Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-04 / 97. szám
Nedves rothadás veszélyezteti a tárolt burgonyát A vermekben tárolt burgonyán az utóbbi napokban veszélyes betegség az ún. nedves rothadás jelentkezik, amely gyorsan terjed. Szükséges ezért rugalmasan intézkedni, nehogy jelen-i tősebb gazdasági kár keletkezzen. MI OKOZZA E BURGONYABETEGSÉGET? Ezen betegség az augusztus második telében és szeptember elején jelentkező túlságos csapadék következménye, amely a nyugat-szolvákiai kerületben 150—200 mm között mozgott. A nedves rothadás a baktériumos fekete tőrothadás (Erwinia phytophtora Appel) következménye, amely a burgonya ismert és elterjedt betegsége, népi nyelven „feketeláb“. A beteg tövek a földből könnyen kihúzhatok. Ezek szártövi része barnásfekete, fekete színű. A burgonyaszár megfeketedését és a nedves rothadást az Erwinia carotovora nevű parazita készíti elő, amely minden burgonyatermesztő területben elterjedt. Kártétele az éghajlat nagyobb csapadékosságával együteműén növekszik. A ragály terjedése tehát a mezőn kezdődik. A betegség itt kevésbé feltűnő, de minél később ismerik fel, annál veszélyesebb. A betegség ez évben augusztus végén kezdett terjedni, amikor a burgonyagumó már a beérés előtt volt. fgy a betegség tünetei első tekintetre nem is voltak észlelhetők. A fekete tőrothadás tüneteit a termelő figyelmét azon okból is elkerülik, mivel rendszerint nem fertőződnek meg egész bokrok, hanem a hajtásoknak csak egy része, némelykor csupán egyetlen növényszár, míg a többi hajtások egészségesek maradnak. Azonban a fertőzött hatjások igen káros eredményt okoznak. A fekete tőrothadás és a vermekben végbemenő nedves rothadás között összekötő kapcsot a rendesen kifejlődött és első tekintetre egészséges gumók képeznek, mégpedig a betegség jelentéktelen tüneteivel, melyek a betakarítási munkálatok során elkerülik figyelmünket. A fertőzött gumók betakarítás után a vermekben, illetőleg más tárolóhelyekre kerülnek, ahol kedvezőtlen raktározási feltételek esetén rothadni kezdenek és a többi egészséges anyag fertőzésének forrásaivá válnak. Vermekben vagy pincékben a 6 C°-náI magasabb hőmérséklet, magas páratartalom és hiányos szellőztetés esetén nagyobb mértékben jelentkezik a nedves rothadás. Ezek a tényezők kedvező feltételeket teremtenek a paraziták kifejlődéséhez. Ezért a betegség leginkább ott fordul elő, ahol bár a gumók csupán kissé fertőzöttek, azonban vermelésük rossz, szellőztetés lehetősége nélkül, illetőleg nagy tömegekben történik raktározása. Ehhez még hozzájárul az is ha a betakaVlk mérnök a Senicaj termelési igazgatóság dolgozója ellenőrzi a vermelt vetőburgonyát. (A szerző felvételei) rításkor gondatlan eljárás folytán az egészséges gumók megsértésére került sor. A kórokozó sebeken, sérüléseken, nedves talajban pedig a légzőnyílásokon keresztül képes a növénybe, gumóba hatolni és ott nedves rothadást okozni. A vetőgumó darabolása nagymértékben elősegíti terjedését. A kezdődő rothadáson kívül a gumók belseje kásás anyaggá alakul át, amely a levegőn kezdetben rózsaszínű, később sötétebbé, barnásfeketévé válik. A rothadó gumók visszataszító szaga nem a nedves rothadás kórokozójától, hanem a termés húsát bomlasztó másodlagos mikrobáktól ered. A beteg gumók által a fertőzés aránylag gyorsan terjed a környező gumókra, úgyhogy rövid idő alatt beesett fészkek keletkeznek. A fertőzött gumókkal telt burgonyavermek, melyek egész télen át ki vannak téve a rothadási folyamatnak, szó szerint besüppednek, ami annak a jele, hogy egész tartalma teljesen megsemmisült, vagy elértéktelenedett. Száraz környezetben a rothadási folyamat megáll. A rothadt Nedves rothadás a burgonyagumóban. anyag megszárad és megmerevedik. Ezen állapotot száraz rothadásnak nevezzük. HOGYAN AKADÁLYOZZUK MEG A FERTŐZÉS TERJEDÉSÉT A nedves rothadással fertőzött burgonyát feltétlenül el kell távolítani a vermekből. Az erősebben megfertőzött gumókat szesz előállítására használhatjuk fel. A kevésbé fertőzött gumókat gyorsan etessük fel, esetleg szárítsuk meg. További raktározásra csak a teljesedi egészséges, sértetlen gumókat hagyjuk meg. Tekintettel arra, hogy a fertőzés veszélye tovább tart, szükséges gondoskodnunk az egész mennyiség rendes szellőztetéséről. A hőfokot szellőztetéssel 0 C° alatt tartjuk. Nappal megakadályozzuk a meleg levegő beáramlását a tárolótérségbe. A vermekben fontos lehetővé tenni a gumók légzését és elkerülni bárminemű további megsérülésüket. Az egyes fajták a nedves rothadás iránt többé-kevésbé fogékonyak. A korai és féikorai fajták általában fogékonyabbak, mint a késeiek. Hogy elkerüljük a különféle gombabetegségek földből történő fertőzését, ezen fajtákat azonnal a beérés után takarítjuk be. A Královai Növénynemesítő Állomáson egyes korai és félkorai fajták július közepe óta vermekben találhatók. A lapos formájú burgonyavermek szalmaréteggel fedettek. Az ültetőgumó rendes légzése és párolgása biztosított. Csak a tél beállta előtt födjük be a vermeket földréteggel. Felvetődik a kérdés, hogy képesek leszünk-e tavasszal az ültetőgumót felhasználni. Kísérletileg bebizonyosodott, hogy az olyan gumók, melyek fertőzött bokorból származnak, s melyek esetében feltételezhető a fertőzöttség, rendes feltételek között teljesen egészséges utódokat adnak a nedves rothadás legkisebb tünetei nélkül. Ha azonban kedvezőtlen feltételek közé, nedves vagy nehéz földbe kerülnek a gumók, a betegség, különösen hosszabb ideig tartó hűvösebb időjárás esetén, már a csírázás idején mutatkozik. A fiatal csírák megfeketednek és mielőtt a föld felszínére kerülnének, elrothadnak. A gumók nedves rothadását nagyon intenzíven elősegíti azok széthasítása, amennyiben a vágási felületeken sokkal könyebben áthatol a fertőzés mint az érintetlen héjon. A vetőgumót kiültetés előtt újból gondosan vizsgáljuk át és csak teljesen egészséges burgonyát ültessünk. A burgonya ezen második osztályozását a gumók előcsíráztatásra történő kiválasztásakor végezzük. A gumók formáimnál, Agronallal vagy hasonló szerrel végzett áztatásának nem volt eredményes hatása. A nedves rothadás elleni küzdelemben jobban bevált az előcsíráztatott anyag átmelegedett földbe végzett kiültetése. így a burgonya hamarabb kikel, és a csírák a földben nincsenek hosszan kitéve a fertőzésnek. A nedves rothadás a tárolt burgonya egyik legveszélyesebb betegsége. Rendszeres, szabályszerű ellenőrzés esetén télen át sem kell aggódnunk a vetőburgonya sorsa miatt. Jantner Arnold mérnök, a Královai Növénynemesítő Állomás dolgozója
