Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-01 / 96. szám
Bratislava, 1963. december 1. Ära: 40 fillér X1H. évfolyam, 96. szám. Biztonságunk és további előrehaladásunk záloga Jegyzőkönyv a csehszlovák—szovjet szerződés meghosszabbításáról Előzetes megállapodás szerint 1963. november 25. és 28. között csehszlovák párt- és kormányküldöttség járt Moszkvában, amelyet Antonin Novotny elvtárs a CSKP KB első titkára, köztársaság elnök vezetett. Küldöttségünk tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának képviselőivel az országainkat érintő politikai, gazdasági és tudományos kérdésekről. Az alábbiakban közölt jegyzőkönyv aláírásán kívül még több egyezmény aláírására is sor került. Küldöttségünk látogatásának befejezése után közös csehszlovák—szovjet nyilatkozatot írtak alá. Antonín Novotny elvtárs és kíséretének egy része csütörtökön visszatért Prágába. Küldöttségünk második része, Lenárt elvtárs vezetésével Moszkvában maradt további tárgyalások végett. Az Állami Ellenőrző és Statisztikai Hivatal adatai szerint 1962. szeptember 30-án Szlovákiában 4904 mezőgazdasági szakember volt. Ezek közül az iparban 824, az építőiparban 419, a kereskedelemben pedig 103 dolgozott. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek szakemberekkel való ellátása a legszerényebben sincsen biztosítva. Egy főiskolát végzett mezőgazdászra az EFSZ-ekben 5246 hektár, egy középiskolásra pedig 1225 hektár terület jut. Tehát 1000 hektárra 1,25 szakember esik, és így körülbelül csak minden hatodik szövetkezetre jut főiskolát végzett szakember. Kormányunk ez év júniusában (446 száma alatt) rendeletet adott ki a más népgazdasági ágazatokban dolgozó szakemberek átirányításáról a mezőgazdaságba. Ez a rendelkezés főként a gyenge szövetkezetek megerősítését kívánja szolgálni, amelyekben elsősorban képzett szakemberekre van szükség. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok adatai szerint ez év szeptemberéig 933 szakembert sikerült megnyerni a szövetkezetekbe, ebből 251 elnököt, 136 agronómust, 135 zootechnikust, 155 gépesítöt, 224 ökonómust és 52 más szakembert egyéb funkciókba. Ezen kívül 352 traktorost sikerült toborozni a szövetkezetek számára. A toborzómunkában legeredményesebb volt a kelet-szlovákiai kerület, ahol a tényleges szükséglet 47,6 százalékát sikerült az átirányított szakemberekkel fedezni. Mindebből az következne, hogy a szakemberek megnyerése rendes mederben halad és a szövetkezetekbe tényleg a legjobb szakemberek mennek át az iparból és a kereskedelemből. Sajnos, ez nem így van. Ugyanis a toborzott 933 szakemberek csak 6,9 %-ának van főiskolai, és 35,6 boának teljes középiskolai végzettsége. A toborzó bizottságok úgy látszik nem értették meg a kormányrendelet lényegét és minden dolgozót, aki valamilyen mezőgazdasági tanfolyamot végzett, szakembernek minősítenek. A kormányrendelet kizárólag tényleges szakemberekre gondol, akiknek fő- vagy középiskolai végzettségük van, és akik a szövetkezetben szakmai ismereteik alapján elnöki, agronómusi, zootechnikusi, gépesítői, ökonómusi, műhelyvezetői, komplex-brigád és munkacsoport vezetői funkciót tölthetnek be. Sok szakember nem akar oda menni, ahol ismereteire a legnagyobb szükség lenne. Ezt az elégtelen anyagi érdekeltséggel indokolják és az ipartól eltérő szociális juttatásokkal. A traktorosok pedig úgy érvelnek, hogy nem hajlandók két év után szövetkezeti tagokká válni. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a traktorosok nem lesznek szövetkezeti tagok, hanem a gépállomások alkalmazottai és fizetésüket is ezektől az üzemektől kapják. Az említett rendelet megállapítja, hogy azokat a dolgozókat, akik más ágazatból a szövetkezetbe mentek át és ott vezető funkciókban működnek, elvben a szövetkezet eszközeiből kell bérezni a dolgozó és az EFSZ között kötött megállapodás alapján. A bér magasságának meg kell felelnie az állami gazdaság hasonló funkciójában dolgozó szakember bérének és nem lehet kevesebb, mint amennyit eddigi munkahelyén kapott. Az elnök havi fizetésének olyan EFSZ-ben, amelynek mezőgazdasági területe 600 hektárig terjed, el kell érnie az 1650—2050 koronát, a 600—1000 hektárig terjedő mezőgazdasági területtel rendelkező szövetkezetben az 1820—2280 koronát, az 1000 hektáron felüli EFSZ-eknél pedig a 2010—2530 koronát. Az agronómusok, zootechnikusok és gépesítők a 600 hektárig terjedő területtel bíró EFSZ-nél havi 1490—1850, a 600-tól 1000 hektárig terjedő mezőgazdasági területtel rendelkező EFSZ-ben 1650— 2050 korona, az 1000 hektáron felüli üzemekben pedig 1820—2280 korona havi fizetést kapnak. A szövetkezeti műhelyvezetők havi fizetése 1000 hektárig terjedő területtel bíró szövetkezetekben 1230—1510 korona, 1000 hektáron felüli üzemben pedig 1350—1670 korona között mozog. A komplex-gépesített brigádok vezetőinek fizetését a mérő egység alapján állapítják meg. A mérőegység alatt a mezőgazdasági terület kiterjedésének és az állatállomány mennyiségének szintétikus mutatőszámát ért. jük. 300 méröegységig a havi fizetés 1230—1510 korona, 300—500-ig 1550— 1650 korona, 500—1000 mérőegységig 1490—1850 korona, 1000 merőegységen felül (a komplex-gépesített brigádoknál 800 mérőegységtől) 1650—2050 korona. E fizetési rendelkezések azokra a szakemberekre is vonatkoznak, akik 1960— és 1962 között mentek át a szövetkezetekbe vezető funkciókba. Előfordul, hogy a munkaegységek (a természetbeniekkel együtt) és a jutalmak összege nem éri el a fent megállapított fizetések magasságát és a szövetkezetnek nincsen elegendő anyagi eszköze a különbség kiegyenlítésére. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelési igazgatóság pótolhatja e különbséget az ún. kiegyenlítő hozzájárulási alapból, amelyet rendszeresen havonta kell kifizetni a dolgozónak. A bérezés módját meg kell beszélni a dolgozóval az 1963. július 2.-ki rendeletben foglalt feltételek szerint. Minden dolgozónak, akit a szövetkezetek megerősítésére kijelöltek, (természetesen ha azelőtt munkaviszonyban volt) igénye van szociális biztosításra, éppen úgy, mint a többi dolgozónak, egészen addig, míg vezető funkciót tölt be. A betegbiztosításnál, az anyasági és gyérmeksegély biztosításánál az áthelyezett dolgozókra ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetek dolgozóira, a 35/1962 számú rendelet értelmében. Azoknak a kijelölt dolgozóknak, akik ennek az akciónak a keretében átmennek a szövetkezetekbe, igényük van a költözködési költségek megtérítésére a mezőgazdasági termelési igazgatóságok költségvetésének terhére. Ha nincs a községben lakásuk, a szövptkezet lakbér nélküli elhelyezést biztosít számukra, vagy fedezi a bejárással és az étkezéssel kapcsolatos költségtöbbletet. Az üzem, a mezőgazdasági termelési igazgatóság javaslatára fizetett szabadságot nyújt a dolgozónak olyan időtartamban, mint amilyenre igénye volt előző munkahelyén. A szövetkezetbe áthelyezett dolgozó anyagi érdekeltségét és más anyagi természetű biztosítását épp úgy oldják meg, mint más gazdasági ágazatokban. A téli időszak a legjobb alkalom arra, hogy a kerületi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok munkaerők széthelyezésével foglalkozó albizottságai, valamint a CSISZ és szakszervezetek hatékony segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági szakemberek toborzásában szövetkezeteink számára. P. Bernik, prom, közgazdász, az SZNT Mezőgazdasági Főosztályának dolgozója A TANULMÁNYI ÜT RÉSZTVEVŐI: Bíró Pál tanuld, Dömény Ernő, a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság instruktora, Gáspár Imre agronómus, Strbka Pál gépesítő, Németh István zootechnikus, Varga Ferenc zootechnikus, Morvái Lipót agronómus, Pólyák Ágoston zootechnikus, Tauber János zootechnikus, Ol g y ay Ferenc zootechnikus, Koloz si István agronómus, Fekete Gábor agronómus, Jakab Vince zootechnikus, Béres István kertész, Zajos Ferenc csoportvezető, Katus József zootechnikus, Pál Károly állattenyésztő, B odz sán Mihály zootechnikus, Mackó Ferenc csoportvezető, Mai iné c József zootechnikus, Táncos Károly karbantartó, Stefan Malinovsky etető, V a rg a József agronómus, P e sk ó László, Té g en László kertész, Csonka Ignác zootechnikus, Bajza József elnök, R e ne zé s Rudolf csoportvezető, Hofbauer Iván zootechnikus, M aj - b a József elnök, Szabó Ferenc pártelnök, Forró Géza zootechnikus. Kán István zootechnikus, Varga Imre agronómus, Magyarics István zootechnikus, P etr ik József elnök, Z al ab a András könyvelő, S zt r ak a Vince instruktor, Okolensky Lajos zootechnikus és Grejzinger János zootechnikus. (tő) A nagy hasznosságú szarvasmarhák kitenyésztésének fontos követelménye, hogy jó tartási viszonyok közt neveljék föl azokat. A komáromi járásban az aránylag alacsony tejhozam oka éppen az egészségtelen istállózás és a rossz takarmányozási módszer. Pedig a fiatal borjúk nagyon igényesek a környezettel szemben. A komáromi járásban nagy hiányosságokat tapasztalhatunk e téren. A borjúkat naponta csak kétszer itatják, a tej hőmérséklete gyakran hidegebb vagy melegebb a kelleténél, néha már savanyodott és nem tiszta. Maguk az itatóedények is gyakran szenynyeződöttek. Ilyen körülmények között nem csoda, ha gyenge a borjak egészségi állapota és magas az elhullási százalék. A borjak itatását illetően még sok probléma vár megoldásra. Mindenek-A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megerősítve következetes békepolitikájukat és eddigi kölcsönösen tartós és szoros baráti együttműködésüket, szem előtt tartva, hogy az 1943. december 12-én megkötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítését mindkét államnak egybe kell kötnie az európai béke fenntartására irányuló törekvésekkel, hangsúlyozva a kötelezettségek jeelőtt be kell biztosítani a jó minőségű tejet. A mesterséges itatásnál főleg az itatóedények elhelyezésében, a tej melegítési módja és a gumiszoptatók helytelen alkalmazása kifogásolható. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében járásunkban bevezettük a mesterséges borjúitatást. A borjúnevelde egyik végében vascsövekből forrasztott állásokat helyeztünk el 10 állat számára. Minden állás előtt a vaskorláton alumíniumkorong függ négy rúgőn. A korong egyik oldalára gumiszopóka van erősítve, a másik oldalára pedig gumicső az itatóedénybő!. Minden állás előtt 1 kettősfalú tejesedény. A kettős fal közé meleg víz folyik a villanybojlerból, amely kellő hőmérsékletre melegíti a tejet. Egy ember 10 borjút három perc alatt itat meg. Az egész berendezésre 12 m2 terület szükséges. Az itatóberendezés betonlentőségét a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor még fennáll a béke megbontásának veszélye, amelyről szó van a szerződésben, s amikor azok az erők, ^amelyek kirobbantották a második világháborút, napjainkban is fenyegetik Európa és a világ békéjét, elégedetten megállapítva, hogy a volt német birodalom területén keletkezett két teljes jogú állam egyike, a szocialista Német Demokratikus Köztársaság a béke útját követi s fontos tényező Európa biztonságá(Folytatás a 2. oldalon.) padlóján vízlevezető van, az egész könnyen mosható és fertőtleníthető. A rugókra erősített szopókának vízszintes irányban 8 cm a kilengése, ami elősegíti a szopőreflex kialakulását. Magassága a földtől 70 cm. Ezt az itatási módszert a Komáromi Állami Gazdaságban egy éve alkalmazzuk és 220 borjút neveltünk fel. Megállítottuk az állandó magas elhullást, ezért bevezettük a hetényi és a komáromi szövetkezetben is. Az év végéig további 10 EFSZ-ben, a jövő év végéig pedig minden második szövetkezetbe és állami gazdaságba bevezetjük. 1964-ben legalább 4500 borjút nevelünk fel mesterséges itatással. A berendezés egyszerű, minden gépállomás el tudja készíteni. Reméljük, hogy a járásban a mesterséges szoptatás bevezetésével lényegében megoldhatjuk a borjúnevelés problémáját. Mert ez a módszer minden tekintetben megfelel a nagyüzemi követelményeknek. Fontos az is, hogy a borjúistállók építésénél igényesebbek legyünk, és a. nehezen tisztítható,, faketreceket vasketrecekre cseréljük ki. így a gondozók is nagyobb rendet, tisztaságot tudnak tartani. A fent leírt berendezést bármely borjúistállóba vagy kihasználatlan sertésólban elhelyezhetjük. Nyitrán az állattenyésztési gépek kiállításán bemutatott villany tejmelegítő alkalmazása még célszerűbb, rpert feleslegessé teszi a kettős falú tejeskannák használatát. Az új itatási módszer bevezetésében értékes segítséget nyújtott a járási biztosító, amely minden szövetkezetnek megtéríti a költségek 50 °/o-át. Az itatóberendezés, a vasketrecek beszerelése szénaráccsal és abrakolóvályúcskákkal, körülbelül 25 000 koronába kerül. A gumiszopókákat a gottwaldovi Vörös Október Üzem Zubri u Toznava-i (Rudy ftijen n. p. Gottwaldov, pobocny závod „Gumárny" Zubri u Toznava p. R.) részlegének dolgozói készítették. Dr. Michalovic Miklós, a Komáromi Járási Állategészségügyi Központ vezetője Pirosló paprikafüzérek regimentje sütkérezik a novemberi veröfényben, az alsópéteri EFSZ gazdasági udvarán (Sándor G. felvétele) A mezőgazdaság varja szakembereit A Szabad Földműves által rendezett három-napos morvaországi tanulmányi út résztvevői többek között az Olomouci Zöldségtermesztési Kísérleti Intézetet is megtekintették. (Beszámolónk a 4. és 5. oldalon.) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK lapja A szociolisto mezőgozdoságért Újítás a itatásos borjúnevelésben
