Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-18 / 101. szám
VU. ÉVFOLYAM • 50. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Mit tegyünk télen az ősziek r \ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Péter Vendelín mérnök: Mit tegyünk télen az ősziek magas bektárhozamának biztosításáért ....................................................197 ÜZEMSZERVEZÉS Németh Béla: A szövetkezeti vezetők jutalmazásáról . . . 198 ÁLLATTENYÉSZTÉS 5 u r i n a Jozef mérnök: Fordítsunk több figyelmet a szarvasmarha állomány átteleltetésére 200 V._____________J magas hektárhozamának biztosításáért Az ősziek jelenlegi állapota az előző évekkel szemben sokkal jobb. Az őszi repce, rozs és búza időben a talajba került, optimális agrotechnikai határidőn belül és aránylag jól előkészített, ülepedett talajba. Ennek következtében a növényzet a kedvező időjárás hatására jól fejlődött, egészséges, komplett és jól felkészült az áttelelésre. Ha ehhez a jó erőnléthez hozzászámítjuk azt is, hogy a vetőmagot kitisztítottuk, csáváztuk és többnyire nagy hozamú fajtákat vetettünk, akkor megállapíthatjuk, hogy olyan feltételeket teremtettünk, amelyek biztosíthatják a lehető legnagyobb hektárhozamokat. Az ősziek jó állapota ennek ellenére nem jelenti azt, hogy már minden rendben van és az ősziekkel már egyáltalán nem kell törődnünk. Ez a feltevés helytelen lenne és megbosszulhatná magát. Az őszi gabona nagy terméshozamát biztosító agrotechnika a téli időszakban is megkívánja a növényzet ápolását, mivel ennek az időszaknak is nagy hatása van a terméshozamokra. Ma már minden mezőgazdasági dolgozó előtt ismeretes, hogy az ősziek a tél folyamán nem alszanak, hanem bizonyos módon tovább fejlődnek és főként minőségi változásokon mennek át. Ezt szakszerűen kriptovegetációnak, vagyis rejtett fejlődésnek nevezzük. Ezen az elven alapul a növényzet progresszív tápanyagellátása, amelyet megosztott tápanyagellátásnak, vagy nitratációnak nevezünk. A megosztott tápanyagellátás módszerét a mi termelési feltételeinknek megfelelően dr. E. Spaldon mérnök, professzor dolgozta ki. A megosztott tápanyagellátás tehát egyike azoknak az agrotechnikai intézkedéseknek, amelyeket a téli időszak folyamán ebben az évben is érvényesítünk, és amelynek nagy jelentősége van a lehető legmagasabb terméshozamok biztosítása terén. A megosztott tápanyagellátás helyes alkalmazása a növényzet biológiai ellenőrzésén alapul. amelyet ebben az időszakban legalább kéthetenként meg kell ismételni. A biológiai ellenőrzéssel megállapítjuk, hogy a növényzet a szerv-dlfferenciációnak melyik időszakában található, s mikor kell elvégezni a fejtrágyázást, hogy a trágyázás hatékonysága minél nagyobb legyen. Az első nitrogéntrágyázást a szerv-differeneiáció második és harmadik szakasza között ajánlatos elvégezni, méghozzá mészsalétrommal (50 kg). Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy a megosztott nitrogéntrágyázást a foszfor- és kálium-trágyázásra való tekintettel kell elvégezni. Minden esetben be kell tartani a helyes tápanyagarányt a nitrogén, a foszfor és a kálium között. Az ősziek esetében ez a tápanyagarány 1:1,2—2:1,4 (N:P:K) legyen. A megosztott tápanyagellátást nem szabad erőnek erejével alkalmaznunk Ha hóréteg borítja az őszieket, akkor a fejtrágyázásnak nincsen jelentősége. Télen csakis a fagyos talajra fejtrágyázhatunk. Ugyanez érvényes a kora-tavaszi nitratációra is, amelyet a szervdifferenciáció III. és IV. szakasza között végzünk el. A biológiai ellenőrzést olyan módszerrel kell elvégezni, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Főosztálya a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárainak, C. Se. J. Repka mérnök és M. Benková mérnök tollából 1963-ban kiadott a Mezőgazdasági Kiadóvállalat publikációjaként. A téli időszakban továbbá az időjárástól függően gondoznunk kell a növényzetet. A nagy fagyok ellen, amelyek főként a déli járásokban nagy károkat okoznak, az őszieket a hó visszatartásával védjük. A hófogókkal nemcsak az őszieket védjük, hanem az értékes talajnedvességet is visszatartjuk. Vastag hótakaró esetén gyakran erős jégkéreg képződik, amely, ha hosszabb ideig tart, a növények elől elvonja a szükséges levegőt. A növények ilyenkor hajlamosak a kifagyásra és jó feltételeket nyújtanak a gombák fejlődésére. Ilyenkor a jégkérget erőmúvi beavatkozással kell megtörnünk, hogy így lehetővé tegyük a növények lélegzését. Dél-Szlovákiában gyakori veszélyt jelent a hó gyors olvadása, amelynek következtében az ősziek egy része víz alá kerül. Ha az állóvíz +5C°-ra melegszik, veszélyessé válik az ősziekre. Minden esetben számolnunk kell ezzel a veszéllyel és azonnal intézkednünk kell, hogy a fölösleges vizet árkok, barázdák stb. segítségével levezessük Dél-Szlovákia termelési feltételei között a legveszélyesebb időszakot a tél vége jelenti, amikor az erős fagyok nagyobb melegekkel váltakoznak. Ilyenkor a szakemberek és agronómusok naponként figyelemmel kövessék az időjárás hatását a vetésekre, és azonnal végezzék el a szükséges beavatkozásokat. Ilyen például a kifagyott őszi vetések hengerezése, a fejtrágyázás, a ritkább vetések javítása stb. A konkrét intézkedéseket a szakemberek az adott növényzet állapota alapján foganatosítják. Amint ebből az áttekintésből is láthatjuk, az ősziek a téli időszakban nem pihennek, s ezért nekünk sem szabad pihennünk. A mi feladatunk állandóan figyelemmel követni az időjárás változásait és hatását az ősziekre, és azonnal teljesítenünk kell a növényzet követeléseit Csak akkor, ha ilyen gondosan követjük az ősziek állapotát az egész téli időszak alatt, biztosíthatjuk a kenyérgabona gazdag terméshozamát, amit társadalmunk tőlünk, mezőgazdasági dolgozóktól joggal elvár. PÉTER VENDELlN mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Főosztályának dolgozója Friss zöldség a karácsonyi asztalra Rakoicén az EFSZ üvegházát teljes mértékben kihasználják, ami búsás jövedelmet biztosít a tagságnak. Mindenekelőtt a breclavi és a brnói zöldségárusító üzleteket látják el áruval. Képünk Hríbová Melániát mutatja be az üvegházban elöhajtatott karfiol betakarítása közben. — ksz —
