Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-11 / 99. szám
Fokozzuk a gyümölcstermesztést A gyümölcs az emberi táplálkozásban fontos szerepet tölt be. Ez elsősorban magas cukortartalmán alapszik (például az alma 4 %, a körte 14 %, a cseresznye 17 °/o, az őszibarack pedig 11 százalék cukrot tartalmaz), ezenkívül az ásványianyag és vitamin-tartalmában jut kifejezésre (például C-vitaminból száz gramm almában 10 mg, ugyanennyi körtében 4 mg, cseresznyében 30 mg, őszibarackban 8 mg, ribiszkében 45 mg található). A csonthéjas gyümölcsüek viszont magas zsírtartalmukkal (dió esetében 60 %; hétszer táplálóbb mint a hús), továbbá fehérje és szénhidráttartalmukkal tűnnek ki. Nem utolsósorban említjük meg a szerves savtartalmat, amely elősegíti a tápanyagok felszívódását, az emésztést, ezért jó étrendi hatású. Különösen fejlődésben lévő gyermekek részére szükséges a sok gyümölcs. Sajnos, gyümölcsfogyasztásunk ez idő szerint nagyon csekély, még a felét sem éri el az orvosilag szükségesnek tartott fogyasztás szintjének. Népgazdasági tervünk állandó feladatul tűzte ki mezőgazdaságunk részére a gyümölcstermesztés fokozását, melyet új gyümölcsösök telepítésével, valamint az elhanyagolt régi telepítésű gyümölcsösök rendbehozásával érhetünk el. Legfontosabb tényező a szakszerű gyümölcsfa-kezelés. Oj gyümölcsös telepítésekor elsősorban meg kell határozni annak jellegét, amely (extenzív) külterjes, vagy belterjes (intenzív) lehet. Külterjes gyümölcstermesztés során ez csupán másodlagos jellegű, a fő kultúrának mintegy kiegészítő része. Ez esetben főleg magastörzsű, vagy félmagastörzsű gyümölcsfákat ültetünk. Például szántóföldön, utak mellett, réteken, legelőkön, kifutók körül, vízvezető csatornák mentén stb. és alattuk más mezőgazdasági kultúrát termesztünk vagy egyéb módon használjuk ki a helyet. Belterjes gyümölcstermesztés esetén minden gondoskodás, tevékenység a gyümölcstermesztésre irányul. Ilyen ültetvény telepítésekor főleg alacsonytörzsű, vagy törpefákat választunk, de lehet az termőíves orsó, esetleg gyümölcsfái is. Alattuk más növényt legfeljebb csak zöldtrágyának termesztünk. A telepítés jellegének megszabása után megválasztjuk a talajt. Jól beváltak a középkötött, mélyrétegü, vályogos, tápanyagban gazdag talajok. Nem kedvező a sós vagy a szikes, a túl kötött, a levegőtlen, a túlságosan meszes, a mészhiányos, a savanyú, a magas talajvizállású és a túl száraz talaj. Telepítésre legmegfelelőbb területek az enyhelejtésű domboldalak, valamint a sík fekvésű helyek. A mé- Ivenfekvő völgyek fagyveszélyesek. Fekvésben legjobb a délkeleti, délnyugati vagy a déli fekvés, az északi nem megfelelő. A talajt előzőleg jól trágyázzuk meg, mert csak jó táperőben lévő talajtól várhatunk elfogadható eredményt. Legalább 25—30 cm mélyen szükséges végezni a szántást, vagy 50—60 cm mélyen a forgatást. A sor- és tőtávolságot fajta szerint szabjuk meg. Lehetőleg a termelési körzeteknek megfelelő fajtát válasszunk és ezek kiválasztásakor legyünk j figyelemmel a virágzás idejére ésameg-1963. december 11. 196 porzás lehetőségeire. Ne feledjük el, hogy gyümölcsféléink javarésze önmeddő, vagyis a saját virágporával nem termékenyül meg. Ezért kell legalább 30 %-nyi jó virágport adó fajtát kiültetni telepítéskor. A gyümölcsfákat ősszel vagy tavasszal ültetjük. Ha előzőleg a talajt nem forgattuk meg, akkor ősszel az ültetés előtt legalább négy héttel 100—120 cm X100— 120 cm felső méretű, négyzetalakű és 50—60 cm mély gödröt ásunk. A gödör ásásakor a felső, biológiailag tevékeny, termő talajréteget az egyik oldalra, az altalajt viszont a másik oldalra dobáljuk, a gödör alját fellazítjuk, majd 8—10 nap múlva bedöntjük, hogy a föld leülepedjen (a kiültetésíg körülbelül 2 hétig). A gödör bedöntésekor az altalaj a gödör alsó részére, a termő feltalaj pedig efölé kerül, ahova majd a gyümölcsfa gyökerét helyezzük. Azért ásunk ilyen széles és mély gödröt, hogy a gyümölcsfák gyökerei könnyebben talajba hatoljanak. Nagyüzemi telepítés során újabban a gödröt fúrógéppel vagy robbantással készítik. Ha a talajt előzőleg 50—60 cm mélyen megforgattuk, nem szükséges nagy gödröt ásnunk. Gödörásásra is könnyen átszerefhető a magajáró, hidraulikus, EMPOR T-157/2 jelzésű univerzális rakodó, melyet az NDK-ból hozunk be. -ksz-A tavaszi gyümölcs-telepítéskor is előnyösebb a gödröt még az ősz folyamán előkészíteni. Legjobb az őszi telepítés, mert még a fagyok beállta előtt megindul a gyökéren a hegképződés, az őszi és a téli csapadék jól a gyökerekhez tömíti a talajt ezért tavasszal teljes erővel fejlődésnek indul. Fagyos, valamint sáros földbe gyümölcsfát ültetni nem szabad. Tavaszi ültetéskor a gödröt feltétlenül be kell öntözni. Ültetés előtt a már előzőleg kiásott és bedöntött gödörből csak annyi földet ásunk ki, amennyi a fa gyökérnagysága szerint szükséges. Az oltványveremből csak annyi facsemetét szedünk ki, amennyit még aznap elültetünk. Ültetés előtt a gyökereket megmetsszük, levágjuk a roncsolt, egymásba fonódó, egymást keresztező gyökereket. Az ép gyökereket, de különösen a hajszálgyökereket kímélni kell, ezeken csak utánasimítjuk az elvágott gyökérvéget, hogy űj, egészséges és friss vágásfelületet kapjon (ahol kallusz képződött, nem kell visszamctszést végezni). A vágásfelület legyen sima, kicsi és lefelé néző. Feleslegesen a gyökereket ne rövidítsük meg, s ezeket lehetőleg egyenlő hosszúságra vágjuk vissza. Közvetlen ültetés előtt az oltvány gyökerét mártsuk híg agyagpépbe, ezáltal védjük a kiszáradástól, de vigyázzunk, hagy az agyagpép rá ne száradjon a gyökérre, mert ez befullad és Így inkább ártunk, mint használunk a gyümölcsfának. A gyökérbetegségek elleni védekezés céljából az agyagpépbe csávázószert Is keverhetünk. Ültetéskor arra kell ügyelni, hogy a fa olyan mélyen kerüljön a talajba, mint eredeti helyén volt. Ne felejtsük el, hogy a le nem ülepedett talajok süllyednek, amely szintváltozás kötött talajon 8—10 cm-t is kitehet, ezért ezt a tényt ültetéskor szükséges figyelembe venni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a fa a talaj ülepedése után tűi mélyre került, vagy sekélyen helyezkedik el, átültetjük, különben egész élete folyamán sínylődne. Ültetéskor a talajt a gyümölcsfa állandó rázogatása közben a gyökérre és a gyökér közé szórjuk, közben a földet megtapossuk, csak a felső egy-két ujjnyi réteget hagyjuk lazán. A fa^ törzse körül tányért készítünk. Friss istállótrágyát a talajba tenni nem szabad, mert a gyökér megpenészedik tőle. Gyenge talajon a földhöz jól érett aprő trágyát, vagy komposztot keverhetünk, 10—15 kg mennyiségben. Célszerűbb azonban az istállótrágyát a törzskörüli tányérban elhelyezni és porhanyó földdel letakarni. Ismételjük, hogy a fa gyökeréhez trágya közvetlenül ne kerüljön. Az őszi ültetésú fák köré körülbelül 20 cm magasan rétegezett kupacot alakítunk, hogy ezeket a kiszáradás és a fagy ellen védjük A földkupacot tavasszal lebontjuk, hogy a gyökér levegőzését így biztosítsuk. Télen a nyúlrágás ellen bekötőzéssel vagy dróthálóval védjük a facsemetéket. Űjabban e célból sikerrel alkalmazható a Karnofer nevű vegyi anyag, amellyel a fa törzsét kenjük be, ami megvédi a megrágástól. A Karnofer sem a fa kérgére, sem pedig az emberi szervezetre nem gyakorol ártalmas hatást. P a á 1 József, a Vágsellyei Kertészeti Szaktanintézet tanítója Érdemes-e erőművek hűtővizével növényházakat fűteni? Felmerült már sokszor a gondolat, hogy a kertészetek jól hasznosíthatnák e hőenergiát, amely egyébként veszendőbe menne. A kérdés felderítésére többféle gyakorlati megoldással kísérleteztek. Egyfelől egy nagyteljesítményű hőenergiatelep 27 C fokos hűtővizéből vonták ki a hőmennyiséget levegöfűtöbattériák számára, amíg a víz hőfoka 15 C fokra nem csökkent. Másfelől a meleg vizet üvegházak külső falfelületén csörgedeztették és ezek mintegy höfüggönyt képeztek a növényház körül. A hőenergetikai számítások a szükséges beruházási költségek számbavételével azonban kimutatták, hogy az ilyenfajta technikai megoldások kb. 4 —5-szőrös költséget emésztenek jel a hagyományos fűtőberendezések létesítési és üzemeltetési költségeihez viszonyítva. Szertefoszlott tehát azok elgondolása, akik egyszerű műszaki következtetések, de körültekintő számítások és gyakorlati kísérletek nélkül szorgalmazták e fűtésrendszerek alkalmazását. (Commercial Grower, London)
