Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-18 / 101. szám
Bratislava, 1963. december 18. • Ara 30 fillér • XIII. évfolyam 101. szám A mezőgazdasági együttműködésről Bratislavában pénteken, december 13-án fejeződtek be Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztériumi küldöttségeinek tárgyalásai az együttműködés elmélyítéséről. A tárgyaló felek kölcsönösen ismertették egymással mezőgazdaságuk helyzetét és megállapodtak a mezőgazdasági termelés különféle ágazatainak mindkét fél részére előnyös szakosításáról és kooperációjáról. Megegyezés jött létre mindenekelőtt a vető és ültetőanyagok kiválasztása és kicserélése terén. így pl. Magyarországtól nagymennyiségű hibridkukorica-vetőmagot kapunk. A jövő év elején a két ország szakemberei javaslatokat dolgoznak ki a Magyarországban termesztendő korai zöldségfélékre vonatkozólag, az ott uralkodó kedvezőbb időjárási viszonyokra való tekintettel és e terményeknek hazánkba történendő behozataláról. Mindkét fél igen hasznosnak véli a szorosabb gazdasági és tudományoskutatási együttműködést a baromfitenyésztésben és megállapodás jött létre a gazdasági állatok fajnemesf* téséröl, de más mezőgazdasági prob* lémák közös megoldásáról is. A bratislavai tárgyalások a kölcsönös megértés és barátság jegyében folytak le és az új egyezmény minden bizonnyal a két ország mezőgazdasági termelésének további fejlődését szolgálja majd. Csökkentsük a tartozást Itt a hideg idő, ha akarjuk, ha nem, megjött a tél és vele együtt közeledik az év vége. Ilyenkor a régi szokásoknak megfelelően számotvetünk, hogy gazdálkodtunk, mennyire telt meg az ország éléskamrája. A jő munka után örömmel emelhetjük majd poharunkat az újév sikerére. Ha pedig valamilyen szakaszon nem tettünk eleget kötelességünknek, újévi lelkesedéssel birkózunk meg a problémákkal. Senki más nem javíthatja meg a gazdálkodást, csak mi, a dolgozó emberek. Ezt látjuk az évi beadási mérleg rendezésekor is. Az ország élelmiszer-ellátásából főleg a baromfitenyésztők vették ki részüket. Szinte nem várt eredményeket értek el szorgalmas munkájukkal. Az évi tervet december 10-én teljesítették. A hírt még örömteljesebbé teszi a szakemberek becslése, miszerint év végéig még 5 700 000 db tojás kerül a piacra. Szerkesztőségünk számos levelet kap az állami gazdaságokból, szövetkezetekből, melyekben értesítenek bennünket, hogy egyes jól dolgozó üzemek 100—200 ezer tojással túlteljesítik tervüket. Számos baromfiüzem évi tojástermelése tyúkonként eléri a 140—180 darabot. Viszont aktd olyan is, ahol alig érik el a 100 darabos átlagot. A termelés mennyisége elsősorban a jó tenyészállománytól, a helyes takarmányozástól és nem kevésbé a gondozók lelkiismeretes munkájától függ. Az ipolynyéki szövetkezetben szinte hagyományosan jó eredményeket érnek el minden évben a baromfifarmon. Idén tíz hónap alatt tyúkonként már 117 tojást termeltek és év végéig 250 000 tojást adnak el terven felül. Ilyen kiváló baromfitenyésztők munkájából születnek a terven felüli milliók. Szép eredményeket értünk el a baromfihús termelésben is. A felvásárlási üzemekbe 4102 tonna baromfihúst szállítottak be terven felül. A baromfitenyésztés szakaszán mutatkozó többtermelés lehetővé tette, hogy külföldre is szállítsunk tojást, baromfihúst és a tervet lényegesen túlteljesítsük. Amint látjuk, az évvégi számvetés-: kor baromfitenyésztőink minden dicséretet megérdemelnek. A többi húsféleség termelése szakaszán nem beszélhetünk nagyobb sikerekről. Előreláthatólag 4194 tonnával kerül kevesebb a piacra. Bár marhahúsból 600 tonnával többet adnak a földművesek a közellátásnak, sertéshúsból azonban 4102 tonna hiányzik, ami bizony nem kis tétel. Ezt a tartozást még jóval csökkenthetnék, ha az állatok megfelelő takarmányadagot kapnának és a mezőgazdasági üzemek nagyobb vágósúlyban adnák el a hízóállatokat. Eddig sok sertéstenyésztésben nem volt megfelelő a takarmányadag, tehát nem várhattak kívánt súlygyarapodást sem és sok 70—80 kg-os sertés került a vágóhídra. Emiatt a sertések darabszáma csökkent, viszont a húseladás terve nem emelkedett kellő ütemben. Tudjuk, hogy az alacsony vágósúlyú sertések eladása azért sem gazdaságos, mert kevés zsírt és gyenge minőségű szalonnát nyerünk belőlük. A jövőben a lehetőség szerint ne adjunk el alacsony vágósúlyú sertéseket. év elejétől kezdve legtöbb gondunk-bajunk a tejtermeléssel van. A téli takarmányhiány miatt legyengült kondíciójú tehénállomány sokáig nem tért magához és a tejtermelés csak lassan emelkedett. Bár a keletszlovákiai kerületben 3 587 000 literrel adtak be többet a tervezettnél, a többi kerületek lemaradása miatt mégis 11 millió literrel kevesebb tej került a tejcsarnokokba. A tejtermelésben mutatkozó hiányt még emelte a téli takarmányozásra való áttérés is. Sajnos, ezzel a komoly problémával még csak néhány szakszerűen gazdálkodó mezőgazdasági üzemben tudnak megbirkózni. A téli takarmányozásra való áttérés kihatását mutatja az a tény is, hogy amíg októberben Szlovákiában 49 000 000 liter tejet fejtek, novemberben már csak 39 000 000-t. Tehát a csökkenés jelentős. A tejtermelés lefelé ívelő grafikonja nemcsak a helytelen takarmányozásban keresendő. A dunaszerdahelyi, topolcani, losonci, rozsnyói, poprádi és trebisovi járások 100 °/o-on felül teljesítik tejeladási tervüket, pedig ezekben a járásokban is áttértek a téli takarmányozásra, viszont más járások lényegesen elmaradnak. Feltehetjük a kérdést, vajon miért maradnak el a többi járások? Elsősorban azért, hogy kevés gondot fordítanak a tejtermelésre, a tejtermelés! verseny megszervezésére, ami pedig lényegesen serkent a többtermelésre. Nem hivatkozhatunk örökké takarmányhiányra, hisz ezidén 24 °/t-kal több széna termett, mint a múlt évben és még december első napjaiban is legeltethettünk. Ha a meglévő takarmánykészletet ügyesen felhasználják és a fedőket bekapcsoljuk a tejtermelési versenybe, megtarthatjuk a színvonalat, sőt emelhetjük is a tejtermelést. A nyitrai és a rimaszombati járás termelési igazgatóságának instruktorai máris megszervezték a versenyt. A nyugat-szlovákiai kerületben a verseny eredményeként 155 mezőgazdasági üzemnek (ebből 144 szövetkezet) fizettek ki rendkívüli prémiumot többlettermelésért. A terven felül beadott 58 210 liter tejért a fejők 34 920 korona prémiumot kaptak. Minden verseny csak akkor eredményes, ha megvannak az alapfeltételek. Jozef Trousil a hlusovicei szövetkezet aranycsillagos tehenésze nemegyszer kijelentette, hogy sok tejet csak jó kondícióban levő tehenektől, helyes takarmányozás mellett fejhetünk. Ha a tehén nem lakik jól, hiába masszírozzuk a tőgyet vagy alkalmazunk más módszereket. Feltételeink sokkal jobbak, mint az elmúlt gazdasági évben. Az említett takarmánykészlethez hozzájárul még az az intézkedés is, hogy az eladott tej ellenében abraktakarmányt kapnak a mezőgazdasági üzemek. Már csak pár nap hiányzik az óévből, a milliós lemaradásokat már nem tudjuk behozni, de a tejtermelési verseny kiszélesítésével, helyes takarmányozással, lelkiismeretes gondozással még az utolsó napokban is csökkenthetjük a tartozást. Száz liter tej - 8 kg abrak Szerkesztőségünkbe több levelet kapunk a tejeladás ellenében juttatott abrakmennyiséggel kapcsolatban. A félreértések elkerülése végett közöljük, hogy minden 100 liter tej után a mezőgazdasági üzemek 8 kg abraktakarmányt kapnak attól függetlenül, hogy a tervet teljesítik-e, vagy sem. Abraktakarmányt kapnak akkor is, ha a teljes tejet egalizált tejre cserélik be. Ezen felül mintegy 100 millió liter tejre szerződést köthetnek a mezőgazdasági üzemek, melynek értelmében 100 liter tej után 50 kg abraktakarmányt kapnak. Ez a terven felül kitermelt tejre vonatkozik. A fejők a terven felül kifejt 100 liter tej után 40 koronát, az etetők 12 koronát és a takarmánybekészítők 4 koronát kapnak. Ehhez hozzájárul még a zootechnikusnak vagy a csoportvezetőnek járó 4 korona is. Tehát a terven felül kifejt 100 liter tejért 60 koronát kell fizetni. Ezt az összeget a járási termelési igazgatóságok adják dekádonként a felvásárlási terv értékelése után. A rimaszombati járásban már november 20-án megkezdték a versenyt és a fejőket minden terven felül kifejt 50 liter tej után jutalmazzák. A bárcai, hacavai és pavlovicei szövetkezetben már fizetik is a prémiumot. A verseny eredményeként a járás az év végéig még mintegy 10 000 liter tejet ad terven felül. Felvételeink a csehszlovák és a magyar küldöttség tagjait ábrát• zolják Erősödik az ifjúsági takarmányalap akció A békés fejlődés költségvetése Hétfőn délelőtt a moszkvai Kremlpalotában megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának harmadik ülésszaka. A megvitatásra kerülő napirendi pontok a következők: 1. A Szovjetunió 1964—1965. évi népgazdaságfejlesztési terve. 2. A Szovjetunió 1964—1965. évi költségvetése és az 1962. évi költségvetés teljesítése. 3. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége tevékenységének jóváhagyása. P. Lomako, az Állami Tervbizottság elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elkövetkező két évben, az ipari termelés a Szovjetunióban a tervjavaslat szerint 17,5 százalékkal növekszik. Eszerint az iparfejlesztésben a hét éves tervet határidő előtt teljesítik. A terv tekintetbe veszi a szocialista országok közti együttműködés bővülését, a nemzetközi szocialista munkamegosztást, a termelés sza; kosítása és az együttműködés ke! rétében. A .Szovjetunióban az ipari termelés hét év alatt legalább 86 százalékkal növekszik az eredetileg megállapított 80 százalék helyett. Lényeges változásokra került sor az ipari termelés összetételében. A vegyipar az elkövetkező két évben 36 százalékkal termel többet. A vegyipar fejlesztésében különös szerepet játszik a műtrágyatermelés és a közszükségleti műanyagcikkek gyártása. A mezőgazdaság területén a terv a hektárhozámok növekedésével számol, mégpedig a tavalyi 10,9 mázsás átlaghozam 12,5 mázsára való növelésével. Ezt szolgálja a műtrágyatermelés, amely a következő két évben 15 millió tonnával növekszik. A közszükséglet iparfejlesztésének néhány adata: bőrlábbelit 1965-ben 470 millió párt, hűtőszekrényt 1,8 millió darabot gyártanak. Növekednek a bérek is. A minimális béreket 12 százalékkal növelik. Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter bejelentette: A szovjet kormány arra a következtetésre jutott, hogy lehetővé vált a fegyveres erőkre kiadott összeg 600 millió rubellel történő csökkentése. A katonai kiadások csökkentésével kapcsolatban kijelentette, hogy ezek most 13,3 milliárd rubelt tesznek ki, tehát az összkiadások 14,6 százalékát. Ugyanakkor az 1965-as évi katonai kiadások a költségvetés kiadásainak 16,1 százalékát tették ki. Az előirányzott összeg lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió fenntartsa védelmi képességét, mégpedig olyan színvonalon, hogy az biztosítsa a haza és a szocialista tábor feltétlen biztonságát j — hanogztatta a pénzügyminiszter. Az ifjú takarmánytermesztők Bratislavában országos értekezletet tartottak, melyen a CSISZ Bizottsága III. plenáris ülésén meghirdetett ifjúsági takarmányalap akció gyakorlati megvalósítására irányuló teendőket vitatták meg. Az a cél, hogy a közeljövőben, a már eddigi is sikerrel járó akció minél több követőre találjon. Szükséges a tél folyamán, az élenjáró szakemberek bevonásával, tapasztalatcseréket és módszerátadási oktatásokat szervezni. Az ifjúsági takarmányalap akcióba beszámítható például a mezőgazdasági üzem terven felül előállított takarmánya, amelyet az ifjúsági komplexbrigád művel meg az eddig használaton kívüli területek és a patronált rétek és legelők termése, az ételhulladékok, melyeket az üzemek, iskolák vagy más közületek konyháiban gyűjtenek össze. Az akció tulajdonképpeni lényege az ifjúság figyelmét mezőgazdaságunk egyik legégetőbb problémájának megoldására, az elegendő takarmány biztosítására összpontosítani, ami elősegíti a több tej, hús és tojás előállítását. Ezek a feladatok annál fontosabbak, mivel gazdasági szükségességből a búza vetésterületét például csak a nyugat-szlovákiai kerületben 22 000 hektárral szükséges emelni, ami azt jelenti, hogy közel 14 000 hektárral csökken többek között a kukorica eddigi vetésterülete. Ilyen körülmények között különösen előtérbe lépett a tervezett hektárhozamok túllépésének kérdése. Az ifjúság igyekezetének fokozását versenyfelhívás mozdítja elő, amely az 1964-es év győztesei számára több mint 120 különféle összegű jutalmat helyez kilátásba. Ez évben az ifjúság 70 000 hektáron termesztett kukoricát, 27 000 hektáron pedig burgonyát. Csaknem 16 000 tanuló vett részt a szénabegyűjtésben. A cseh országrészek hátármenti körzeteiben az ifjúsági szervezet katonaságon belül működő tagjai 36 000 hektár eddig kihasználatlan területről gyűjtötték be a szénát. Az aktíva alkalmából a CSISZ Galántai Járási Bizottsága a kukorica he.ktárhozamának emelésével kapcsolatos jó szervező munkájáért oklevelet és P. Jilemnicky-jelvényt kapott, ami együtt jár a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának becsületkönyvébe történő bejegyzéssel. A nádszegi, az ifjúságfalvi, a negyedi, a vásárúti, az ipolyszakállasi, a kétyi és a Chorvatsky Grob-i fiatalok ugyancsak elismerő oklevelet vettek át kiváló teljesítményükért. Például a nádszegi szövetkezet fiataljai — akiket az aktíván Juhos Árpád, az EFSZ segédagronómusa, Nagy Ödön, az üzemi CSISZ szervezet elnöke, és Farkas Rudolf csoportvezető képviselt — annak idején kötelezettséget vállaltak, hogy idén 300 hektárnyi területen hektáronként 50 mázsás termést érnek el szemeskukoricából. Vállalásukat hektáronkénti 55,8 mázsa szemeskukoricával derekasan teljesítették. Jól, azaz 100 %-on felül tettek eleget annak a vállalásuknak is, miszerint hektáronként 500 mázsa silókukoricát termesztenek. A dióspatonyi fiatalok a tervezett 38,5 mázsás kukorica hektárhozammal szemben 39 mázsa elérését vállalták, s mint ahogy Kalmár elvtársnak, az EFSZ elnökének és Németh elvtársnak, az üzemi CSISZ szervezet elnökének szavaiból kiviláglott, szintén megállták helyüket, mert 55 mázsát értek el morzsolt állapotban. Az értekezletet nagyjelentőségű tapasztalatcserének értékelhetjük, mivel a felszólalók között ismert szakemberek, mint például Kiszling János, és Smálik elvtárs is kifejtették nézeteiket. Kúti Szilárd A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA A szockflisto mezógozdosogért
