Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-22 / 102. szám
A kínálat és Az embert társadalom tétinek alapja, fejlődésének minden fokán az anyagi termelés A társadalomnak termelnie kell ahhoz, hogy élhessen. A termelés célja a társadalom szükségleteinek kielégítése. E szükségletek lényegében kétfélék: a termelési és személyi szükségletek. A mezőgazdasági termelés fejlődése például műtrágyát, öntözési rendszerek kiépítését, kiváló gépeket, jóminőségű vető- és Ultetőanyagokat stb. Igényel. Ezek előteremtése viszont megköveteli a vegyipar és a gépipar fejlesztését, nemesítő- és tenyészközpontok kiépítését, továbbá megfelelő számú szakképzett dolgozó nevelését, s ezzel összefüggésben a szakoktatás biztosítását. Mindezek a termelést szolgálják, tehát termelési szükségletek. A gyakorlatban ezek a termelőeszközök Iránti keresletben nyilvánulnak meg. E keresletet a termelésnek kell kielégítenie, melynek termékeit megvételre klná'ják. A termelés semmilyen társadalmi rendszerben nem lehet öncélú, nemcsak a termelés számára termel. A termelésnek mindig megvan a maga meghatározott célja és tartalma, amely bizonyos termelési kapcsolatokban nyilvánul meg. Ezek összessége alkotja az egyes társadalmi rendszerek alapját. Mi a célja például a tőkés termelésnek? Ennek sem célja, hogy magáért a termelés kedvéért termeljen, nem szándéka azonban a közvetlen termelők, a munkásosztály és a többi dolgozók szükségleteinek kielégítése sem. A kapitalista termelés alapvető és egyediül célja a tőkés nyereségek biztosítása a dolgozók kizsákmányolás* útján. A kapitalizmusban ez megnyilvánul ■ fogyasztási cikkek iránti keresletben is. A burzsoázia dúskál az anyagi javakban, míg a munkásosztály és a többi dolgozó szegénységben él. A kapitalizmusnak erre az oldalára utal Marx „A filozófia nyomorúsága“ című művében: „De miért sarkpontja hát a polgári társadalomnak a gyapot, a burgonya és a pálinka? — írja Marx. — ... Netán ezeknek a cikkeknek abszolút hasznossága miatt... annál a hasznosságuknál fogva, hogy a leghasznosabb módon elégítik ki a munkásnak mint embernek... a szükségleteit? Nem, hanem azért, mert a nyomorúságra alapozott társadalomban a legnyomorúságosabb termékeknek megvan az a végzetes előjoguk, hogy a nagy tömeg használatára szolgáljanak.“ A kapitalizmus eltávolításával és a szocializmus felépítésével a társadalmi termelés teljesen eltérő küldetést nyer. A szocialista termelésben már nem zsákmányolja ki az ember az embert. A szocialista termelés célja egyre jobban és sokoldalúbban kielégíteni a társadalomnak és tagjainak szüntelenül növekedő anyagi- és kulturális szükségleteit. Ez a termelés szakadatlan növelése mellett azt is megköveteli, hogy mind tökéletesebb és változatosabb cikkeket gyártson, amelyek lehetővé teszik az emberek képességeinek sokrétű kibontakozását és egyre jobb életüket. Ennek megnyilvánulása a lakosság szükségkereslet problémái a szocializmusban letelnek nbvek'déae, ami végső soron a közszükségleti cikkek Iránti keresletben fejeződik ki. A kereslet alapja az áru használati Artéke. Ez a terméknek azokat a tulajdonságait jelenti, amelyek az emberek bizonyos szükségleteit elégítik ki. Emellett az emberek az egyes cikkeket mindig bizonyos mennyiségben fogyasztják. Az árutermelés feltételei közepette azonban, amely fennáll a szocializmusban Is, a kereslet lényeges mértékben fttgg az egye^ cikkek árától. A termékek árának nagysága befolyást gyakorol az Iránta megnyilvánuló vásárlóképes keresletre. A vásárlóképesség a bevétel nagyságától függ, amelyet a szocialista társadalom tagjai a nemzeti jövedelem elosztása során fizetés, prémium, családi pótlék stb. formájában kapnak. Ebből kiviláglik, hogy a reális fogyasztás mindenekelőtt a jövedelem nagyságától és a cikkek árának magasságától függ, vagyis értéklleg korlátozott. Világos, hogy e korlátozás nélkül a fogyasztás összetétele és mértéke teljesen másképpen alakulna. Az embereknek tehát az egyes árucikkekre azoknak bizonyos hasznossága szerint van szükségük. Azt azonban, hogy belőlük mennyit vehetnek, a cikkek árénak magasságától függ. A cikkek árát annak a társadalmilag szükséges munkának a mennyisége szabja meg, amelyet a közösség előállításukra fordít. Ebből következik, hogy a közösség és tagjai szükségletei mind teljesebb kielégítésének a társadalmi munkatermelékenység növekedése feltételét képezi. Ez az alapja a termelés növelésének, amely egyrészt munka megtakarítását eredményezi azzal, hogy csökkenti a termékek előállítására fordított társadalmi munka mennyiségét és ezáltal árukat, másrészt növeli a lakosság bevételét és ezzel egyszersmind vásárlóképességét. A vásárlóképesség növekedésének folyamata nálunk nemcsak a lakosság által vásárolt áruk nagyobb menynylségében nyilvánul meg, hanem egyúttal a kereslet összetételének megváltozásában Is. A gyengébb minőségű árucikkek fogyasztása csökken, vagy csak lassan emelkedik (például némelyik gyapotkészítmény stb. esetében), annak ellenére, hogy ezek olcsóbbak. Ezzel szemben rohamosan növekszik a jó minőségű ipari és mezőgazdasági cikkek fogyasztása magasabb áruk ellenére is, bár ezek némelyike nem tartozik a felétlenül szükséges használati tárgyak közé (például a motorkerékpárok, hűtőszekrények, személygépkocsik stb.). Ma már elmondhatjuk, hogy elért sikereinknek és a párt gondoskodásának köszönhetően nagyon sok árucikk értékét tekintve az átlagos jövedelmű emberek számára Is hozzáférhetővé vált. Az elmúlt évtized folyamán, 1953- 1963 között, a kenyér és a liszt fogyasztása lényegében változatlan maradt, ezzel szemben jelentősen növekedett, mégpedig 50—70 százalékkal a hús, étzslr, és cukor fogyasztása. Ugrásszerű növekedést mutat némelyik iparcikk vásárlása. Néhány példa erre: 1953 1963 hűtőszekrények 2730 167 422 televízorok 360 286 955 személygépkocsik 200 29 592 Az említett adatok megmutatják néhány árucikk fogyasztásának alakulását. Jelentős eltéréseket figyel" hetünk meg, amelyek abból erednek, hogy egyes cikkek fogyasztása vagy egyáltalán nem emelkedik, vagy csak jelentéktelenül növekszik annak ellenére, hogy olcsOk, más cikkek vásárlása viszont gyorsan fokozódik, aránylag magas Aruk ellenére ll, A kínálat és a kereslet viszonyában legalább két összefüggést kell figyelembe vennünk. Az egyik oldalon azt, hogy a kínálatot képviselő termelés színvonala megfelel-e a szükségletnek, a keresletnek, milyen mértékben tudja kielégíteni a keresletet, a másik oldalon pedig azt, hogy az eltérő jövedelmű családok másféle árucikkek iránt érdeklődnek. Például a többgyermekes és az 1500 koronáig terjedő bevétellel rendelkező családok általában nem személygépkocsit, vlkkendházak és hasonló dolgok iránt érdeklődnek, hanem az alapvető közszükségleti cikkek, az élelmiszerek, ruhanemúek, cipők stb. iránt, emellett az általuk vásárolt cikkek menynyisége értéklleg korlátozott. Annak érdekében, hogy az áruk adott értéke és a lakosság egyes rétegeinek különböző jövedelme mellett Is lehetővé váljon elsősorban a többgyermekes és az alacsonyabb jövedelmű családok életszínvonalának növelése, feltétlenül szükséges az árpolitikával szabályozni a kereslet és a kínálat viszonyát, mégpedig olymódon, hogy az ár tervszerűen eltér az értéktől. A gyermekruhák, cipők és hasonló holmik ára például alacsonyabb az értéküknél azért, hogy a sokgyermekes családok gyermekei is jólöltözöttek legyenek. Hasonló a helyzet egyes legfontosabb élelmiszerek esetében is. Természetesen bizonyos cikkeknek az értéküknél alacsonyabb ára azzal jár, hogy más árucikkek árát magasabbra kell megszabni értéküknél. Egyrészt olyan áruk esetében alkalmazzák ezt, amelyet főképpen a lakosság nagyobb bevétellel bíró csoportjai vásárolnak, másrészt olyan cikkeknél, amelyek fogyasztása nem feltétlenül szükséges (Italok, cigaretták stb.). A kínálat és a kereslet közötti viszonynak az árak útján történő szabályozását kívánja meg továbbá az fl helyzet, amikor a termelés az adott időszakban nem tudja kielégíteni a keresletet. Ilyen esetre került sor például az idén a hűtőszekrények és a személygépkocsik árának rendezésénél. A hűtőszekrény árának felemelése Összhangot teremtett a kínálat és a kereslet között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy v»lőban kielégítettük a hűtőszekrények iránti tényleges érdeklődést. A termelés feladata, hogy mielőbb létrehozza az említett cikk iránti kereslet teljes kielégítésének feltételeit. A személygépkocsik árának emelése a legkevésbé érintette a széles néptömegek érdekeit. Autót általában az aránylag magasabb jövedelemmel rendelkező emberek vásárolnak, s a gépkocsik Iránti érdeklődés a magasabb árak ellenére ma Is túlszárnyalja a kínálatot. Sokkal komolyabb a kínálat és a kereslet közötti viszony kérdése egyes mezőgazdasági termékek, mint például a hús, tojás, gyümölcs és más hasonlók esetében. Társadalmi érdek, hogy az Irántuk megnyilvánuló kereslet a lehető legteljesebb mértékben kielégítést nyerjen. E szükségletek kielégítése egyidejűleg kétféle módon biztosítható. Egyrészt a termelés gyors növelésével (a jó minőségű, főleg hazai termésből származó gyümölcs hiányát már régóta tapasztaljuk a téli hónapokban), másrészt a társadalmi munka termelékenységének fokozásával, amely a termelési költségek leszállítását eredményezné. A baromfitenyésztés például elősegíti a húsellátás megjavítását. Termelési költségei azonban oly magasak, hogy az állam ráfizet annak ellenére, hogy 1 kg tisztított baromfihús kiskereskedelmi Ara 22 korona. Feltétlenül szükséges tehát a termelési költségek csökkentése, hogy az állam se fizessen rá és a baromfihús is olcsóbb legyen. A termelési költségek csökkentésének szükségessége a többi mezőgazdasági iparcikkre is vonatkozik. A közösség és tagjai szükségleteinek egyre jobb kielégítése megkívánja, hogy a társadalmi munka termelékenységének növelése alapján biztosítsuk a termelésnek és minőségi színvonalának gyors fejlődését. Ezt a feladatot pontosan határozzuk meg az 1964. évi termelési tervekben la. SOLEK JÄN Rimaszécs új utcáját ez a szép, korszerű iskola díszíti. A rohamos ütemben fejlődő falu egyik büszkesége. Balia J., felvétele Ahol hiányzik a példamutatás Amichalovcei járás a kelet-szlovákiai kerület azon mezőgazdasági jellegű járásai közé tartozik, amelyek az állati termékek felvásárlása terén eredményesen teljesítik feladataikat. Még sincs ezen a téren a járásban minden a rendjén. Ugyanis, míg az állami gazdaságok és EFSZ-ek igyekezetének jóvoltából ez a járás húsból 109. tejből 105 százalékra teljesíti a felvásárlás időszerű tervét és tojásból már az egész évi feladatát is teljesítette, sőt terven felül több mint kétmillió tojást értékesített, vannak a járásban olyan termelők, akik nem teljesítik feladatukat. Ezek az egyéni gazdálkodók. Ezzel kapcsolatban munkatársuknak Ján Fábián mérnökkel, a JNB alelnökével, a járási termelési igazgatóság vezetőjével folytatott beszélgetése alapján közöljük észrevételeinket. Nem kis mennyiség: 700 ezer tojás, 800 ezer liter tej, 1800 mázsa marhahús, 1200 mázsa sertéshús, ami az egyéni termelők hanyagsága folytán nem került a járásból a közellátásra. Hogy ez így történt, abban nem kis részük van a helyi nemzeti bizottságok vezetőinek, a mezőgazdasági bizottságoknak, amelyek éppen a magántermelők által lakott községekben nem fordítanak kellő gondot a felvásárlási feladatok teljesítésének biztosítására. Elsősorban ennek tudható be, hogy például Ruská Bystrá községből ez év-1963. december 22. ben egy liter tej sem került közellátásra, húsból pedig csak 6 mázsa. VyS- né Remetyböl 250 mázsa helyett 34 mázsa húst juttattak piacra. Vrchec magántermelői a marhahús felvásárlási tervét 28,7 százalékra teljesítik, sertéshúsból 220 mázsa, tejből 70 ezer liter, tojásból 65 ezer darab terheli számlájukat. Semmivel sem jobb a helyzet Bánské, Stefanovce, Sedliská, Zalobln, Trepec és Hencovce községekben. Sajnos, a helyi nemzeti bizottságok nem biztosítják az egyéni termelők felvásárlási feladatainak teljesítését azokban a községekben sem, ahol szövetkezet is van. Például Saíurovban a magángazdák az előirt húsmennyiségnek csak 46 százalékát értékesítették, több mint 51 ezer liter tej helyett csak 13 ezer litert adtak el és 50 ezer tojással adósak. Hasonló a felvásárlás menete Zámutov, Trnava pri Laboréi és Lastomlr községekben Is. Ahogyan Fábián elvtárs Is találóan jegyzi meg, ez a helyi nemzeti bizottságok „népszerű“ politikájának következménye. Többek között például a hencovcei HNB tanácsa nem volt hajlandó jóváhagyni a notórikus nemteljesítők ügyében javasolt intézkedéseket. Miért? Azon egyszerű oknál fogva, mert a HNB vezetői és tanácstagjai is az adósok között szerepelnek. Negyvenhat nemzeti bizottsági tag 10 238 kg marha-, 4593 kg sertéshússal tartozik. Pavel Mikula, a HNB elnöke, végképp „elfelejtette“, hogy a közellátásra eddig még semmit sem juttatott. Vyáné Remetyn Michal Zéhorcák, a HNB elnöke, nap mint nap meggyőződhetne - ha ugyan akarna - a hivatalos kimutatásokból, hogy 456 kg marhahúst, 95 kg sertéshúst, 675 liter tejet keli eladnia a közösség száméra. Eddig csupán 32 liter tejet adott el. Michal Dzurovcín, a bánskéi HNB elnöke, 510 kg marhahús helyett 40 kilót Juttatott a közellátésnak, sertéshúsból semmit és még közel 1400 liter tejjel is adós maradt. Hasonlóképpen hanyagolja kötelességeinek teljesítését a HNB elnöke Ruská Bystrán is. Sok helyen maguk a titkárok is rossz példával járnak elől. Például Michal TkáS, Majerovcéröl 442 kg marhahússal tartozik és az előirt 1776 liter tejből „már“ 153 litert eladott. Ján őalfa, az Ondavské Maíaáovce-l HNB titkára a többi vezetővel, nemzeti bizottsági tagokkal együtt szintén példésabban teljesíthetné felváclrlási feladatát... Szükségszerűen vetődik fel a kérdés: hogyan néznek ezekre a hiányosságokra a JNB illetékes szervei, tesz nek-e valamit abban az irányban, hogy az egyéni termelők is teljesítsék társadalmunkkal szembeni kötelességüket és a HNB-ok vezetői, tagjai elsősorban személyes példamutatásukkal serkentsék őket erre? Fábián mérnöktől megtudjuk, hogy a JNB tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a kérdéssel és határozatot hozott bizonyos Intézkedések megtételére. A tanács tagjait megbízta, hogy segítséget nyújtsanak az egyes falvakban a felvásárlás menetének megjavítása érdekében. Részt vesznek a helyi tanácsok ülésein napirendre kerülő felvásárlási kérdések tárgyalásain, stb. A járás vezetői bíznak abban, hogy intézkedéseiknek meg lesz a foganatja. Kívánjuk, hogy úgy legyen. Mindemellett úgy véljük, ezekre az intézkedésekre már korábban is sor kerülhetett volna. Nagy mulasztás ilyen komoly problémának a rendezési', az év utolsó előtti hónapjáig halogatni. Hamarább «ellett volna az „emberbarát" politikát alkalmazó nemzeti bnottsági vezetők társadalomellenes tevékenységének felszámoláséhoz hozzányúlni. Ezek a „jő emberek'1 akik úgy vélik, hogy ha a hozzájuk hasonszőrű, kötelességüket elhanyagoló egyéni termelőket „békén" hagyják, és nem követelik tőlük felvásárlási feladataik teljesítését, talán őket sem háborgatja senki emiatt. Ha Így gondolkodnak az említett és hozzájuk hasonlö HNB-ok vezetői, nagyon tévednek, Az igaz, néhány jogukat igen, de kötelességüket nem Ismerő vagy Ismerni nem akaró termelő szemében „népszerű“ vezetőkként tűnnek fel. Azt viszont elfelejtik, hogy a gyakorlatban is érvényes társadalmi szabályaink a jogokon kívül az állampolgári kötelességemet Is Ismerik és ezek teljesítését, nagyon helyesen, mindenkitől elvárják. A termelőktől és tisztséget visető vezetőktől egyaránt. Ezért úgy gondoljuk, nem lesz könnyű feladata Záhorőák, Tirpák elnököknek és Tkáí, Calfa titkároknak, valamint más, hozzájuk hasonló HNB-vezetőknek számot adni arról, miért kullog a felvásárlás menete községükben, amikor ebben nekik is na< t részük van. Kulik Gellert Alacsony a híd! A sajtő már évekkel ezelőtt szóvá tett«, hogy mennyi kér származik az úgynevezett hadlhldnkból, felüljárókból. Már lassan húsz éve lesz, hogy vége a háborúnak, de még mindig akad belőlük, országutakon, vasutakon. A rimaszombati járásban Ozagyán vasútállomásának vasúti felüljárójáról akarok írni. A háború óta fából készült felüljáró volt ott, négy méter magás. A vonatokat megtartotta, de alatta az országúton (főút), a négy méternél magasabb gépeket, bágereket, darukat, buldozérokat nem lehetett átszállítani. Most vaskonatrukciójű felüljárót építenek. Az építkezést a Kassal Vasútépítést Vállalat végzi. Az ember azt hinné, most már minden rendben lesz, főleg, amikor látta, hogy e béger három méter mélyre vájta az alapok helyét. Elé* gedettek voltunk mindnyájan és Örül* tünk, hogy a gépkocsivezetők nem állnak majd napokig a híd előtt, amíg a magas gépeket stb. lerakják, körülhordják, s a hídon túl újból felrakják. Mert hét ott a tábla: —- a magasság 4 méter. És most ml a valóság? Az alapokat igaz, jő mélyre ásták és az út szintje is lejjebb szállt néhány centiméterrel, azonban megint csak ott a tábla: a magasság 4 méter. (Mármint a híd alatti magasság.) A vasútépltészet ugyanis csaknem egy méter vastag (,,H"-alakú) tartópilléreket adott a felüljáró építéséhez. Ha azokat beszerelik az előkészített helyre, a híd öt méter helyett megint csak négy méter magas lesz. Az a nézetem, hogy ha már több százezer koronát befektettek a vasúti aluljáró felépítéséhez, azokra is gondolhattak volna, akik alatta az országúton közlekednek, mondjuk teheráruval, gépekkel stb. Hisz az említett módon megint csak le kell rakni a gépek, az árú egy részét, aztán körülmenn! a híd elé, s ott le-, majd Ismét felrakni. Hogy ez mennyi fáradságba, pénzbe, mérgelődésbs kerül! Vagy mindez nem számit? A vasúti felüljáró még nincs kész, talán lehetne valamit tenni, helyrehozni a hibát. Az illetékeseknek sürgősen intézkedniük kellene ebben, amíg nincs későn, Stevo Kováé (Rimaszombat)’ ^levetziőm • Közel három éve, hogy Patason felépült a HNB székháza. Már az épület átadása előtt összeült a vezetőség és azon tanakodott, mire használhatnák az új épület mellett üresen maradt telket a legcélszerűbben. Végül aztán úgy határoztak, hogy gyermekjátszóteret létesítenek ott és ily módon is segítségére lesznek a dolgozd asszonyoknak. Ez év júniusában át is adták az új játékteret és a kicsinyek alig tudtak betelni az új szórakozási lehetőségekkel. A legkisebbektől kezdve itt mind kedve szerint eljátszhat. Aki akar a homokban, van aki hintázik, sőt szép, meleg időben meg is fürödtek a kis medencében, A tér közepét szökőkút díszíti, — Nagy segítség ez az anyáknak — mondta Vida Lajos, a HNB elnöke. így a nyári és őszi csúcsmunkák idején ők is többet segíthetnek a szövetkezetben. Csémy Zoltán, Patas • A szövetkezeti lakásépítés iránt egyre nagyobb az érdeklődés a galántal járásban. Ma mér Galántán kívül Szereden, Vágsellyén, Diószegen és Farkasdon is működnek lakásszövetkezetek, több mint 450 taggal. A polgárságnak a szövetkezeti lakásépítés iránti érdeklődését értékelve azonban nem hallgathatjuk el az épitővéllalatok részéről elég gyakran tapasztalt hibákat. így pl, a galántai lakótelepen az előirányzott terv alapján 74 lakásegység építését kellett volna megkezdeni. A trnaval Pozemné stavby n. v. galántai kirendeltsége hozzá Is fogott az A—2 háztömb építéséhez, azonban nem az eredetileg tervezett 44 lakással, hanem 48-al. Ám ezek a lakások nem felelnek meg a szövetkezet tagságának. A vezetőség és a JNB építésügyi albizottságának tiltakozása azonban hiábavalónak bizonyult. Orbán Irén, Galánta • Marcellházán november végén Bakulár László és a helyi pártszervezet elnökének vezetésével megindult a pártiskoláztatás. A résztvevők többsége szövetkezeti tag. Cseh Dezső, Marcellháza
