Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-11 / 99. szám
Bratislava, 1963 december 11. Ära 30 fillér XIII. évfolyam 99. szám A gyümölcsöző barátság alapköve Húsz esztendővel ezelőtt hazánk történetének egyik nagy jelentőségű eseménye játszódott le, amely kihatással volt országunk további fejlődésére. Moszkvában 1943. december 12-én aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között létrehozott barátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési egyezményt. Ezekben a vérzivataros napokban, amikor hazánk területét a náci megszállók és fasiszta csatlósaik bitorolták, a szovjet emberek a Nagy Honvédő Háború hatalmas csatáit vívták. Harcoltak a Volga partján, nemcsak azért, hogy hazájukból kiűzzék a hitleri támadókat, hanem azért Is, hogy Európa leigázott nemzeteit ugyancsak felszabadítsák a zsarnokság igájából. A harcok közepette az eljövendő békés élet alapját rakták le, a baráti kapcsolatok kiépítésének, az egymás támogatásának, kölcsönös megsegítésének és minden téren szoros együttműködésnek egyezményével. Ez a csehszlovák—szovjet egyezmény az 1935. május 16-án megkötött szerződés megújítását jelentette, amely szovjet segítséget biztosított számunkra a náci Németország ellenünk irányuló támadása esetére. Amint azonban ismeretes, az 1935-ben kötött csehszlovák—szovjet kölcsönös segélynyújtási szerződés érvényrejuttatását 1938-ban az áruló csehszlovák burzsoázia megakadályozta és inkább elfogadta Csehszlovákia náci megszállásának és feldarabolásának müncheni diktátumát. Az 1943-ban kötött egyezmény megerősítette és tovább bővítette a Németország elleni háborúban folytatandó közös eljárásról Londonban 1941. július 18-án aláírt csehszlovák—szovjet egyezményt is. A húsz évvel ezelőtt megkötött egyezmény volt az első olyan hoszszabb lejáratú szerződés, amelyet a háború idején a Szovjetunió egy baráti országgal kötött. Ez a barátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési egyezmény nemcsak a közös ellenség ellen folytatott harc pillanatnyilag időszerű kérdéseit szögezte le, hanem ugyanakkor kiterjedt a háború utáni békés élet kölcsönös kapcsolataira is. Történelmi jelentőségét, amely túllépi a csehszlovák—szovjet kapcsolatok keretét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előbbiekben elmondottakon kívül az új, szocialista jellegű nemzetközi egyezmény mintaképe volt. Példaként szolgált a Szovjetunió és az olyan országok közötti kapcsolatok szerződéses rendezésére, amely országoknak a szovjet hadsereg hozta el a szabadságot, az új élet és a felvirágzás lehetőségét. Gottwald elvtárs a moszkvai rádióban 1943. december 26-án tartott beszédében kijelentette, hogy a „nemzetünk és államunk hajója biztos révbe jutott“. Ez a találó hasonlat kitűnően jellemzi ennek az egyezménynek történelmi fontosságát országunk életére és egyúttal kifejezi azt az új helyzetet, amelyet Csehszlovákia a szerződés aláírásával a nemzetközi politikai életben elfoglalt. Az első köztársaság idejében 1918 után az uralmon levő burzsoázia ugyanis hazánk sorsát a nyugati kapitalista nagyhatalmak, elsősorban Franciaország sorsával kapcsolta össze. Ez tökéletesen megfelelt belpolitikai céljainak is. Kapitalista jellegű burzsoá demokratikus köztársaságot igyekezett építeni, amely a világimperializmus szovjetellenes arcvonalának szerves részét képezi. Amikor a nyugati hatalmak Csehszlovákiát a hazai burzsoázia — és legfőbb képviselőjének, Benes akkori köztársasági elnöknek aktív részvétele mellett harc nélkül Hitler kénye-kedvére kiszolgáltatták, ezzel, habár kissé módosított formában eredeti céljukat követték. Igyekezetük a Szovjetunió felszámolására és megsemmisítésére irányult felhasználva erre Csehszlovákiát, mint fejlett iparral, főképp hadiiparral rendelkező országot. Az 1938—39-es évek eseményei mindenki számára világosan megmutatták, mennyire káros volt országunk önállósága és függetlensége szempontjából a nyugati nagyhatalmakkal fenntartott kapcsolat. Az 1943-ban megkötött csehszlovák—szovjet egyezmény pontot tett a csehszlovák burzsoázia nyugatbarát politikája után. Kedvező feltételeket létesített egy új politikai irányzat kialakítására, amely a világ első szocia.-.. Iista nagyhatalmával, a Szovjetunióval fenntartott kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésen* és szövetségesi, baráti, egy célért küzdő, elvtársi kapcsolaton épül fel. Eredményeit pedig saját szemünkkel az adatok tükrében láthatjuk. A felszabadulás után a háborús pusztítások és a náci megszállás hagyatékaként hazánk igen súlyos gazdasági helyzetbe került. A kifosztott és tönkretett ország képtelen volt a lakosság élelmiszerellátását biztosítani. Sohasem felejthetjük el, hogy a Szovjetunió a háborúban elszenvedett súlyos veszteségei ellenére azonnal nagymennyiségű kenyérgabonát, 20 000 tonna búzát, 10 000 tonna árpát, növényi és állati zsiradékokat, egyéb élelmiszereket, takarmányokat, ipari nyersanyagokat, köztük szenet, kőolajat, vas- és mangánércet, cinket, nikkelt, kaucsukot, fát, foszfátokat, gyapotot és gyapjút szállított nekünk, így megindulhatott az egyes üzemek Az idén rendkívül szorgalmasak voltak a méhek, és annyi mézet hordtak össze, hogy a felvásárlóüzem öszszes raktára megtelt. A „Vcela“ galántai exportüzemben az emberek is szorgalmasak: rakják a mézet az A képről Krul Piroska mosolyog ránk üvegedényekbe, és ragasztják a címkéket, hogy minél hamarabb jusson el a méz külföldi és belföldi fogyasztók asztalára. Már az idén is jónéhány tonna mézet exportáltak, legtöbbet Ausztriába és Nyugat-Németországba. ízletes mézünknek jó neve van Belgiumban és az NDK-ban is. Összesen mintegy 750 tonna mézet szállítanak külföldre, örvendetes tény, hogy eddig még sehonnan sem érkezett panasz. Évi tervük alapján ebben az évben 1637 tonna mézet kellett felvásárolniuk. A méhészeknek azonban jól jövedelmezett az idei év, és eddig mintegy 2250 tonna mézet értékesítettek. Tervükben másfél millió korona többletbevétellel számolnak. S hogy teljesítik-e kitűzött feladatukat, erre a kérdésre Glasa elvtárs, az üzemvezető válaszol: — Már eddig is 1250 000 koronával léptük túl pénzügyi tervünket. Exportfeladatunkat pedig 5 vagon mézzel teljesítjük túl. Az üzem dolgozói kiválóan teljesítik feladatukat, különösen Krul Piroska kollektívája — amely a szocialista munkabrigád címért versenyez — végez derék munkát. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta termelése és kenyér is került a dolgozók asztalára. A Szovjetunió az egyezmény szellemében azonnal felajánlotta, hogy állandó piacot biztosít a csehszlovák ipar termékeinek. A Szovjetunióval kiépített együttműködés tette lehetővé népgazdaságunk tervszerű kiépítését. Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére a szovjet tapasztalatok alapján dolgozták ki az 1947— 1948-as évekre első népgazdasági tervünket, a csehszlovák kétéves tervet. Annak ellenére, hogy köztársaságunknak ebben az első népgazdasági tervében számolni kellett azzal, hogy a kapitalisták kezében az építőiparból és más iparágakból, a mezőgazdaságból valamint a bel- és külkereskedelemből jelentős eszközök összpontosulnak, a Szovjetunió segítsége által a kétéves tervet sikeresen teljesítettük. Pedig a reakció iparkodott minden nehézséget a maga előnyére kihasználni. Ilyen váratlan csapás volt az 1947-ben fellépő katasztrofális szárazság is. Ebben az évben az egész ország gabonatermése csupán 185 000 vagont tett ki, és ebből a mennyiségből is csak 66 000 vagonnylt tudtunk felvásárolni, azaz 40 000 vagonnal kevesebbet, mint az előző 1946-os évben. Ennek a válságos helyzetnek leküzdését a Szovjetunió önzetlen segítsége tette lehetővé, amikor azonnal és hitelre 600 000 tonna gabonát, továbbá a hús, a vaj és más élelmiszerek ezer tonnáit szállította. Dolgozó népünk 1948 februárjában kivívott győzelme utáni esztendőkben gyors fejlődésnek indult a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal létesített külkereskedelmünk. A Szovjetunió nyersanyagszállítmányai tették lehetővé Iparunk rohamos fejlődését és az ország lakosságának teljes foglalkoztatását, tehát a munkanélküliség gyakorlati felszámolását. Ugyanezek a nyersanyagszállítmányok segítették elő, hogy ne legyünk ráutalva a kapitalista államokra, amikor ezek embargót, szállítási tilalmat rendeltek el, hogy ezzel külpolitikai irányvonalunk megváltoztatására kényszerítsenek. Minden ármány legyőzésében a barátság, a szövetségi segíteniakarás és az együttműködés képviseli a legfőbb erőt. Most, amikor a csehszlovákszovjet barátsági kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési egyezmény megkötése óta eltelt 20 év alatt megtett útra tekintünk vissza legnagyobb megnyugvással és bizalommal tekinthetünk a következő két évtizedre is, mivel az eddig jól bevált egyezményt, pártunk és kormányunk képviselői, valamint a Szovjetunió kormányának vezető személyiségei további húsz esztendőre hosszabbították meg. Az 1943-ban aláírt és újabban ismét megerősített csehszlovák—szovjet egyezménynek az országunkat és a szovjetországot elszakíthatatlan baráti szálakkal összefűző alapokmánynak belső tartalmát talán az az üdvözlő levél fejezi ki a legjobban, amellyel Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész csehszlovák nép az SZKR XXH. kongresszusát üdvözölte. E levélből idézzük a következő sorokat: „Szilárdan állunk oldalatokon a kommunizmus fenkölt céljaiért, a tartós békéért vívott harcokban. Pártjaink és nemzeteink egysége örök és megbonthatatlan. így volt ez a múltban, így van a jelenben és így lesz a jövőben is." A vegyipar rohamos fejlesztése Tanácskozik a SZKP Központi Bizottsága Hétfőn a Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte munkáját az SZKP KB plénuma, amelynek napirendjén a vegyipar fejlesztése szerepel. Az SZKP KB elnökségének megbízásából Ny. Sz. Hruscsov az SZKP KB első titkára tartott beszámolót „A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelésének legfontosabb feltétele“ címmel. A plénum ülésén népes pártaktíva vesz részt. Jelen vannak a Központi Bizottság tagjai és póttagjai, a Központi Revíziós Bizottság tagjai, a köztársaságok, a határterületek és területek pártszervezeteinek elnökei, közéleti személyiségek, államvezetők, valamint neves tudósok, vegyészek, élenjáró termelési dolgozók, mezőgazdasági szakemberek, szovhóz-igazgatók és kolhoz-elnökök. Hruscsov elvtárs beszéde után a plénum félbeszakította ülését, amelyet kedden délelőtt tovább folytattak. UJ ALAPOKON a szövetkezetesek téli iskoláztatása Nemrégiben felkerestük Lábszky Imre elvtársat, a komáromi járás Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságának szakoktatási előadóját, s megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. • A szakoktatás milyen formáit érvényesítik? — Felhagytunk az úgynevezett „munkaiskolák“ rendszerével. Ügy éreztük, a fejlődés már ezt az oktatási formát túllépte. Éppen ezért, a szomszédos dunaszerdahelyi járástól tanulva, átvettük a szövetkezetesek téli szakoktatása fejlettebb formáinak érvényesítése terén szerzett tapasztalataikat. Bevezetjük a célirányos szakoktatást. • Az első lépés? — Nyolctagú tanácsot szerveztünk. Vezetője a Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság igazgatója: titkára a szakoktatási előadó, vagyis jómagam; a főökonómus, főagronómus, főzootechnikus, a főmechanizátor, a Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság titkára, valamint a járási művelődési otthon vezetője. • A tanács feladatai? — Míg a titkár összefogja a tanácsot, megteszi a kellő intézkedéseket: szervezési, módszertani és pedagógiai téren tájékoztatja a tanács tagjait, s irányelveket dolgoz ki a szakoktatás valamennyi formáját illetően —, a tanács tagjai, ki-ki a saját szakaszán, biztosítja a szakembereket, akik az előadásokat tartják. • Kik segítenek a szervezési-toborzási munkában? — Nagy feladat hárul a termelési instruktorokra. Ök biztosítják a körzetükben a célirányos szakoktatás zavartalan menetét; összehangolják az egyes, kisebb létszámú csoportok tevékenységét. Ha a szükség úgy kívánja, a körzeten kívüli szövetkezetek vezetőivel egyezséget kötnek, a szakoktatásra vonatkozólag. • Még valamit a szakoktatás kezdetéről és formáiról, valamint a tantervekról. — A tanterveket a szövetkezetek készítik, sajátos szükségleteinek, viszonyaiknak megfelelően, december 14-i határidővel. Ugyanis a szakoktatás folyó hó 15-én kezdődik. Egyhetes, tíznapos időtartamú tanfolyamokat szervezünk a termelés különböző szakaszain dolgozók részére. Amelyik szövetkezetben például kevés a baromfigondozó, ott két, három szövetkezet baromfigondozóit egyesítjük a szakoktatás idejére. • Valamennyi tanfolyam kötelező tananyaga? — 1. Az EFSZ-ek VI. kongresszusának anyaga; 2. Az ipar és a mezőgazdaság színvonalkülönbségének kiegyenlítődése; 3. Szocialista munkaverseny; 4. Munkabiztonság és munkahigiénia (saját szakaszon!); 5. A gazdálkodás hiányosságainak eltávolításával összefüggő téma — a tématerv szerint. • Anyagi kiadások fedezése? — Azokat a tanfolyamokat, szemináriumokat, amelyeket a járás mezőgazdasági termelési igazgatósága szervez, finanszírozza is. A szövetkezetek által szervezett célirányos szakoktatás valamennyi kiadását a szövetkezetek fedezik, mégpedig a művelődési alapból. Kivételt képeznek a gazdaságilag gyöngébb mezőgazdasági üzemek, melyek részére az előadókat a termelési igazgatóság díjazza. (Lejegyezte: nki) Vízum nélkül Magyarországra 1964 január 1-től lényegesen kibővül a Csehszlovákia-Magyarország közötti turistaforgalom. Míg a múltban hivatalos küldetésben, családi vagy rokoni látogatásra és csoportos kirándulás formájában lehetett Magyarországra utazni, az új évtől kezdve, bárki bármikor évenkint többször egyénileg is utazhat. Az utazás lebonyolítására a következő eljárás lesz szükséges: z Az utazni kívánó kitölt egy egyszerű nyomtatványt, melyet nem kell semmiféle hivatalos ajánlással, vagy üzemi bizottsági pecséttel ellátni. A kérvényt a lakhelynek megfelelő Turista utazási iroda fiókjának adja át. Az utazási iroda köteles legkésőbb hét napon belül a kérvényt elintézni és a személyi igazolványhoz csatolandó utazási betétlapot kiadni. Ha sürgős esetekről van szó, például betegség, temetés stb., az illető közvetlenül a Belügyminisztérium járási osztályához fordul, ahol az utazási engedélyt azonnal megkapja. A tartózkodási engedély 30 napig érvényes. Az illeték személyenként három napig terjedő tartózkodásra 25 korona, azon túl 100 korona. Nyugdíjasok részére, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 600 koronát, avagy gyermekeknek 15 éves korig, ha egyedül utaznak vagy csoportosan szervezett társas utazások keretében tekintet nélkül a tarhózkodás időtartamára, az illeték 25 korona. A gyermekek 15 éves korig szülők kíséretében nem fizetnek illetéket. Huszonöt korona az illeték akkor is, ha a kerületi nemzeti bizottság egészségügyi osztálya, vagy az Egészségügyi Minisztéri(Folytatás a következő oldalon) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK lapja
