Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-22 / 102. szám
Megteltek a szárítók Szép nagycsdvü kukoricával teltek a tallóal szövetkezet szárítói. Aki elhalad a gazdasági udvar mellett, bizony meglrigyll a jó termést. A „Haladás“ nevű szövetkezetben az idén 320 hektáron termeitek kukoricát. Az elővetemények különböztek egymástól, de volt olyan rész is (140 hektár), amelyben már negyedszer termett kukorica. Tavasszal, a vetés idején az időjárás kissé megtréíálta eket, minek következtében az egész vetésforgót fel kellett bontaniuk. Ugyanis több parcellát elöntött a víz, ami sokéig a földön maradt. A vetéssel nem várhattak, így a sürgős vetnivalót oda tették, ahol éppen hely volt. A kukoricának már csak a víz alatt álló terület maradt. Ez aztán két részben is hátrányos volt a növényre. Először kevesebb tápanyaggal rendelkező földbe került - a viz eléggé kimosta a talajból a tartaléktápanyagot - másodszor pedig nem alkalmazhatták a tervezett területen a vegyszeres gyomirtást. Tehát kezdetben nem ment minden a legjobban. Az agrotechnikai határidőt ahogy lehetett, igyekeztek betartani. A kukoricánál a következő talajelőkészitési munkákat végezték: mélyszántás, simftózás, fogasolás, mütrágyaszórás, krimlizés - ez porhanyitésra szolgál s egyúttal gyomirtó is - kultfvátorozás, fogesolás, hengerezés, vetés, magtakarás és hengerezés. A terület nagyobb részébe kései hibridkukoricát vetettek. Csak 25 hektárba került korai Csécsi hibrid. Ebből hektáronként csak 35 mázsát értek el. Termesztése mégis előnyös, mert szeptember közepén lekerül a földről, és ekkor a szövetkezetben kevesebb a munka, így nyugodtan bevethetik ősziekkel. Most például őszi búza került a helyébe. A kikelés után a növényápolás volt a soron, ami fogasolásból, sarabolásból állt — ezt géppel végezték s ezután jött a kapálás. A kapálnivalót kiosztották a tagoknak, beleértve a vezetőséget is. Egy tagra egy-két hektár jutott. Bevezették a premizálást, ami serkentőleg hatott a munkára. Látszólag jól megszervezték a kapálást, valahol azonban mégis hiba csúszott be, mert 30 hektár csak egyszeri kapálást kapott. A vezetőség egy kissé elszámította magát. Míg jó idő volt, nem használták ki a gépeket kellőképpen. Nem számítottak a hetes esőre, ami megakadályozta a kapálást. Ez aztán megmutatkozott a termésen is. Máskor nem szabad így számolgatni, mert az időjárás kiszámíthatatlan, s csak a szövetkezet fizet rá a késedelmeskedésre. A betakarításhoz két KB-2-es kombájn állt rendelkezésükre. Nagy reményeket fűztek a gépi munkához, mégis csak 80 hektáron törte le a kukoricát. A kombájnok teljesen újak voltak, de egy-egy alkatrész többször eltört vagy megrongálódott, s emiatt megállt a munka, ötven hektárról gép tisztította a csöveket, de az egészet ez sem tudta letisztítani, így a tagság kézzel végezte a betakarítás nagyobb részét. A termés parcelláit szerint váltakozott. Az átlagos hektárhozam 37,8 mázsa volt, vagyis a tervezettből minden hektárról 20 kg hiányzott, A tagság egy része azonban elérts a 40 — 42 mázsát is hektáronként. Nyugodtan állíthatjuk, hogy segített a prémium. A terven felüli mennyiségnek (terv 38 mázsa) 30 %-át a tagok kapták. Hogy az összes területen nem érték el a tervezett hektárhozamot, annak három oka van. Először: a túl vizes, kimosott talaj nem megfelelő a kukoricának, másodszor: a kapálást nem végezték el mindenütt, harmadszor: a vezetőség a törésnél nem szervezte meg jól az ellenőrzést, így sok cső a száron maradt. — Nekem az a véleményem, hogy a prémiumot másképpen kellene alkalmazni, akkor nem fordulna elő az, ami Idén, hogy a tagok szándékosan a száKogy n#m fesz meg a tervezett, amf- \ kor hozzáfogott a kapáláshoz. Termá- ; szetes, aztán úgy is kapáltak, hogy : abból nekik nem Jut. De ha abban a tudatban lennének, hogy egy bizonyos részt kapnak belőle, akkor arra törekednének, hogy minél több teremjen, így aztán a tagság Is elégedett lenne, s a szövetkezetnek is több jutna. Nem érthetünk egyet az agrottómus nézetével a részes kapálás kérdésében. Elsősorban a leghelyesebb, ha a terven felüli mázsákat pénzbelileg premizálják, mondjuk 40 - 50 mázsáig s csak azon félül adják a termés bizonyos százalékát a föld művelőjének. Szám- ; tálán helyen beigazolódott, hogy ez a j premizálás mozgósító hatású és kiváló termelési eredményekre serkent. Mindezen hiányosságok ellenére a vezetőség elégedett a terméssel. Tizenkilenc vagonnal teljesítették a szerződéses eladást, 8 vagonnal a deáki takarmánykeverőnek adtak, amiért majd keveréket kapnak, s a többi pedig takarmányozásra maradt. A raktározással nincs baj, mert van elegendő szárítójuk.- Ha mindenféle szemest.akarmány-EZ IS LÉTEZIK Néha csodamód furcsa Jelenségekkel találkozunk. A terebesi járásban lévő „ÜJ Élét" EFSZ-ben például az irodahelyiségben már alig férni, mert egy tojáasal teli „ládahegy“ elfoglal minden helyet. Először azt gondoltam, még nem szállították el, de később kiderült, hogy nem is szállítják, Nem mintha nem akarnák, dehogy, a szövetkezetesek Igenis vinnék örömest, csak a járási Illetékes felvásárló szerv egyszerűen nem hajlandó tőlük átvenni. Hogy ez nem létezik? igenis, kérem, ez létezik! Általában a tojáseladáa tervének teljesítése a közellátáa szempontjából komoly jelentőséggel bír. Nem Is beszélve arról, hogy Így a karácsonyi ünnepek elótt ez Igény sokszorosára növekszik. Erősen hiszem, hogy minden háziasszony vallja ezt. Égy héttel ezelőtt a mokcsakerészl és a mogyorósi egyesített OJ Élet EFSZ-ben már több mint 7000 tojás gyűlt össze, S azóta ez a szám napról napra x egyre gyarapodik. Valószínű, hogy : ■ az" év végé felé már a gondozók össze sem szedik a tojást... Vagy | esetleg körlevelet bocsátanak ki, | amelyben megkérik a tisztáit tojótyúkokat, hogy szíveskedjenek ; várni január elsejéig, mert egy- : előre az ó produktumaikat nem : lehet eladni. Végül most mér csak azt szeret- ; | nénk tudni, hogyha az a rengeteg ! tojás tönkremegy, ki téríti meg : ' azt a szövetkezetnek; mert ha ' már az irodában nem fér, kényte- ] \ lenek lesznek más helyiségbe tért- : ni, s lévén aránylag hideg, esetleg megfagy, esetleg valamennyi el* j | vész, vagy összetörik.,. Ugyebár, ; ; , sosem lehet tudni, hogy mi törté- ; ( nik egy védtelen tojással. Van , mikor egyszerűen csak nem kell j , a felvásárló üzemnek, van mikor ■ egyszerűen hiányzik az üzletből. Ügy bizony, trebilovl Illetéke- : , sek! — gs— Szocialista módon dolgozni és élni Ezt a jelszót tűzték zászlajukra a kolárovői EFSZ kollektívái is, amelyek a szocialista munkabrigád címért versengtek. Lássuk tehát, milyen eredményeket ért el az év végéig az a három munkacsoport, amely áprilisban benevezett a szocialista munkaversenybe. A Pavo! Boíansky vezetése alatt álló sertésgondozók csoportja arra kötelezte magát, hogy a gépesített hizlalóban nevelt 1000 darab, 30 kgnél nehezebb sertésnél 0,53 kg súlygyarapodást ér el naponta és állatonként a tervezett 0,48 kg helyett, A vállalás megfelel 20 vagonra való terven felüli sertéshúskülönbözetnek, ellenértéke pedig 203 500 koronának. De nemcsak ezt a vállalását teljesítette a kollektíva, hanem további 200 sertést adtak el év végéig terven felül. Hogy hogyan érték el ezeket a sikereket? Helyes tekarmányadagolással, Terimé» takarmánnyal etettek, nevezetesen burgonyával, takarmányrépával, herefüves darával és zöldtakarmánnyal. Májusban 0,69 kg-ra „srófolták" fel a terven felüli súlygyarapodást, júliusban 0,66 kg-ra, amit szeptemberben azután 0,69 kgra emeltek fel. A szocialista munkibrlgédok másik két csoportját a zöldségtermesztésben találjuk, amelyeknek egyikét Helena Mriková, a másikat Nagy József irányítja. Mriková 28, Nagy József 24 tagú munkaközösséget vezet. Arra vállalkoztak, hogy terven felül 179 000 korona értékű, jő minőségű zöldséget termesztenek és eladnak. Vállalásukat túlteljesítették, mert december 1-ig 190 690 korona értékű zöldséggel többet juttattak dolgozóink asztalára a tervezettnél. A vállalt 3500 m3 helyett a valóságban 3550 köbméter komposztot készítettek, túlszárnyalták a kukoricatermesztésben vállalt kötelezettségüket stb, íme néhány eredmény: Korai karalábé egy hektáron 100 mázsa helyett 170 mázsát, nyári káposzta 5 hektáron 2000 mázsa helyett 2566 mázsát, paprika 3 hektáron 600 mázsa helyett 900 mázsát, paradicsom 6 hektáron 1560 mázsa helyett 2496 mázsát, téli kápószta 15 hektáron 60 vagon helyett 64 vagonnal termett. Összesen 163 vagon zöldséggel termesztettek többet a tervezettnél. A kollektíva tagjai tevékenyen bekapcsolódnak a kultúr- és sportrendezvényekbe, színdarabokat betanulnak és Mlchal Kiclsky vezénylete alatt közreműködnek a zenekarban. Varga Judit például mint távfutó ismeretes, sót a spartakiádon is szerepelt. Ha esténkint összeülnek és valakinek nótázhatnékja kerekedik, nem kell a szomszédba menni, kéznél van a házi zenekar. Jókedvről, szórakozásról pedig Szívós János, a közkedvelt Jani bácsi gondoskodik. J á n J á n y (Kolárovo) A tudatos termelés felé... Fiatalos lendület, serény munka jellemzi Idén a hídvégi szövetkezetesek tevékenységét. Bőséges takarmányalapot teremtettek állataik számára. Lesz mit etetni télen. Korszerű Istállóik megfelelnek a termelési feltételeknek. A szövetkezet dicséretére válik, hogy 175 tehénből már csak tla TBC-s. Idén ezeket is kicserélik. Általában az állomány jónak mondható. Ha ilyen állapotban átteleltetik, a szövetkezetnek nyert ügye van. Eddig a tejelékenységgel sem volt különösebb baj. Év elejétől október végéig tehenenként kifejtek napi 5,1 liter tejet. Előreláthatólag 10 000 literrel túlszárnyalják az évi tervet. Hibának tartjuk azonban, hogy a törzsállományba vett fiatal állatokat eddig csak ösztönösen válogatták össze. Figyelmen kívül hagyták az elődök jó vagy rossz tulajdonságait, mondván, szép Úszó, hát jó tehén válik majd belőle. Ez persze nem Így van. Az ilyen megítélés nemcsak formális, de kárára lehet a szövetkezetnek. A kiválasztás, persze nem is történhetett másként, hiszen a nyilvántartási lapokat senki sem vezette. A hiányos följegyzések csak úgy a jegyzetfüzetben, zsebben lapultak. Ilyen följegyzések ma már nem felelnek meg a követelményeknek. Pár nappal ezelőtt T e r é n y 1 László személyében új zootechnikust választottak, aki idén fejezte be tanulmányait az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán. Az iskola jó hírnevéből Ítélve, hisszük, hogy neveltje rendet teremt az elsődleges nyilvántartás körül, ami lehetőséget nyújt majd arra is, hogy a törzsállományba ismert elődöktől származó utódokat válogassanak össze, A Szövetkezet vezetősége a fiatal szakember számára minden lehetőséget megad ahhoz, hogy az Iskolában tanultakat a termelésben gyümölcsöztesse, hasznosítsa. _hai_ 1963. december 22. d. Sidó Gyulának (jobbra) nagy az öröme. Megteltek a szárítók aranyiérga kukoricával. Mellette az agronómus, Karácsonyi Sándor büsrkén nézi ú hatnlmnc rcHvoIfo? ron hagyták a csöveket, s pér nap múlva eljöttek „böngészni" - mondja Karácsonyi Sándor agronómus. — Éspedig hogyan? — Szerintem helyesebb lenne, ha a kitermelt mennyiségnek egy bizonyos részét a tagoknak adnánk. Vagyis részibe kapáltatnénk. Látom, mosolyog, mert ez egy kicsi régimódi, de tudom, hogy segítene. Tavaly például azért nem értük el a tervezett hektárhozamot, mert a tagság már akkor látta, ból annyi volna, mint kukoricából, akkor most nem lenne gondunk a takarmányozás miatt - fejezi be a beszélgetést az agronómus. Igen, Idén elég jó volt a kukoricatermés. De ha tavasszal nem önt ki a viz, ha a vezetőség még nagyobb figyelmet és kissé nagyobb gondot fordít a szervezésre, s ha a tagság még nagyobb odaadással dolgozik, akkor ennél még sokkal többet is elérhettek volna. Zsebtk Sarolta Agrotechnikai szempontból bebizonyított tény, hogy a szociallata mezőgazdasági nagyüzemi termelés fokozatos emelésére nagy hatással van t talaj vízforgalma. Ezt a döntő tényezőt elsősorban a száraz, csapadékhiányban szenvedő dél- és keletszlovákiai síkságokon kell figyelemmel kísérnünk és a hiányt orvosolnunk. Az utóbbi időben az említett országrészekben serény munka folyik í nagykiterjedésű területek mesterséges úton történő vízellátása érdekében. A célkitűzések alapján Szlovákiában 1970-ig több mint 250 000 hektár területen építenek öntözőmüveket Hatalmas Összeget, több mint 2 milliárd koronát igényel ez a nagyszabású munka. Ezért már most gondoskodni kell korszerű berendezései! előállításáról, a munkára való felkészültségről. Egyelőre az öntözőberendezései gyártásában meglehetős káosz uralkodik. Szövetkezeteinkben eddig felszerelt szivattyúk sok esetben nem felelnek meg a követelményeknek, am főleg abból ered. hogy több üzerr kooperálása révén jöttek létre. Hibái történnek a szerelőműhelyekben é< további hiányosság az is, hogy szállítás előtt a gépeket nem járatják bt az előírásoknak megfelelően. így aztár a termelésbe állításnál kiütköznek < hibák. Idén például több mezőgazdaság üzemben panaszt hallottunk a Z—50-1 jelzésű öntözőberendezésekre. Sok ba, esett a gépekkel a drahovcei, kényheci, smolinskéi, lipovéi, radványí éi a kőhídgyarmati szövetkezetekben. Panaszt hallottunk továbbá a eső vek minőségére is, mint például a: • Amiről most kell beszélnlink • Panasz az öntözőberendezésekre • Milyen ökonómiai tényezőket kell figyelembe vennünk • Az EFSZ-ek követeljenek kártérítést • Vegyük komolyan a szakember-képzést • A megfelelő szakembert a megfelelő helyre Az öntözéses gazdálkodás problémái n«k. Inkább elutasítják az érdeklődőt azzal, hogy nincs alkatrészük és nincsenek hozzáértő szakembereik. Alkatrészt még lehetne beszerezni, de ezakembert, honnan?... jellemző, hogy a közép-szlovákiai kerület egyes gépállomásain azt sem tudják, hogy körzetükben mennyi az öntözőberendezések száma, és milyen állapotban vannak. Ügy gondoljuk, ez a tény önmagáért beszél. A fölsoroltakon kívül, számos mezőgazdasági Üzemben nem hozzáértő embereket bíznak meg az öntözőművek üzemeltetésével (mert ugyan honnan vennének ilyen szakembert) amely a gép idő előtti elhasználódásán kívül munkabiztonsági szempontból la veszélye* lehet. A jövőben gondoskodni kell afelől, hogy a mezőgazdasági üzemekben, ahol legalább 20 hektáros öntözéses területen gazdálkodnak, öntözési ismeretekkel rendelkező szakembert bízzanak meg. A 100 hektáron felüli öntözéses gazdaságokban pedig szükséges lesz egy mezőgazdasági technikai végzettségű szakember. Reméljük, hogy ezen már elgondolkodtak az illetékes iskolaügyi szervek is. Áldásos lenne, ha a mezőgazdasági műszaki középiskolák növénytermesztési, üzemszervezési és gépesítési tanmenetében az eddigitől tágabb teret biztosítanának az Öntözéaea gazdálkodás tanításának, mint a termelés fokozására irányuld egyik fontos tényezőnek. Ezt a fejlődés követeli meg! Máskülönben meddő célkitűzése maradna csupán az • feladat, amelyet az öntözéséé területek kibővítésére 1970-ig célul tűztünk. HOK5ZA ISTVÁN ipolyviski szövetkezetben, ahová a szállító drága pénzért selejtanyagot küldött. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a nálunk gyártott csövek sem minőségi, sem átszerelhetőségi szempontból nem felelnek meg a követelményeknek ökonómiai szempontbői nézve a dolgot, a nehéz csövek átrakása (átszerelése) sok Időt vesz igénybe, ami nagyban drágítja a termelést. Képzeljük csak el, hogy az egy hektárra szükséges csőrendszer súlya eléri a 2100 kg-ot. (Többszöri átrakás esetén.) Ugyanakkor kapcsolásuk is igen körülményes, sok időt vesz igénybe, érni újra a termelés rovására történik. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy egy 50 hektáros öntözőrendszer 2—3 dolgozót igényel, akkor az 1970-ig létesítendő öntözőberendezéseknél Szlovákia-szerte több mint 20 000 dolgozóra lesz szükség. Ha csökkenteni akarjuk ezt az élőmunkaszükségletet, egész sor munkaművelet leegyszerűsítésére, illetve gépesítésére lesz szükség. Gondoskodni kell majd továbbá az öntözési módók ökonómiai lehetőségeiről is. A hiba abban van, — és egyben fölháborító Is — hogy a legtöbb panasz az ún. tökéletesített öntözőberendezésekre érkezett. Elképzelhető, milyen lehetett ez a tökéletesítés és nemzetgazdaságunknak hány milliójába került, Ez a legnagyobb felelőtlenség példaképe. Például az idén a smolinskéi EFSZ-ben 14 napig állt az öntözőberendezés gyártáshiba végett. Ennek következtében a tervbevett 50-ből csak 15 hektár cukorrépát öntözhettek. Nagy károkat okozott ez az EFSZ-nek, ami pénzügyileg is érezhető volt. Mindez a gyár hibájából. Ha azonban ilyen esetekben a gyárnak meg kellene téríteni a pénzügyi különbözetet — s erre a jövőben rá kell majd térni — bizonyosan nagyobb gondot fordítanának a tőlük származó gyártmányok minőségére. Fejlett iparunknak hatékonyabban kell segítenie a lemaradt mezőgazdaságot. Szinte hihetetlen, hogy még ma is azt kell mondanunk, hogy az öntözőberendezések javítása Szlovákia-szerte nincs megoldva, annak ellenére sem, hogy jelenleg több mint 3000 ilyen berendezésünk van. A mai napig egyetlen emberünk sincs, aki szakképesítést nyert volna az említett gépek karbantartási és javítási munkálatainak elvégzésére. Nem létezik egyetlen javítóüzem, amely specializálta volna magát öntözőberendezések javítására. így akarjuk megvalósítani a nagy célkitűzéseket? Igaz, hogy az új irányelvek Szerint a mezőgazdasági technika összes feladatait a gépállomásokra ruházták. Ez azonban nem változtat a való helyzeten. Egyetlen gépállomás sincs Szlovákiában, ahol kizárólag az említett gépek javításával foglalkozna-