Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-04 / 97. szám
Sokan azt állítják, hogy a fiatalságnak nem szívügye a falu, nem érdekli őket a mezőgazdaság. A napokban elbeszélgettem fiatal könyvelőkkel és kitűnt, hogy szeretik munkájukat és foglalkoztatja őket a falu mindennapi élete. Sokan közülük még csak most kezdték a munkát, mások már hosszabb ideje dolgoznak, és alaposan ismerik a szövetkezet gazdálkodását. Pál Elemér a zalabai szövetkezetben csak három hete dolgozik. Nemrég jött haza katonaságtól. Sok gond szakadt a nyakába, mert a könyvelőnő anyaszabadságra ment. De nem panaszkodik. — Szövetkezetünk 12 korona előleget fizet egy munkaegységre. Havonta 60 munkaegységet kapok. Nem sok, de egyelőre megelégszem vele — mondja. — Tőlünk függ, hogy a szövetkezet gazdaságilag erősebb legyen. A kulturális élet jó. Gyakran rendezünk esztrádműsorokat és most tanulunk egy háromfelvonásos színművet. Nem bántam meg, hogy a mezőgazdaságba mentem. Roska István az ipolyfödémesi szövetkezetben dolgozik. Amolyan káderkisegítő Több szövetkezetben is dolgozott már, ahol szükség volt rá. A kulturális életről teljesen ellenkezőleg nyilatkozik mint Pál Elemér: — Mit mondjak?... Van egy jő füstös kocsma, ahol borgőzbe fulladnak az emberek és a fiatalok. Kulturális életről bizony nem beszélhetek. Ilyenkor őszön az emberek csak az othellőt isszák, nemigen törődnek a népművelés kérdéseivel. Mihály László Lekérről a könyvelési munka szépségéről nyilatkozik: — Nagyon szeretem a szakmámat. Sokan azt hiszik, hogy a könyvelés csupa számadathalmaz, unalmas munka. Pedig jó érzés az, amikor az ember értékeli a pénzügyi tervet és látja, hogy a 20 koronát minden munkanormára kifizeti a szövetkezet. Valóságos vadászélmény, amikor ötven fillért kell egy fél napig keresni a könyvelés útvesszőjében. A mi szövetkezetünkben öröm könyvelni, mert gazdaságilag jól állunk. Cukorrépából például 550 mázsás hektárhozamot értünk el. Persze nem minden könyvelő dicsekedhet ilyen kiváló eredményekkel. Skandrová Mária Déméndpusztán dolgozik. Bizony sokszor az előleg kifizetése is gondot okoz. Kulturális életről nem is lehet beszélni. Komoly vita a szünetben Fiatalság, bohóság Bacsó Ilona a szlkenyicei szövetkezet könyvelője sok problémát említ meg A kulturális élettel itt sem törődnek sokat. A fiatalság ritkán szórakozhat, táncolhat. 1952-től könyvel. Különböző okok miatt a szövetkezet csak 80 °/o-ra teljesítette pénzügyi tervét. Az állattenyésztés ugyan 110 százalékot ér el, de a növénytermesztés annál rosszabb. Alacsonyak voltak a hektárhozamok és a kertészet sem nagyon jövedelmezett, Ennek egyik föoka, hogy közel öt vagon paprikát csak úgy elkótyavetyéltek. Az oroszkai konzervgyárral négy vagonra kötöttek szerződést, de csak kettőt vettek át. Sok falu, sok probléma. Mind külön fejezet. Amint a vitából kitűnt, a fiatalok tényleg szeretik munkájukat, de még alaposabban kellene dolgozni. Az említett szövetkezetek egyikében sem foglalkoznak érdemben az elsődleges nyilvántartással. Kevés helyen mutatják ki pontosan az önköltséget. A Sklenné Teplice-i iskolázás, amelyet Rosik elvtárs, a Lévai Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatósága könyvelési szakosztályának dolgozója vezetett, bizonyára hozzájárul majd ennek a problémának a megoldásához. A helyes könyvelés, az önköltség pontos kimutatása sok segítséget nyújthat a szövetkezetek gazdálkodásának megjavítására. Mert a számadatok megmutatják melyik termelési szakaszon miért drága a termelés. Bállá József Bacsó Ilona, a szikenylcei szövetkezet könyvelönöje Az asztalon papír, rajta ez áll: „Bözsike! két asszonyt a nádhoz, délután hozd be, a trágyát elszórni. Elmentem gyűlésre — agronomus.“ Vékony, fekete lány fut be a szövetkezet irodájába. A kora reggeli levegő pirosra csípte a bőrét. Kezébe fúj s megdörgöli vele az arcát. Tekintete már a papíroson jár. Zsebrevágja a szelet papírkát, egyet-kettőt fordul, s már szalad is, hogy idejében megszervezhesse a munkát. A falu alsó végéről a felsőre vezet az útja, majd vissza. Reggel hattól nyolcig a falut járja. Személyesen beszél minden emberrel — biztosabbnak tartja ezt a módszert mind a hangszóróhirdetést. Alig jut idő a reggelizésre, mert a csoport már elindult, s neki is menni kell. Aztán egész nap az egyik helyről a másikra futkos. Itt tanácsot ad, ott ellenőriz, amott már az ő segítségére várnak. Ha kell megfogja a villa nyelét, vagy elvezeti a traktort is. Nem tesz különbséget munka és munka közt. — De nehéz is volt hozzáigazodni az emberek különböző szokásaihoz — emlékezik Bözsike, — mert mindegyikhez másképpen kell szólni. Ügy, hogy a parancs is kérésnek hangozzék. Eleinte nem nézték jószemmel, hogy egy fiatal lány irányítja a munkát. De igyekeztem úgy csinálni, hogy mindenkinek a kedvében járjak. Később aztán engem is megszerettek, s most már minden könnyebben megy. Fehérek Bözsike még csak négy hónapja növénytermesztési csoportvezető az almási szövetkezetben. Ügyességéért, lelkiismeretességéért már mindenki megszerette, s a legnagyobb elismeréssel beszélnek a munkájáról. Lépten-nyomon látni, hogy nem „kényszerből" jött a mezőgazdaságba dolgozni. Mint mezőgazdasági tanuló a kétéves mezőgazdasági szaktanintézetben végzett, de ezzel nem elégedett meg. Tovább akarta fejleszteni tudását. Már előre elképzelte, hogy évek múlva járja a határt, töri a fejét a nagyobb hektárhozamok elérésén. Beiratkozhatott volna Tornaijára is az ökonómiai szakra, de ő a nagykaposi mezőgazdasági iskolát választotta. Agronómus akart lenni. Nem bánta meg a választást, mert a növények iránti szeretetet az iskolában végleg a szivébe oltották. Érettségi után haza kérte magát. Eszébe sem jutott, hogy az irodába menjen dolgozni. A vezetőség örömmel fogadta. A három hónapos gyakorlat alatt bebizonyosodott, hogy Bözsikében nem csalódnak. Szívvel-lélekkel dolgozik, s minden erejével azon van, hogy munkáját becsületesen elvégezze. Nem volt könnyű kivívnia a saját falujában, mint fiatal csoportvezetőnek a megbecsülést. Sokszor elsírta magát, ha valamit nem úgy csináltak, mint ahogy ő szerette volna. Meg aztán az a sok csipkelődés; hogy érettségizett és nem az irodában dolgozik, hanem a mezőn. De ő összeszorított fogakkal, még erősebben elhatározta, hogy közvetlenül a termelésben marad. Mondjon mindenki azt, amit akar — ő nem enged a magáéból. S így is lett. A végén az övé lett az igazság. Már egy hőnapja, hogy felvették állandó csoportvezetőnek, s ha így megy, egyszer rn^jd azt is eléri, — s ezzel ■ülóra válik a régi álma —, hogy agronómus lesz. Szórakozásra kevés idő jut. Reggeltől estig a mezőn van — de ezzel még nem ért véget a napi munkája. A napi nyilvántartást este kell megcsinálnia. Bözsike nem feledte tanára szavát: „A jó könyvelés első feltétele a rendszeres és pontos elsődleges nyilvántartás.“ Ő ehhez tartja magát. Minden nap pontosan bejegyzi az elvégzett munkát. így nem panaszkodhatnak a szövetkezeti tagok, hogy valamilyen munka kimaradt, és örül a könyvelő, mert pontos lesz a könyvelése. Sokszor a gyűlések is lefoglalják szabad idejét. — Még férjhezmenni sincs időm — vallja mosolyogva. — Nem érek rá az udvarlómmal sem foglalkozni. De azért nem panaszkodik, örül, hogy így sikerült. S úgy tervezi, hogyha férjhez rriegy is, hú marad foglalkozásához. Bözsikét a napokban újabb öröm érte. Fölvették a pártba. Ezentúl még szorgalmasabban dolgozik majd, hogy bebizonyítsa, valóban kiérdemelte ezt a nagy megtiszteltetést. — Bocsásson meg, mennem kell — néz az órájára. — A nádat kell behozatnom. Az agronómus elment gyűlésre, papíron hagyta meg nekem a napi munkát — máskor kora reggel együtt beszéljük meg — s szeretném maradéktalanul teljesíteni, mire hazajön. — És már búcsúzik is. Ahogy elmegy az ablak mellett, utánanézek. Egyszeri látásból nem is sejtené senki, hogy ebben a bársonynadrágos, feketekabátos, törékeny lányban mennyi akarat, szorgalom, s lelkesedés van. Többezer ilyen fiatalra lenne szüksége mezőgazdaságunknak. Zseblk Sarolta Fények az éjszakában A távolban hirtelen fényeket pillantunk meg. A fények mozognak, egyre közelednek s lassan kivehetővé válnak a sötét körvonalak is. 1- Traktor — éjjeli műszak. Megáll mellettem a gép, vezetője kezet nyújt. Friss, nyoma sincs rajta a fáradtságnak. Elmondja, hogy a Nagyfödémesi Állami Gazdaság komplexbrigádjának tagja és éppen most fejezik be a szántást... Szinte hihetetlen, a tervük 840 hektár volt, de már több mint 880 hektárt szántottak fel. Valóban így van, mert négy traktorosuk már a Prága melletti állami gazdaságban segít szántani. A brigád többi tagja, pedig az erdőkben a favágásnál nyújt segítséget, mert odahaza már nincs munka. A traktoros mindenről tájékoztat, elmondja, hogy 80 hektáron öntözték a cukorrépát, s ezért 420 mázsás hozamot értek el. Az öntözetlen területen 340 mázsa volt az átlag. Az őszi szántást csakis azért tudták idejében elvégezni, mert állandóan két műszakban dolgoztak. Rövid búcsúzás után visszaül nyergébe s begyújtja a motort... KRAJCSOVICS FERDINAND (Galánta) AMIKOR az őszi napfényben úszó, ovemberi délelőttön benyitottam az melyi szövetkezet irodájába, a könyelőn és más toliforgatón kívül sen:it sem találtam. — Az elnök elvtárs egy bizottságai a határt járja — válaszolták kérésemre. — Kihasználatlan terület itán kutatnak. Velük ment az agronónus is. De ne várja őket, mert este esz, mire hazakeverednek! — Esetleg a zootechnikussal beszéllet — toldja meg a jegyezgető emjerek egyike. — Rá talán nem is kell •okát várakoznia, mert csak ebédre nent... * * * S CSAKUGYAN, nemsokára bekeretezik az udvarra Vrábel Károly zoo;echnikus. Negyvenöt-ötven év körüli, Barnaarcú, fiatalos, élénk tekintetű jmber. Az üdvözlés után ő kezdi a Beszélgetést: — Szeretné tudni, hogyan gazdálkodunk? — kérdi, s feleletre sem várya folytatja. — Terméseredményeink elég jók, kivéve a gabonát és a kertészetet. A takarmányalappal is jobban állunk mint az elmúlt két évben, amikor sok lucernánk kifagyott. — Milyen visszaesést eredményezett ez az állattenyésztésben? — kérdezem. — Azt hiszem, elég ha annyit mondok, hogy míg 1960-ban 2600 liter volt egy. tehén évi tejhozama, addig tavaly csupán 1400 liter. A visszaeséshez idén már nemcsak a gyenge takarmányalap, hanem az is hozzájárul hogy az egészséges marhaállományuíil tbc-s állatokkal lett felcserélve. Állományunk felújítására csak 1965-ber kerül sor, s addig bizony nem nagyor dicsekedhetünk a tejhozammal. EZEK SZERINT tehát nem nagyor bíznak a tejeladás tervének teljesítésében ? — Hát bizony nem — feleli boszszúsan, majd hozzáteszi —, de az 1: szép eredménynek számít a betej tehenektől, hogy az évi 550 ezer literes tervből csak mintegy 23 ezer litei hiányzik majd ... A tavalyi gyenge takarmányhozan és ennek következtében a rossz átte-IlllllllilllllllllllH leltetés után a tavaszi hónapokban nagyon kevés volt a tej. Jövőre valamit változik a helyzet, mert az idén jobban törődtek a takarmányalappal. Például 15 hektár lucernát öntöztek, ami által 10 mázsával több zöldtömeget nyertek hektáronként. Szálastakarmányuk van elég, de a silóra sem panaszkodhatnak, 350 vagonnal készítettek. — Szövetkezetünk bevételének 60 százalékát állattenyésztési termékekből kell elérnünk — veszi fel a szót újra a zootechnikus. — Ez nem kis feladat, ha figyelembe vesszük a gabonafélék idei alacsony hektárhozamát és állatállományunk nagyságát: 1100 szarvasmarha, 1600 sertés és 900 juh abrakadagján kívül 15 ezer baromfi számára kell szemestakarmányt biztosítanunk. Takarmánykeveréket ugyanis keveset kapunk, így ha azt akarjuk, hogy tyúkjaink tojáshozama a tél folyamán se csökkenjen számottevően, minden szem gabonára vigyáznunk kell. HA MÁR a baromfitenyésztésnél tartunk, meg kell említenünk, hogy háromnegyedévig egy tyúk átlagos tojáshozama 102 darab volt, ami habár nem valami kiváló eredmény, de 4,4-el nagyobb az országos átlagnál. Ezek szerint minden reményük megvan arra, hogy év végéig elérik a tervezett 124 darabot, vagyis 750 ezer tojást értékesítenek. Majd a sertésállományra terelődik a szó, melynél nemrég végezték el a bangmentesítést. — Sok anyát kiselejteztünk — mondja Vrábel elvtárs —, most válogatjuk az újakat. Ezért az elmúlt évekhez mérten alacsony a szaporulat, 12 malac egy kocától. Jövőre megfelelő anyaállatokkal ennél jóval szebb eredményeket tudunk majd kimutatni. AMINT LATJUK az ímelyi szövetkezeteseknek — akik a komáromi járásban elsőként tértek át a szilárd jutalmazásra — sok problémával, akadállyal kell megküzdeniük. Szorga■ lomban nincs hiány, s nemcsak rajtuk múlik, hogy az állattenyésztés tervét nem sikerül teljesíteniük. Kezes Éva ^!.! I::.^l: lri.l': ,.,1^,:! Nem raituk múlik... A bentonit szerepe homokos a Dentomt — e műtrágyának is levezhető termék kevésbé ismert metőgazdaságunkban, habár a nyugati Sllamokban, Hollandiában, Dániában, Németországban évek óta sikeresen, alkalmazzák. Nálunk Kelet-Szlovákia területén !edeztek fel taíajkutatóink bentonit élőhelyet. E hír hallatára kerestem fel a kosicei kerámiai üzem igazgatóságán Rumpler Péter mérnököt, hogy részletes információt kérjek tőle a bentonit beszerzésével kapcsolatban. A vállalat lastovcei telepén már megkezdték kitermelését és szállítását. A szövetkezetek vezetői meggyőződhetnek a bentonit előnyeiről, mert ha kérik, a vállalat kísérletképpen, díjmentesen két mázsát bocsát rendelkezésükre. Ha a gazdaságok nalyobb területen is akarják alkalmazni, gy tonnát 135 koronáért vásárolhatlak. Használata elsősorban homokos taajon indokolt, mivel javítja a talaj -zerkezetét, leköti a tápanyagokat és >iztos;tja, hogy ezek, valamint a csaladék a termőrétegben maradjanak, ügy hektárra 10 mázsát adhatunk. Slőnyös. komposzttal való keverése, iz ősszel felszántott talajba tavaszizal tárcsával juttatjuk ezt a keverécet. Ha két tábla — melyek egyikén lentonitot alkalmaztunk — terniés■redményeit összehasonlítjuk, megjyőződhetünk előnyéről. A díjmentes megrendelés a követcező címre küldhető: Keramické zámdy, n. p., Kosice. Dp k’amindlfv í IS nein ti \ 1963. december 4.
