Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-08 / 98. szám
Ó^avaslom a. fteíyi nemzeti fruattsácjnaK,. Osszuk meg a munkát! A falunkban jelenleg nincs fizetett titkár. Ez bizony nem a legjobb megoldás, de amíg jobbat a HNB-on nem találnak, mégsem állhat le a munka. Itt csak megfelelő munkamegosztás segíthet. A HNB tárgyalja meg az illetékesekkel, az egyes szervekkel, az EFSZ vezetőségével és a tömegszervezetek megbizottaival, hogy ki milyen munkakört vállaljon magára. Az a néhány vezetőségi tag nem ér rá egyedül mindent elintézni. Egy másik javaslatom a parkra vonatkozik. Néhány éve már, hogy elkészült, de még mindig hiányzik belőle egy-egy pad, néhány facsemete, rózsafa, azonkívül valaki, aki ennek a parknak a gondját viselné. A nőbizottság egyes tagjai hébe-hóba ugyan rendbehozták a tanulókkal. Helyesnek tartanám, ha a park fölött a mulyadi CSISZ- tagok védnökséget vállalnáftak. Tudom, hogy akkor mindig szép maradna. Az úgynevezett Szoros útja is nagyon elhanyagolt állapotban van. Rendbehozatala ugyan már évek óta képezi vita tárgyát, de eddig semmi sem történt ott. Ideje volna már, hogy a HNB végre meg- ' javítássá a Szoros és az Alvég útját! Tenni kéne valamit a hámori igen rossz minőségű földekkel is. A sziklás, köves talajt aligha tehetik termővé. Szükséges lenne a talajminőség szakszerű megállapítása a felettes szervek közreműködésével. Egyszer már járt erre egy bizottság ebben az ügyben, de semmit sem végeztek el. Ne elégedjen meg a múlyadi HNB annak hangoztatásával, hogy nincs fizetett titkár, hanem a lakossággal karöltve tegyen meg mindent az előttük álló feladatokat megoldásáért. Budai József Néhány megjegyzés a falu kulturális életéről Számtalan problémát, kulturális életünk eddig érintetlen területeinek sok kérdését öleli fel a már eddig is soha nem tapasztalt, konkrét eredményeket felszínre hozó, egész nemzeti létünket gyökerében megváltoztató kulturális forradalom. Vitáztunk hosszú értekezleteken, újságok hasábjain, az időt próbáltuk megelőzni és bosszankodtunk, ha olyan sorokat kellett olvasni, melyek a „Hét", a „Szavak, melyeket fájó kimondani“ című ankétján egyre szaporodtak. Nem akarom ezzel mondani, hogy az eddigi munka hiábavaló volt. Mégis elgondolkoztató falvaink dolgozóinak alacsony kultúrszomja. Szinte tömérdek azoknak a jelenségeknek száma, amelyeket rövid időn belül orvosolni kell. Mi a teendő tehát? E kérdésre feleletet keresve, szeretnék néhány irányadó tanácsot adni, főleg a falusi CSISZ-szervezetek számára. Egy fecske nem csinál nyarat. Ez a közmondás itt is érvényesül. Szükséges tehát, hogy megszilárdítsuk a falusi fiatalság csoportját. Azonban ez nem történik meg magától. Sokan talán fel sem tudják mérni, milyen segítség lenne a HNB vezetősége számára a falu fontos problémáinak megoldása. Azt már hangsúlyoznunk sem kell, hogy minden pártszervezet felelős a CSISZ munkájáért. Viszont ha már azt kell mondani, hogy egyes községekben a CSISZ csak papíron létezik, akkor itt nem beszélhetünk másról, mint egyes pártszervezetek nemtörődömségéről ezen a téren. Konkrét feladatot kell kitűzni az alapszervezetek számára és küzdeni kell, hogy megfelelő körülményeket • biztosítsunk a feladatok teljesítéséhez. Hí tehát kultúrmunkát várunk az ifjúsági szervezettől, biztosítsunk ehhez megfelelő körülményeket. Elsősorban vezetőre van szükség, amely irányítani tudja a fiatalság érdekköreinek munkáját. Ne várjunk mindig csak a tanítóságra. Ne féljünk pártfeladattal megbízni egyegy tehetséges elvtársat, aki tudásához mérten felelőssége tudatában fog dolgozni. A HNB biztosítson legalább egy helyiséget, ahol a fiatalság össze tud majd jönni, továbbá létesítsünk ifjúsági klubokat és ne sajnáljuk a költséget, melyet a berendezésre fordítunk. Gondosan megválasztott előadásokkal irányítani tudjuk az ifjúság érdeklődését. A téli időszak a legmegfelelőbb arra, hogy esztrádműsorok, színdarabok betanításával az egész falut bevonjuk a kultúréletbe Rendezzünk vitákat a látott filmekről és elolvasott könyvekről. Nem szabad megfeledkezni a helyi hangszóróról sem. Gondosan öszszeállított műsorral megkedveltetjük a faluval a helyi adásokat. Tudjuk, hogy a nyári csúcsmunkák idején kevés a falusi ember ideje. Még újságot is csak vasárnap olvas. Hálás dolog volna ebédidőben a legfrissebb hírekről beszámolni a helyi hangszórón keresztül. Szinte bűn kihasználatlanul hagyni olyan alkalmat, amikor a falu apraja-nagyja összejön, ilyen a nyári aratási ünnepély. Elég egypár műsorszám és máris megragadjuk a jelenlévők figyelmét. Mindez csak néhány észrevétel és jótanács, mégis érdemes elgondolkozni fölötte. Ha csak egy keveset is megvalósítunk belőle, sikerül elérni azt, hogy a kocsma megszűnik végre a falu „kulturális életének" központja lenni. Király Mária (RÁD, okres Trebisov) Véletlen találkozás a kiváló szakemberek egész sorát ké- Az „öreg“ diákok eszmecserét pezték ki az eredetileg más célra folytatnak a tízperces szünetszánt épület falai között. (tt) ben ♦ Münchenben megnyílt a nemzetközi gyermek- és ifjúsági könyvkiállítás, amelyen kétezer német, angol, francia, csehszlovák, lengyel, jugoszláv és svéd könyv látható. A kiállítás a látogatóknak áttekintést nyújt a Szovjetunió és Japán gyermekirodalmáról is. ♦ Brüsszelben befejezte vendégszereplését a Laterna Magika, amely október 22-től 60 előadást tartott. Előadásait csaknem százezer néző tekintette meg. Az utolsó előadáson jelen volt Albert herceg feleségével. ♦ Hanoiban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közötti 1965. évi kulturális csereterv alapján szovjet grafikai kiállítás nyílt meg. A Nagykaposi Mezőgazdasági Technikum magyar nyelvű tanszék és Kassán létesítenének egy magyar nyelvű konzultációs központot. Ha ez valóra válna, néhány év leforgása alatt a tanítók legtöbbje megszerezné a főiskolai képesítést. Kissé elfelejtett technikum a nagy^aposi. Pedig érdemes lenne többet törődni velet mivel az utóbbi években ező^azdasági dolgozóink szakkönyvtára két új * * kötettel gyarapodott. A mezőgazdasági szakkönyvek sorozatában megjelent a Műhelygyakorlatok című kézikönyv, szerzői munkaközösség feldolgozásában, amely a növénytermesztési — állattenyésztési szakosítású tanonciskolák tananyaga. Bizonyos mennyiségű példányszám azonban a gyakorlati dolgozók rendelkezésére áll. A könyv tartalmánál fogva bizonyára érdeklődést kelt a mezőgazdasági üzemek dolgozói között. A mezőgazdasági üzemek t. i. aránylag távol esnek a.javítóközpontoktól és így a mezőgazdasági munkás saját ismereteire és tudására van utalva a kézi fém- és famegmunkálásban és nyergesmunkákban. A könyv részletesen foglalkozik ezekkel a problémákkal. A fémek kézi megmunkálásáról szóló fejezetben a gépek karbantartásához és kisebb hibáinak megjavításához szükséges ismereteket sajátíthatja el az olvasó. A szerzők itt ismertetik a mérés, vágás és lyukasztás, az egyengetés és hajlítás, valamint a fűrészelés, nyírás és reszelés helyes alkalmazását. A továbbiakban foglalkoznak a szerszámok élesítésével reszelővei és köszörűn, fúratok fúrásával és süllyesztésével, szegecseléssel, kovácsolással és részletezik az alapvető munkákat a gépek és szerszámok szét- és összeszerelésénél (lágy forrasztás, menetvágás, belsőégésű motorok szelepeinek lecsiszolása stb.) A fa kézi megmunkálásával foglalkozó fejezet részletesen tárgyalja a mezőgazdasági üzemekben szükséges egyszerű alkatrészek előállításához alkalma- fa kiválasztását és felhasználását, valamint a gépek fa alkatrészéinek javítását. Mezőgazdaságunk nagyarányú gépesítése mellett is, még sokáig fog használni lófogatokat. A megrongálódott lószerszám gyakran okoz gondot üzemeinkben, ha nincs helyben szakember megjavításukra. A könyv ez irányban is segítséget nyújt, s utolsó fejezetében a nyerges (szíj-1963. december 8. r üj szakkönyvek gyártó) javítómunkákra helyezi a súlyt. Tárgyalja a megfelelő szerszám és anyag kiválasztását, felhasználását, a gépek bőrrészeinek, a lószerszámoknak és szíjaknak a karbantartását. Olvasóink a rövid ismertetésből is láthatják, hogy a Műhelygyakorlatok című szakkönyv nélkülözhetetlen segítséget jelent minden mezőgazdasági üzemben. Kibővíti állattenyésztési és növénytermelési dolgozóink szaktudását s lehetőséget nyújt munkafeladataik önálló teljesítéséhez, mivel megtanítja őket a kisebb gépesítő eszközök elkészítésére és karbantartására. (Oldalszám 214, 250 ábra, ára vászonkötésben 10.— Kcs.) Hruska és Hála mérnökök munkája a Mezőgazdasági építészet, szintén tankönyvként jelent meg, mint a növénytermesztési — állattenyésztési szakosítású mezőgazdasági műszaki iskolák tananyaga. Megfelelő számú példány azonban a könyvpiacra is kerül. A könyv célja, hogy az olvasót megismertesse a mezőgazdasági építészet alapfogalmaival. Általános részében az építőanyagokat, az épületek szerkezeti elemeit és az épületek tervezését tárgyalja A részleteket tárgyaló fejezetekben a szerzők az állattenyésztés a növénytermelés és a melléktermelési ágazatok épületeivel foglalkoznak. Az olvasó itt megtalálja az állattenyésztés nagyüzemi technológiáját szogáló új épületmegoldásokat is. A könyv szövegét 219 ábra teszi szemléltetőbbé. A könyv végén az olvasó megtalálja a szövegben előforduló fontosabb szakkifejezések magyar-szlovák szótárát. (Oldalszám 314, ára vászonkötésben 15,10 Kcs.) Lizonné M. L Mennyire különleges is lehet a sors. Néha olyan váratlan fordulatokat hoz, amit még egy tapasztalt álmodozó sem tudna kitalálni. Egy hasonló esetről akarok beszámolni soraimban. 1057-ben egy csehszlovák tudóstársaság érkezett eszmecserére a Szovjetunióba A vendégek megtekintették a szovjet laboratóriumokat, a gyárberendezéseket és órákig társalogtak vendéglátóikkal Egy komoly, tartózkodó jellemű ember különös tekintettel érdeklődött a berendezések műszaki adatairól. Szergej Mihajlovics Gyatikovnak hívták, aki a Csehszlovák Tudományos Akadémia rádió- és elektrotechnikai intézetének vezetője volt A tudós 1020-ban mégegyszer ellátogatott a Szovjetunióba. Ismét járta az intézetek és laboratóriumokat, szabad idejét pedig sétálással töltötte a moszkvai utcákon. Csehszlovákiába Kijeven át utazott vissza. Itt még meg kellett látogatnia az ukrajnai akadémia számítóközpontját. Egyszer, re csak hozzálép az intézet egyik fiatal munkatársa és azt kérdi tőle, hogy nincs-e rokoni kapcsolatban Alekszander Mihajlovics Gyatikovval, a műszaki tudományok kandidátusával. — Nagyon hasonlítanak neveink - válaszolta meglepődve. - így hívták testvéremet - folytatta. - Nem tudná megszerezni nekem ennek az embernek a címét? - kérdezte. A fiatal munkatárs rögtön felajánlotta szolgálatát, a vendég pedig türelmetlenül várta az elkövetkező napot ... 1919 évének végén, amikor Gyenikin hadseregének csapatai egy Moszkva elleni sikertelen támadás után feltartóztathatatlanul nyomultak Nyugat — Novocserkaszk - felé, a fehérek tábornoka utasítást adott a technológiai iskola bezárására és a diákok mozgósítására. A véreskezü tábornok intézkedései felháborodást keltettek a városban. A Novocserkaszk-fiúgimnázium egyik professzora és felesége gyermekeit Gercen, Dobroljubov és Csenyisevszkij müveinek szellemében, nevelték, Fiuk, Szergej Gyatikov, a technológiai iskola első évfolyamának hallgatója volt és hogy elkerülje a mozgósítást, mint gépész dolgozott egy hajón, De a fehér hadsereg a visszavonulásnál először Taganrogba, majd a Krímre haitotta a haiót. 1920 novembereben a város Hadsereg leverte j fehérek utolsó krimi ellentámadását is. Az öreg hajó, melyen Szergej lolgozott, a menekültekkel együtt ki mdott szökni Konstantinápoly kikötőjébe. Nehéz lenne most felsorolni a hat zátlanná vált Szergej viszontagságait. Zhezett, fázott, dolgozott, nélkülözött. Egy francia kapitány felvette a hajójára mint villanyszerelőt, de mint orosz, az ételből itt is csak a jele adagot kapta. Hajók, országok, kikötők — mindez váltakozva ismétlődött Hetében. Végül összeszedett egy kis aénzt és Csehszlovákiába költözött. °rágában beiratkozott a műszaki egyetemre, ahol 1929-ben mérnöki diplomát szerzett. Tanulmányai közben többször is írt levelet a Szovjetunióba. Megtudta, hogy édesapja a polgárháborúban halt meg. Édesanyja otthonmaradt testvéreivel együtt máshová költözködött. A családdal való összeköttetés szálai eltűntek. Leveleire senkitől sem kapott választ. Szergej úgy vélte, hogy családjából csak 5 maradt élve és Csehszlovákiában maradt dolgozni. Amikor Csehszlovákiában a szocialista építés nagy kibontakozásnak iniult,/Szergej komoly megbízatást kapott. A Tudományos Akadémia rádió'echnikai osztályán mint kutató kéziéit dolgozni. A tehetséges mérnök -övidesen néhány kiemelkedő tudomátyos cikket írt, majd 1949-ben megvédte doktori disszertációját. Néhány ívvel később a Csehszlovák Tudományos Akadémia rádió- és elektrotechnikai intézetének élére állt. Az említett ukrajnai tudományos munkatárs nem tudta megszerezni A. M. Datyikov címét. Egy sürgönyt küllött apjának, akivel a kandidátus barátkozott, és másnap megérkezett a válasz. „A. M. Gyatikov Szverdlovszklan dolgozik, mint az uráli vasúti központ elektrotechnikai mérnöke. A csehszlovákiai Szergej Gyatikov Hutazása előtt levelet írt neki. Vá'aszt már Prágában kapta meg. Tényleg saját testvérét találta meg. így, íz életalkony előtt találta meg egymást a két testvér. Alekszander Gyaikov azóta már járt Csehszlovákiában, Szergej Gyatikov pedig Szverdlovszklan viszonozta a látogatást. A csehszlovákiai vendég bátyján kívül megtalálta még két húgát is Nagyezsdát és Szófiát, és Anna növé■ét, az orvostudományok kandidátusát. Irta: Ny. Gavrilov, a Novostyi ..Parlag" a technikum körül Hivatalnak épült, és most a mezőgazdaság ezerágú tudományát tanulják a Nagykapos szívében büszkélkedő épületben. A jóhiszemű azt is gondolhatná, hogy ilyen szép iskolában gond nélkül folyhat a tanítás. De hát nincsen rózsa tövis nélkül. Bár Kaszonyi Sándor, az iskola igazgatója nem szívesen beszél a nehézségekről, problémákról, mégsem tud egyet s mást elhallgatni, ami lényegében akadályozza az iskola fejlődését. Szerinte nagyon hiányzik a technikum melletti tangazdaság. A gyakorlat és az elmélet összekapcsolása, a kísérletezés nagyon sokat jelentene mind a tanárok, mind a hallgatók számára. Pedig ha föld másutt nem akad, az iskola körüli mintegy két hektárnyi területet jól fel lehetne használni erre a célra. Hogy mégsem lehet, annak egyetlen akadálya van. Nincs aki körülkeríttesse az iskola környékét. így aztán még sporttelepet sem létesíthetnek, mert boldogboldogtalan jár, kel az iskola körül. Az újság, rádió, televízió, napról napra propagálja minden talpalatnyi terület alapos kihasználását. Nehezen hihető, hogy a nagykaposi diákok emellett szállnak majd síkra, mivel ha kinéznek az iskolaablakon egészen mást látnak, tapasztalnak. Az iskola igazgatósága már folyamodott a járáshoz, kerülethez, az ígérgetésen kívül azonban semmi egyéb nem történt. Végül mindig oda lyukadnak ki, nincs pénz, nem tervezték a beruházást. Sok a gondjuk a távhallgatókkal is. Huszonkilencen kezdtek az öreg diákok és már csak hatan folytatják a tanulmányukat. Sokkal jobban bevált a mezőgazdaságban gyakorlattal rendelkezők részére az egyéves, érettségivel végződő tanfolyam. Igaz, hogy itt jobban megválogatták a jelentkezőket, és inkább nem teljesítették az előírt irányszámot, de mégis csak olyanokat vettek fel, akiknél megvan az előfeltétel, hogy megállják a helyüket. Az igazgató azt sem hallgatja el, hogy nehézségek vannak a technikumon tanítók továbbképzésével is. Részben a távolság, utazási gondok is visszatartanak egyeseket a tanulástól. Fő akadály azonban a nyelvi nehézség. Szívből üdvözölnék, ha végre-valahára megnyílna a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola mellett egy
