Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-11 / 99. szám

Fokozzuk a gyümölcstermesztést A gyümölcs az emberi táplálkozásban fontos szerepet tölt be. Ez elsősorban magas cukortartalmán alapszik (például az alma 4 %, a körte 14 %, a cseresz­nye 17 °/o, az őszibarack pedig 11 száza­lék cukrot tartalmaz), ezenkívül az ás­ványianyag és vitamin-tartalmában jut kifejezésre (például C-vitaminból száz gramm almában 10 mg, ugyanennyi kör­tében 4 mg, cseresznyében 30 mg, őszi­barackban 8 mg, ribiszkében 45 mg ta­lálható). A csonthéjas gyümölcsüek vi­szont magas zsírtartalmukkal (dió ese­tében 60 %; hétszer táplálóbb mint a hús), továbbá fehérje és szénhidrát­­tartalmukkal tűnnek ki. Nem utolsósor­ban említjük meg a szerves savtartal­mat, amely elősegíti a tápanyagok fel­szívódását, az emésztést, ezért jó étren­di hatású. Különösen fejlődésben lévő gyermekek részére szükséges a sok gyü­mölcs. Sajnos, gyümölcsfogyasztásunk ez idő szerint nagyon csekély, még a felét sem éri el az orvosilag szükségesnek tartott fogyasztás szintjének. Népgazdasági tervünk állandó felada­tul tűzte ki mezőgazdaságunk részére a gyümölcstermesztés fokozását, melyet új gyümölcsösök telepítésével, valamint az elhanyagolt régi telepítésű gyümöl­csösök rendbehozásával érhetünk el. Legfontosabb tényező a szakszerű gyü­mölcsfa-kezelés. Oj gyümölcsös telepítésekor elsősor­ban meg kell határozni annak jellegét, amely (extenzív) külterjes, vagy bel­terjes (intenzív) lehet. Külterjes gyü­mölcstermesztés során ez csupán másod­lagos jellegű, a fő kultúrának mintegy kiegészítő része. Ez esetben főleg ma­gastörzsű, vagy félmagastörzsű gyü­mölcsfákat ültetünk. Például szántóföl­dön, utak mellett, réteken, legelőkön, kifutók körül, vízvezető csatornák men­tén stb. és alattuk más mezőgazdasági kultúrát termesztünk vagy egyéb módon használjuk ki a helyet. Belterjes gyümölcstermesztés esetén minden gondoskodás, tevékenység a gyü­mölcstermesztésre irányul. Ilyen ültet­vény telepítésekor főleg alacsonytörzsű, vagy törpefákat választunk, de lehet az termőíves orsó, esetleg gyümölcsfái is. Alattuk más növényt legfeljebb csak zöldtrágyának termesztünk. A telepítés jellegének megszabása után megválaszt­juk a talajt. Jól beváltak a középkötött, mélyrétegü, vályogos, tápanyagban gaz­dag talajok. Nem kedvező a sós vagy a szikes, a túl kötött, a levegőtlen, a túl­ságosan meszes, a mészhiányos, a sava­nyú, a magas talajvizállású és a túl szá­raz talaj. Telepítésre legmegfelelőbb területek az enyhelejtésű domboldalak, valamint a sík fekvésű helyek. A mé- Ivenfekvő völgyek fagyveszélyesek. Fek­vésben legjobb a délkeleti, délnyugati vagy a déli fekvés, az északi nem meg­felelő. A talajt előzőleg jól trágyázzuk meg, mert csak jó táperőben lévő talajtól várhatunk elfogadható eredményt. Leg­alább 25—30 cm mélyen szükséges vé­gezni a szántást, vagy 50—60 cm mélyen a forgatást. A sor- és tőtávolságot fajta szerint szabjuk meg. Lehetőleg a terme­lési körzeteknek megfelelő fajtát vá­lasszunk és ezek kiválasztásakor legyünk j figyelemmel a virágzás idejére ésameg-1963. december 11. 196 porzás lehetőségeire. Ne feledjük el, hogy gyümölcsféléink javarésze önmed­dő, vagyis a saját virágporával nem ter­­mékenyül meg. Ezért kell legalább 30 %-nyi jó virágport adó fajtát kiültetni telepítéskor. A gyümölcsfákat ősszel vagy tavasszal ültetjük. Ha előzőleg a talajt nem for­gattuk meg, akkor ősszel az ültetés előtt legalább négy héttel 100—120 cm X100— 120 cm felső méretű, négyzetalakű és 50—60 cm mély gödröt ásunk. A gödör ásásakor a felső, biológiailag tevékeny, termő talajréteget az egyik oldalra, az altalajt viszont a másik oldalra dobáljuk, a gödör alját fellazítjuk, majd 8—10 nap múlva bedöntjük, hogy a föld leülepedjen (a kiültetésíg körülbelül 2 hétig). A gödör bedöntésekor az altalaj a gödör alsó ré­szére, a termő feltalaj pedig efölé kerül, ahova majd a gyümölcsfa gyökerét he­lyezzük. Azért ásunk ilyen széles és mély gödröt, hogy a gyümölcsfák gyö­kerei könnyebben talajba hatoljanak. Nagyüzemi telepítés során újabban a gödröt fúrógéppel vagy robbantással ké­szítik. Ha a talajt előzőleg 50—60 cm mélyen megforgattuk, nem szükséges nagy göd­röt ásnunk. Gödörásásra is könnyen átszerefhető a magajáró, hidraulikus, EMPOR T-157/2 jelzésű univerzális rakodó, melyet az NDK-ból hozunk be. -ksz-A tavaszi gyümölcs-telepítéskor is előnyösebb a gödröt még az ősz folya­mán előkészíteni. Legjobb az őszi tele­pítés, mert még a fagyok beállta előtt megindul a gyökéren a hegképződés, az őszi és a téli csapadék jól a gyökerek­hez tömíti a talajt ezért tavasszal tel­jes erővel fejlődésnek indul. Fagyos, valamint sáros földbe gyü­mölcsfát ültetni nem szabad. Tavaszi ültetéskor a gödröt feltétlenül be kell öntözni. Ültetés előtt a már előzőleg ki­ásott és bedöntött gödörből csak annyi földet ásunk ki, amennyi a fa gyökér­nagysága szerint szükséges. Az oltvány­veremből csak annyi facsemetét sze­dünk ki, amennyit még aznap elülte­tünk. Ültetés előtt a gyökereket meg­metsszük, levágjuk a roncsolt, egymásba fonódó, egymást keresztező gyökereket. Az ép gyökereket, de különösen a haj­szálgyökereket kímélni kell, ezeken csak utánasimítjuk az elvágott gyökérvéget, hogy űj, egészséges és friss vágásfelü­letet kapjon (ahol kallusz képződött, nem kell visszamctszést végezni). A vá­gásfelület legyen sima, kicsi és lefelé néző. Feleslegesen a gyökereket ne rövi­dítsük meg, s ezeket lehetőleg egyenlő hosszúságra vágjuk vissza. Közvetlen ültetés előtt az oltvány gyö­kerét mártsuk híg agyagpépbe, ezáltal védjük a kiszáradástól, de vigyázzunk, hagy az agyagpép rá ne száradjon a gyö­kérre, mert ez befullad és Így inkább ártunk, mint használunk a gyümölcsfá­nak. A gyökérbetegségek elleni védekezés céljából az agyagpépbe csávázószert Is keverhetünk. Ültetéskor arra kell ügyel­ni, hogy a fa olyan mélyen kerüljön a talajba, mint eredeti helyén volt. Ne felejtsük el, hogy a le nem ülepedett talajok süllyednek, amely szintváltozás kötött talajon 8—10 cm-t is kitehet, ezért ezt a tényt ültetéskor szükséges figyelembe venni. Ha azt tapasztaljuk, hogy a fa a talaj ülepedése után tűi mélyre került, vagy sekélyen helyezke­dik el, átültetjük, különben egész élete folyamán sínylődne. Ültetéskor a talajt a gyümölcsfa állandó rázogatása közben a gyökérre és a gyökér közé szórjuk, közben a földet megtapossuk, csak a felső egy-két ujjnyi réteget hagyjuk lazán. A fa^ törzse körül tányért készí­tünk. Friss istállótrágyát a talajba tenni nem szabad, mert a gyökér megpenésze­­dik tőle. Gyenge talajon a földhöz jól érett aprő trágyát, vagy komposztot ke­verhetünk, 10—15 kg mennyiségben. Cél­szerűbb azonban az istállótrágyát a törzs­körüli tányérban elhelyezni és porhanyó földdel letakarni. Ismételjük, hogy a fa gyökeréhez trágya közvetlenül ne ke­rüljön. Az őszi ültetésú fák köré körül­belül 20 cm magasan rétegezett kupacot alakítunk, hogy ezeket a kiszáradás és a fagy ellen védjük A földkupacot ta­vasszal lebontjuk, hogy a gyökér leve­gőzését így biztosítsuk. Télen a nyúlrágás ellen bekötőzéssel vagy dróthálóval védjük a facsemetéket. Űjabban e célból sikerrel alkalmazható a Karnofer nevű vegyi anyag, amellyel a fa törzsét kenjük be, ami megvédi a megrágástól. A Karnofer sem a fa kér­gére, sem pedig az emberi szervezetre nem gyakorol ártalmas hatást. P a á 1 József, a Vágsellyei Kertészeti Szaktanintézet tanítója Érdemes-e erőművek hűtővizével növényházakat fűteni? Felmerült már sokszor a gondolat, hogy a kertészetek jól hasznosíthatnák e hő­energiát, amely egyébként veszendőbe menne. A kérdés felderítésére többféle gyakorlati megoldással kísérleteztek. Egy­felől egy nagyteljesítményű hőenergia­­telep 27 C fokos hűtővizéből vonták ki a hőmennyiséget levegöfűtöbattériák szá­mára, amíg a víz hőfoka 15 C fokra nem csökkent. Másfelől a meleg vizet üveg­házak külső falfelületén csörgedeztették és ezek mintegy höfüggönyt képeztek a növényház körül. A hőenergetikai számí­tások a szükséges beruházási költségek számbavételével azonban kimutatták, hogy az ilyenfajta technikai megoldások kb. 4 —5-szőrös költséget emésztenek jel a hagyományos fűtőberendezések létesí­tési és üzemeltetési költségeihez viszo­nyítva. Szertefoszlott tehát azok elgon­dolása, akik egyszerű műszaki következ­tetések, de körültekintő számítások és gyakorlati kísérletek nélkül szorgalmaz­ták e fűtésrendszerek alkalmazását. (Commercial Grower, London)

Next

/
Thumbnails
Contents