Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-01 / 96. szám

(javaslom a fieíi/i nemzeti íriaattságnafk.. Albáronis akad még tennivaló Albár kicsi, de amúgy elég for­galmas falu a Csallóköz szívében. Az utóbbi tíz esztendőben nagy fejlődés észlelhető falunkban. A modern betonút mentén már el­tűntek a múltat idéző, rozoga_ nád­fedelű viskók. Igen, nagy fejlődé­sen ment keresztül Albár, de még mindig akadnak hiányosságok. Ezekre szeretnék néhány szóval kitérni. Nem ártana a vasútállomásról a faluba vezető nyílegyenes utat újra fásítani, mivel a gyönyörű fasort érthetetlen okoknál fogva kiirtot­ták. Mint a legtöbb községben, Albá­ron Is időszerű a járda-kérdés. A sáros, gidres-gödrös gyalogjáró helyett a betonúton járnak az embe. rek, és ez viszont — ismerve az út nagy forgalmát — sokszor nagyon veszélyes. Az eddig végzett társa­dalmi munka eredménye azt mu­tatja, hogy ezt a hiányosságot könnyen ki lehetne küszöbölni. Az ifjúsággal kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy az albári fia­talok telve vannak életkedvvel, fűti őket a nemes szórakozás utáni vágy, de panaszkodnak, hogy nincs irányítójuk, támogatójuk és szó­szólójuk. Néhány esztendővel ezelőtt meg­kezdték egy régi épület részleges lebontásával, majd annak renová­lásával egy művelődési otthon épí­tését. Mindez a HNB kezdeménye­zése és irányítása mellett történt. A lebontás sikerült, ' de azután megállt a tudomány. Azóta az érin­tetlen giz-gazzal benőtt romok csak csúfítják a falu képét. Mennyivel másképp festene így: Szép, modern művelődési otthon a falu közepén, ahol újra üzembe lehetne helyezni a porosodó vetítő­gépet, meg lehetne „óvni" az eső­től az asztalitenisz felszerelést, stb. Az épület mellett ízléses park, virágágyakkal, padokkal, lombos fákkal vagy esetleg egy tekepálya! Bizony így már egészen másképp nézne ki a falu. Ámbár ez kritika, de egyúttal javaslatnak is szánom. S még egy dolog. A falu könyv­tára már évek óta az iskolában szorong. Ez még nem lenne baj, hiszen mind a kettő a tudást, szol­gálja, de az már sokkal rosszabb, hogy az évente gyarapodó könyve­ket nincs hova helyezni. Az öreg, túlzsúfolt szekrények már nem ké­pesek befogadni az irodalom leg­újabb termékeit. Nem nagy fárad­ságba és befektetésbe kerülne, és máris az őket megillető helyre ke­rülhetnének az értékes könyvek. Remélem, hogy a HNB figyelmét nem kerülik el ezek a sorok és a falu népének javát fogják szolgál­ni. Bereck József (Albár) Minden talpalatnyi földet... A XII. pártkongresszus határo­zata értelmében napjaink égető problémája felkutatni és megmű­velni minden négyzetméternyi ki­használatlan földterületet. Közsé­günk határában bőven akad e téren tennivaló. Javaslom a jókai HNB- nek az Üjhely-Jóka kataszterében elterülő köznyelven „Örvény“, „Hóit Duna“, „Felső Gyöp“ elnevezés alatt ismert, eddig csaknem teljesen ki­használatlan, gyomos és korhadt fűzfák lepte területek megművelé­sét. A meliorációs munkákat szö­vetkezetünk lánctalpasai a téli idő­szakban végezhetnék el. Ezzel kb. 2,5 ha jóminőségű termőföld válna megműveltté. A községben játszóteret a sport­pályán kívül nem találunk. Ezzel szemben növeli falunk rendezetlen­ségét az ún. „Szugla“. A gödrök betöltésével ideális 35 árnyi térség lenne felhasználható, mint gyer­mekjátszótér, mégpedig mintegy 200 m távolságban az iskolától, amelynek az udvarán nincs nagy lehetőség sportolásra. EFSZ-ünk az évek sorát figyelve nem nagy fejlődést mutat. Hibákat könnyen találunk az irányításban és a szervezésben. Javaslom a HNB- nek egy 3-tagú tanácsadó csoport megalakítását, amelyben egy-egy tanácstag lehetne. A csoport a szö­vetkezet elnöke, agronómusa és zootechnikusa mellett működjön, havonta vagy szükség szerint kö­zös megbeszéléseken tárgyalja meg a teendődet. Őrialj a-tanya kb. 1500 méternyi­re fekszik községünktől. A hat csa­lád lakta település és a falu között télen gyakran megszakad minden kapcsolat. A posta nyáron se jár ki a tanyára, a folyóiratok pedig már csak akkor jutnak oda, amikor már nem időszerűek. A helyi hangszóró adásait sem hallani. A tanyai lakos­ság sokszor fontos közleményekről csak elkésve szerez tudomást. Mi­vel a tanya mellett vezető úton telefonvezeték halad, javaslom a telefon bevezetését valamelyik csa­ládhoz és ezen keresztül lehetne közölni a helyi hangszóró fontosabb jelentéseit. Szabó József (Jóka) L uhaíovice a legjelentősebb mor­vaországi fürdőváros. A Fehér- Kárpátok nyúlványai alatt meghúzódó gyógyfürdőben a felső légzőutak meg­betegedése, a krónikus hörghurut­ban, tüdőtágulásban, légcsőasztmában szenvedőket, az ismétlődő tüdőgyul­ladást és tüdőműtétek ut'áni állapoto­kat kezelik. Ezenkívül különféle gyo­morbetegséget is gyógyítanak. A fenyvesekkel koszorúzott fürdő­ben a gyógykezelés a helyi természe­tes gyógyforrások felhasználásán alapszik. A legismertebb luhacovicei források a Vincentka (vízét palac­kozva is árulják), továbbá az Alízka, Otovka és az Anatka. Ezeket ivókú­rára alkalmazzák, míg a Janovka és az Elektna kénes forrásvizét inhalá­­ciós kezelésre. Luhacovicén hat- gyógyintézet van. Négy a felnőttek, kettő pedig a gyer­mekek részére. Tizenötéves korig a gyermekeket két-két hónapos időtar­tamra utalják be és kezelik gondo­san. Természetesen a gyógykezelés A millió virág városa ♦ A Mladá Fronta Kiadóvállalat, Mit szól a költő címmel a huszadik századbeli cseh költészet antológiáját adja ki. Jirí Brabec, Karel Siktanc és Jirí Sotola a kiadandó műbe a múlt század 90-es éveitől kezdve a nap­jainkig terjedő időszak terméséből válogatták össze a verseket. 4- A Karlovy Vary-i szimfonikus zenekar lengyelországi művészkörút­­ra utazott. ♦ Elbeszélések az első Csehszlová­kiából ideiglenes cím alatt forgatja legújabb filmjét Jirí Krejcík. Prágá­ban már megkezdték a külső felvé­telek forgatását. ♦ Dr. Ernest Labrousse, a párizsi Sorbonne tanára, aki tanulmányi lá­togatáson tartózkodik Csehszlovákiá­ban, a bratislavai Komensky Egyetem bölcsészeti karán előadást tartott az 1789. évi nagy forradalomról. ♦ Kosicén 50 éves korában rövid betegség után meghalt Juraj Colliná­­sy festőművész, a Szlovák Képzőmű­vészek Szövetsége kerületi szerveze­tének funkcionáriusa. ♦ A munka- és ipari filmek Ant­­verpenben megnyílt nemzetközi fesz­tiválján 20 ország több mint három­száz filmjét mutatják be. ♦ Lipcsében a rövid és dokumen­tumfilmek hatodik nemzetközi feszti­váljának végén a fő díjat — az Arany galambot — Chris Marker francia rendező „Gyönyörű május" című filmjének ítélték oda. ♦ A Milói Vénusz mégsem megy Japánba. André Malraux francia mű­velődésügyi miniszter nem egyezett bele, hogy a Louvre kölcsönadja a Milói Vénuszt Japánnak. ♦ A francia televízió kitűnő mód­szert vezetett be, hogy leszoktassa a gyerekeket a TV műsorának állandó nézéséről. Naponta két órán keresztül számtanoktatást közvetít. ♦ A milánói Scala a Szovjetunióba látogat. A milánói Scala együttese rövidesen vendég szereplő körútra in­dul a Szovjetunióba. Az opera vezetői — Ghiurghelli főrendező, Oldani fő­titkár és Benois igazgató — már Moszkvában vannak, hogy megtár­gyalják a körút részleteit. ♦ A Magyar Állami Operaház ba­­lett-és zenekara nagysikerű vendég­­szereplés után hazaérkezett Párizs­ból. ♦ Gyermekkönyvtár nyílt a ferenc­városi Hámán Kató Üttörőházban, Budapest nemrég elkészült legna­gyobb úttörőpalotájában. ♦ Különleges kitüntetésben része­sült a 75 éves Chevalier: a Comedie Francaise igazgatója meghívta, hogy játssza el Moliére Botcsinálta dokto­rának főszerepét. Franciaország első színpadának hagyományai szerint, csak az együttes teljes jogú tagjai léphetnek fel a színházban. Eddig mindössze egy kivételt engedélyez­tek, amikor Raimut hívták meg az Úrhatnám polgár eljátszására. • Az olaszországi Bergamóban ren­dezett filmfesztiválon R. Frank ren­dező. „Igen ez a vég" című amerikai filmje kapta az első díjat. Díjat nyer­tek Hart nyugatnémet, Geilfup belga, és Takács magyar filmrendezők is. ■ 54 mexikói filmgyár dolgozói sztrájkolnak jobb életkörülményekért. A sztrájk következtében teljesen meg­bénult a mexikói filmgyártás. ■ Az idén a Szovjetunió 247 váro­sának 738 felsőfokú tanintézetében 850 ezer diák kapott diplomát. szerint ennek két oka van. Először az, hogy nem törődnek eléggé a külföldi propagációval, és nincs megfelelő szálló, amelyben gyógykezelést is kapnának. Másik ok, hogy tengeri le­vegő kiváló gyógyhatással van a lég­cső megbetegedésére, s így a tenger­parttal rendelkező országokból nem igen látogatnak el Luhacovicére. Amellett, hogy hazánkban Luhaco­­vice a legjobban berendezett fürdő a légcső-megbetegedések gyógyítására, szórakozási lehetőség szempontjából is az elsők közé tartozik. Főidényben a fürdő szimfonikus zenekara naponta kétszer hangversenyez a fürdő főte­liekkel lehet találkozni vasárnap dél­előttönként, hanem pozsony-eperje­­siekkel, losonciakkal, rimaszombatiak­kal és Szlovákia különböző községei­nek dolgozóival. Az utóbbi években Szlovákiából is egyre többen kezelte­tik betegségüket. Luhacovicén. A für­dő gazdag könyvtárában nemcsak cseh, szlovák és magyar, hanem orosz, angol, francia és más nyelven írt könyveket is találhatunk. Az elkövetkező években tovább épül, szépül Luhacovice. Felépül egy új kultúrpalota. Tizenkét milliós költ­séggel egy új szállót építenek majd, megnagyobbítják az Alexandria-szál­­lót és fokozatosan központi fűtéssel látják el a gyógyintézethez tartozó épületeket, és korszerűsítik a Társa­dalmi Ház konyháját. A főteret kü­lönleges színes aszfalttal borítják. A cél, hogy egy porszem se legyen a városban. Aki a milliónyi virág városában el­tölt néhány hetet, soha nem felejti azt, s évről-évre visszavágyik a fe­nyőfákkal szegélyezett ózondús leve­gőjű festői völgybe. (tt) ideje alatt iskolába is rendszeresen járnak. A fürdő közelében rekreációs köz­pontot is létesítettek, ahol mintegy 200 személy váltja egymást kétheten­ként. Az őszi és a téli idényben főleg a mezőgazdasági dolgozók töltenek ott kellemes napokat. A gyógyfürdő egész évben üzemben van. A főidényben 1600 személyt ke­zelnek, akik rendszerint három he­­tenkint váltják egymást. A hűvösebb idő beálltával több mint a felére csök­ken a betegek száma, mivel még nincs minden épületbe bevezetve a közpon­ti fűtés. A tervek szerint folyamato­san az összes épületekbe bevezetik. A beutaltakon kívül sokan saját költségükön is részt vesznek a 21- napos gyógykezelésen. A főidényben, mely májustól szeptemberig tart, 35 korona, más időszakban 30 korona az elszállásolás és az étkezés. A gyógy­kezelés napi 21 koronát tesz ki. Cseh­szlovákiai szemmel ez talán drágának tűnik. A külföldiek viszont nagyon olcsónak találják. Egy budapesti or­vosnő szerint Magyarországon leg­alább kétszer annyibe kerülne a gyógykezeltetés. Külföldiek aránylag kevesen vannak. Főleg magyarok, osztrákok, németek kezeltetik itt magukat. Knop főorvos rén. Ezenkívül rendszeresek a szín­házi és a mozi előadások, valamint a vendégszereplő művészegyüttesek fel­lépései. A fürdő kulturális életének legkiemelkedőbb eseménye, a hagyo­mányos Luhacovicei Nemzetközi Kul­turális Nyár. Ebben az évben megren­dezték a magyar, nyugat- és kelet­német, lengyel, román, szovjet, kubai és bolgár kulturális heteket. Ezek a rendezvények azt a célt szolgálták, hogy a vendégek megismerkedjenek a felsorolt országok politikai, gazda­sági és főleg kulturális életével. A különböző rendezvények során a cseh­szlovák és az illető országok művé­szei léptek fel. A jeles fetőmüvészek képkiállításai nagyon gyakoriak. A cseh művészek mellett nemrégiben Mercedes Messera neves brazil festőművésznő érdekes kiállítását tekintették meg. A folklor­­festészet művésze a tiszteletére ren­dezett összejövetelen elbeszélgetett a látogatókkal a brazil festészetről. A szovjet festők meghívására Luha­­covicéről Moszkvába szállították a ki­állítását. A fürdővárost több művész keresi fel abból a célból is, hogy meg­örökítsék a festői szép tájat. Luhacovicét a hét végén ezer és ezer kiránduló lepi el. Nemcsak a színpompás népviseletű környékbe-Tanulni sohasem késó, elmulasztani vétek Pártunk legutóbbi kongresszusa meghatározta azokat az utakat, me­lyen haladva el kell érni a mezőgaz­dasági termelés hatékonyabb fejlesz­tését. E feladat teljesítése, a termelés jobb irányításának megvalósítása szakképzett káderek nélkül elképzel­hetetlen. Ebből indult ki a trebisovi járás pártbizottsága, amikor a Mező­­gazdasági Termelési Igazgatósággal karöltve, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat bevonásával kidolgozta azokat a politikai és szervezési intéz­kedéseket, melyek segítségével a köz­ségekben ennek szolgálatába állítják a hosszú téli estéket. Előadás-soro­zatok, mezőgazdasági akadémiák meg­tartásával az előző évekkel szemben magasabb szintre kívánják emelni a mezőgazdaság dolgozóinak általános műveltségét és szakképzettségét. Azoknak a falusi dolgozóknak a részére, akiknek nincs alapfokú isko­lai végzettsége, kétéves esti iskolát szerveznek. Az iskoláztatás záróvizs­gával végződik. A hallgatók bizonyít­ványt kapnak. Akik eredményesen végezték az iskoláztatást, számíthat­nak arra, hogy tudásuk gyarapodásá­val a munkahelyükön magasabb be­osztásba kerülnek. A szövetkezetek­ben a jövőben még inkább érvényesül az elv, hogy elsősorban a sokoldalúan képzett szakembereket bízzák meg vezető funkcióval. A járás átfogó • tematikus tervet dolgozott ki. Számításba vették az utóbbi években összevont közös gaz­daságok, a belterjesebb termelés problémáit, a szakosítás megvalósí­tását. Az akadémiákat és a szövetke­zeti munkaiskolákat úgy szervezték, hogy a tokaji körzetben elsősorban a szőlő és gyümölcstermesztésre he­lyezték a fősúlyt. Az előadássorozatok a komplex gyakorlati megoldások mellett felölelik a legújabb technoló­gia és technika konkrét eredményei­nek népszerűsítését. Kitér a szocia­lista államokban, elsősorban a Szov­jetunióban szerzett tapasztalatok hasznosítására. A járás területén tizenegy mező­­gazdasági akadémia keretében 22 elő­adássorozat foglalkozik a növényter­mesztési és állattenyésztési témakör­rel. Minden községben elkészítették a téli népművelési munkatervet. E hó­napban megkezdődtek az előadássoro­zatok és a különböző rendezvények. Nagy gondot fordítanak egy-egy köz­ség közös gazdálkodásának konkrét körülményeire, érdekkörére és szak­mai érdeklődésére. Filmvetítéssel, előadás utáni vitákkal, nagyüzemi gazdaságok látogatásával és más szemléltető eszközökkel igyekeznek minél vonzóbbá, érdekesebbé tenni az ismeretterjesztést. Ez a módszer jól bevált. Hiszen a megnyitás tapaszta­latai máris arról tanúskodnak, hogy a rendezvények látogatottsága jóval magasabb mint a múltban volt. A községekben a művelődési házak által elkészített terveken még lehet korrigálni. Nagyon lényeges, hogy kü­lönböző rendezvények ne keresztez­zék egymást, ne menjen egy-egy megmozdulás a másik rovására. A si­ker nem maradhat el azokban a köz­ségekben, ahol a falusi pártszervezet, a HNB és a szövetkezet vezetősége a tanítókkal és más értelmiségiekkel, sportkörökkel és egyéb érdekkörök­kel együttműködve részt vesznek a téli esték művelődési munkáiban és szívügyüknek tekintik falujuk szín­vonalának emelését. Ez az út már nem járatlan községeinkben. Mezőgazda­sági főiskolát végzett szakemberek, középiskolai tanítók, képzett agronó­­musok, szövetkezeti elnökök, köny­velők, a termelésben és az irányítás­ban jártas, kimagasló termelési ered­ményeket elért dolgozók egész had­serege veszi ki részét a munkából, mint előadó. A szövetkezeti munkaiskolákban is több újdonságot vezettek be. Terme­lési körzetek szerint szervezték az oktatást. A felnőtt szövetkezetesek­­kel együtt bevonták a falusi ifjúságot is a munkaiskolákba. A termelési igazgatóság gondoskodott a technikai segédeszközökről. Ezek vannak hi­vatva színesebbé tenni az előadásokat. A közép- és főiskolát végzett szak­előadókon kívül gyakorlati szakembe­rek is tartanak előadásokat. Az alapiskoláztatáson kívül a funk­cionáriusok részére 2—5-napos inter­­nátusi iskoláztatással is számol a terv. Az Ismeretterjesztő Tudományos Tár­saság külön hat-napos iskolát rendez a takarmánytermesztésről, a helyes takarmányozás elkészítéséről. Ugyan­csak tíznapos előadássorozat kereté­ben foglalkoznak a szőlészet és a gyü­­mölcsészet problémáival. A művelődés szolgálatába állítani a téli estéket. Ez a fő cél. A célkitű­zés figyelembeveszi azt a tényt, hogy a községek lakossága nemcsak EFSZ- ek és állami gazdaságok dolgozóiból tevődik össze. A szövetkezeti klubok, a CSEMADOK- és CSISZ-szervezetek tartalmas színdarabok, esztrádműso­­rok és más szórakoztató esték rende­zésével igyekeznek majd színesebbé tenni télen a falusi estéket. • Ismeretes tény, hogy még falvaink­­ban nincsenek egyenlő feltételek a népművelő feladatok elvégzésére. A gyengébben gazdálkodó községek­ben nincs olyan érdeklődés, mint a jól gazdálkodó szövetkezetekben. Ezért a népművelők feladatai is má­sok. Éppen a rosszabbul gazdálkodó szövetkezetekben van a legnagyobb szükség a hatékony előadásokra, a jól előkészített akciókra. A járási szer­vek kötelessége, hogy több megértést tanúsítsanak éppen ezekben a közsé­gekben és segítsenek jól megszervez­ni, — és ha kell — levezetni az elő­adásokat. Tanulni soha sem késő, viszont a lehetőséget elmulasztani vétek. Az illetékeseknek arra kell törekedniük, hogy egyetlen olyan község se legyen a járásban, ahol unalmas, eseményte­len téli estéktől kellene félniük a fiataloknak vagy az idősebbeknek. Ennek érdekében az elindulás előtt még sokat lehet tenni; most még nem késő. Mózes Sándor ü^ul^ rábs híreké JMíoo. aecemoer ju

Next

/
Thumbnails
Contents