szovjetunió ezzel egyidejűleg a katonai kiadások 800 millió rubellel történő csökkentését Jelentette be. Ez is világosan tükrözi a két különböző politikai irány lényegét, Johnson elnök felszólalt az ENSZ-ben A szeptember 17-én megnyílt ENSZ- közgyűlés 18. ülésszaka december 17- én fejezte be munkáját. A három hó napos tanácskozások után Sosa-Rodri­­guez, a közgyűlés idei elnöke záró­beszédében hangsúlyozta, hogy az ülésszak főleg három kérdésre össz­pontosította tevékenységét: a béke megőrzésére, a gyarmaturalom felszá­molására és a gazdaságilag kevésbé fejlett országok megsegítésének kér­désére, A világszervezet közgyűlésén számos határozatot hoztak, amelyek közül külön ki kell emelni a Jövő má­jusában sorrakerülő világkereskedelmi és fejlesztési értekezlet összehívásá­ról szőlő határozatot. A keddi befejező ülés kiemelkedő eseménye volt Johnson amerikai el­nök felszólalása, akinek hivatalba lé­pése óta ez volt az első megnyilat­kozása nemzetközi fórumon. Beveze­tőül méltatta a meggyilkolt Kennedy elnök munkásságát és hangoztatta: „Eljöttem Ide, hogy félreérthetetlenül tisztázzuk, az életét kioltó gyilkos go­lyó nem változtatta meg hazájának céljait." Az elnök részletesen foglalkozott sz ENSZ szerepével, számos nemzet­közi kérdéssel, az USA eredményeivel, majd kijelentette; „A legnagyobb em A csehszlovák-szovjet barát­sági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 20. évfor­­dluöja alkalmából mind hazánk­ban, mind a Szovjetunióban nagyszabású ünnepségekre ke­rült sor. A csehszlovák — szovjet barátsági hónap keretén belül számos kulturális esemény, ba­ráti beszélgetés, filmbemutató, tudományos előadás és kölcsönös látogatás mélyítette el a két szo­cialista ország népeinek barát­ságát. Felvételünk a Szovjetunióban készült, amelyen a szovjet - csehszlovák barátsági hónap so­rán rendezett egyik könyvismer­tetés résztvevőit ábrázolja. (Foto: CTK-TASZSZ) béri probléma, s egyben legnagyobb közös feladatunk is, hogy megőrizzük a békét és megmentsük jövőnket. Tudjuk, mit akarunk. Az Egyesült Államok azt akarja, hogy egyszer s mindenkorra megszűnjék a hideghá­ború, meg akarji akadályozni a nuk­leáris fegyverek elterjedését, szorgal­mazni akarja a fegyverzet ellenőrzését és csökkentését. Bizonyos vagyok benne, hogy Kennedy elnök emiéke legjobb megörökitőjének azt a tényt tartaná, hogy három évi einöki tevé­kenységének idején a világ kissé biz­tonságosabbá vált, az előre vezető út kissé világosabb lett. Hazámat és kor­mányomat ezen új békeremény oltal­mára és nagyobbítására szentelem — mondotta befejezésül. Johnson elnök beszédét a világ­sajtó részletesen tárgyalja, A szovjet lapok kiemelik azt a részt, hogy a új amerikai elnök minden eddigi be­szédében Kennedy örökének folytatá­sára kötelezte el magét, „Ez pedig jó jel, biztató a jövőre nézve" — írja többek között az Izvesztyija szemle­­írója. -tg­• Az NDK kormánya és a nyugat­berlini szenátus képviselői egyez­ményt írtak alá arról, hogy a kará­csonyi és újévi ünnepek alatt nyugat­­berlini polgárok meglátogathatják a város demokratikus részében élő ro­konaikat, hozzátartozóikat. Előzetes számítások szerint több mint 400 000 nyugat-berlini él majd az utazás lehe­tőségével. Az egyezményt az NDK kormánya kezdeményezte. • Paul Robeson visszatér az USA- ba. A világhírű néger énekes a Német Demokratikus Köztársaságban töltött gyógykezelése után néhány nappal ezelőtt vsiszatért az Egyesült Álla­mokba, Paul Robeson, aki több éven keresztül Angliában élt, kijelentette, hogy az amerikai négerek kérésére tér vissza hazájába, hogy részt vegyen az egyenjogúságért vívott harcukban. • Csehszlovák—algériai kereskedel­mi szerződést írtak alá Algírban. Az egyezmény kereskedelmi és fizetési megállapodást, valamint a két ország közti tudományos-műszaki egyezményt tartalmazza. • Egyesítik az afrikai szakszerveze­teket. Algírban január 9-én és 12-én tartják meg az Afrikai Szakszervezeti Tanács ülését. Ez a tanács készíti elő a kéi afrikai szakszervezeti központ egyesítését. • Az amerikai feljebbviteli bíróság hatálytalanította az USA Kommunista Pártja elleni ítéletet. A feljebbviteli bíróság visszaadta az ügyet az alsóbb fokú bíróságnak, hogy a kormány esetleges újabb kívánságára újra tár­gyalja le. — — — — —' w w aa qp -W W WI W ü M ^ I» p A békés egymás mellett élés és a dogmatizmus Már abban az időben, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Után megalakult az első szocialiata ország, a Szovjetunió, felmerült az a kérdés, milyen legyen a szocialista Szovjet­unió viszonya az őt körülvevő kapita­lista országokhoz. Lenin javasolta, hogy a Szovjetunió a szocialista épí­tés közepette, a kapitalista országok­­kal való békés együttélésre töre­kedjen, mert csak így válik lehetővé • szocializmus építése. Azóta ugyan a nemzetközi helyzet sokat vál­tozott, de ez a tétel ma is fokozott mértékben érvényesül. Akkoriban a Szovjetunió a világ egyetlen szocia­lista országa volt, Most azonban to­vábbi országokban is győzött a szo­cializmus, úgyhogy napjainkban már azpcialista világrendszer áll a kapita- Jlata világrendszerrel szemben. Ennek alapján az a kérdés adódik, vajon most is a kapitalista országokkal való békés együttélés-e a szocialista országok egyedüli járható útja. Vizsgáljuk meg, milyen egyéb lehetőségek állnak fenn, Ha nem választjuk a békés együtt­élést, csak a fegyveres összeütközés, a háború útja marad. A háború azon­ban a haditechnika jelenlegi fejlődése következtében - az atomfegyverek korszakában — az egész emberi táraa­­dalom legsúlyosabb kérdésévé, mond­ható létkérdésévé vált. A második világháború folyamán 52 millió ember esett el a harctereken, több millió ember vesztette életét lé­gitámadások következtében és kon­centrációs táborokban, s 29,5 millió ember megsebesült vagy nyomorékká vált. De mindezek a veszteségek jelen­téktelenek ahhoz képest, amilyeneket egy harmadik világháború okozna az emberiségnek. 1965. december 25. Egy kis szemléltető példa erre; A második világháborúban összesen 5 millió tonna trinitrotoluol (TNT) rebbantóanyagot dobtak le. De most egyetlen hidrogén bombának pusztító hatása 20 millió TNT-nek felel meg. Van azonban már olyan hidrogénbom­ba is. melynek hatása eléri az 50 millió tonna TNT-t. Tehát egyetlen hidro­génbomba négyszer olyan pusztító ha­tást érne el. mint a második világhá­ború folyamán ledobott összes bombák. Ezért napjainkban létfontosságúvá vált a háború és a béke kérdése. Annál Is inkább, mert a békés szocialista építés eddigi eredményei megmutatták, hogy a szocialista országoknak meg­van a lehetőségük ilyen módon — te­hát békés versenyharcban — elérni és Idővel túlszárnyalni a legfejlettebb ka­pitalista országokat is. Ezzel ellentétben a dogmatizmus hí­vei azt állítják, hogy a két ellentétes világrendszer - a szocialista és a ka­pitalista világrendszer — között nem lehet békés együttélés a közöttük levő kibékíthetetlen érdekellentétek miatt, és hogy a háború elkerülhetetlen, «míg kapitalizmus létezik. Hivatkoznak Le­­nlnra, mert ő valóan azt tanította, hogy a kapitalizmus háborúkat szül és anélkül nem létezhet. Lenin csakugyan hirdette ezt, de teljesen más viszonyok között, amikor még nem létezett szo­cialista világrendszer, és a kapitalista világrendszer minden korlátozás nél­kül rendelkezhetett. Most azonban a nemzetközi helyzet teljesen megválto­zott, a szocialista világrendszer olyan erőre tett azért, ameilyel meg tudja hiúsítani a kapitalizmus fegyveres összeütközésre irányuló törekvéseit, Az a tétel, amely Lenin idejében helyes volt, most már a közben beállott vál­tozások következtében módosult, És éppen az ilyen felfogást, az egye« té­telekhez vagy megállapításokhoz való merev ragaszkodást nevezzük dogma­­tizmusnak. A dogmatizmusra jellemző, hogy rendszerint az idejét múltat, a régit, a megmerevedettet védelmezi, s ezzel lényegében a fejlődés ellen harcol, Ezt teszik a Kínai Kommunista Párt veze­tői, amikor hirdetik, hogy a háború elkerülhetetlen napjainkban is, a ezért a békés együttélés ellen fordulnak, és a moszkvai atomcsend-egyezményt is elvetik. A kínai kommunista vezetők bizony­gatják, hogy helytelen az atomfegy­vereknek oly nagy jelentőséget tulaj­donítani, mivel szerintük a világ sorsát nem a fegyverek, hanem a néptöme­gek döntik el, Hangoztatják az általá­nos és teljes leszerelésre irányuló kí­sérletek „hiábavalóságát“, a háború elhárításának lehetőségére vonatkozó nézetek „csalékonyságát" és minden olyan konkrét intézkedés „kétségeiai­­gét", amelyet a szovjet kormány a béke megőrzése érdekében javasol, A kínai kommunista vezetők egyik fennen hangoztatott tétele, hogy atomháború esetén a győzelmes nép az imperializmus romjain igen gyor­san és ezerszer fejlettebb civilizációt teremtene, mint a tőkés társadalmi rend. Csakhogy nagyon kérdéses, hogy atomháború esetén a megmaradt ro­mokon lehetne-e egy új civilizációt építeni. De különben is az emberiség — és főképp a dolgozó nép - nem vágyik földünk rádiőaktlv romjaira, hanem olyarr életre, melyet a békés együttélés és a békés gazdasági ver­seny nyújthat az egész emberiségnek amíg végül a szocializmus győzedel­meskedik az egész világon, Persze tudnunk kell, hogy a békés együttélés nem jelent tétlen szemlé­lődő békés együttélést, hanem békés verseny a két rendszer között, főleg gazdasági és kulturális téren. Tehát a békés együttélés nem jelenti, hogy a dolgozók lemondanak végcéljukról, a szocializmus teljes győzelméről. Ideológiai téren továbbra is engesztel­hetetlen harc folyik. A békés együtt­élésnek az az értelme, hogy a szocia­lizmus győzelmét — a már megadott okokból — a békés együttélés viszo­nyai között, békés versenyben kíván­ják kiharcolni, mégpedig oly módon, hogy a szocializmus békés verseny út­ján a világtermelésben 1* elfoglalja az első helyet, és ily módon a kapi­talista rendszer vereséget szenved az emberi tevékenység döntő szakaszán, az anyagi termelés területén. Ennek döntő jelentősége van, mert a szo­cializmus csak úgy győzhet a kapita­lizmuson, ha legyőzi elsősorban gaz­dasági téren. A békés együttélés azonban csupán & két világrendszer közötti viszonyra vonatkozik, és nem alkalmazható az egyes kapitalista országok ellentétes érdekű osztályai közötti viszonyra, mert a kizsákmányoló és a kizsákmá­nyolt osztály között nem lehet békés együttélés, közöttük törvényszerűen állandó harc, osztályharc folyik. A békés együttélés ugyancsak nem al­kalmazható a gyarmati nemzeteknek a gyarmatosítók elleni harcára, mert közöttük nem lehet békés együttélés. A békés együttélés tulajdonképpen az osztályharcnak egy új formáját jelenti, mely a társadalom mai fejlő­dési szakaszában arra hivatott, hogy eldöntse a szocializmus és a kapita­lizmus közötti küzdelmet. Mert ho­gyan győzhet a szocializmus? Nyil­vánvalóan csak úgy, ha jobb életet biztosít a dolgozóknak, mint a kapi­talista rendszer, és így bebizonyítja fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. Ez pedig csupán a szocia­lista tábor országai népgazdaságának gyors fejlesztésével érhető el. Ennek viszont előfeltétele a békés együtt­élés. Mindebből nyilvánvaló, hogy a bé­kés együttélés lehetséges és szüksé­ges is, mert ez teremti meg a szo­cializmus győzelmének előfeltételét. Dr. Balogh-Dénes Árpád ♦ A New York közelében elterülő dombvidéken már néhány hónapja gya­korlatozik a kormány jóindulatából mintegy 100 tagú kubai ellenforradalmi csoport, amely „keresztény demokrata mozgalomnak" nevezi magát, Mivel azonban ott lőfegyverek használata ti­los, az invázióra vágyó emigránsok kénytelenek fából készült játékpuskák­kal megelégedni, ♦ Érdekes döntést hozott nemrégi­ben Svájcban a Lausanne-i bíróság. Egy nudista filmet, amelyen meztelen emberek behavazott tájban láthatók, erkölcstelennek nyilvánítottak is az előadását betiltották, Ezzel szemben egy másik filmet, amelyben a szerep­lők a vízben és a tengerparton nyáron mutatkoznak teljesen pucéron, nem tartják erkölcstelennek és az előadá­sát Is engedélyezték, ♦ R. A, Wardel, kanadai egyetemi tanár Winnipegben, a kannibalizmus­ról tartott előadást is hangsúlyozta az emberevés hasznosságát. „Az em­berhús tápértéke kétségtelen - ma­gyarázta diákjainak. - Ezért voltak a kannibálok mindig oly egészségesek." Hallgatóságát azért nyilván mégsem tudta meggyőzni! nem ették meg a professzor urat. ♦ Amerikai pedagógusok rájöttek, hogy a tanuló ifjiiság sokkal könnyeb­ben megtanulja a slágerszövegeket, mint a kötelező tananyagot. Néhány New York-i iskolában ezért magneto­fon-szalagokra veszik fel a kötelező anyagot, zenét iratnak hozzá és a diá­kok most twist vagy blues-ritmusban tanulják a nyelvtani szabályokat és a számtani képleteket. ♦ Érdekes megoldást talált Hilver­sum városi tanácsa Hollandiában a lakáskrízis megoldására, Fiatal párok csak az esetben kapnak engedélyt há­zasságkötésre, ha legalább egy 'sátort szereznek be maguknak. ♦ A legnagyobb londoni kórházak egyikében érdekes újítással kísérletez­nek. Az ápolónők ruhája, a páciensek takarói, tányérai papíranyagból készül­nek és használat után elégetik azokat. A King Edward-kórháznak ezt a kísér­letét egy évre szabták meg. Azt re­mélik a szakemberek, hogy ily módon nemcsak a fertőzések veszélyét csök­kentik, hanem lényegesen kisebbek lesznek a kórház mosási és tisztítási költségei is. A Skandináviában már ki­próbált papírtakarók 12 napig hasz­nálhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents