Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-15 / 100. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld t ts C< ►'s; *C ÍN CC I Ssí CÜ N cc c-o CJ ►►o •o £ •k! 5 u • *: e 3 *ssa 0 N V3 Q K» 'Ö 53 Q) A «C 'CD •Se •Se ö ÍN) *S-> 0> N «0 '0> •£ 'Q) s N »5 JS N co 1 Ho Qi N co 'fc «C S I O *c s« *Sf k. 'C § ^r is ■3 C Os e *i Cr. 0) 5 •e ►>»> '3 •S cc o • ! £ C A: h b **«» 60 5i Sí 'Q, 8 Täl C ös' iO I N Q> t s v. 'S £ 3 ■+* o ►»*» ►s»i <3 £ o N O) £ 'S £ 2? * $ « V. 'Q> 4e •Se . Q N co • Ehető gesztenyét akarnak termelni KÉRDÉS: A Csatai Gyümölcster­mesztő Egyesület tagjai kísérlet­képpen néhány szelídgesztenyét akarnak ültetni. Mi az oka annak, hogy ezen a vidéken nem termesz­tik a jóízű csemegét? Régen a hí­res Simon-Júda párkányi vásáron 30—50 gesztenyesütő is kedves­kedett a vásárlóknak jó meleg, omlós gesztenyével. Már két éven át rendeltünk őszi ültetésre gesz­tenyecsemetét. Értesítést is kap­tunk, hogy ez idén a ghymesl fa­iskola szállítja, de eddig nem ér­kezett meg, a többi facsemetét pedig megkaptuk. (Kelecsényi János, Csata) VÁLASZ: A Gyümölcsfanemesítő és Magtermesztő Üzemtől azt a vá. laszt kaptuk, hogy az idén nem tudtak eleget tenni a megrende­léseknek, jövőre azonban már töb­­bé-kevésbé fedezni tudják a gesz­­tenyefa-csemete szükségletet. A gesztenye az éghajlattal szemben meghatározott igényeket támaszt. A mérsékelt égöv melegebb és hű­vösebb zónájában egyaránt előfor­dul, de előfordulási helyei mindig csak bizonyos klímájú területre esnek. Az éghajlati tényezők közül Siahhérdésejfre^ a hőmérséklet, csapadék, napfény és szélviszonyok határozzák meg tenyészfeltételeit. A gesztenyefa, mint gyümölcstermő növény ter­mőterületének éghajlati körülmé­nyeit megfelelő agrotechnikával kisebb mértékben módosíthatjuk, és ezáltal a kevésbé optimális te­rületeken is megfelelő tenyészfel­­tételeket biztosíthatunk részére.-gir-Tejvezetékek cirkulációs tisztítása A korszerű fejőházakban zárt cső­rendszerben halad a tej a fejógar­nitúrától a tejgyűjtő berendezésig■ Amikor ennek tisztítása esedékessé válik, lehetőleg kerülni kell a cső­vezeték megbontását. Ezért nem célszerűek a mechanikai tisztító­eszközök, hanem célravezetőbb a vegyianyagokkal (például hypoklo­­rit), illetve azok oldatával fertőtle­níteni. Ez azonban csak úgy haté­kony, ha a folyadékot folyamatosan áramoltatják a vezetékben. Csak így tökéletes a tisztítás. Az áramolta­táshoz megfelelő szeleprendszer és zárt körhálózat kell, egy öblítőveze­ték utólagos beépítésével. Ennek párhuzamosan kell haladnia a pul­­zátor vákuum-vezetékével és a tej­vezetékkel. A vezetékrendszerbe nyomáskiegyerúítö edényeket is be kell építeni. (Pract. Power Farming, London) Egyre feljebb a motorteljesítménnyel! Az angliai Smithfield Show kiállí­táson szembetűnő volt a traktorok teljesítménykategóriájában az elto­lódás a nehéztraktorok irányában. Egy-két évvel ezelőtt még úgy vél­ték, hogy a 60 LE-s traktorok je­lentik a felső teljesítményhatárt. Ma már ez a határ is felfelé toló­dott el, pedig angliai felfogás sze­rint a traktorok közelében és a szántás kivételével alig van munka, amely 30 LE-nél többet kíván. Ha az erőgépek egy része túlha­ladja a gazdaságosnak látszó mo­torteljesítmény határát, a vonóerő - többletet csak több vagy szélesebb eketestek üzemeltetésére, illetve a A borjak egyedi itatása hossza­dalmas munkát jelent és több dol­gozót foglalkoztat. Ezt a munkát tökéletesíti és könnyíti Michal Stredák, a Trnavai Állami Gazdaság dolgozójának újítási javaslata, amely gondoskodik a tej tisztasá­gáról és legmegfelelőbb hőmérsék­letének biztosításáról az Itatás egész ideje alatt, és egyszerre 12 borjú itatását teszi lehetővé. Az itatóautomata lényegében egy négykerekes alvázból és 12 üveg­edényből áll, amelyekből a borjak gumicumlin keresztül szívják a te­jet. A tej egyenletes hőmérsékletét hőszabályozó biztosítja. A tej melegítését villanyárammal a víztartályban szakszerűen elhe­lyezett 6 fűtőkígyó segítségével végzik. A víztartály felső részén beöntőnyílás, az alsó részén kiön-1. Hőmérő 2. Födél 3. Lapátos keverő 4. Tejtartály 5. Víztartály 6. A szijtárcsa köpenye 7. Kapcsoló 8. Főszelep 9. Villanykonektor 10. Kifolyószelep 11. Gumicumli 12. Forgópolc 13. Beöntőnyílás 14. Kocsirúd 15. Gumikerék 16. Hátsó tengely szántási sebesség növelésére lehet­ne fordítani. (Pract. Power Farming, London) Hidraulika próbapad A David Brown traktorgyár szerelőiskolájában állították fel az' üzem technikusai által szerkesztett hidraulika-vizsgáló berendezést. A villanymotorral hajtott tengely T00, 1800 illetve 2000 percenkénti for­dulattal sebességváltón keresztül hajtja meg a hidraulika-szivattyút. Külön lehet a szivattyút és külön a berendezés többi részeit ellen­őrizni. A próbapad segítségével a traktor hárompont-függesztöberen­­dezésének működése és teherbírása is vizsgálható. (Agric. Mach. Journal, London) Angol export Amerikába Érdekes megállapítást Kozott nyilvánosságra egy angol külkeres­kedelmi szaklap. Az amerikai álla­mok felé kielégítőnek mondja — az Egyesült Államok is beleértve - a traktor exportot. Annak nagyság­rendje már lehetővé teszi a külföldi képviseletnek, hogy a helyszínen megfelelő alkatrészeteket tartsa­nak. A munkagépek tekintetében a helyzet nem ilyen kedvező. A sok­féle típus miatt nincs alkatrész­készlettartás, így a gépek újbóli üzembehelyezése alkatrészhiányok miatt hosszas időkiesést jelent, mert a képviseletek csak konkrét alkatrészrendelésre hozatnak alkat­részeket Angliából. A lap szerint tőkeerősebb képvi­seleteket kelt a tengerentúlon lét­rehozni, hogy a munkagépekhez va­ló készlettartást is vállalni tudják. (Agric. Mach. Journal, London) A tojásgyümölcs termesztése KÉRDÉS: A Szabad Földműves­ben figyelmes lettem dr. Kamin­­szky cikkére, amely a tojásgyü­­mölcs termesztésével foglalkozik. Kérek bővebb felvilágosítást, hogy milyen az a tojásgyümölcs, hol le­het beszerezni, hogyan kell ter­meszteni és mikor kell elvetni, va­lamint milyen talajt igényel. (Antal Ignác, Bodza) VÁLASZ: A tojásgyümölcs ős­hazája Kelet-India, Európában fő­leg a déli országokban termesztik. Feketés-lila héjú, nagy szivacsos bogyóját fogyasztják. Igen sokféle ízletes étel készíthető belőle. Me­legigényes. Magja csak 15—16 C fokon kezd csírázni, —0,5 és —1C fokon megfagy. A magas hőmér­sékletet jól elviseli, csak 38—40 C fokon állnak be növekedési zava­rok. A termés kifejlődéséhez a ve­téstől kezdve hat és fél fagymen­tes hónapra van szükség. Ebből 3 hónapban az átlagos napi hőmér­sékletnek 20 C° felett kell lennie. Közepes vízigényű, öntözéssel ter­mesztik, de a paprikánál kevesebb vizet kíván. Paradicsomtalajokon érzi jól magát. Magját két héttel előbb vetik mint a paprikát, mert fiatal korában lassan fejlődik. Egy­szer tűzdelik, és májusban ültetik ki 3—7 darabot négyzetméteren­ként. Általában csak egy-kétszer öntözik. A bogyót teljes kifejlődé­sekor szedik. Az elöregedett bo­gyók keserűek. Tövenként 3—5 bo­gyó terem. A burgonyabogár káro­síthatja. Termesztésénél ezért erre vigyázni kell. -gir-Termesztésre ajánlott gyümölcsfajták az egyes gyümölcstermesztési övezetekben (4. folytatás.) Szudétai renet (Sudetská reneta) Több renetfajta keresztezéseként jött létre Csehországban. Egész évben igénytelen fajta, de a hu­muszos talajt meghálálja. Nem az alföldek, de a hegyesebb vidékek fája. A kártevőkkel, betegségekkel és a faggyal szemben ellenálló. Raktározás közben termése kissé szint vesztő. A termések középna­­gyok, sőt nagyok. A héj szilárd, tapintása zsíros, a sárga alapszínű gyümölcs napos oldala bordó be­vonatú, kissé foltos. Húsa sárgás­fehér, nagyon kellemes, édeskés zamatú. Porzói: Cox narancs renet, Téli arany parmén. Cox narancs renet (Coxová re­neta). Nagyon igényes a talajra. Nedves, magasabb, védett fekvést Automatikus borjúitató tőszelep van. A víztartályba fedővel ellátott tejtartályt helyeztek, mely­ben hőmérő van. A tejtartály alja hátrafelé lejt, s onnan a kifolyó­cső a víztartályon keresztül halad­va a főszelepen át mindkét oldalra 6—6 csőbe ágazódik, amelynek mindegyikére önálló kifolyószelepet szereltek. Mindkét oldalon, minden egyes szelep alatt rugókkal űrmér­tékekre beosztott 3 literes üvege­ket erősítettek, amelyekbe a tej a hozzájuk tartozó szelepen és egy gumicsövön át jut el. Az üvegekbe egy másik gumicsövet is vezettek, amelynek másik vége a gumicumli­­ba torkollik. MŰSZAKI ADATOK: Teljes szélesség 600 mm Teljes magasság 1150 mm Teljes hosszúság 2400 mm Az üres borjúitató súlya kb 100 kg A teli borjúitatő súlya kb 350 kg A tejtartály befogadó­képessége 200 liter A víztartály űrtartalma 110 liter Hőfok 40 °C A melegítés időtartama 1 óra A fűtőtestek száma 8 db Teljesítmény 6,24 kW Száz borjú nevelése esetén az évi bérmegtakarítás 38 000 korona, mi­vel két munkaerő megtakarításával számolhatunk. A borjúitató auto­mata dokumentációját a Trnavai Május 9 Állami Gazdaságtól lehet megrendelni. -glr-TAKARMÄNYSZABVÄNY. Az állatok napi takarmány­szükségletét tartalmazó táblázat. A szabvány szerihti napi adagok összeállításának megkönnyítésére és a takarmánykészletek okszerű felhasználására a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium évente kidolgozza az egyes állatfajok és hasznosítási ágak takarmányo­zási előírásait, az ún. takarmányozási normákat. TAKARMÁNYNORMA. Az állatok szakszerűen kiszámított takarmányszükséglete (napra, hónapra, évre) takar­mányféleségenként vagy a tápanyagtartalom alapján. Ezen az alapon kell az állami gazdaságok és a föld­művesszövetkezetek számára a takarmánykészlet ok­szerű felhasználása céljából az egyes állatfajok és eze­ken belül az egyes hasznosítási csoportok takarmányo­zási tervét elkészíteni, a takarmányozást megszervezni és a takarmány felhasználását ellenőrizni. Ma már sem a szövetkezetekben, sem az állami gazdaságokban nincsenek kötelező takarmánynormák, hanem csak irányszámok. TAKARMÁNYMÉRLEG. Az a számítás, amely feltünteti, hogy a gazdaság állatainak takarmányszükséglete mi­képpen aránylik a takarmánykészlethez. A kettőnek egymással egyensúlyban kell lennie. Ha a mérleg hiányt mutat, gondoskodni kell annak fedezéséről, mert ha a készlethez képest sok az állat, a fenntartó takarmá­nyokon kívül kevesebb jut a termelő takarmányokra. A termelő takarmányok teszik lehetővé a termelést, biztosítják az állatok teljesítőképességének kellő mér­vű kihasználását, és ennek következtében a jövedel­met. A takarmányszükségletet a tartandó igás- és haszonállatok takarmányozási előirányzata alapján a tápanyagokra vonatkozóan is meg kell állapítani (szá­razanyag, keményítőérték és emészthető fehérje). Ezt kell összehasonlítani a rendelkezésre álló takarmány­­készletek tápanyagtartalmával. A tervgazdálkodás cél­kitűzései szerint országos viszonylatban is készülnek évente takarmánymérleg számítások, természetes egy­ségekben (keményitőérték, emészthető fehérje-egy­ségben). ■SEsaBiBBiniiiBiiiiniiiiHiniiHia sárga, kissé illatos, édes, kásásodó. Novembertől áprilisig, sokszor má­jusi/ fogyasztható. Porzói: Cron­­celszi alma, Ontario, Nyári Klára, alma. Maga is kitűnő porzófajta. A III. ÖVEZET AJÁNLOTT FAJTÁI: Nyári és őszi fajták: Nyári üveg­alma, Asztracháni piros, Croncelszi alma, Nonnetit. Téli fajták: Nemes sóvári, Bau­mann renet, Batul, Boskoopi piros, Ontario, Starking, Delicious, Kana­dai renet, Jonathán KÖRTEFA (Pirus I») Termőhely igények: A körte már nem olyan edzett, mint az alma, ezért sok esetben annak igényes­ségét meghaladja. A téli fagyra kü­lönösen fiatal korában érzékeny. Ebben a korban a törzse könnyen fagyfoltot kap. A körte a talajban válogatós. A jóminőségű körte ked­vező termesztésének feltétele a középkötött, mélyrétegű, mérsékel­ten meszes, eléggé meleg, nyirkos, jó vízáteresztő talaj. A sziklás, hi­deg és túl nedves altalajt a körte­fa nem szereti. Általába^ melegebb fekvésben erőteljes növekedésű, ilyen helyen a gyümölcse is jól be­érik, a kövesedés jelensége is rit­ka. Az őszi és téli fajták legtöbbje sokat szenved a szélveréstől, azért az ültetvényeket védjük az északi, északnyugati szelektől. A vadra ol­tott fák, különösen a nyári fajták az időjárás viszontagságait jól bír­ják. A birsalanyra oltottak már igényesebbek a talajra és nedves­ségre egyaránt. Eltérően az alma­­fától a körte melegebb és szára­zabb fekvést kíván és kényesebb az alacsonyabb hőmérséklettel szemben. Termesztésére a legmeg­felelőbb tájak ott vannak, ahol az évi átlaghőmérséklet eléri a 8 C°-ot és az évi csapadékmennyiség leg­alább 600 mm. A csapadékhiányt főleg a téli fajták érzik meg, azért a nyári hónapokban ajánlott a gyü­mölcsfa öntözése. A körte szereti a kissé dimbes-dombos vidéket és a 200—500 m tengerszint feletti magasságot. A körte jól terem a kissé emelkedett helyeken is, ahol a talajvíz és a levegő mozgása biz­tosított. A vadra oltott körtének megfelel a 3 m, a birsalanyon lévő­nek pedig a 1,5 m mélységű talaj­­vízállás. A körtét közvetlen fogyasztásra és ipari feldolgozásra használjuk. Konzerviparunk különféle befőttet, aszalványt és szeszt készít belőle. Az állami terv elrendeli a korai körtefajták arányának csökkenté­sét a tárolható, értékes fajták ja­vára. Az egyes körzeti fajtajegy­zékekben rendszerint 6 fajta kép­viseli az őszi és téli fajtákat. (Folytatjuk) kivan, száraz talajon csaiuuasi. okoz. Angliából származik. Ott, és Németországban termesztésével szép eredményeket érnek el. A ter­més színe és nagysága megegyezik az Arany parmennel. Tipikusan re­net ízű. Novembertől márciusig fo­gyasztható. Kellemes ízét á feldol­gozóipar nagyon szereti. A kárte­vőkkel és a betegségekkel szemben kevésbé ellenálló. Porzói: Asztra­cháni piros, Croncelzi alma, Jona­thán, Ontario. Téli bőralma (Kozená reneta* zirnná). Franciaországból szárma­zik. Meleg, mély és tápanyagban gazdag talajt kíván. Legjobban a meleg és száraz környezetet igény­li. A magasabb fekvést is jól tűri. Termesztése házikertekben, száraz­földi gyümölcsösökben ajánlatos. Termése nagy, gömbölyű, héja vas­tag, szürkészöld, a napos oldalon vöröses. A termés legnagyobb ré­szét világosszürke rozsda fedi. Ko­rán szedjük, hogy ne hervadjon. Decembertől nyárig tárolható. A szállítást jól tűri. Porzói: Cox na­rancs renet, Nyári Klára alma. A II. ÖVEZET AJÁNLOTT ALMAFAJTÁI Nyári és őszi fajták: Nyári üveg­alma, Klára alma, Asztracháni pi­ros, Croncelszi alma, Wealthy, Non­netit. Téli fajták: Nemes sóvári, Bau­mann renet, Delicious, Starking, Kanadai renet, Jonathán. Nemes sóvári (Solivarské usl’ach­­tilé). Minden talajban megterem, de a folyók menti ártéri, hordalé­­kos talajokon a fája nagyra nő és kétévenként bő termést ad. A fa edzett, betegségekkel szemben el­lenálló. A terméshéj erősen via­szos, kékeshamvas, bordó színnel erősen csíkozott, sárga alapszínű. Húsa fehér, bőlevű, nem fűszeres, édes. Kitűnő tulajdonsága, hogy házilag is késő tavaszig apadás nél­kül tárolható. Bauiwann renet (Baumanová re­neta). Tápanyagokban gazdag, nem nagyon agyagos, meleg nyitott te­rületet igényel. A száraz levegőt nem szereti. Szakaszos termésű. A vértetű támadja. A szél nem tesz benne kárt. Keresett piaci fajta. Nem fonnyad tárolás alatt. Hátrá­nya, hogy gyümölcse nagyon rész­­aránytalan. Egy-egy fán alig talál­ható két hasonló gyümölcs. A gyü­mölcs sima, élénkpiros, ezt még sötétebb csíkozottság borítja. Húsa* }3zs$igzs-pzs3S0iQiunäo • pjDi/jpú opi uafijw • jpoőBiu öaiu pjpuisj • sioj ißpsopzoßQzafn • ú^iu pvwUPH • nimiozsBfm ajnasapuawnzs JUHÁSZ ÁRPÁD, okleveles tanár:

Next

/
Thumbnails
Contents