Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-18 / 101. szám

Híva mezőgazdaság! I Csak halász­­* engedéllyel Mezőgazdasági termelésünk egyik ágazatát a halászat képezi. Rendelte­tése a tervszerű haltenyésztés, a ha­lak és más viziállatok nemesítése, vé­­delmezése és fogása. A szocialista halgazdálkodás alapfeltételeit már az 1963-ban megjelent törvény rendez­te,’ de ezek a rendelkezések nem ol­dották meg a halászati joggal kap­csolatos összes kérdéseket, Üj halász­törvény megszavazása vált tehát szükségessé. A halgazdáflíodást köztársaságunk­ban egyrészt halastavakban történő haltenyésztés révén, másrészt a halá­szati jog gyakorlásával űzik vízfolyá­sok mentén. A halastavakban történő halgazdálkodással biztosítjuk a fo­gyasztásra szánt halak tervszerű te­nyésztését, valamint halivadékok te­nyésztését további halastavak számá­ra vagy vízfolyások benépesítésére. A halastavakban élő halak mindig a tő tulajdonosát vagy haszonélvezőjét illetik. Csehszlovákiában több mint 52 ezer hektár területet foglalnak el a halastavak. Ennek 80 százalékán az Állami Halgazdaságok (Státne rybár­­stvo) nemzeti vállalat üzemei gazdál­kodnak, a fennmaradó 20 százalék egyéb jogi személyek (többek között EFSZ-ek) tulajdonát képezi, egy ré-Megkezdődött már a téli időszak A meteorológiában a téli időszak december 1-től február végéig tart. Ez évben a tél a meteorológiai nap­tárral megegyezően kezdődött. De­cember kezdetétől Szlovákia egész területén hideg, fagyos időjárás uralkodik. Az éjszakai fagyok az alacsonyabban fekvő területeken — december első tíz napján - elér­­■ ték a mínusz 6 — mínusz 11 fok C-t, a Tátra magasabb pontjain mí­nusz 15, sőt mínusz 17 fok C-t. Az utóbbi napokban — Európában — a leghidegebb volt az időjárás Finnországban és a Szovjetunió északi területén, itt sok helyen időnként mínusz 20—30 fok C-t is mértek. A hideg levegőt — amely észak felől nyomult be hazánk te­rületére — hófúvás kísérte, főképp a hegyvidék területein. Ezideig még a magas fekvésű hegyvidéke­ken is kevés a hó. December 11-én például a Chopokról 6 cm-es és a Lomnici csúcsról 12 cm-es hóréte­get jelentettek. December nálunk csak egész ki­vételes esetekben a leghidegebb hónapja a téli időszaknak. Az 1926-os évtől 1950-ig a legmaga­sabb fagyokat decemberben Hurba­­novón, Kosicén és PieStanyban mérték, éspedig mínusz 22 fokot, Losoncon pedig mínusz 27.6 fok C-t. Ugyanebben az időszakban a nappali legnagyobb felmelegedés HurbanovÓn volt, ahol a napi hő­mérséklet elérte a 14.6 fokot, Ko­sicén 14.4 fokot és Lucenecen 13.8 fok C-t. A legalacsonyabb éjjeli és a legmagasabb nappali hőmér­séklet ilyen és ehhez hasonló esetei egész egyedülálló jelenségek ná­lunk. A decemberi időjárás a leg­több esetben — egymással válta­kozó és különböző ideig tartó — fagyos *hidegből és enyhébb idő­szakokból tevődik össze. Nálunk az elmúlt tél egészben véve nagyön hideg és rendkívül hosszú volt. Az ilyen telek nagyon ritkák. Hazánk területén a múlt télhez hasonló rendkívüli hideg telek még az 1879—80, 1890—91, 1928—29 és az 1939—40-es évek­ben voltak. Ezek az utóbbi 112 év statisztikai adatai. A sok éves meteorológiai feljegyzések bizo­nyítják. hogy erős tél után mindig enyhébb következik. A most még csak kísérleti stá­diumban lévő, hosszabb időre szóló előrejelzés alapján december vé­géig a következő időjárás várható: December 19-től 25-ig ködös, kissé borult lesz az időjárás. A napi hő­mérséklet mínusz 5 fok körül, az éjszakai mínusz 10 fok körül. A hó végére várható időjárás — decem­ber 26-tól 31-ig: felhős idő, időn­ként esővel, a napi átlaghőmérsék­let plusz 4 fok C körül. Éjszakai hőmérséklet plusz 0—2 fok C. Dr. Peter Forgács sze pedig még magánszemélyek birto­kában van. Az új törvény lehetővé teszi a járási nemzeti bizottságok számára, hogy a gazdaságilag nem eléggé kihasznált halastavak díjtalan haszonélvezeti jogát valamilyen szo­cialista szervezetre átruházhassák ak­kor is, ha azok előzőleg halgazdálko­dásra alkalmasak voltak. Vízfolyásokon — beleértve a külön­ben álló vizű tavakat, völgyzáró gá­tak emelése által keletkezett víztá­roló medencéket, fejtéssel létrejött földsüllyedéseket vagy horpadásokat, vízlevezető- vagy öntözöcsatornákat — a halászáti jog gyakorlásával űzik a halászatot. A halászati jogosítvány nemcsak felhatalmazással, hanem kö­telességekkel is jár. A halászati jog élvezőjének gondoskodnia kell a ha­lak tenyésztéséről, védelmezéséről és fogásáról és szükség esetén felhasz­nálhatja a partmenti földeket is kö­zelítés céljából. A halászati jog első­sorban az államot illeti, amely a Me­ző-, Erdő- és Vízgazdasági Miniszté­riumot bízza meg ennek a jognak a gyakorlásával a Csehszlovák Halász­szövetség közbenjöttével. A szövetség viszont egyrészt saját alakulataira, másrészt egyéb állami szervezetekre ruházza át a halászat tényleges gya­korlásának jogát. Minden halászterü­let számára egy halászgazdát és egy helyettest kell kinevezni, akiket a JNB erősít meg tisztségükben. Halfogásra csak halászjeggyel vagy halászengedéllyel rendelkező polgárok jogosultak. A halászjegyet a kérvé­nyező lakhelye szerint illetékes JNB állítja ki egy vagy három évre. Ha­lászengedélyeket pedig csak a halász­terület haszonélvezője adhat ki ille­ték lefizetése ellenében egy évi vagy annál rövidebb időtartamra. Külön engedélyeket állítanak ki pisztráng­halászatra és külön jogosítványokat egyéb halak fogására. Egy napon leg­feljebb 3 darab lazacfélét tarthat meg magának a pisztránghalász, egyéb ha­lak fogására jogosított személy pedig legfeljebb 7 kg különféle halat. Dr. Boleslav Pospíáil 1. Felesége, mint háztartásbeli, sem a szövetkezettel, sem egyéb munka­adóval nem áll szolgálati viszonyban. Munkaviszony híján tehát nem kelet­kezett jogigénye arra, hogy szociális segély folyósítását követelje akkor sem, ha tébécében szenved. A szociá­lis segély ún. önkéntes juttatás, amelynek megszavazása a JNB mér­legelésétől függ. 2. Ha a JNB elutasította felesége ebbeli kérvényét, további fellebbezés­nek nincs helye, mert a JNB a segély megszavazására nem kötelezhető. Csu­pán panaszt nyújthat be a Kerületi Nemzeti Bizottsághoz, amelyben ügyé-A közeljövőben, illetve már a na­­pókban jövőjükről döntenek a kilencéves iskolák utolsó évfolyamá­nak tanulói. Országunkban többezer fiatal pályaválasztás előtt áll. Sokan, diákok és szülők egyaránt azon töp­rengenek, milyen pályát válasszanak, hol folytassa tanulmányát a fiatal fiú vagy leány. Nagyon komoly dolog ez. Szükségesnek tartom ezért, hogy egy­két szót szóljak a tanulók elhelyezé­sével kapcsolatban a széthelyezéssel foglalkozó szakbizottságokhoz, a szü­lőkhöz, a község, valamint az EFSZ-ek vezetőihez. A pályaválasztási szakbizottságok­nak — ezek segítenek tanulóinknak a hivatásuk megválasztásában — első­rendű feladatuk, hogy a fiatalok olyan hivatást válasszanak, mely megfelel képességeiknek, és választásuk össz­hangban legyen a társadalom szükség­leteivel. Sajnos, az utóbbit kevés is­kola és földművesszövetkezet tartotta szem előtt. Tanúskodik erről a múlt, illetve a jelenlegi iskolai év, amikor az egyes ipari iskolákra kétszer annyi jelentkező volt, mint ahányat el lehet helyezni, míg a mezőgazdasági isko­lákba kevesen jelentkeztek. Igaz ugyan, hogy szocialista orszá­gunkban az állandóan fejlődő technika vonzza a fiatalokat. Megmutatkozik ez a tanulásban is, amikor a humanisz­tikus tárgyak (pl. a nyelvek) egyre jobban háttérbe szorulnak a szaktár­gyakkal szemben. De azt sem kell elfelejtenünk, hogy a magasan bel­terjes mezőgazdaság feltételezi a tel­jes gépesítés, a haladó technológia és a kemizálás meghonosítását a terme­lésben. Az említettek viszont felké­szült embereket, fiatal technikusokat követelnek. Ezért a termelés növelé­sével egyidóben gondoskodni kell a fiatalok megnyeréséről, neveléséről, meg arról is, hogy olyan munkahelyet, feltételeket teremtsünk számukra, melyek biztosítják kitartásukat a me­zőgazdaságban. A terv sikerült Torna és a szomszéd községek elé­gedettek lehetnek a tornai kommuná­lis üzem munkájával, mert jó szol­gálatokat nyújt a lakosságnak. Ahogy Spilka elvtárs, az üzem igaz­gatója elmondta, termelési tervüket magasan teljesítik, sőt az üzem dol­gozói arra kötelezték magukat, hogy 40 ezer koronás bevételtöbbletet érnek el. A jó eredményekhez legnagyobb mértékben az építészeti és a közleke­dési üzemegységek járultak hozzá. A jövőben csökkenteni kell még a kiadá­sokat a szabóságnál, a harisnyajaví­tásban és a fényképészeknél. Máté Pál, Kosice Kertészkedő fiatalok A párkányi Mezőgazdasági Szakin­tézet igazgatósága egy hektárnyi föld­területet bocsájtott az iskola hallga­tóságából alakult kertészeti kör ren­delkezésére, hogy azon Muszka Sándor igazgatóhelyettes irányítása mellett elsajátítsák a kertészkedés tudnivalóit. Egyelőre ugyan még hiány mutatko­zik magvakban, de a kör igyekszik ezeket a lehető leggyorsabban besze­rezni. Magyarországról már eddig 130 féle szőlömagot és kb. ugyanannyi vi­rág és zöldségmagot kaptak. A szakkör Doman Gábor másodikos tanuló vezetésével nagy igyekezettel törekszik minél szebb eredményekre. Eddig már több mint kétszáz szak­könyvvel rendelkeznek a fiatalok és remélhető, hogy sok mindent megta­nulnak a kerti vetemények megmun­kálásáról. Jobbágy László Tanulmányi kirándulás A Komáromi Mezőgazdasági Tech­nikum harmadikos diákjai Klokner Lóránd tanáruk vezetésével megtekin­tették a nyitrai maláta- és sörgyárat és nagy érdeklődést tanúsították a Dolny Ohaj-i keményítő- és szeszgyár meglátogatásánál is. A tanulmányi kiránduláson részt vett diákok nevében Kozma György ezúton mond hálás köszönetét a ta­nári karnak, hogy a tanulmányutat lehetővé tette számukra és külön a vezetőknek, akik készségesen kalau­zolták őket és megmagyarázták a technológiai eljárásokat. nek felülvizsgálását kéri. A panaszhoz csatolnia kell a HNB pártoló indítvá­nyát, valamint a JNB elutasító hatá­rozatát. 3. Szocialista törvénykezésünk nem­csak a szülőket kötelezi gyermekeinek eltartására, hanem fordított viszony­latban is — a gyermekeket is (nem mostohagyermekeket) utasíthatja, hogy anyagilag rászoruló szüleiket tá­mogassák, ha ezt kereseti lehetőségeik megengedik akkor is, ha nem élnek szüleikkel egyazon háztartásban. Mind­erről a családjogról szóló 265/1949 számú törvény 70-ik szakasza rendel­kezik. Pártunk és annak XII. kongresszusi határozata szintén e nemes cél meg­valósítását óhajtja. De valljuk be őszintén — bár a tavalyihoz képest már javult a helyzet a mezőgazdasági szakkáderek terén — mégsem tettünk njeg mindent e cél érdekében. A me­zőgazdasági üzemek mellett hiányo­san végezték feladatukat a széthelye­zéssel foglalkozó szakbizottságok — tisztelet a kivételnek — illetve a ki­lencéves iskolák igazgatói. Az emlí­tett iskolák tanítóit valahogy nem bántja az a tény, hogy Szlovákiában egyetlenegy járás sincs, melynek szö­vetkezetei és állami gazdaságai ele­gendő szakemberrel rendelkeznének. A szövetkezetek és helyi pártszer­vezetek sem tettek meg mindent. Nem elegendő a fiatalok megnyerése érde­kében csupán a káderfejlesztés ter­vének a kidolgozása. Megnyerésük megkívánja a rendszeres foglalkozást a fiatalokkal és azt, hogy határozot­tan gondoskodjanak a kulturális és szociális feltételek megteremtéséről. A pártszervezeteknek nem szabad megengedniük, hogy a mezőgazdasági üzemek visszautasítsák a fiatalokat, illetve a szerződés megkötését azok­kal a diákokkal, akik elhatározták, hogy a mezőgazdaságban fognak dol­gozni. Minden járásban vannak üze­mek, melyek e tekintetben is példa­képül szolgálhatnak. Egyik ilyen példa a kistárkányi EFSZ. A kistárkányiak sikerrel nyerik meg a fiatalokat, mert a toborzást nem hagyják az utolsó pillanatra. Az iskolai év folyamán az EFSZ funkcionáriusai elmennek az iskolába, megismertetik a tanulókat a szövetkezet fejlesztésének távlataival, beszélnek a gyermekek szüleivel és Gyermekkoromtól kezdve nem vol­tak alapismereteim a mezőgazdaság­ról, de a munkáról sem. De amikor az 1960-1961. tanévben az ipolybéli kétéves mezőgazdasági tanonciskolába kerültem, sokat megtanultam és sok mindenre rájöttem. Megtanultam logikusan gondolkozni, megtanultam dolgozni és rájöttem, hogyan lehet jobb, rendezettebb éle­tet élni. Rájöttem, hogy az életben csakis a tanulás útján érvényesülhetek és szerezhetem meg a szükséges szak­mai tapasztalatokat, amelyeket mező­­gazdaságunk fejlődésének szentelhe­tek. Ezért határoztam el magam arra is, hogy tovább tanulok. Ma az Ipolysági Mezőgazdasági Tech­nikum elsőéves hallgatója vagyok és természetesen engem is nagyon érde­kel minden, ami a mezőgazdasághoz tartozik, beleértve a még gyakran elő­forduló hiányosságokat is. Igaz, hogy a mi mezőgazdaságunk ma már elég magas színvonalon áll, de még mindig gyakoriak a fogyaté­kosságok és hiányosságok. A legna­• Az ipolyviski Sokol tagjai az idény végén példás brigádmunkával hálálták meg a helyi HNB és az EFSZ egészévi támogatását. A sportolók 30 tagú bri­gádja 14 vagon répát hordott be. Tóth L., Tompa • A Komáromi Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola 213 főt számláló CSISZ-szervezete az őszi munkák fo­lyamán értékes segítséget nyújtott a szőlő és a paprika szüretelésében az alsópéteri szövetkezetnek. A tagok ideológiai fejlődése érdekében politi­kai iskoláztatást rendeztek. A szer­vezet Fuöik-körének 62 tagja kapta meg a FuCIk-jelvényt. Kozma György, Cierny Brod • A Nyitrai Pedagógiai Intézet hall­gatói szeptember közepe óta szinte naponta segédkeztek a járás szövet­kezeteinek az ősziek betakarításánál. A legtöbb brigádórát a köröskényi és a nagycétényi EFSZ földjein dolgoztak le, s csaknem 25 vagon kukorica be­takarításánál segédkeztek. Belányi János, Nyitra • A galántai járás EFSZ-ei az év első kilenc havában a tervezett 7 539 000 korona helyett 7 729 Ö00 ko­rona értékben építkeztek az önsegé­lyes beruházások keretében. Noha a férőhelyek átadását illetően némi ja­vulás tapasztalható, az építkezési cso­portok néhány kisebb akcióval adósak maradtak. Tornócon pl. egy sertés­hizlalda tavaly megkezdett rekonstru­álását még mindig nem fejezték be. Egy sertésfiaztató tatarozása Dolná Stredán már a második éve várat ma­megmutatják nekik, hogy gyermekeik­nek milyen lehetőségeik vannak a szö­vetkezetben. Szavuk meggyőző, mert önmaguk is példával járnak elöl: gyermekeik az EFSZ-ben dolgoznak vagy a mezőgazdasági szakiskolákban tanulnak. Sokan hangoztatják, hogy a fiatalok idegenkednek a mezőgazdaságtól. Ez nem mindenhol állja meg a helyét. Hiszen Kistárkányban 80, Naszvadon 140, Vojnicén több mint 100 fiatal dol­gozik az EFSZ-ben. Hasonló a helyzet Palárikovón, Horná Králován, stb. Nagyon helytelen egyeseknek az a felfogása,, hogy a fiataloknak nincs jövője a mezőgazdasági termelésben. Ezt már mezőgazdasági termelésünk mai helyzete és a falu kulturális éle­tének jelenlegi színvonala is megcá­folja. A szövetkezetek nagyobb része nemcsak sportpályával rendelkezik, hanem szövetkezeti klubja, könyvtára és a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges egyéb intézménye is van. A mezőgazdasági iskolákból kikerülő fiatalokat várják a mezőgazdaság gé­pei és legfontosabb feladatai. Ki biz­tosítja a villanygépek zavartalan mű­ködését, a talajelemzést, a vetőma­gok laboratóriumi elemzését stb., ha nem azok, akik elméletileg alaposan felkészültek ezekre a feladatokra? Az említettekből láthatjuk, hogy igazán szép és nemes feladat vár fia­taljainkra. Éppen ezért — most, ami­kor ifjúságunk egy része pályaválasz­tás előtt áll — melegen ajánljuk a mezőgazdasági szak- és mesterisko­lákat. A kelet-szlovákiai kerület, vala­mint a többi kerületek magyarajkú fiataljainak nagy lehetőséget nyújt a gyobb hiba, hogy a fiatalok zöme há­tat fordít a falunak és inkább az ipari munka iránt érdeklődik. Vajon miért? Sokan azt állítják: „Minek dolgozzak a mezőgazdaságban, amikor az ipar jobb megélhetést, kedvezőbb lehető­ségeket biztosít számomra." Képzeljük el, mi lenne, ha mindenki így gondolkozna. Hát fejlődhetne-e egyáltalán mezőgazdasági termelé­sünk ? Minden szorgalmunkra, odaadó mun­kánkra szükség van, Mi fiatal szak­káderek kell, hogy segítsük mezőgaz­daságunk egészséges fejlődését, hogy 1970-ig tényleg el is érjük iparunk színvonalát. Törekednünk kell a lehe­tőségek szerint a komplex gépesítésre és ezért több szakembert és mérnö­köket kell megnyerni a mezőgazdasági munkák számára. Szeressük tehát, és ne húzódozzunk a mezőgazdaságtóll Gyertek fiatalok, rajtunk múlik, hogy megmutassuk: le­gyűrjük a nehézségeket! gára. örvendetes viszont, hogy a f«r­­kasdi szövetkezet új tojőcsarnokában már folyik a termelés és ugyanebben a szövetkezetben a hét és félezres csirkenevelő is üzemben van már. Mécses János, Gelánta • Az EFSZ-ek fölött vállalt védnök­­ségi szerződések ma már számos he­lyen értékes munkaeredményekről is tanúskodnak. Ez azt jelenti, hogy a védnökségi üzemek nemcsak a szer­ződésben foglalt feladatokat teljesítik, hanem azokon túlmenően is igyekez­nek hathatós támogatást nyújtani, hogy még következetesebben járul­hassanak hozzá a mezőgazdaság fel­lendítéséhez. A komáromi Steiner Gábor Hajó­gyárban is ezt tartották szem előtt, amikor a védnökségi tevékenység keretében a madari és a cserháti EFSZ-eknek javítóbrigádokat küldtek. A III. negyedévi összüzemi szocialista kötelezettségvállalásuk kiértékelése során 1440 brigádőráról számolhattak be, amellyel a két szövetkezetnek segítségére voltak. Gardian, Kollár, Paksi és Nagy elvtársak a madari EFSZ-nek, Dolezal és Nagy János elv­társak pedig a cserhátiaknak nyújtot­tak műszaki segítséget a betakarítási munkálatoknál. Szénássy János, Komárom • A vághosszúfalusi CSISZ-szerve­­zetben végre örvendetes változás bon­takozik ki. A fiatalok úgy látszik res­tellik eddigi hosszú tétlenségüket és évzáró gyűlésükön gazdag tervet dol­goztak ki a jövő évre. Kötelezettséget vállaltak, hogy brigádmunkával segí­tik a helybeli szövetkezetét, műsoros előadásokra készülnek, stb. Egyelőre szavukat is tartják, mert az első bri­gádmunkán a helyi szervezet minden tagja résztvett a fűszerpaprika szü­retelésében. Bíró Katalin, Dlhá n/Váhom továbbtanulásra a nagykaposi Mező­­gazdasági Műszaki Középiskola, ahol a következő — 1964 65-ös — iskola­évben két első osztály nyílik. Ebben az iskolában a négy év alatt az álta­lános tantárgyak mellett megismer­kednek a tanulók a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés, a ker­tészet és a szocialista nagyüzem szer­vezésének problémáival. Az említett ismeretek elsajátítását lényegesen megkönnyítik a termelési gyakorla­tok. A szakmai neveléssel párhuzamosan nagy gondot fordít az iskola a diákok általános műveltségének fejlesztésére és a szórakozásra is. Ezt elsősorban a különböző önképzőkörök szolgálják. A tanulmányaikat a legsikeresebben elvégző diákok előtt nyitva áll az út a mezőgazdasági főiskolákra. Akik pe­dig a középiskola elvégzése után a mezőgazdaságban akarják elfoglalni a helyüket, azok számára is rengeteg a lehetőség. Éppen ezért szólunk a (falusi) fiatalokhoz, elsősorban a ki­lencedik évfolyamot járó tanulókhoz, hogy minél nagyobb számban jelent­kezzenek a mezőgazdasági műszaki középiskolákba s így hozzánk is, a trebisovi járásban lévő nagykaposi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolá­ba. Az időbeni jelentkezés kizárja majd a tavalyihoz hasonló eseteket: számos kitüntetett tanulót el kellett utasítanunk, mert későn jöttek, illetve előbb ipari iskolákba szerettek volna elhelyezkedni. S hogy egy gyereknek se kelljen a kilencéves iskola befejez­tével otthon maradni, az egyes pálya­­választási szakbizottságoknak, taní­tóknak, szövetkezeti vezetőknek és pártfunkcionáriusoknak egyaránt töb­bet kell gondolni a fiatalok megnye­résére, mégpedig addig, míg nem késő. KERTÉSZ PÁL, a Veiké Kapusany-i Mezőgaz­dasági Technikum tanára Szerkesztői üzenet „a Sz. F. olvasója“ jeligére Rafael János, Ipolyság 1963. december 18.

Next

/
Thumbnails
Contents