Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-22 / 102. szám
VII. ÉVFOLYAM • 51. SZÁM. r TARTALOM ÜZEMSZERVEZÉS Kovács Ferenc: Az EFSZ-ek évi leltározásának szervezése . 201 Takács Lajos: Alaposságot a tervkészítésben...........................202 TARTALOMJEGYZÉK az 1963. évre...............................................203 ^_____________J A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Az EFSZ-ek leltározásának szervezése Az évi gazdasági mérleg helyes összeállításának elengedhetetlen feltétele a pontos évvégi leltár. A múló év eredményeinek elemzéséhez, valamint az új év termelési és pénzügyi tervének összeállításához is ez a legfontosabb kiindulási alap. Ezért szükséges a leltározás végrehajtására fokozott figyelmet fordítani és ezt úgy végezni, hogy az összes követelményeknek megfeleljen. A helytelenül, pontatlanul végzett évvégi leltározás károsan hat vissza a jövedelem alakulására. Végezzük el tehát a leltározást pontosan, mint ahogyan azt az egységes földművesszövetkezetek alapszabályzata előírja. A szövetkezetek vagyona az utóbbi években tovább gyarapodott, csak az állóeszközök (beruházási tárgyak) értéke megközelíti, sót sok esetben felül is múlja már egy hektár mezőgazdasági területre számítva a 10 000 koronát. Figyelemmel terjedelmére és a számbavétel irányában támasztott fokozott igényekre, az állóeszközöket évente csak egyszer, a többi mérlegtételeket pedig évente kétszer leltározzuk. Igyekezzünk ezért az évvégi leltározást úgy szervezni, hogy ez alkalommal is megoldást találjunk szövetkezetünk gazdasági menetének fellendítésére és választ kapjunk minden kérdésre, amely ezzel összefügg. A következő néhány tennivalóról ne feledkezzünk meg: ■ 1. Minél hamarabb állítsuk össze a szövetkezet leltározó bizottságát, amelynek vezetője az EFSZ elnöke, tagjai pedig az ellenőrző bizottság elnöke, a közgazdász, valamint a szövetkezet vezetőségének és az ellenőrzőbizottságnak további tagjai, a szövetkezet nagyságától függően. Alakítsuk meg továbbá a leltározó részleg-bizottságokat is, melyeknek feladata a szövetkezet vagyonának pontos megállapítása a számukra kijelölt szakaszon. Ezek között a munkát így is be lehet osztani: • Az első leltározó részleg-bizottság számbaveszi az épületeket és azok tartozékait, az ültetvényeket és a félkész építkezéseket az épületanyagokkal együtt. • A második ilyen bizottság az állatállományt leltározza. Működését úgy kell beosztania, hogy az év utolsó napjaiban minden tenyészetben megtörténjék az állatok mennyiségének és súlyának megállapítása. • A harmadik bizottság a szövetkezet árukészleteit, vetőmagját, takarmánykészleteit, valamint a 26-os és a 27-es számlákon nyilvántartott vagyonát írja össze. Ajánlatos a szálastakarmány készleteit leköbözni. • A negyedik bizottság leltározza a 263-as és a 265-ös számlákon vezetett gépalkatrészeket és egyéb anyagokat. Munkáját december 31-én be kell végeznie. Az egyes leltározó részleg-bizottságokba a szövetkezet vezetőségének és ellenőrző bizottságának egy-egy tagját feltétlenül osszuk be, vezetőjévé pedig nevezzük ki pl. a szövetkezet alelnökét, zootechnikusát, agronómusát vagy gépesítőjét. A leltározás megszervezése a közgazdász feladata. ■ 2. A leltár megkezdése előtt minden okmányt úgy a beruházási tárgyak, mint a raktárkészletek és az állatállomány forgalmáról el kell készíteni és bekönyvelni. Csak így nyerünk helyes öszszehasonlítási alapot a tényleges és a nyilvántartott eredmények viszonyáról. A szövetkezet pénztárának leltározása előtt bevált szokás az összes készpénz feladása postán keresztül a bankban vezetett folyószámla javára. így a pénztárnapló nullás eredménnyel zárul és nem okoz gondot a készpénz leltározása. Meg kell győződni arról is, hogy necsak a pénztárnapló, hanem a pénztárról a pénzügyi könyvelésben vezetett számla is hasonló eredményt mutasson ki. A leltárkimutatások összeállítása előtt az anyagkönyvelés és az állatnyilvántartás eredményszámait a pénzügyi könyvelés adataival egyeztetni kell. 3. A leltározás eredményéről (a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozott 186/1958 számú rendelet 70. §-ában közölt kívánalmaknak megfelelően) kimutatást készítünk. A kimutatáson feltüntetjük a többi szükséges adaton kívül a tényleges és a nyilvántartott állatok közötti összes különbséget. Az egyes készletekben mutatkozó hiányok okát a szövetkezet leltározó bizottsága állapítja meg és javasolja ezek rendezését a hiányt előidéző személy, vagy a szövetkezet terhére. A leltározáskor megállapított többletet csakis a szövetkezet javára könyvelhetjük. 4. Az állóeszközökről (beruházási tárgyakról) elkészítjük a részletes kimutatást. Ebben minden tárgyról fel kell tüntetnünk, hogy milyen értékben szerepel a 01-es, illetve a 07-es számlán, valamint mennyit tesz ki az 1963-as évi leírás. Ajánlatos a leírások összegét úgy elrendezni, már ebben a kimutatásban, hogy ezt felhasználhassuk az évi önköltségszámítás szükségletei számára Is, az egyes üzemi költségcsoportok szerint. A leltárban nem szabad feltüntetni semmiféle használhatatlan, műszakilag vagy erkölcsileg elértéktelenedett tárgyat sem. Ezeknek sorsáról, illetve kiselejtezéséről a leltározó bizottság dönt, döntését könyvviteliieg még decemberben rendezni kell. 5. Ne feledjük el szállítóinkkal, az Állami Biztosítóval, a JNB szociális és pénzügyi osztályaival kölcsönösen vezetett számláink végszámainak egyeztetését. 6. Az anyagkészletek leltározását használjuk fel egyúttal az elfekvő, szükségleten készletek felderítésére is. Ezek fölöslegesen és egyre komolyabban nehezítik a szövetkezet pénzügyi helyzetét. A leltározó bizottság szabjon meg záros határidőt ezek eladására, esetleg kiselejtezésére. A jól összeállított évvégi gazdasági leltár megbízható alapot nyújt jövő évi termelési és pénzügyi tervünk reális célkitűzéseinek elérése számára. KOVÁCS FERENC, a köbölkúti EFSZ közgazdásza <-------------KARÁCSONYI ÉS SZILVESZTERI előkészületek folynak a Mikuloui Borászati Üzem pezsgös pincéjében, ahol évente 150 000 liternél több pezsgőt állítanak elő. Képünkön Antonin Suroooc a „Vigalom" pincéjében. -ksz-
