Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-22 / 102. szám

Megteltek a szárítók Szép nagycsdvü kukoricával teltek a tallóal szövetkezet szárítói. Aki el­halad a gazdasági udvar mellett, bi­zony meglrigyll a jó termést. A „Haladás“ nevű szövetkezetben az idén 320 hektáron termeitek kukoricát. Az elővetemények különböztek egy­mástól, de volt olyan rész is (140 hek­tár), amelyben már negyedszer ter­mett kukorica. Tavasszal, a vetés idején az időjárás kissé megtréíálta eket, minek követ­keztében az egész vetésforgót fel kel­lett bontaniuk. Ugyanis több parcellát elöntött a víz, ami sokéig a földön ma­radt. A vetéssel nem várhattak, így a sürgős vetnivalót oda tették, ahol éppen hely volt. A kukoricának már csak a víz alatt álló terület maradt. Ez aztán két részben is hátrányos volt a növényre. Először kevesebb tápanyag­gal rendelkező földbe került - a viz eléggé kimosta a talajból a tartalék­­tápanyagot - másodszor pedig nem alkalmazhatták a tervezett területen a vegyszeres gyomirtást. Tehát kezdetben nem ment minden a legjobban. Az agrotechnikai határ­időt ahogy lehetett, igyekeztek betar­tani. A kukoricánál a következő talaj­­előkészitési munkákat végezték: mély­szántás, simftózás, fogasolás, mütrá­­gyaszórás, krimlizés - ez porhanyités­­ra szolgál s egyúttal gyomirtó is - kultfvátorozás, fogesolás, hengerezés, vetés, magtakarás és hengerezés. A terület nagyobb részébe kései hib­ridkukoricát vetettek. Csak 25 hektár­ba került korai Csécsi hibrid. Ebből hektáronként csak 35 mázsát értek el. Termesztése mégis előnyös, mert szep­tember közepén lekerül a földről, és ekkor a szövetkezetben kevesebb a munka, így nyugodtan bevethetik ősziekkel. Most például őszi búza ke­rült a helyébe. A kikelés után a növényápolás volt a soron, ami fogasolásból, sarabolásból állt — ezt géppel végezték s ezután jött a kapálás. A kapálnivalót kiosztották a tagok­nak, beleértve a vezetőséget is. Egy tagra egy-két hektár jutott. Bevezet­ték a premizálást, ami serkentőleg ha­tott a munkára. Látszólag jól megszer­vezték a kapálást, valahol azonban mégis hiba csúszott be, mert 30 hek­tár csak egyszeri kapálást kapott. A vezetőség egy kissé elszámította ma­gát. Míg jó idő volt, nem használták ki a gépeket kellőképpen. Nem számí­tottak a hetes esőre, ami megakadá­lyozta a kapálást. Ez aztán megmutat­kozott a termésen is. Máskor nem szabad így számolgatni, mert az idő­járás kiszámíthatatlan, s csak a szö­vetkezet fizet rá a késedelmeskedésre. A betakarításhoz két KB-2-es kom­bájn állt rendelkezésükre. Nagy re­ményeket fűztek a gépi munkához, mégis csak 80 hektáron törte le a ku­koricát. A kombájnok teljesen újak voltak, de egy-egy alkatrész többször eltört vagy megrongálódott, s emiatt megállt a munka, ötven hektárról gép tisztította a csöveket, de az egészet ez sem tudta letisztítani, így a tagság kézzel végezte a betakarítás nagyobb részét. A termés parcelláit szerint váltako­zott. Az átlagos hektárhozam 37,8 má­zsa volt, vagyis a tervezettből minden hektárról 20 kg hiányzott, A tagság egy része azonban elérts a 40 — 42 má­zsát is hektáronként. Nyugodtan állít­hatjuk, hogy segített a prémium. A terven felüli mennyiségnek (terv 38 mázsa) 30 %-át a tagok kapták. Hogy az összes területen nem érték el a tervezett hektárhozamot, annak három oka van. Először: a túl vizes, kimosott talaj nem megfelelő a kuko­ricának, másodszor: a kapálást nem végezték el mindenütt, harmadszor: a vezetőség a törésnél nem szervezte meg jól az ellenőrzést, így sok cső a száron maradt. — Nekem az a véleményem, hogy a prémiumot másképpen kellene alkal­mazni, akkor nem fordulna elő az, ami Idén, hogy a tagok szándékosan a szá­Kogy n#m fesz meg a tervezett, amf- \ kor hozzáfogott a kapáláshoz. Termá- ; szetes, aztán úgy is kapáltak, hogy : abból nekik nem Jut. De ha abban a tudatban lennének, hogy egy bizonyos részt kapnak belőle, akkor arra töre­kednének, hogy minél több teremjen, így aztán a tagság Is elégedett lenne, s a szövetkezetnek is több jutna. Nem érthetünk egyet az agrottómus nézetével a részes kapálás kérdésében. Elsősorban a leghelyesebb, ha a ter­ven felüli mázsákat pénzbelileg premi­zálják, mondjuk 40 - 50 mázsáig s csak azon félül adják a termés bizonyos százalékát a föld művelőjének. Szám- ; tálán helyen beigazolódott, hogy ez a j premizálás mozgósító hatású és kiváló termelési eredményekre serkent. Mindezen hiányosságok ellenére a vezetőség elégedett a terméssel. Tizen­kilenc vagonnal teljesítették a szerző­déses eladást, 8 vagonnal a deáki ta­karmánykeverőnek adtak, amiért majd keveréket kapnak, s a többi pedig ta­karmányozásra maradt. A raktározás­sal nincs baj, mert van elegendő szá­rítójuk.- Ha mindenféle szemest.akarmány-EZ IS LÉTEZIK Néha csodamód furcsa Jelensé­gekkel találkozunk. A terebesi já­rásban lévő „ÜJ Élét" EFSZ-ben például az irodahelyiségben már alig férni, mert egy tojáasal teli „ládahegy“ elfoglal minden helyet. Először azt gondoltam, még nem szállították el, de később kiderült, hogy nem is szállítják, Nem mint­ha nem akarnák, dehogy, a szö­­vetkezetesek Igenis vinnék örö­mest, csak a járási Illetékes fel­vásárló szerv egyszerűen nem hajlandó tőlük átvenni. Hogy ez nem létezik? igenis, kérem, ez létezik! Általában a tojáseladáa tervének teljesítése a közellátáa szempont­jából komoly jelentőséggel bír. Nem Is beszélve arról, hogy Így a karácsonyi ünnepek elótt ez Igény sokszorosára növekszik. Erősen hiszem, hogy minden háziasszony vallja ezt. Égy héttel ezelőtt a mokcsakerészl és a mogyorósi egyesített OJ Élet EFSZ-ben már több mint 7000 tojás gyűlt össze, S azóta ez a szám napról napra x egyre gyarapodik. Valószínű, hogy : ■ az" év végé felé már a gondozók össze sem szedik a tojást... Vagy | esetleg körlevelet bocsátanak ki, | amelyben megkérik a tisztáit tojó­­tyúkokat, hogy szíveskedjenek ; várni január elsejéig, mert egy- : előre az ó produktumaikat nem : lehet eladni. Végül most mér csak azt szeret- ; | nénk tudni, hogyha az a rengeteg ! tojás tönkremegy, ki téríti meg : ' azt a szövetkezetnek; mert ha ' már az irodában nem fér, kényte- ] \ lenek lesznek más helyiségbe tért- : ni, s lévén aránylag hideg, esetleg megfagy, esetleg valamennyi el* j | vész, vagy összetörik.,. Ugyebár, ; ; , sosem lehet tudni, hogy mi törté- ; ( nik egy védtelen tojással. Van , mikor egyszerűen csak nem kell j , a felvásárló üzemnek, van mikor ■ egyszerűen hiányzik az üzletből. Ügy bizony, trebilovl Illetéke- : , sek! — gs— Szocialista módon dolgozni és élni Ezt a jelszót tűzték zászlajukra a kolárovői EFSZ kollektívái is, ame­lyek a szocialista munkabrigád címért versengtek. Lássuk tehát, milyen eredményeket ért el az év végéig az a három munkacsoport, amely ápri­lisban benevezett a szocialista mun­kaversenybe. A Pavo! Boíansky vezetése alatt álló sertésgondozók csoportja arra kötelezte magát, hogy a gépesített hizlalóban nevelt 1000 darab, 30 kg­­nél nehezebb sertésnél 0,53 kg súly­­gyarapodást ér el naponta és állaton­ként a tervezett 0,48 kg helyett, A vállalás megfelel 20 vagonra való terven felüli sertéshúskülönbözetnek, ellenértéke pedig 203 500 koronának. De nemcsak ezt a vállalását teljesí­tette a kollektíva, hanem további 200 sertést adtak el év végéig terven felül. Hogy hogyan érték el ezeket a sikereket? Helyes tekarmányadago­­lással, Terimé» takarmánnyal etettek, nevezetesen burgonyával, takarmány­répával, herefüves darával és zöldta­karmánnyal. Májusban 0,69 kg-ra „srófolták" fel a terven felüli súly­gyarapodást, júliusban 0,66 kg-ra, amit szeptemberben azután 0,69 kg­­ra emeltek fel. A szocialista munkibrlgédok másik két csoportját a zöldségtermesztés­ben találjuk, amelyeknek egyikét Helena Mriková, a másikat Nagy Jó­zsef irányítja. Mriková 28, Nagy Jó­zsef 24 tagú munkaközösséget vezet. Arra vállalkoztak, hogy terven felül 179 000 korona értékű, jő minőségű zöldséget termesztenek és eladnak. Vállalásukat túlteljesítették, mert de­cember 1-ig 190 690 korona értékű zöldséggel többet juttattak dolgo­zóink asztalára a tervezettnél. A vállalt 3500 m3 helyett a valóság­ban 3550 köbméter komposztot készí­tettek, túlszárnyalták a kukoricater­mesztésben vállalt kötelezettségüket stb, íme néhány eredmény: Korai ka­ralábé egy hektáron 100 mázsa he­lyett 170 mázsát, nyári káposzta 5 hektáron 2000 mázsa helyett 2566 mázsát, paprika 3 hektáron 600 mázsa helyett 900 mázsát, paradicsom 6 hek­táron 1560 mázsa helyett 2496 má­zsát, téli kápószta 15 hektáron 60 vagon helyett 64 vagonnal termett. Összesen 163 vagon zöldséggel ter­mesztettek többet a tervezettnél. A kollektíva tagjai tevékenyen be­kapcsolódnak a kultúr- és sportren­dezvényekbe, színdarabokat betanul­nak és Mlchal Kiclsky vezénylete alatt közreműködnek a zenekarban. Varga Judit például mint távfutó ismeretes, sót a spartakiádon is sze­repelt. Ha esténkint összeülnek és valakinek nótázhatnékja kerekedik, nem kell a szomszédba menni, kéz­nél van a házi zenekar. Jókedvről, szórakozásról pedig Szívós János, a közkedvelt Jani bácsi gondoskodik. J á n J á n y (Kolárovo) A tudatos termelés felé... Fiatalos lendület, serény munka jellemzi Idén a hídvégi szövetkezete­­sek tevékenységét. Bőséges takar­mányalapot teremtettek állataik szá­mára. Lesz mit etetni télen. Korszerű Istállóik megfelelnek a termelési fel­tételeknek. A szövetkezet dicséretére válik, hogy 175 tehénből már csak tla TBC-s. Idén ezeket is kicserélik. Ál­talában az állomány jónak mondható. Ha ilyen állapotban átteleltetik, a szövetkezetnek nyert ügye van. Eddig a tejelékenységgel sem volt különö­sebb baj. Év elejétől október végéig tehenenként kifejtek napi 5,1 liter tejet. Előreláthatólag 10 000 literrel túlszárnyalják az évi tervet. Hibának tartjuk azonban, hogy a törzsállományba vett fiatal állatokat eddig csak ösztönösen válogatták össze. Figyelmen kívül hagyták az elődök jó vagy rossz tulajdonságait, mondván, szép Úszó, hát jó tehén vá­lik majd belőle. Ez persze nem Így van. Az ilyen megítélés nemcsak for­mális, de kárára lehet a szövetkezet­nek. A kiválasztás, persze nem is történhetett másként, hiszen a nyil­vántartási lapokat senki sem vezette. A hiányos följegyzések csak úgy a jegyzetfüzetben, zsebben lapultak. Ilyen följegyzések ma már nem felel­nek meg a követelményeknek. Pár nappal ezelőtt T e r é n y 1 László személyében új zootechnikust választottak, aki idén fejezte be ta­nulmányait az Ipolysági Mezőgazda­­sági Műszaki Középiskolán. Az iskola jó hírnevéből Ítélve, hisszük, hogy neveltje rendet teremt az elsődleges nyilvántartás körül, ami lehetőséget nyújt majd arra is, hogy a törzsállo­mányba ismert elődöktől származó utódokat válogassanak össze, A Szö­vetkezet vezetősége a fiatal szakem­ber számára minden lehetőséget meg­ad ahhoz, hogy az Iskolában tanulta­kat a termelésben gyümölcsöztesse, hasznosítsa. _hai_ 1963. december 22. d. Sidó Gyulának (jobbra) nagy az öröme. Megteltek a szárítók arany­­iérga kukoricával. Mellette az agronómus, Karácsonyi Sándor büsrkén nézi ú hatnlmnc rcHvoIfo? ron hagyták a csöveket, s pér nap múl­va eljöttek „böngészni" - mondja Ka­rácsonyi Sándor agronómus. — Éspedig hogyan? — Szerintem helyesebb lenne, ha a kitermelt mennyiségnek egy bizonyos részét a tagoknak adnánk. Vagyis ré­szibe kapáltatnénk. Látom, mosolyog, mert ez egy kicsi régimódi, de tudom, hogy segítene. Tavaly például azért nem értük el a tervezett hektárhoza­mot, mert a tagság már akkor látta, ból annyi volna, mint kukoricából, ak­kor most nem lenne gondunk a takar­mányozás miatt - fejezi be a beszél­getést az agronómus. Igen, Idén elég jó volt a kukorica­­termés. De ha tavasszal nem önt ki a viz, ha a vezetőség még nagyobb fi­gyelmet és kissé nagyobb gondot for­dít a szervezésre, s ha a tagság még nagyobb odaadással dolgozik, akkor ennél még sokkal többet is elérhettek volna. Zsebtk Sarolta Agrotechnikai szempontból bebizo­nyított tény, hogy a szociallata mező­­gazdasági nagyüzemi termelés foko­zatos emelésére nagy hatással van t talaj vízforgalma. Ezt a döntő ténye­zőt elsősorban a száraz, csapadék­­hiányban szenvedő dél- és kelet­­szlovákiai síkságokon kell figyelem­mel kísérnünk és a hiányt orvosol­nunk. Az utóbbi időben az említett or­szágrészekben serény munka folyik í nagykiterjedésű területek mestersé­ges úton történő vízellátása érdeké­ben. A célkitűzések alapján Szlová­kiában 1970-ig több mint 250 000 hek­tár területen építenek öntözőmüveket Hatalmas Összeget, több mint 2 mil­liárd koronát igényel ez a nagysza­bású munka. Ezért már most gon­doskodni kell korszerű berendezései! előállításáról, a munkára való felké­szültségről. Egyelőre az öntözőberendezései gyártásában meglehetős káosz uralko­dik. Szövetkezeteinkben eddig felsze­relt szivattyúk sok esetben nem felel­nek meg a követelményeknek, am főleg abból ered. hogy több üzerr kooperálása révén jöttek létre. Hibái történnek a szerelőműhelyekben é< további hiányosság az is, hogy szállí­tás előtt a gépeket nem járatják bt az előírásoknak megfelelően. így aztár a termelésbe állításnál kiütköznek < hibák. Idén például több mezőgazdaság üzemben panaszt hallottunk a Z—50-1 jelzésű öntözőberendezésekre. Sok ba, esett a gépekkel a drahovcei, kény­­heci, smolinskéi, lipovéi, radványí éi a kőhídgyarmati szövetkezetekben. Panaszt hallottunk továbbá a eső vek minőségére is, mint például a: • Amiről most kell beszélnlink • Panasz az öntözőberendezé­sekre • Milyen ökonómiai tényezőket kell figyelembe vennünk • Az EFSZ-ek követeljenek kártérítést • Vegyük komolyan a szakember-képzést • A megfelelő szakembert a megfelelő helyre Az öntözéses gazdálkodás problémái n«k. Inkább elutasítják az érdeklődőt azzal, hogy nincs alkatrészük és nincsenek hozzáértő szakembereik. Alkatrészt még lehetne beszerezni, de ezakembert, honnan?... jellemző, hogy a közép-szlovákiai kerület egyes gépállomásain azt sem tudják, hogy körzetükben mennyi az öntözőberen­dezések száma, és milyen állapotban vannak. Ügy gondoljuk, ez a tény önmagáért beszél. A fölsoroltakon kívül, számos me­zőgazdasági Üzemben nem hozzáértő embereket bíznak meg az öntözőmű­­vek üzemeltetésével (mert ugyan honnan vennének ilyen szakembert) amely a gép idő előtti elhasználódá­sán kívül munkabiztonsági szempont­ból la veszélye* lehet. A jövőben gondoskodni kell afelől, hogy a mezőgazdasági üzemekben, ahol legalább 20 hektáros öntözéses területen gazdálkodnak, öntözési is­meretekkel rendelkező szakembert bízzanak meg. A 100 hektáron felüli öntözéses gazdaságokban pedig szük­séges lesz egy mezőgazdasági tech­nikai végzettségű szakember. Reméljük, hogy ezen már elgon­dolkodtak az illetékes iskolaügyi szervek is. Áldásos lenne, ha a mező­­gazdasági műszaki középiskolák nö­vénytermesztési, üzemszervezési és gépesítési tanmenetében az eddigitől tágabb teret biztosítanának az Öntö­­zéaea gazdálkodás tanításának, mint a termelés fokozására irányuld egyik fontos tényezőnek. Ezt a fejlődés követeli meg! Máskülönben meddő célkitűzése maradna csupán az • fel­adat, amelyet az öntözéséé területek kibővítésére 1970-ig célul tűztünk. HOK5ZA ISTVÁN ipolyviski szövetkezetben, ahová a szállító drága pénzért selejtanyagot küldött. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a nálunk gyártott csövek sem minőségi, sem átszerelhetőségi szem­pontból nem felelnek meg a követel­ményeknek ökonómiai szempontbői nézve a dolgot, a nehéz csövek átra­kása (átszerelése) sok Időt vesz igény­be, ami nagyban drágítja a termelést. Képzeljük csak el, hogy az egy hek­tárra szükséges csőrendszer súlya el­éri a 2100 kg-ot. (Többszöri átrakás esetén.) Ugyanakkor kapcsolásuk is igen körülményes, sok időt vesz igénybe, érni újra a termelés rovására történik. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy egy 50 hektáros öntözőrendszer 2—3 dolgozót igényel, akkor az 1970-ig létesítendő öntözőberendezé­seknél Szlovákia-szerte több mint 20 000 dolgozóra lesz szükség. Ha csökkenteni akarjuk ezt az élőmunka­szükségletet, egész sor munkaművelet leegyszerűsítésére, illetve gépesítésére lesz szükség. Gondoskodni kell majd továbbá az öntözési módók ökonómiai lehetőségeiről is. A hiba abban van, — és egyben föl­háborító Is — hogy a legtöbb panasz az ún. tökéletesített öntözőberende­zésekre érkezett. Elképzelhető, milyen lehetett ez a tökéletesítés és nemzet­gazdaságunknak hány milliójába ke­rült, Ez a legnagyobb felelőtlenség példaképe. Például az idén a smolin­skéi EFSZ-ben 14 napig állt az öntö­zőberendezés gyártáshiba végett. En­nek következtében a tervbevett 50-ből csak 15 hektár cukorrépát öntözhet­tek. Nagy károkat okozott ez az EFSZ-nek, ami pénzügyileg is érez­hető volt. Mindez a gyár hibájából. Ha azonban ilyen esetekben a gyárnak meg kellene téríteni a pénzügyi kü­­lönbözetet — s erre a jövőben rá kell majd térni — bizonyosan nagyobb gondot fordítanának a tőlük származó gyártmányok minőségére. Fejlett iparunknak hatékonyabban kell segítenie a lemaradt mezőgazda­ságot. Szinte hihetetlen, hogy még ma is azt kell mondanunk, hogy az öntöző­berendezések javítása Szlovákia-szer­te nincs megoldva, annak ellenére sem, hogy jelenleg több mint 3000 ilyen berendezésünk van. A mai na­pig egyetlen emberünk sincs, aki szakképesítést nyert volna az emlí­tett gépek karbantartási és javítási munkálatainak elvégzésére. Nem lé­tezik egyetlen javítóüzem, amely specializálta volna magát öntözőbe­rendezések javítására. így akarjuk megvalósítani a nagy célkitűzéseket? Igaz, hogy az új irányelvek Szerint a mezőgazdasági technika összes fel­adatait a gépállomásokra ruházták. Ez azonban nem változtat a való helyzeten. Egyetlen gépállomás sincs Szlovákiában, ahol kizárólag az em­lített gépek javításával foglalkozna-

Next

/
Thumbnails
Contents