Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-15 / 100. szám

A z NDK mezőgaz­­^ dasági gépgyárai már jónéhány célsze­rűen összeállított gépet szállítottak a termelés­nek. A gyakorlat igazol­ta tartósságukat és tel­jesítőképességüket. A közelmúltban újabb hasznos gépet adtak piacra. A Brnői Nem­zetközi Vásáron érdek­lődéssel vizsgálgattuk az „EMPOR“ T—157/2 jelzésű hidraulikával el­látott magajáró univer­zális rakodót. Ekkor még csak sejtettük tel­jesítőképességét, s a vásár berekesztése után alkalmunk nyílott arra is, hogy munka közben ismerkedjünk meg ezzel a nagyszerű géppel. Nézzük csak köze­lebbről technikai ada­tait. Kerekeinek moz­­gásba-hozását ugyanaz a négyütemű nyersolaj­motor végzi, amely a már nálunk is jól ismert RS—09-es jelzésű esz­közhordozót üzemelteti. A motor munkaközbeni nyersolajfogyasztása óránként 1,5 liter körül mozog. Az univerzális rakodó ökonómiai je­lentősége abban rejlik, Az „EMPOR" T—157/2 a talajba harap EGY GÉP, több munkaművelet hogy 7 olyan fontos munkaeszköz kapcsol­ható rá, amelyek segít­ségével a munkafolya­matok egész sora elvé­gezhető. Ennek folytán nagyon alkalmas a me­zőgazdaságban, de az építőiparban is. Istálló­trágyából 30, szénből 45, útikavicsból 35, homok­ból pedig 40 tonnát ké­pes a tehergépkocsikra fölrakni óránként. Fúró-Asszonyok tanácskozása A Dolgozó Nő szerkesztősége az elmúlt napokban értekezletet hívott össze, melyre Szlovákia különböző ré­szeiről jöttek a nőbizottságok elnö­kei, tagjai, egyszerű dolgozó asszo­nyok, hogy megvitassák a téli isko­lázás előnyeit, előző évi tapasztala­taikat, beszámoljanak az elért ered­ményekről, javaslatokat tegyenek a jövő évre vonatkozólag. A jelenlevők majdnem mindegyike határozottan, bátran, szinte férfiasán beszélt a fa­lujukban működő nőbizottság munká­járól, eredményeiről. Horská Mária, a somorjai nőbizott­ság elnöke hangsúlyozta, hogy idén is megszervezték a téli iskolát és ki­vették részüket az óvoda építéséből. Farkas Anna, az Oj Életből arról számolt be, hogy eddig a nőbizottság minden egyes tagja elvégezte a téli iskolát, szorgalmasan dolgoznak a szövetkezetben, a kertészetben a nők megszerették a szocialista munkabri­gád címet. — Vásárúton a múlt évben sokan bekapcsolódtak a téli iskolázásba. Idén még többen leszünk — mondja Oravecz Rozália, a nőbizottság elnök­nője. — Nálunk 122 mázsás hektár­hozamot értek el kukoricából az asz­­szonyok. Sata Erzsébet, a királyhelmeci nő­bizottság elnöknője megemlítette, hogy ők rendszeresen ellenőrzik a helyi iskolákat, bölcsődéket, s nagy súlyt fektetnek a cigány származású gyerekek gondozására és életmódjára. Valamennyi felszólalásban érezhető volt, hogy a nőbizottság aktív munkát fejt ki, s örömmel üdvözli a téli isko­lázás hatodik évfolyamát. -zs­trágyát", „Adalékok a kultúrnövények helyes tápanyagellátásához“, „A tava­szi trágyázás időszerű kérdései“, „Ön­tözés és trágyázás", „Gyorsabb ütem­ben valósítsuk meg az öntözéses trá­gyázást“ stb. Valamennyi gyakorlati trágyázással foglalkozik. Különös figyelmet érdemel a „Fo­kozzuk a trágyázás hatékonyságát" c. cikkünk (Virágzó Mezőgazdaság 30. sz. 1963, július 31-én). Felvetettük benne a kérdést, hogy csakugyan kevés trá­gyával rendelkezünk-e, mi az oka, hogy terméshozamaink a háború előtti szinten mozognak annak ellenére, hogy fogyasztásuk ipari trágyákban a háború előtti évekhez viszonyítva ti­zenkétszeresére femelkedett. Végül is arra a következtetésre jutottunk, hogy „a trágyaadagok, melyek jelen­leg mezőgazdaságunk rendelkezésére állnak, elég biztosítékot nyújtanak arra, hogy a tervezett terméshozamo­kat elérjük. De a trágyázás terén is, csakúgy mint mindenütt, nem a mun­ka mennyisége, hanem annak minő­sége a mérvadó.“ A cikklrás hasonlóképpen a trágyá­záshoz nem öncélú: társadalmunk szü­­kebb értelmében véve, a mezőgazda­­sági többtermelés szolgálatéban áll. Valamennyi szakcikk állításának iga­zát a mezőgazdasági gyakorlatnak kel­lene a szerzett tapasztalatok alapján alátámasztania, vagy megcáfolnia. A mezőgazdasági termelés techno­lógiája bonyolult folyamat. Az egyik helyen bevált termesztési módszernek más termesztési övezetben nem kell beválnia. Különösképpen a trágyázás helyes keresztülvitele igényes agro­technikai teljesítmény, elméleti felké­szültségen kívül gazdag gyakorlati ta­pasztalatokat is követel. Márpedig mi jól akarunk trágyázni, hogy növény­termesztésünk elérje, sőt túlszárnyal­ja a világszínvonalat. Természeti fel­tételeink megvannak hozzá. Ezért vi­tát indítunk a már megjelent cikkek­ről. Vitassuk meg: — hogyan hasznosítottuk a cikkeket a gyakorlatban, — agronómusainknak milyen tapasz­talataik vannak az istállótrágyázás és műtrágyázás terén, — kinek mi a véleménye a trágyázás mai állapotáról és sok egyéb, a trágyázást érintő problémáról. Meggyőződésünk, hogy tapasztalat­­csere útján számos, a többtermelést érintő kérdést fogunk tisztázni. Ki lesz az első felszólaló? Vinár Emánuel mérnök, a Bratislavai Talajkutatő Intézet dolgozója Néhány példány a pil­lanatok alatt fölszerel­hető berendezésekből berendezése alkalma* bettonpillérek alapjai­nak elkészítésére (500 mm 0) markolókosarai segítségével kapáster­ményeket és földet, stb. lehet fölrakni. Különle­ges merítőkanala alap­ásásra és más fontos műveletek elvégzésére teszi alkalmassá. Az univerzális rakodó napi 8 óra munkaidő alatt 20 ember munkáját vég­zi el. Mivel a gép egész sor munkaművelet el­végzésére lett megal­kotva, föltételezhető maximális kihasználása, ezért az NDK-ban amor­tizációs idejét kilenc hónapra becsülik. Ilyen gépek nálunk is nagyon kellenének a meliorációs munkáknál, lápos talajok lecsapo­­lásánál, patakok szabá­lyozásánál, vízlevezető csatornák ásásánál, de az építkezéseken is jó szolgálatot tennének.-hai­igazgatóságok figyelmébe! Ä dunaszerdahelyi járás tapasztalatai teíé5ermelés Statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években mindig az őszi betaka­rítási munkák megkezdésekor mutat­kozott a tejtermelés és eladás legna­gyobb méretű hanyatlása. A csökkenés okai különbözők. Egyrészt a takar­mányhiányban, másrészt — és talán a legnagyobb mértékben — magukban az állatgondozókban és fejőkben, de nem utolsósorban a mezőgazdasági üzemek zootechnikusaiban kell keres­nünk az okot. Komoly feladat hárult a mezőgazda­­sági termelési igazgatóságra, megaka­dályozni a tejeladás hanyatlását az őszi betakarítási munkák idején. A fel­adat teljesítésére irányuló törekvés viszont ebben az évben kevesebb akadályba ütközött, mint máskor. Nem mutatkozott takarmányhiány, sőt pil­langósokból és más takarmánykeveré­kekből bőség. így csak arra szorítko­zott a mezőgazdasági termelési igaz­gatóság, hogy a hatáskörébe tartozó mezőgazdasági üzemek zootechniku­­sainak és állatgondozóinak munkáját kellőképpen irányítsa. A politikai szer­vezési intézkedésekre vonatkozó terv­feladatok, amelyek a járási pártbizott­ság hatékony közreműködésével ké­szültek, a következők voltak: 1. Jó minőségű takarmányokból ösz­­szeállítani a tehenek eleségét, s tarló­herét, valamint a lucerna negyedik termését is felhasználni legeltetésre. 2. Tizenöt, legfeljebb 18 tehénnél többet nem szabad egy fejő gondjaira bízni. 3. A tejtermelés fokozása érdekében prémiumrendszert kell kidolgozni. 4. Az 1963. szeptember 1-től decem­ber 31-ig terjedő időszakra vala­mennyi mezőgazdasági üzem számára meghatározni a tényleges lehetősé­gekhez képest a tejeladás feltételez­hető mennyiségét A takarmányadagok összetételét és a tehenészetek egész szervezési fel­építését a mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozta ki külön-külön minden egyes mezőgazdasági üzemre, aszerint, miben szenved hiányt. To­vábbá tervezetet dolgoztak ki azokra az intézkedésekre vonatkozólag, ame­lyek az egyes üzemek tejtermelési és tejeladási tervének folyamatos telje­sítését biztosítják. 1963 augusztus 11-1 hatállyal — ugyancsak a tejtermés és eladás fokozására — prémiumrend­szert dolgoztak ki a szocialista mun­kaverseny ösztönzésére azzal a céllal, hogy azt minden egyes szövetkezet­ben bevezessék. A premizálás felté­telei a következők: 1. Az átlagos tejhozam fokozásáért 4 korona jár dekádonként minden egyes tehén után és minden egyes deciliter fejéstöbbletért az augusztusi első dekádhoz viszonyítva. Az említett összegből 1 korona az etető és 3 ko­rona a fejőé, feltéve, hogy külön ete­tő és külön fejő dolgozik az üzemben. 2. Az elnök és a zootechnikus az augusztusi első dekádhoz viszonyított minden 1 deciliter tejeladási többle­tért (üzemi átlagban) havi 25 koronát kap. A dekádonkénti, illetve havi értéke­lést az ellenőrző bizottság végzi, A mezőgazdasági termelési igazgatóság, továbbá a következő prémiumot tűzte ki az egy tehénre eső átlagos tejela­dásért: Napi átlagos 6 lit. tejeladásnál havonta 300 Kés-t 7 lit. tejeladásnál havonta 500 Kís-t 8 lit. tejeladásnál havonta 800 Kés-t 10 lit. tejeladásnál havonta 1000 Kés-t Ezekből az összegekből 30 százalék jár egyenlő arányban az elnöknek és zootechnikusnak, 70 % pedig a tehén­gondozóknak az átlagos fejéshozam arányában. Az eképpen kidolgozott javaslatok alapján a mezőgazdasági termelési igazgatóság augusztus 28-ra járási értekezletre hívta a zootechnikusokat, ahol minden egyes mezőgazdasági üzem számára egyénileg terjesztették elő a tejeladásra vonatkozó operatív intézkedések javaslatát az év végéig bezárólag. A járási pártbizottság mellett to­vábbá úgynevezett „tejbizottságot“ alakítottak, amelynek tagjai a fajta­tenyésztési igazgatóság, a járási állat­egészségügyi szervek, a tejüzem és a mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozóinak soraiból kerültek ki. A tejblzottság minden tagja egy-egy mezőgazdasági üzemben felelősséget vállalt azért, hogy „védence“ meg is valósítja az augusztus 28-i gyűlésen hozott határozatot. A tejbizottság tag­jai háromszor havonta helyzetjelen­tést készítenek a gyengébb mezőgaz­dasági üzemek tejeladási tervének teljesítéséről. A rugalmasabb közre­működés érdekében a mezőgazdasági termelési igazgatóság diszpécser-szol­gálata a hét minden harmadik napján jelentést tett az állattenyésztési osz­tálynak valamennyi mezőgazdasági üzem tejeladási tervteljesítéséről és egyúttal számokban ki is fejezte a normán felüli vagy aluli teljesítést. Az alanti adatok ékesen bizonyítják, hogy a takarmányadagok helyes ösz­­szeállítása és a szarvasmarha-tenyész­tés alaposabb megszervezése meghoz­za a maga gyümölcsét. Augusztus első dekádjában átlag 4,97 litert tett ki a tejeladás járási méretben. Ez a mennyiség szeptem­berben 5,3 literre emelkedett, amíg tavaly ugyanezen időben alig érte el a 4,1 litert. Október első dekádjában 5,41 liter, tavaly ugyanabban az időszakban pe­dig csak 3,9 liter volt a tejeladás. Ok­tóber második dekádja ez idén 5,41 litert eredményezett, tavaly csak 3,7 litert. Ebből a néhány adatból is kitűnik, hogy sem a tej termelésében, sem an­nak eladásában nem állott be hanyat­lás, hanem ellenkezőleg, csaknem fél liter emelkedés észlelhető naponta és állatonként augusztus első dekádjához viszonyítva. A tejeladás növekedése abban is megnyilvánul, hogy a duna­szerdahelyi járás a tejeladás időtervét már régen száz százalékra teljesítette, sőt már több tízezer literrel túlszár­nyalta a tervet. Hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóság, valamint az állategészség­ügyi és fajtatenyésztési szolgálat dol­gozói komolyan veszik az állattenyész­tés kérdését, mindennél világosabban bizonyítja az a körülmény, hogy vala­mennyi mezőgazdasági üzemben a téli időszakra alapos a fölkészültség. A szarvasmarha-tenyésztés ellenőrzésé­vel megbízott szervek az üzemek ve­zetőivel karöltve egyúttal az új szer­vezési és tenyésztési intézkedések egész sorát készítik elő az állatte­nyésztés jövedelmezőségének és haté­konyságának fokozására. A dunaszer­dahelyi járásban pedig mindezek az intézkedések nemcsak az 1964 évi tervfeladatok teljesítését, hanem azok túlszárnyalását is biztosítják. Jaroslav A 1 g a y e r, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság zootechnikusa 1663. december 15, Cseréljük ki tapasztalatainkat a trágyázásról Ki lesz az első felszólaló? A termés mennyiségének és minő­ségének kialakulásában az összes ag­rotechnikai beavatkozások között, a növényzet helyes tápanyagellátása 50 —60 %-kal részesedik. Ez a tény eléggé alátámasztja a trágyázás nagy­mérvű fontosságát. Kihangsúlyozza ezt a Csehszlovák Tudományos Akadémia ez évi közgyűlésén hozott határozat is, hogy a talaj termöerejének növe­lése érdekében új munkahelyet létesít a Talajtermékenység Elméleti Intéze­tét, Munkatartalmában a trágyázás kérdései elsőrendű helyet foglalnak majd el. A trágyázás belterjességének egyik mutatója a mezőgazdasági üzemekben felhasznált szerves és ipari trágyák mennyisége. A trágyázás nem öncélú cselekmény. Feladata a nagyobb hek­tárhozamok elérése és a talaj termő­­•réjének állandó növelése. Kivitelezése azonban nem olyan egyszerű, mint ahogyan sokan hiszik és elképzelik, mert érvényesülését számos, az em­bertől függő és tőle független körül­mény befolyásolja. A mezőgazdasági technika mai állá­sa mellett, az ember csak részben uralja az időjárás szeszélyeit. Például az aszályt tudja ugyan öntözéssel mérsékelni, nem tud azonban hatni az üvegházakat kivéve — a többi ter­mészetadta termelési tényezőre (késői tavasz, hosszú, esős ősz, rendkívül hi­deg tél stb.). Megfelelő agrotechnikai beavatkozásokkal azonban ki tudja egyensúlyozni káros hatásukat. Mikép­pen, ezt a mezőgazdasági kutatások eredményeinek gyakorlati felhaszná­lása mutatja. A helyes trágyázás kétségkívül a leghatásosabb szerek egyike a termé­szetadta mostoha termelési viszonyok kiegyensúlyozására. A tudatosan jól táplált növény — épp úgy mint a ma­gasabb rendű lények, ember, állat, — szívósabb, egészségesebb, jobban hírja az időjárás szeszélyeit, jobban birkó­zik meg a kártevőkkel, mint a rosz­­szul élelmezett. A trágyázás belterjes­ségének második lényeges mutatója tehát a trágyázás megfelelő kivitele, melyre hovatovább, annál nagyobb súlyt helyezünk, mint az előbbi muta­tóra: a trágyázás mennyiségére. A trágyázás belterjességének meg­határozásánál nem szabad megfeled­keznünk a szerves, illetőleg ipari trá­gyák minőségi mutatóiról sem. Vegyük például a legelterjedtebb szerves trá­gyát, az istállótrágyát. Minőségének meghatározója a tápanyag (nitrogén, foszforsav, kálium, mész stb.) és a szervesanyag (humusz) tartalma, ab­ban az időpontban, amikor a növény táplálkozni kezd vele. Ez pedig attól függ, milyen gondossággal kezeltük az istállótrágyát, kezdve az állatok almozásátől, a trágyakazlakon keresz­tül egészen a beszántásig. Jó minő­ségű alom (szalma, tőzeg), jó trágya­kazlak, az istállótrágya megfelelő idő­ben való beszántása, hozzáidomítva a talajtípushoz, a legjobb vetőágyat biz­tosítja a közvetlenül termesztendő nö­vénynek és az utónövénynek is. Az ipari trágyákat a tápanyagtar­talmuk mennyisége és azok hatékony­sága szerint becsüljük fel. Eszerint trágyázunk is velük. Például mind a szuperfoszfátnak, mind a Thomas-sa­­laknak a hatóanyaga a foszforsav. De míg a szuperfoszfátban ez vízben old­ható állapotban van je'en, a Thomas­­salak foszforsava nehezebben, csak huzamosabb idő után kerül abba az állapotba, hogy a növény táplálkozni tudjon vele. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy a szuperfoszfátta! úgyszól­ván a vetés előtt trágyázhatunk, míg a Thomas-salakot jóval a vetés előtt kell kiszórni. Azt is mondhatjuk, hogy a szuperfoszfát a melegebb, csapadék­ban szegényebb övezetek foszfortrá­gyája, míg a Thomas-salak inkább a csapadékdúsabb vidékeken érvényesül. A szuperfoszfát fejtrágyának alkal­mas, a Thomas-salak nem. Ezzel csak részben merítettük ki a szuperfoszfát és Thomas-salak közti alkalmazási kü­lönbséget: erről egész irodalom áll rendelkezésünkre. Hasonlóképpen szükséges elemezni a többi ipari trágya hatóanyagait is és alkalmazásuknak módját a legjob­ban megválogatni, hogy termésemelő tulajdonságaik a legjobban érvénye­süljenek. Természetesen nem szabad figyel­men kívül hagyni az ipari trágyák megfelelő jó elraktározását sem, külö­nösen télen. A szabad ég alatt ha­gyott, esőnek, szélnek kitett ipari trá­gya veszít az értékéből, megcsomóso­dik, újból kell összezúzni, a tápanya­gok kimosódnak, különösen a drága nitrogén megy veszendőbe. Nem cso­da tehát, hogy sokszor nagy költség­gel értéktelen, mihaszna anyagot szó­runk a talajra. Az ipari trágyák ugyan­olyan gondos elraktározást igényelnek, akárcsak a gabona. Az elmondottak csak töredéke a trá­gyázás problémáinak. Az a tény, hogy a trágyaféleségek helyes alkalmazásá­val a legrövidebb és a legbiztosabb úton haladunk a jó minőségű és kö­vetkezetesen magas terméshozamok eléréséhez, arra kell, hogy serkentse szakembereinket, hogy a problémával behatóan foglalkozzon. A Szabad Földműves hasábjain már eddig is sokat fejtegettük és továbbra is megfontolás tárgyává tesszük a he­lyes trágyázás gyakorlati elveit. Szá­mos megjelent cikk közül felelevenít­jük olvasóinknak például ezeket: „Használjuk fel helyesen az istálló­Q

Next

/
Thumbnails
Contents