Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-11 / 99. szám
(Folytatás az előző oldalról) . r kazal szélén köröskörül készítsünk árkot és rakjunk bele tőzeget, .töreket, illetve pelyvát. Mikor a felszívó-anyag már jól megtelt trágyalével, rakjuk ezt is a kazalra. A trágyalét felhasználhatjuk a trágyakazal öntözésére is. A vizeletet és a trágyalét vastag sugárban öntözzük a kazalra, mert így kevésbé érintkezik a levegővel, ezért kisebb a nitrogénvesztesége, mintha permet alakjában öntöznénk rá. A trágya kihordása, felhasználása alkalmával célszerű kevés, félig érett trágyát vékony rétegben visszahagyni' és az új trágya közé keverni, hogy abban a hasznos baktériumok gyorsabban elszaporodjanak. A friss trágya alatt maradt régi trágyaréteg folytatólagosan hátráltatja szénsavfejiesztés segítségével a felső réteg nitrogénbomlását és a nitrogénveszteséget csökkenti. Az istállőtrágya kezelésekor felvetődik a kérdés, lehet-e az istállótrágyát konzerválni. Alapjában véve nem lehet, mert nincsen olyan vegyszerünk, amellyel a nitrogénveszteséget csökkenteni tudnánk. Ellenben tudjuk azt, hogy az istállótrágyában igen kevés a foszforsav és a célszerű trágyázás megkívánja, hogy ezt emeljük. E célból az istállótrágyába foszforsav tartalmú ipari trágyát keverünk. Legjobban erre a célra az őrölt nyers foszfátok felelnek meg, melyeket a trágya rétegezésekor szórunk ki. Egy számosállatra naponta 30—35 dkg nyers foszfátot számítunk. A nyersfoszfát meggyorsítja a trágya érését és részben köti az illanó nitrogént. Tekintettel arra, hogy mezőgazdasági üzemeink a szuperfoszfáthiány következtében sokszor nyers foszfátot kapnak, ez a módszer ajánlható ennek gazdaságos és célszerű felhasználására. A leirt kezelési módon kívül még számos egyéb különleges istállótrágya kezelési eljárást alkalmaznak. Ilyen például a mélyalmos módszerek során a mélyített aljú istállóban végzett trágyakezelés. Ez esetben nem hordják ki az istállóból a telepre a trágyát, hanem az állatok alá rendszeresen almozva, addig hagyják az istállóban, amíg a földre ki nem hordják. Hogy a trágya elférjen az istállóban, az ilyen helységeket mélyített padmallyal építik. Az ilyen istállóban a trágya nagy átlagban 1,5—1,8 méter magasan halmozódik fel, amíg kihordják. A mélyalmos rendszerű istállóban nagyon jó minőségű trágyát nyerhetünk, mert az állatok szilárd és híg ürüléke egyenletesen keveredik az alommal, amely megfelelő adagolás esetén az állatok vizeletét jól felszívja. Az állatok állandóan tiporják a trágyát, mellyel annak bomlását a legkisebb mértékre szorítja vissza. Ez a trágyakezelési mód leginkább a juh és kevésbé igényes növendékállatok istállózásakor kerül számításba. A mi termelési viszonyaink között legjobban az istállótrágya kazalba történő gyűjtése és az itt végzett kezelése vált be. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a húgylé tápanyagveszteségének meggátlását sem. A trágyalé-kutat minél légmentesebben kell lezárni, mely célból legmegfelelőbb a betonfedél alkalmazása. Azonkívül célszerű a kútban fáradtolajjal borítani a húgylevet. A formaldehyd 0,75—1 %-os adagban szintén sikeresen gátolja meg a húgylé nitrogénbomlását, de nagyobb veszteségek elhárítása céljából a kutat levegőtől elszigetelten szükséges tartanunk. V i n á r Emánuel mérnök, a Bratislavai Talajkutató Intézet dolgozója Kísérlet világszínvonalon Szakosítás a borjúnevelésben • Nyitott áliományforgó • Több mint 1800 borjú egyetlen épületben • Savanyított tej az alaptakarmány • Nyolcmillió koronás beruházás • A környező állami gazdaságokban ennek megfelelően szakosítják a szarvasmarhatenyésztést. A nyugat-csehországi tachovi járás egyedüli hazánkban, ahol kizárólag állami gazdaságok gazdálkodnak. Már ebből kifolyólag is a helyzet a legmegfelelőbb feltételeket nyújtja a széleskörű műszaki és gazdasági tudományos kísérletek folytatására. Hiszen a kísérletek elegendő szakképzett dolgozót és következetes munkát kívánnak. Ha ezenkívül azt is figyelembe vesszük, hogy a tachovi járásban nagykiterjedésű rétek és legelők vannak, amelyek a szarvasmarhatenyésztés szakosításának előfeltételét képezik, akkor egészen helyes, hogy éppen hazánk e távoli járásában láttak hozzá a nyitott állományforgó bevezetésével folytatott széleskörű kísérlethez. Miről van tulajdonképpen szó? Sokan talán úgy gondolnák, hogy egy, a mezőgazdasági szakszótárban eddig teljesen új, ismeretlen kifejezésről van szó. Szeretnénk ezt az új módszert a tachovi járás példáján ismertetni. Korszerű alapelvek szerint A kisparaszti gazdaságokban, főúri nagybirtokokon, éppen úgy mint ma a szövetkezeti nagyüzemi termelésben emberemlékezet óta az volt a szokás, hogy az összes gazdasági állatot tenyésztették, többek között a szarvasmarha összes korosztályait és csoportjait: a borjakat, növendékszarvasmarhákat, hízóbikákat vagy hízóökröket, valamint teheneket. Ezt az állattenyésztési gyakorlatot szakszerűen a szarvasmarhaállomány zárt állomány forgójának nevezzük egy mezőgazdasági üzem keretén belül. A fejlődés világviszonylatban azonban az állattenyésztés szakosítása felé halad, nagy, egészségügyi szempontból megfelelő istállókat építenek, amelyek a lehető legjobb feltételeket nyújtják az állatok növekedésére és fejlődésére, és igényesek a takarmányozási technikával valamint a munka termelékenységével szemben. Ami a szarvasmarhatenyésztést illeti, ebben az állattenyésztési ágazatban a legalaposabban átgondolt szakosítási elvet az állatállomány ún. nyitott forgója jelenti néhány mezőgazdasági üzem termelési együttműködése alapján. Hogyan értelmezzük ezt a tachovi járás feltételei között? Három állami gazdaság, a bezdruzicei, a kladrubyi és a stribroi — amely összesen 24 000 hektáron gazdálkodik —. kizárólag tehéntenyésztéssel foglalkozik. A borjakat a nagykapacitású téchlovicei borjútenyészetből kapják, ahonnan a növendékbikákat öthónapos korukban az elegendő szemestakarmánynyal rendelkező szakosított Chodová Planá-i és a Planái Állami Gazdaságba küldik hizlalás céljából, a hathónapos üsző-Rögzítőrácsok a tejes táplálás pavilonjaiban két pedig az elegendő legelővel rendelkező Hostkai Állami Gazdaságba. Az üszőket onnan vemhességük ötödik hónapjában azokba az állami gazdaságokba küldik, ahonnan erednek, hogy ott kiegészítsék az állatállományt. Ez az állami gazdaságpk szakosításának és együttműködésének (kooperációjának) szemlélhető példája a nyitott állományforgó bevezetésének alapján. 3500 borjú évente Az állományforgó legnagyobb jelentőségű láncszemét a téchlovicei borjútenyészet képezi, amely önmagában világszínvonalú tenyésztési, műszaki és építészeti kísérlet. A borjútenyészet ez év áprilisában befejezett öt pavilonjában 1880 borjút lehet elszállásolni, kétszer évente. Évenként 3500 borjú'felnevelésével számolnak, s ez a feladat a 6800 tehenet tenyésztő fent említett három állami gazdaság kapacitását figyelembevéve nem jelent nagyobb nehézséget. Tekintsünk be néhány pillanatra .a téchlovicei borjútenyészet öt pavilonjába. Az átvevő pavillonban a borjakat hétnapos koruktól egyhónapos korukig tartják. A zoobuszok hetente háromszor hozzák ide a borjakat, hetenként 100 darabot. A következő két pavilon a tejes táplálásban részesülő borjak elhelyezésére szolgál, s ezekben a borjak 30 napos koruktól 90 napos korukig tartózkodnak. Végül az utolsó két pavilonban a borjakat növényi eredetű takarmányokkal táplálják és itt a borjakat háromhónapos koruktól hathónapos korukig nevelik. Az összes pavilonok szellősek, tetőablakkal megvilágítottak: az istállótrágya kitakarítását, valamint a takarmány készítését és szállítását teljes mértékben gépesítették. súlygyarapodása 60 dkg, tehát igen magas. A borjakat csupa fiatal, kétéves mezőgazdasági tanonciskolát végzett leány gondozza. A borjútenyészet üzemeltetését két műszakban oldották meg és a munka termelékenysége igen nagy — egy állatgondozóra egy műszak folyamán 150 borjú gondozása jut. A'vezető dolgozóknak főiskolai végzettsége van. Mindehhez tegyük hozzá még azt is, hogy az összes borjakat szarvtalanítják. A borjúnevelés időszaka alatt szigorú bírálat alá vetik az állatokat és küllemük, Állami Gazdaságban, s ennek ellenére csak a további tapasztalatok bizonyíthatják be teljes mértékben, vajon a téchlovicei borjútenyészet valóban a borjak nagyüzemi termelésének legjobb módszere vagy sem. Egyelőre sokat ígérő kísérlet. Nem kell elsietnünk a végső értékelést. Tekintetbe kell venni, hogy hazánkban évenként körülbelül 1,8 millió borjú lát napvilágot. A nyitott állományforgó bevezetése esetén tehát minden járásban öt nagy befogadóképességű borjútenyészet kiépítése válna szükségessé. Tehát helyes, ha előzőleg jól átgondoljuk és A pavilonokhoz kifutók is tartoznak (Fényképezte J. Vlasák) Savanyított vagy édes tej Mivel táplálják a borjakat? Először savanyítot tejjel, amelyet 1,8 %-os zsírtartalommal egalizálnak, később savanyított fölözött tejjel, amelyet 30—35 C°-ra melegítenek. Némely külföldi szakember szerint a tejpor felel meg a legjobban a borjak táplálására, ám Trávnicka mérnök, a borjútenyészet vezetőjének érvelése igen meggyőző: — Az édes tejet az állatok 6—7 óra alatt emésztik meg, ezzel szemben savanyított tejet 3—4 óra alatt. Ezen kívül a savanyított tej növeli az éhségérzetet, a borjakat nagyobb mennyiségű abraktakarmánykeverék és széna evésére ösztökéli, s ennek kedvező hatása van a súlygyarapodásra. Kísérleti tenyészetről van szó. Ebből a szempontból kell értelmeznünk a savanyított tejjel történő takarmányozás kérdését is. A borjú hat hónap alatt összesen 500 litert kap ebből az alapvető takarmányból (8—9 kg zsír). A tejes táplálásban részesülő borjak napi átlagos valamint eredetük szerint válogatják. A kiselejtezett állatokat vágóhídi célokra eladják. Az átvett borjak 25—30 %-át ilymódon kiselejtezik. Első fecske? Akadnak olyanok, akik azt mondják majd, hogy egy fecske nem csinál tavaszt, tehát Téchlovice egyedül nem elég arra, hogy hazánkban meghonosodjék a nyitott állományforgó. Ebben van valami igazság. Sőt, még három fecske sem csinál tavaszt. Hiszen a csehországi kerületekben a téchlovicei borjútenyészeten kívül még két hozzá hasonló borjútenyészet van, méghozzá Trutnov és Pelhrimov környékén. De ennek ellenére ígéretes kísérlet, amelynek sikeres elvégzése forradalmi változásokat hívhat elő a szarvasmarhatenyésztésben. Szándékosan mondjuk, hogy „hívhat elő“, mivel a téchlovicei borjútenyészetben bevezetett takarmányozási módszert előzőleg kikísérletezték a pohorelicei tudományos dolgozók, s ezen kívül a gyakorlatban is ellenőrizték a Bezdruzicei ellenőrizzük a kísérlet eredményességét, s csak azután eszközlünk ilyen nagyarányú befektetéseket. Dr. Rubik Imre (Prága) Tőzegbőség a Szovjetunióban Az eddig feltárt és megvizsgált szovjet tözeglelőhelyek készleteit hozzávetőleg 158 milliárd tonnára becsülik. Ez pedig több mint 60 százalékát teszi ki az egész világ eddig felkutatott tőzeg-előfordulásainak — írja a Svét sovétu. — A tőzeg nemcsak olcsó fűtőanyag, hanem jól bevált a trágyakészítésnél, valamint nyersanyagként is a vegyi- és építőiparban. A tavalyi tervkészítés során 150 millió tonnában állapították meg a Szovjetunió évi tözegtermelését. asoo. aecemoer u.
