Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-18 / 101. szám
Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a dunaszerdahelyi járás szövetkezeteiben eredményesen bevezették a vezető dolgozók (funkcionáriusok) új jutalmazási rendszerét. Tekintettel az ezzel kapcsolatban szerzett jó tapasztalatokra és az elért eredményekre, a SZKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnöksége foglalkozott ezzel a kérdéssel és javasolta, e jutalmazási formának az egész kerületben történő bevezetését. Ezen cikk keretében szeretnénk ezzel a kérdéssel konkrétabban és közelebbről foglalkozni. Ösztönző jutalmazást Vitathatatlan, jiogy az irányítás rendszerében jelentős helyet foglal el az anyagi érdekeltség. Az anyagi érdekeltség, a jutalmazás helyes alkalmazása, pozitívan, ösztönzően hat a termelés és a munkatermelékenység növelésére. Természetesen látnunk kell azt a tény, hogy az irányítás formái és módszerei nem örökre adottak, hanem azokat a termelőerők fejlődésének különböző fokán át kell értékelni és olyan új formákat kell alkalmazni, amelyek még jobban elősegítik azok fejlődését. Ebből az elvből indult ki a járási pártvezetőség, amikor bevezette a szövetkezetek vezető dolgozóinak új jutalmazási rendszerét. Részletes elemzés alapján beigazolódott, hogy az eddigi, munkaegység szerinti jutalmazás nem keltette fel eléggé a vezetők figyelmét az anyagi érdekeltség iránt, nem ösztökélte őket az árutermelési terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére. A munkaegység szerinti jutalmazás nagysága nem függött az elvégzett munkától, vagy az elért eredményektől — mint a szövetkezeti dolgozók esetében —, hanem az illetékesek előre meghatározott mennyiségű munkaegységet kaptak. A régi jutalmazási rendszer nem ösztönözte a vezető dolgozókat az árutermelés tervének folyamatos, vagyis dekádonkénti és havonkénti teljesítésére sem. Lényeges aránytalanságok keletkeztek az azonos, területtel rendelkező és azonos típusú szövetkezetek vezetőinek jutalmazásában. A munkaegység szerinti jutalmazás nem serkentette a vezető dolgozókat a maximális gazdaságosságra sem. Ugyancsak akadályozta új szakemberek áramlását a szövetkezetekbe, akikre valóban nagy szükség van. Mindezek és még más hiányosságok sürgették az új jutalmazási rendszer bevezetését. Az új rendszer alapvető küldetése Az új jutalmazási rendszer alapvető küldetése, hogy az EFSZ-ek vezetőit serkentse és anyagilag is érdekeltté tegye az árutermelés tervének egyenletes teljesítésére és túlteljesítésére, valamint a gazdaságosság fokozására. Ebből az elvből törvényszerűen az a következtetés, hogy a vezetők jutalmát nem a nyerstermelésből, hanem az árutermelés, valamint 1 hektár szántóföld 1 hektár gyümölcsös 1 hektár szőlő 1 hektár rét 1 hektár legelő 2. A jutalom másik részét a pótlék képezi. A pótlék az árutermelés tervének teljesítésétől függően havonta változhat. Végső esetben a pótlék nagysága függ az Ä szövetkezeti a tiszta jövedelem nagyságától tesszük függővé. A társadalom érdekei megkívánják az árutermelés növekedését és a maximális gazdaságosság elérését. Viszont a szövetkezetek végső célja is csak az lehet, hogy minél több árut biztosítsanak a társadalom részére függetlenül attól, hogy mennyi jut saját termelésből a belső fogyasztásra. Az árutermelés könnyen ellenőrizhető, viszont a nyerstermelést minden üzem olyan számokban tüntetheti fel, amelyek számára a legelőnyösebbek. A vezetők jutalma két részből tevődik össze: 1. A jutalom első részét (kb 50 */i-át) a szövetkezet nagysága szerint határozzák meg. Ez az összeg változatlan. A szövetkezeteket területnagyság szerint különböző csoportokba osztották. Hogy a beosztást igazságosan és részrehajlás nélkül (vagyis objektívan) lehessen elvégezni, szükségessé vált bevezetni a redukált hektár fogalmát. Ez azt jelenti, hogy az egyes művelési ágakat szántóegységekre számították át a következő kulcs alapján: = 1 redukált hektár *= 4 redukált hektár = 5 redukált hektár = 0,5 redukált hektár = 0,3 redukált hektár évi árutermelési terv teljesítésétől, valamint a tiszta jövedelem nagyságától. Az alapjutalom, valamint a pótlék kiszámítása az 1. táblázat szerint történik. Pótlék az egy redukált hektárra elért árutermelés alapján (koronában) . Alap_ -nnn 3001 3251 3501 3751 4001 4251 4501 4751 5001 5251 5501 5751 6000 | -föld terű Íutalom j port 3250 3500 3750 4000 4250 4500 4750 5000 5250 5500 5750 6000 föIött 11 lete redu- a fÖldte* lT~ -------------------------------------------------1---------—-------------------------------------------------------------------------------------ü & kált hek-rület sze- cső mnn 3001 3251 3501 3751 4001 4251 4501 ' 4751 5001 5251 5501 5271 6001 6500 S tárban :int kor, oort 3250 3500 3750 4000 4250 4500 4750 5000 5250 5500 5750 6000 6500 fölött £ 2 nában -i-—:----------------------------------------------------------------------------— ---------------------------------------------------------------------------g ■?, I. cs. 3001 3251 3501 3751 4001 4251 4501 4751 5001 5251 5501 5751 6001 6501 7000 gs ___________________5000-ig 3250 3500 3750 4000 4250 4500 4750 5000 5250 5500 5750 6000 6500 7000 fölött W__ ha-fyj 1000 600 620 650 700 760 830 900 970 1050 1100 1150 1200 1250 1300 1350 1400 To°oö 1050 650 670 700 750 810 880 950 1020 1100 1150 1200 1250 1300 1350 1400 1450 2 löölH I 1250 1100 700 *720 750 800 860 930 1000 1070 1150 1200 1250 1300 1350 1400 1450 1500 ^ 1251 __ " ~~ ' ~ 1500 1200 800 820 850 900 960 1030 1100 1170 1250 1300 1350 1400 1450 1500 1550 1600 “• 2000_ 1300 900 920 950 1000 1060 1130 1200 1270 1350 1400 1450 1500 1550 1600 1650 1700 2000 ha-on 1400 950 970 1000 1050 1120 1180 1250 1320 1400 1450 1500 1550 1600 1650 1700 1750 felül A táblázat bal oldalán látható beosztás alapján számítható ki az alapjutalom, amely a földterület nagysága szerint emelkedik. A táblázat másik része a pótlék kiszámítását teszi lehetővé. Az árutermelés foka szerint 3000-től 6000 koronáig 250 koronás lépcsőzetes emelkedés alkalmazásával osztályokat létesítettek, és minden osztályhoz fokozatosan emelkedő árutermelési pótlék tartozik. Mivel az árutermelési képesség számos általános körülménytől (a természeti adottságoktól, nagyrészt a talaj minőségétől és összetételétől) függ, az üzemeket természeti viszonyaik alapján három nehézségi csoportba sorolták. A táblázat ezt a tényt is kifejezi. A táblázatban feltüntetett jutalmazási mód abban az esetben érvényes, ha az elnök, vagy a többi vezető dolgozó, sem háztáji földet, sem pedig természetbenit nem kap. Azonban családjuk részére a személyi szükséglet erejéig a szövetkezettől vásárolhatnak kenyérgabonát felvásárlási áron, mégpedig a szükséglet fele mennyiségét júliusban, a másik felét pedig decemberben. Abban az esetben, ha rossz termés következtében szükséges volt csökkenteni a tagságnak járó természetbeni mennyiségét, akkor arányosan csökken a vezető dolgozók kenyérgabona vásárlási igénye is. Az új jutalmazási rendszer nem zárja ki azt sem, hogy a vezető dolgozók háztáji földet kapjanak. Ebben az esetben minden illető havi jutalmából a következő levonásokat eszközük: 10 ár háztáji föld után 40 korona 20 á_r háztáji föld után 90 korona 30 ár háztáji föld után 150 korona 40 ár háztáji föld után 220 korona 50 ár háztáji föld után 300 korona levonás havonta. Ha a vezető dolgozónak nincs háztáji földje, az apróállatok részére 10 mázsa szemeskukoricát vásárolhat felvásárlási áron. Az árutermelési pótlék összegének kiszámítása Az árutermelési pótlék nagyságát a szövetkezet piaci termelése havi tervének teljesítése arányában számítják ki. Tekintettel arra, hogy feltételeink között a legfontosabbnak a hús, a tej, a tojás, a búza, a sörárpa és a cukorrépa termelését találjuk, ezért az árutermelés mutatói közé más terméket nem soroltunk be. Ezeket a termékeket gabonaegységre
