Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-11 / 99. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Az istállótrágya kezelése A trágyázás tőcélja az adott viszonyok közt elérhető legmagasabb terméshozamok biztosítása és a talaj termékenységének fokozása. E feladat teljesítésének előfeltétele az istállótrágya gondos kezelése. Az ez évi őszi istállótrágyázással már végeztünk s trágyázásra már csak jövő év őszén kerül sor. mert a tavaszi trágyázást az ismert okokból kifolyólag mellőzzük. Ezért most főképpen az istállótrágye egész évi kezelésével foglalkozunk. Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink — igen helyesen — az istállótrágyát ma már túlnyomórészt mezei kazlakba (rakványokba) gyűjtik. A gyakorlat azt mutatja, hogy egyedül a trágyakezelés ilyen szervezése biztosítja az istállótrágyázás helyes végrehajtásának lehetőségét. Hordjuk ki ezért naponta a friss trágyát a trágyázásra kerülő táblák szélére és ott erjesszük, érleljük azt a felhasználásig. A majori telepre csak akkor kerüljön az istállótrágya, ha az időjárás és az útviszonyok néhány napig késleltetik a kihordást. Amint azonban a naponkénti kiszállításra ismét lehetőség nyílik, hagyjuk akár félbe a majori kazlat és folytassuk a trágyakihordást a mezei kazlakba. A félbemaradt majori kazlat pedig földeljük le. A 10—15 hektárnál nagyobb táblákon a trágyakazal helyét a tábla szélén, jól hozzáférhető helyen, lehetőleg fák árnyékában jelöljük ki. Széthordás megkönnyítése végett több kazalhelyet kell kitűznünk. A kazal szélessége körülbelül 3—4 méter legyen, míg hossza attól a trágyamennyiségtől függ, melyet a kazalba kívánunk rakni. Ha abból Indulunk ki, hogy 1 m3 kellően érett, nyirkos trágya súlya 7—8 mázsa, akkor 4 m széles és érett állapotban 2 m magas kazal minden folyóméterében körülbelül 60 mázsa trágya található. Ha egy hektárra 300 mázsa trágyát szánunk, akkor 4 m kazalszélesség esetén annak hossza, 1 ha szükségletét tekintve, körülbelül 5 m; vagyis 10 hektáros tábla esetén 50 m, 15 hektár esetén 75 m stb. A trágyakazal aljába körülbelül 50 cm vastagon szalmát vagy töreket, illetve pelyvát terítünk. Még jobb, ha 25—30 cm vastag tőzegréteggel vethetjük meg a kazal alapját. Ezek az anyagok a trágyalevet felszívják és ezzel az istállótrágyához hasonló minőségűvé érnek. Az istállötrágya kezelésekor főképpen arra kell törekednünk, hogy megfelelő terheléssel megakadályozzuk a trágya kiszáradását és ezúton szabályozzuk kellő felmelegedését, továbbá csökkentsük a nitrogénveszteséget. E célt akkor érjük el, ha a trágyát megfelelően tömören tartjuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a trágya tömöttsége és ezáltal erjedése, valamint érése akkor megfelelő, ha naponta négyzetméterenként 250—400 kg friss trágyát rakunk a kazalba. A naponta kihordott istálótrágyát tehát nem terítjük szét a kazal helyéül kijelölt egész területen, hanem a trágya mennyiségétől függően, kisebb-nagyobb tömböket rakunk közvetlenül egymás mellé. Tíz számosállatra egy m -nyi alapterületet számítunk. "Napról napra eszerint réter ^ TARTALOM TALAJERÖFOKOZÄS V i n á r Emánuel mérnök: Az istállótrágya kezelése . . . 193 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. R u b í k Imre: Szakosítás a borjúnevelésben.....................194 GYÜMÖLCSÉSZET Paál József: Fokozzuk a gyümölcstermesztést .....................196 V.____________J gezzük a friss trágyát, mindaddig, mig a tömb magassága el nem éri a 2,5—3 métert. A magasra rakott kazalban a trágya az éréshez szükséges nyirkosságot jobban megőrzi. A megkezdett tömb felületén a friss trágya minőségétől különösen pedig a hőmérséklet alakulásától függően, különböző vastag rétegekbe helyezzük el a trágyát. Rendszerint már 30—40 cm vastag réteg is kellő nyomást fejt ki a szükséges 60—65 C° hőmérséklet kialakulásához. A trágya erjedését hőmérsékletváltozások mérésével ellenőrizhetjük. Ha a trágya felmelegedésének üteme túlságosan gyors, vagyis az első 24—48 órában 60 C° fölé emelkedik, az annak a jele, hogy vékony rétegben terítettük el a friss trágyát. Ha pedig a felmelegedés vontatott, azaz 24—48 óra alatt nem éri el a 40 C°-ot, ez annak a jele, hogy a bélsárban gazdag és nedves trágyából túlságosan vastag rétegei raktunk. A trágya hőmérsékletét, különösen az első 6—8 napon át fontos ellenőrizni. Előfordul azonban, hogy a trágya azért melegszik fel lassan, mert nagyon száraz, sok szalmát tartalmaz. Ilyenkor ugyan elegendő a levegő a hézagokban, de a mikroorganizmusok elszaporodását a víz hiánya akadályozza. Ha ilyen esetben trágyalével, húgylével vagy vízzel pótoljuk a nedvességhiányt, a felmelegedést elősegíthetjük. A túlságosan felmelegedett trágyát öntözéssel hűteni is lehet. Kellő felmelegedés céljából szükség lehet arra is, hogy közvetlenül egymás mellett, egyidejűleg 2—3 tömböt kezdjünk. A napi trágyamennyiséget odarakjuk, ahol ezt a hőmérséklet szabályozása megköveteli. Ha az épülő tömb elérte a 2,5—3 méter magasságot, közvetlenül mellette újat kezdünk, a betelt tömböt pedig arasznyi vastagon leföldeljük. A földtakaró tömören tartja a trágyát és megakadályozza annak kiszáradását. A trágyakazal erjedés és érés közben „megrokkan“ a 2,5—3 méter kazalmagasság helyesen irányított erjesztés esetén a beérés végén 2 méterre csökken. Közben fokozatosan, kb. egy hónap leforgása alatt lehűl. Már az érés kezdetén, ha megfelelően nyirkos volt a friss trágya és kiszáradását megakadályoztuk, a kazal oldalán trágyáié szivárog ki Ennek felfogására a (Befejezés a következő oldalon) * V Trágyarakvány készítésekor a Kisfl muzslai Állami Gazdaságban a ko- H csirakomány felét oldalról a trágyakazalra dobálják, a többivel meg Mjfc* felhajtatnak a rakvány tetejére, mert lefelé könnyebb dobálni a trá- Baii gyát mint felfelé. Felvételünk Rez-V nicsek István és Pinke Ferenc fogaTMfosokat örökítette meg munka közi ben. — ksz— VH. ÉVFOLYAM • 49. SZÁM. 1963. december 11. *
