Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-22 / 102. szám

A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava. 1963 december 22. Ara 30 fillér • XIII. évfolyam 102. szám. J A december hagyományosan a pénzügyi és termelési terv összeállításának hónapja. Ilyenkor a szövetkezetek­­\ ben rendszerint felülvizsgálják a teljesítménynormákat. A teljesítménynormák ellenőrzése normális körülmé- J nyék között régen ismert s megszokott dolog lenne, amelyet évről évre megismételünk, s amely tehát nem 1 jelent semmi újat számunkra. Az idén azonban új intézkedések szellemében kell elvégeznünk a teljesítmény- i nőrmák felülvizsgálását. A jövő évtől kezdve ugyanis a Mező-, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium rende- 4 letére az összes szövetkezetek áttérnek egy egységes munkadíjazásd módszerre, amely hat nehézségi osztályba » sorolja a munkákat. Hat osztály az összes szövetkezet számára Azok a szövetkezetek, amelyek már áttértek a szilárd pénzben! munka­díjazásra, ezt a munkadíjazási mód­szert természetesen már ismerik. Számukra lényegében az új rendelet nem jelent semmilyen változást. A változás azokat a szövetkezeteket érinti, amelyek tagjaikat a munka­egységek alapján díjazzák. (Tehát a szövetkezetek legnagyobb részét, mi­vel szövetkezeteinknek csak egy ki­sebb része tért át eddig a pénzbeni munkadíjazásra.) Az új hat osztályos munkadíjazási módszer abban külön­bözik attól, amelyet eddig a pénzbeni jutalmazásra áttért szövetkezetekben alkalmaztak, hogy a nehézségi mun­kaosztályokat munkaegységekben fe­jezi ki. Ennek alapján egy norma teljesí­téséért az alábbi módon számítják ki a munkadíjat: az első nehézségi osz­tályban egy munkaegység, a második osztályban 1,10 munkaegység, a har­madik osztályban 1,25 munkaegység, a negyedik osztályban 1,45 munka­­egység, az ötödik osztályban 1,70 munkaegység s végül a hatodik osz­tályban 2 munkaegység jár. Amint látjuk, az alapot az első osztály képezi, mivel az első osztály­ba tartozó munkálatoknál egy norma teljesítése egy munkaegység teljesí­tésével egyenlő (tehát nem úgy, mint azelőtt, amikor az alapot a harmadik munkaosztály normájának teljesítése képezte). Az egyes osztályok normája közötti különbséget is másképp állapították meg, mint azelőtt. A régi munkaosz­tályok normái rendszerint lépcsőzete­sen emelkedtek, mindegyik lépcső pontosan négy munkaegységet jelen­tett. Az új munkaosztályok szerint ezek a lépcsők fokozatosan emelked­nek. Amennyiben az eddigi hét osztály helyett csupán hat lesz, s ezen kívül az egyes osztályok közötti különbség is különböző lesz, érthető, hogy vál­tozások állnak be az egyes munkála­tok osztályozásában is. A munkálatok osztályozására vonatkozó részletes tájékoztatást minden szövetkezet megtalálja a minisztérium által ki­adott katalógusban. A szákképzettség figyelembevétele Az új munkadíjazási módszer sok­kal nagyobb mértékben tükrözi visz­­sza a dolgozók szaktudását. Ez első­sorban a traktorosokra, kombájno­­sokra és a szövetkezet vezető funk­cionáriusaira vonatkozik. • A szövetkezet vezető funkcioná­riusait azok szakképzettsége és gya­korlata alapján kell díjazni. így például a szövetkezet elnökét a szö­vetkezet földalapja és az egy hektárra eső teljes termelés alapján (éppen úgy mint eddig), s ezen kívül szak­­képzettsége és gyakorlata alapján kell díjazni. Például ha a szövetkezet elnöke főiskolát végzett (mezőgazda­­sági vagy ökonómiai főiskolát) és legalább hat éves gyakorlata van, ezért a szakképzettségért havonként 12 munkaegységet kellene kapnia. Ha nem felel meg ezeknek a feltéte­leknek, akkor a szakképzettségért járó pótdíjat egyharmadával vagy kétharmadával csökkentik. • A traktorosokat és kombájnoso­­kat a szövetkezet azok szakképzett­sége és gyakorlata alapján a negye­dik, ötödik vagy hatodik munkaosz­tályba sorolja, a teljesen kezdőket pedig a harmadik munkaosztályba. Amint az egyes mezőgazdasági ter­melési igazgatóságok tájékoztattak minket, a szövetkezet funkcionáriu­sainak iskoláztatása folyamán egész sor kérdés merült fel éppen a trak­torosok munkadíjazásával kapcsolat­ban. Főként azzal nem voltak tisz­tában, hogyan osszák be az egyes munkaosztályokba azokat a traktoro­sokat, akik azonos munkát végeznek, de különböző szakképzettségűek. Több helyen úgy vélték, hogy a traktoro­sokat csak abban az esetben kell szakképzettségük alapján különböző munkaosztályokba sorolni, ha órabér­ben dolgoznak. Ezzel kapcsolatban kérdést intéz­tünk Stepán Svobodníkhoz, a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium illetékes főosztályának vezetőjéhez, akitől az alábbi felvilágosítást kap­­t tűk. „Ha két traktorosunk van, s közü­lük az egyiknek szakképzettsége és gyakorlata van, a másiknak pedig nincs, akkor a szakképzett traktorost a magasabb munkaosztályba sorolhat­juk abban az esetben is, ha azonos munkát végeznek. Ugyanis abból in­dulunk ki, hogy szakképzettségére és hosszabb gyakorlatára való tekintet­tel igényesebb munkát Is bízhatunk rá, mivel minden előfeltétel megvan arra, hogy azt is jó minőségben végzi el. Továbbá ezzel is hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a mezőgazdasági dolgozók állandóan növeljék szak­­képzettségüket.“ A norma és a fizetés A teljesítménynormák felülvizsgá­lásakor ugyanolyan alapelvek szerint kell eljárnunk mint azelőtt. A szövet­kezetek saját konkrét feltételeik alapján és a mintateljesítmény-nor­­mák keretén belül állapítják meg tel­jesítménynormáikat. Ez az alapelv érvényes a szövetkezetek megalaku­lása óta. Ennek ellenére a mezőgaz­dasági járási termelési igazgatóságok dolgozói úgy tájékoztattak minket, hogy sok szövetkezetben a minta­­teljesítménynormák elfogadása arány­lag nagy teljesítménynorma-sziiárdí­­tást fog jelenteni. Az utóbbi években ugyanis sok szövetkezetben lazították a normákat. Ennek okát többek kö­zött abban kell keresnünk, hogy nem akartak nagy munkaegységet elérni attól való félelmükben, hogy kisebb reményük lenne kölcsönre és a járási szervek túlságosan nagy oszthatatlan alapot követelnének tőlük. Ügy gondoljuk, hogy a szövetkezet pénzügyi és gazdasági lehetőségeire mind a szövetkezetekben, mind a ter­melési igazgatóságokon és a járási szervekben reálisan és ésszerűen kell tekinteni. Abban az esetben, ha a szövetkezeti dolgozók munkadíjazá­sára előirányzott összeget a mező­­gazdasági talajterület egy hektárjára átszámítva határozzuk meg, akkor teljesen fölöslegessé válik a normák lazítása, reális normákat és jó mun­kaegységeket dolgozhatunk ki, s így a munka normázásának rendezése is könnyebb feladat elé állítja a szövet­kezet dolgozóit. (ZN) Lázas munka folyik a halastavakon, hogy az ünnepekre minden család asztalára jusson az ízletes pontyokból A CSKP Központi Bizottságának határozata az ideológiai munka kérdéseiről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1963. decem» bér 18-án és 19-én ülést tartott, amelyen a párt ideológiai munkájával foglalkozott. E kérdésekkel kapcsolatban Vladimír Koucky elvárs, a CSKP KB titkára tartott beszámolót. Hangsúlyozta a marxi-lenini elmélet és életünk vala­mennyi szakaszán, különösen pedig a gazdasági és kulturális területen io» lyó hatékony pártpropaganda és ideológiai tevékenység fejlesztésének fő feladatait a CSKP XII. kongresszusán kitűzött irányvonal szellemében. A vitában felszólaló elvtársak teljes egyetértésüket nyilvánították az­zal, hogy az ideológiai és a nevelőmunka még aktívabban befolyásolja szocialista társadalmunk egész életét, hogy a párt egész munkájában érvé* nyesüljön az elmélet és gyakorlat egysége. Az ülés végén egyhangúlag határozatot hagytak jóvá. A CSKP Központi Bizottsága továbbá megtárgyalta annak a bírálatnak felülvizsgálásáról szóló jelentést, amely a CSKP IX. kongresszusán 1951 júniusában hangzott el a párt szlovákiai vezetőségében levő burzsoá nacio­nalizmus elleni harccal összefüggésben. A Központi Bizottság e jelentéssel kapcsolatban egyhangúlag határozatot hagyott jóvá, amelyet megtárgyalnak majd a párt szerveiben és szervezeteiben. Télen se csökkenjen a tejhozam 1^1 őst még üresen állnak a gépek, ■ ■ fagyos bent a levegő, de pár nap múlva újból felélénkül a csibe­keltető. A szép, szabályos alakú tojá­sokkal együtt élet költözik a volt dohányszárítóba. Az idén már negyed­szer. S az évek számával növekszik a jövedelem is, egyre jobban bebizo­nyosodik, hogy Gadócon érdemes csibeneveléssel foglalkozni. Csibék a dohányszárítóban Pedig négy évvel ezelőtt kételkedve kezdték meg a termelést a dohány­szárítóból átalakított épületben. A baromfifelvásárló-üzem kiselejtezett gépeivel nehezen indult a termelés. A következő évben új gépeket vásá-A dohányszárltóból átalakított csibekeltető roltaK, s a regien ioxozatosan Kies­tek. Az eredmény minden évben ja­vult. Ebben az évben már elérték a 79 °/o-os kikelést. S ennél még na­gyobb százalékot szeretnének elérni. Most szép tervekkel indulnak. Het­venezer tojásból 45 000 csirkét ter­veztek. De Maszár Adám, a szövetke­zet zootechnikusa bizalmasan „meg­súgta“, hogy a csirkék száma több lesz a tervezettnél. Persze, ehhez lelkiismeretes munka és szaktudás kell. Ez pedig megvan mind a három munkaerőnél. Mert a keltetőben hár­man dolgoznak, Kuffel Zuzanna és Vojka Mária nappal bajoskodnak a tojásokkal, s a csipegő jószágokkal, idős Lukács József pedig éjjel vigyáz a kiscsibékre. A szövetkezetnek saját „B“ tenyé­szete van. így a szállítással, raktáro­zással nincs baj, mert a keltetőüzem egyenesen innen kapja a tojásokat. Az 1910 hemphsire tyúktól a keltetőbe küldött tojáson kívül még el kell adni 150 000 darabot a közellátásnak. Ügy tervezik, hogy tyúkonként elérik a 135—140 tojást évente. Idén az első csibecsoport január 14-én lát napvilágot A keltetőben a A Kassai Járási Pártbizottság ope­ratív bizottságának legutóbbi ülésén több fontos kérdéssel foglalkoztak. Többek között megvitatták az EFSZ- ek beruházási építkezési tervének teljesítését, az ásványi takarmányok pótlását annak érdekében, hogy a tejfelvásárlás színvonalát az egész téli időszakban biztosítsuk, mert az utóbbi időben a tejtermelésben és felvásárlásban nem kívánatos ha­nyatlás következett be. Az operatív bizottság határozata szerint a Kassai Tejfeldolgozó Üzem a járás minden szövetkezete részére biztosítja a szárított tej leszállítását. Ott, ahová a szárított tej megérkezik, szüntessék be a borjak teljes tejjel való itatását. Szükséges ugyanis, hogy minden kifejt tej kizárólag a közellá­tás céljaira jusson, hogy csökkenjen a szövetkezetek belső tejfogyasztása, kikelés után még három napig tart­ják, s utána a járás különböző ré­szeibe szállítják. Hogy az első szál­lítmány, melyik szövetkezetben köt majd ki, azt még nem tudják, mert az elosztást a Járási Nemesítőállomás végzi. A szállítás egészen május végéig tart, mert a termelést június elején fejezik be. Saját szükségletre az idén 5Ö00 csirkét szánnak. A tyúkállományt minden évben bővítik, így évente több fiatal állatra van szükség. A kikelt csibékből nagyon kevés pusztul él. Ez azt bizonyítja, hogy az állatok egészségesek, s edzettek. Az első na­pok nehézségeit a gondos ápolással áthidalják. — Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy érdemes volt a dohány­termesztésről a csibekeltetésre át­térni — mondja Varga Kálmán, az EFSZ elnöke. — Az épület nem ke­rült pénzbe, a gépi beruházás pedig hamarosan megtérül. Csibénként kö­rülbelül 1 korona a tiszta jövedelem. Ez az eredmény még jobb munkára serkenti a gondozókat. Az idén úgy dolgoznak majd, hogy minél több sárga pihés jószág kerüljön ki a kel­tetőből, s elégedettek legyenek a szö­vetkezetek, akik innen vásárolják a tyúk-utánpótlást. -zs— mely a kassai járásban naponta kö­rülbelül eléri a 2000 litert is. A szövetkezetek jó hírnevét to­vábbra is rontja A TEJ VIZEZÉSE IS. Valóban felháborító az, hogy egyes szövetkezetek ezzel a rossz szokással nem akarnak felhagyni. Az ilyen el­járás valóban rosszindulat egész tár­sadalmunk érdekeivel szemben. Épp az ilyen szövetkezetek kifogásolják az alacsony zsírtartalmat. A felvásárló személyzet már intézkedéseket tesz a bűnösök idejében történő leleple­zésére. A dolgozókat ellátják sűrű­ségmérővel, nagy súlyt fektetnek a tejmintavételre és a lehetőség szerint a tejfelhozatali útvonalakra biztosít­ják az állandó személyzetet. A Kassai Teherforgalmi Vállalatnál ez egyelőre nehézségekbe ütközik a gyakori sze­mélyváltozás miatt. A Teherforgalmi Vállalat (CSAD) vezetősége találjon megoldást az állandó személyzet biz­tosítására a tej beszállításához. HOGY MEGJAVULJON A TAKARMÁNY MINŐSÉGE a kassai Felvásárló Vállalat minden EFSZ részére a körzeti raktárak út­ján kiszállítja egész antibiotikum készletét az elosztó ívvel együtt. A körzeti raktárak feladata lesz értesí­teni a hatáskörükbe tartozó EFSZ- eket arról, milyen nemű antibiotikum van raktáron és meddig kell azt átvenni. Szükséges azonban, hogy a hanyagság főleg a takarmányélesztö elosztása körül mielőbb megszűnjön. A Kassai Járás' Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatósága a felvásárló vál­lalattal együtt a takarmányélesztö utánpótlásának növelése érdekében megteszi a szükséges lépéseket, mert a takarmány ízesítésénél az nélkülöz­hetetlen. Járásunk a felvásárlás évi feladatát már teljesítette, de ez nem jelentheti azt, hogy most a babérjainkon pihen­jünk. A tej mindennapi nélkülözhe­tetlen élelmiszerünk. Az EFSZ-ek és állami gazdaságok együttesen tegye­nek intézkedéseket, hogy a fejés­­hozam szintje a téli időszak alatt is fennmaradhasson és egy liter kifejt tej se vesszen kárba. Andreás Sándor (KoSice) Jelentős változások m BgiiiiiiinmimimiHmiiHHHuiUHniiaHaiHB 2^ossbbc» a szövetkezeti munkadíiazásban

Next

/
Thumbnails
Contents