Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-01 / 96. szám
(javaslom a fieíi/i nemzeti íriaattságnafk.. Albáronis akad még tennivaló Albár kicsi, de amúgy elég forgalmas falu a Csallóköz szívében. Az utóbbi tíz esztendőben nagy fejlődés észlelhető falunkban. A modern betonút mentén már eltűntek a múltat idéző, rozoga_ nádfedelű viskók. Igen, nagy fejlődésen ment keresztül Albár, de még mindig akadnak hiányosságok. Ezekre szeretnék néhány szóval kitérni. Nem ártana a vasútállomásról a faluba vezető nyílegyenes utat újra fásítani, mivel a gyönyörű fasort érthetetlen okoknál fogva kiirtották. Mint a legtöbb községben, Albáron Is időszerű a járda-kérdés. A sáros, gidres-gödrös gyalogjáró helyett a betonúton járnak az embe. rek, és ez viszont — ismerve az út nagy forgalmát — sokszor nagyon veszélyes. Az eddig végzett társadalmi munka eredménye azt mutatja, hogy ezt a hiányosságot könnyen ki lehetne küszöbölni. Az ifjúsággal kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy az albári fiatalok telve vannak életkedvvel, fűti őket a nemes szórakozás utáni vágy, de panaszkodnak, hogy nincs irányítójuk, támogatójuk és szószólójuk. Néhány esztendővel ezelőtt megkezdték egy régi épület részleges lebontásával, majd annak renoválásával egy művelődési otthon építését. Mindez a HNB kezdeményezése és irányítása mellett történt. A lebontás sikerült, ' de azután megállt a tudomány. Azóta az érintetlen giz-gazzal benőtt romok csak csúfítják a falu képét. Mennyivel másképp festene így: Szép, modern művelődési otthon a falu közepén, ahol újra üzembe lehetne helyezni a porosodó vetítőgépet, meg lehetne „óvni" az esőtől az asztalitenisz felszerelést, stb. Az épület mellett ízléses park, virágágyakkal, padokkal, lombos fákkal vagy esetleg egy tekepálya! Bizony így már egészen másképp nézne ki a falu. Ámbár ez kritika, de egyúttal javaslatnak is szánom. S még egy dolog. A falu könyvtára már évek óta az iskolában szorong. Ez még nem lenne baj, hiszen mind a kettő a tudást, szolgálja, de az már sokkal rosszabb, hogy az évente gyarapodó könyveket nincs hova helyezni. Az öreg, túlzsúfolt szekrények már nem képesek befogadni az irodalom legújabb termékeit. Nem nagy fáradságba és befektetésbe kerülne, és máris az őket megillető helyre kerülhetnének az értékes könyvek. Remélem, hogy a HNB figyelmét nem kerülik el ezek a sorok és a falu népének javát fogják szolgálni. Bereck József (Albár) Minden talpalatnyi földet... A XII. pártkongresszus határozata értelmében napjaink égető problémája felkutatni és megművelni minden négyzetméternyi kihasználatlan földterületet. Községünk határában bőven akad e téren tennivaló. Javaslom a jókai HNB- nek az Üjhely-Jóka kataszterében elterülő köznyelven „Örvény“, „Hóit Duna“, „Felső Gyöp“ elnevezés alatt ismert, eddig csaknem teljesen kihasználatlan, gyomos és korhadt fűzfák lepte területek megművelését. A meliorációs munkákat szövetkezetünk lánctalpasai a téli időszakban végezhetnék el. Ezzel kb. 2,5 ha jóminőségű termőföld válna megműveltté. A községben játszóteret a sportpályán kívül nem találunk. Ezzel szemben növeli falunk rendezetlenségét az ún. „Szugla“. A gödrök betöltésével ideális 35 árnyi térség lenne felhasználható, mint gyermekjátszótér, mégpedig mintegy 200 m távolságban az iskolától, amelynek az udvarán nincs nagy lehetőség sportolásra. EFSZ-ünk az évek sorát figyelve nem nagy fejlődést mutat. Hibákat könnyen találunk az irányításban és a szervezésben. Javaslom a HNB- nek egy 3-tagú tanácsadó csoport megalakítását, amelyben egy-egy tanácstag lehetne. A csoport a szövetkezet elnöke, agronómusa és zootechnikusa mellett működjön, havonta vagy szükség szerint közös megbeszéléseken tárgyalja meg a teendődet. Őrialj a-tanya kb. 1500 méternyire fekszik községünktől. A hat család lakta település és a falu között télen gyakran megszakad minden kapcsolat. A posta nyáron se jár ki a tanyára, a folyóiratok pedig már csak akkor jutnak oda, amikor már nem időszerűek. A helyi hangszóró adásait sem hallani. A tanyai lakosság sokszor fontos közleményekről csak elkésve szerez tudomást. Mivel a tanya mellett vezető úton telefonvezeték halad, javaslom a telefon bevezetését valamelyik családhoz és ezen keresztül lehetne közölni a helyi hangszóró fontosabb jelentéseit. Szabó József (Jóka) L uhaíovice a legjelentősebb morvaországi fürdőváros. A Fehér- Kárpátok nyúlványai alatt meghúzódó gyógyfürdőben a felső légzőutak megbetegedése, a krónikus hörghurutban, tüdőtágulásban, légcsőasztmában szenvedőket, az ismétlődő tüdőgyulladást és tüdőműtétek ut'áni állapotokat kezelik. Ezenkívül különféle gyomorbetegséget is gyógyítanak. A fenyvesekkel koszorúzott fürdőben a gyógykezelés a helyi természetes gyógyforrások felhasználásán alapszik. A legismertebb luhacovicei források a Vincentka (vízét palackozva is árulják), továbbá az Alízka, Otovka és az Anatka. Ezeket ivókúrára alkalmazzák, míg a Janovka és az Elektna kénes forrásvizét inhalációs kezelésre. Luhacovicén hat- gyógyintézet van. Négy a felnőttek, kettő pedig a gyermekek részére. Tizenötéves korig a gyermekeket két-két hónapos időtartamra utalják be és kezelik gondosan. Természetesen a gyógykezelés A millió virág városa ♦ A Mladá Fronta Kiadóvállalat, Mit szól a költő címmel a huszadik századbeli cseh költészet antológiáját adja ki. Jirí Brabec, Karel Siktanc és Jirí Sotola a kiadandó műbe a múlt század 90-es éveitől kezdve a napjainkig terjedő időszak terméséből válogatták össze a verseket. 4- A Karlovy Vary-i szimfonikus zenekar lengyelországi művészkörútra utazott. ♦ Elbeszélések az első Csehszlovákiából ideiglenes cím alatt forgatja legújabb filmjét Jirí Krejcík. Prágában már megkezdték a külső felvételek forgatását. ♦ Dr. Ernest Labrousse, a párizsi Sorbonne tanára, aki tanulmányi látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, a bratislavai Komensky Egyetem bölcsészeti karán előadást tartott az 1789. évi nagy forradalomról. ♦ Kosicén 50 éves korában rövid betegség után meghalt Juraj Collinásy festőművész, a Szlovák Képzőművészek Szövetsége kerületi szervezetének funkcionáriusa. ♦ A munka- és ipari filmek Antverpenben megnyílt nemzetközi fesztiválján 20 ország több mint háromszáz filmjét mutatják be. ♦ Lipcsében a rövid és dokumentumfilmek hatodik nemzetközi fesztiváljának végén a fő díjat — az Arany galambot — Chris Marker francia rendező „Gyönyörű május" című filmjének ítélték oda. ♦ A Milói Vénusz mégsem megy Japánba. André Malraux francia művelődésügyi miniszter nem egyezett bele, hogy a Louvre kölcsönadja a Milói Vénuszt Japánnak. ♦ A francia televízió kitűnő módszert vezetett be, hogy leszoktassa a gyerekeket a TV műsorának állandó nézéséről. Naponta két órán keresztül számtanoktatást közvetít. ♦ A milánói Scala a Szovjetunióba látogat. A milánói Scala együttese rövidesen vendég szereplő körútra indul a Szovjetunióba. Az opera vezetői — Ghiurghelli főrendező, Oldani főtitkár és Benois igazgató — már Moszkvában vannak, hogy megtárgyalják a körút részleteit. ♦ A Magyar Állami Operaház balett-és zenekara nagysikerű vendégszereplés után hazaérkezett Párizsból. ♦ Gyermekkönyvtár nyílt a ferencvárosi Hámán Kató Üttörőházban, Budapest nemrég elkészült legnagyobb úttörőpalotájában. ♦ Különleges kitüntetésben részesült a 75 éves Chevalier: a Comedie Francaise igazgatója meghívta, hogy játssza el Moliére Botcsinálta doktorának főszerepét. Franciaország első színpadának hagyományai szerint, csak az együttes teljes jogú tagjai léphetnek fel a színházban. Eddig mindössze egy kivételt engedélyeztek, amikor Raimut hívták meg az Úrhatnám polgár eljátszására. • Az olaszországi Bergamóban rendezett filmfesztiválon R. Frank rendező. „Igen ez a vég" című amerikai filmje kapta az első díjat. Díjat nyertek Hart nyugatnémet, Geilfup belga, és Takács magyar filmrendezők is. ■ 54 mexikói filmgyár dolgozói sztrájkolnak jobb életkörülményekért. A sztrájk következtében teljesen megbénult a mexikói filmgyártás. ■ Az idén a Szovjetunió 247 városának 738 felsőfokú tanintézetében 850 ezer diák kapott diplomát. szerint ennek két oka van. Először az, hogy nem törődnek eléggé a külföldi propagációval, és nincs megfelelő szálló, amelyben gyógykezelést is kapnának. Másik ok, hogy tengeri levegő kiváló gyógyhatással van a légcső megbetegedésére, s így a tengerparttal rendelkező országokból nem igen látogatnak el Luhacovicére. Amellett, hogy hazánkban Luhacovice a legjobban berendezett fürdő a légcső-megbetegedések gyógyítására, szórakozási lehetőség szempontjából is az elsők közé tartozik. Főidényben a fürdő szimfonikus zenekara naponta kétszer hangversenyez a fürdő főteliekkel lehet találkozni vasárnap délelőttönként, hanem pozsony-eperjesiekkel, losonciakkal, rimaszombatiakkal és Szlovákia különböző községeinek dolgozóival. Az utóbbi években Szlovákiából is egyre többen kezeltetik betegségüket. Luhacovicén. A fürdő gazdag könyvtárában nemcsak cseh, szlovák és magyar, hanem orosz, angol, francia és más nyelven írt könyveket is találhatunk. Az elkövetkező években tovább épül, szépül Luhacovice. Felépül egy új kultúrpalota. Tizenkét milliós költséggel egy új szállót építenek majd, megnagyobbítják az Alexandria-szállót és fokozatosan központi fűtéssel látják el a gyógyintézethez tartozó épületeket, és korszerűsítik a Társadalmi Ház konyháját. A főteret különleges színes aszfalttal borítják. A cél, hogy egy porszem se legyen a városban. Aki a milliónyi virág városában eltölt néhány hetet, soha nem felejti azt, s évről-évre visszavágyik a fenyőfákkal szegélyezett ózondús levegőjű festői völgybe. (tt) ideje alatt iskolába is rendszeresen járnak. A fürdő közelében rekreációs központot is létesítettek, ahol mintegy 200 személy váltja egymást kéthetenként. Az őszi és a téli idényben főleg a mezőgazdasági dolgozók töltenek ott kellemes napokat. A gyógyfürdő egész évben üzemben van. A főidényben 1600 személyt kezelnek, akik rendszerint három hetenkint váltják egymást. A hűvösebb idő beálltával több mint a felére csökken a betegek száma, mivel még nincs minden épületbe bevezetve a központi fűtés. A tervek szerint folyamatosan az összes épületekbe bevezetik. A beutaltakon kívül sokan saját költségükön is részt vesznek a 21- napos gyógykezelésen. A főidényben, mely májustól szeptemberig tart, 35 korona, más időszakban 30 korona az elszállásolás és az étkezés. A gyógykezelés napi 21 koronát tesz ki. Csehszlovákiai szemmel ez talán drágának tűnik. A külföldiek viszont nagyon olcsónak találják. Egy budapesti orvosnő szerint Magyarországon legalább kétszer annyibe kerülne a gyógykezeltetés. Külföldiek aránylag kevesen vannak. Főleg magyarok, osztrákok, németek kezeltetik itt magukat. Knop főorvos rén. Ezenkívül rendszeresek a színházi és a mozi előadások, valamint a vendégszereplő művészegyüttesek fellépései. A fürdő kulturális életének legkiemelkedőbb eseménye, a hagyományos Luhacovicei Nemzetközi Kulturális Nyár. Ebben az évben megrendezték a magyar, nyugat- és keletnémet, lengyel, román, szovjet, kubai és bolgár kulturális heteket. Ezek a rendezvények azt a célt szolgálták, hogy a vendégek megismerkedjenek a felsorolt országok politikai, gazdasági és főleg kulturális életével. A különböző rendezvények során a csehszlovák és az illető országok művészei léptek fel. A jeles fetőmüvészek képkiállításai nagyon gyakoriak. A cseh művészek mellett nemrégiben Mercedes Messera neves brazil festőművésznő érdekes kiállítását tekintették meg. A folklorfestészet művésze a tiszteletére rendezett összejövetelen elbeszélgetett a látogatókkal a brazil festészetről. A szovjet festők meghívására Luhacovicéről Moszkvába szállították a kiállítását. A fürdővárost több művész keresi fel abból a célból is, hogy megörökítsék a festői szép tájat. Luhacovicét a hét végén ezer és ezer kiránduló lepi el. Nemcsak a színpompás népviseletű környékbe-Tanulni sohasem késó, elmulasztani vétek Pártunk legutóbbi kongresszusa meghatározta azokat az utakat, melyen haladva el kell érni a mezőgazdasági termelés hatékonyabb fejlesztését. E feladat teljesítése, a termelés jobb irányításának megvalósítása szakképzett káderek nélkül elképzelhetetlen. Ebből indult ki a trebisovi járás pártbizottsága, amikor a Mezőgazdasági Termelési Igazgatósággal karöltve, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat bevonásával kidolgozta azokat a politikai és szervezési intézkedéseket, melyek segítségével a községekben ennek szolgálatába állítják a hosszú téli estéket. Előadás-sorozatok, mezőgazdasági akadémiák megtartásával az előző évekkel szemben magasabb szintre kívánják emelni a mezőgazdaság dolgozóinak általános műveltségét és szakképzettségét. Azoknak a falusi dolgozóknak a részére, akiknek nincs alapfokú iskolai végzettsége, kétéves esti iskolát szerveznek. Az iskoláztatás záróvizsgával végződik. A hallgatók bizonyítványt kapnak. Akik eredményesen végezték az iskoláztatást, számíthatnak arra, hogy tudásuk gyarapodásával a munkahelyükön magasabb beosztásba kerülnek. A szövetkezetekben a jövőben még inkább érvényesül az elv, hogy elsősorban a sokoldalúan képzett szakembereket bízzák meg vezető funkcióval. A járás átfogó • tematikus tervet dolgozott ki. Számításba vették az utóbbi években összevont közös gazdaságok, a belterjesebb termelés problémáit, a szakosítás megvalósítását. Az akadémiákat és a szövetkezeti munkaiskolákat úgy szervezték, hogy a tokaji körzetben elsősorban a szőlő és gyümölcstermesztésre helyezték a fősúlyt. Az előadássorozatok a komplex gyakorlati megoldások mellett felölelik a legújabb technológia és technika konkrét eredményeinek népszerűsítését. Kitér a szocialista államokban, elsősorban a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok hasznosítására. A járás területén tizenegy mezőgazdasági akadémia keretében 22 előadássorozat foglalkozik a növénytermesztési és állattenyésztési témakörrel. Minden községben elkészítették a téli népművelési munkatervet. E hónapban megkezdődtek az előadássorozatok és a különböző rendezvények. Nagy gondot fordítanak egy-egy község közös gazdálkodásának konkrét körülményeire, érdekkörére és szakmai érdeklődésére. Filmvetítéssel, előadás utáni vitákkal, nagyüzemi gazdaságok látogatásával és más szemléltető eszközökkel igyekeznek minél vonzóbbá, érdekesebbé tenni az ismeretterjesztést. Ez a módszer jól bevált. Hiszen a megnyitás tapasztalatai máris arról tanúskodnak, hogy a rendezvények látogatottsága jóval magasabb mint a múltban volt. A községekben a művelődési házak által elkészített terveken még lehet korrigálni. Nagyon lényeges, hogy különböző rendezvények ne keresztezzék egymást, ne menjen egy-egy megmozdulás a másik rovására. A siker nem maradhat el azokban a községekben, ahol a falusi pártszervezet, a HNB és a szövetkezet vezetősége a tanítókkal és más értelmiségiekkel, sportkörökkel és egyéb érdekkörökkel együttműködve részt vesznek a téli esték művelődési munkáiban és szívügyüknek tekintik falujuk színvonalának emelését. Ez az út már nem járatlan községeinkben. Mezőgazdasági főiskolát végzett szakemberek, középiskolai tanítók, képzett agronómusok, szövetkezeti elnökök, könyvelők, a termelésben és az irányításban jártas, kimagasló termelési eredményeket elért dolgozók egész hadserege veszi ki részét a munkából, mint előadó. A szövetkezeti munkaiskolákban is több újdonságot vezettek be. Termelési körzetek szerint szervezték az oktatást. A felnőtt szövetkezetesekkel együtt bevonták a falusi ifjúságot is a munkaiskolákba. A termelési igazgatóság gondoskodott a technikai segédeszközökről. Ezek vannak hivatva színesebbé tenni az előadásokat. A közép- és főiskolát végzett szakelőadókon kívül gyakorlati szakemberek is tartanak előadásokat. Az alapiskoláztatáson kívül a funkcionáriusok részére 2—5-napos internátusi iskoláztatással is számol a terv. Az Ismeretterjesztő Tudományos Társaság külön hat-napos iskolát rendez a takarmánytermesztésről, a helyes takarmányozás elkészítéséről. Ugyancsak tíznapos előadássorozat keretében foglalkoznak a szőlészet és a gyümölcsészet problémáival. A művelődés szolgálatába állítani a téli estéket. Ez a fő cél. A célkitűzés figyelembeveszi azt a tényt, hogy a községek lakossága nemcsak EFSZ- ek és állami gazdaságok dolgozóiból tevődik össze. A szövetkezeti klubok, a CSEMADOK- és CSISZ-szervezetek tartalmas színdarabok, esztrádműsorok és más szórakoztató esték rendezésével igyekeznek majd színesebbé tenni télen a falusi estéket. • Ismeretes tény, hogy még falvainkban nincsenek egyenlő feltételek a népművelő feladatok elvégzésére. A gyengébben gazdálkodó községekben nincs olyan érdeklődés, mint a jól gazdálkodó szövetkezetekben. Ezért a népművelők feladatai is mások. Éppen a rosszabbul gazdálkodó szövetkezetekben van a legnagyobb szükség a hatékony előadásokra, a jól előkészített akciókra. A járási szervek kötelessége, hogy több megértést tanúsítsanak éppen ezekben a községekben és segítsenek jól megszervezni, — és ha kell — levezetni az előadásokat. Tanulni soha sem késő, viszont a lehetőséget elmulasztani vétek. Az illetékeseknek arra kell törekedniük, hogy egyetlen olyan község se legyen a járásban, ahol unalmas, eseménytelen téli estéktől kellene félniük a fiataloknak vagy az idősebbeknek. Ennek érdekében az elindulás előtt még sokat lehet tenni; most még nem késő. Mózes Sándor ü^ul^ rábs híreké JMíoo. aecemoer ju
