Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-27 / 95. szám
Képünkön az öntözőrendszer egyik elosztöjeje. rekednek. A trágyalé ezentúl az istállóból a központi gyüjtőmedencébe kerül, s így nem kell azt tartálykocsikon a földekre hordani. így a munka Is higiénlkusabb. Az öntözött földeken jövőre már nagyobb lesz a hektárhozam, s a befektetés költsége évről évre könnyen megtérül, Vladimír Balatic K ét hónappal ezelítt Tardoskedden az egyik szűkebb körű termelési értekezleten született meg a gondolat: a szövetkezet traktorosbrigádja ne foglalkozzék a gépállomány gépeinek és más egyéb vontatott eszközöknek Javításával, hanem bízza meg ezzel az érsekújvári gépállomást, ők bizonyára majd szakszerűbben és főképp olcsóbban elvégzik ezt az igényes és felelősségteljes munkát. A tardoskeddi szövetkezeti tagok hosszú évek tapasztalatai nyomán jutottak erre az elhatározásra. Tavaly például a saját műhelyükben végzett karbantartás és javítás 1 millió 15 ezer koronájukba került. Ez pedig olyan nagy összeg, amely gondolkozásra és cselekvésre készteti a minden koronával takarékoskodó vezetőket. — Elképzelhetetlen, hogy minden évben ennyi pénzt fizessünk a gépek karbantartásáért és megjavításáért — mondja Major Kálmán főgépesltő. Ugyanezt a nézetet vallja Bogyó Géza, a szövetkezet elnöke meg Borbély Dezső, a helyi nemzeti bizottság elnöke is. Beszélhetünk azonban a tagok bármelyikével, valamennyien sokallják a gépek javításáért kifizetett összeget. A tetemes költség ellenére is az év folyamán nagy volt az üzemképtelen gépek száma, s ez kihatással volt a munkák menetére. Most a szövetkezet vezetősége kísérletképpen szeretne megegyezni az érsekűjvári gépállomással. Amint Major Károly mondja, a szövetkezet egymillió koronát hajlandó fizetni a gépek 1964-ben végzendő javításáért és karbantartásáért. Az újvári gépállomás vezetői — és ezt dicséretükre mondjuk — úgy látszik szintén vállalkozó szellemű emberek. Megértik a tardoskeddiek ügyét-baját, több ízben tárgyaltak Egy figyelemre méltó kapcsolat a saját gépállományából azonnal egy ugyanolyan mintájú gépet bocsát a szövetkezet rendelkezésére, s ilyen módon a gépek kiesése valójában teljesen megszűnik. A szövetkezet vezetőségének eddig igen nagy gondot okozott az egyes gépalkatrészek beszerzése. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a legtöbb esetben az utánjárás sokkal több költségbe került, mint maga az alkatrész ára. Sokszor azonban hiába volt minden fáradság, idő- és pénzpazarlás, a szükséges alkatrészt nem sikerült beszerezni. A gépállomások sokkal könnyebben hozzájuthatnak a hiányzó alkatrészhez. Egyrészt maguk is kellő tartalékkal rendelkeznek, másrészt korszerű fémmegmunkáló gépekkel vannak felszerelve, s így végső esetben a be nem szerezhető alkatrészt esetleg maguk is elkészíthetik. — De mi történik a szövetkezet gépjavítóival — vetjük fel a kérdést. A traktorosbrigád ugyanis 22 embert alkalmazott eddig és ezeket nem lehet csak úgy egyszerűen szélnek ereszteni. — Erre mi is gondoltunk. Az átszervezés nem érinti őket. A gépállomásnak szüksége van rájuk és toszerűbb berendezésénél és tapasztaltabb szakembereinél fogva negyedmillió koronával vagy talán még ennél is olcsóbban végzi el majd a gépek javítását és karbantartását. Ebben az esetben a gépállomás csak úgy zsebrevágja a megtakarított összeget — kérdezzük ismét Major Károlyt. — Erre is gondoltunk. Ha a gépállomás nem meríti ki a tervezett, egymilliót, akkor a megtakarított öszszeggel emelkedik a szövetkezeti tagok munkaegysége. Ügy látszik, a tardoskeddi szövetr kezet vezetői alaposan megtárgyalták a gépállomással kötendő szerződés minden részletét. Végeredményben egy olyan megállapodásról van szó, amelyből mindkét félnek csak előnye származhat. Erről a javaslatról el lehet mondani, hogy alulról jött javaslat. Megvalósítását a szövetkezeti tagság szorgalmazza, de a gépállomás vezetősége is szívesen fogadja, A szomszédos szövetkezetek élénk érdeklődése kíséri ezt a kezdeményezést. A gépek javítása náluk is sok pénzbe kerül és új, hatásosabb munkamódszert keresnek a termelési költségek csökkentésére. Fűry József Megbirkóznak a feladatokkal A verőfényes őszi időjárás a zselízi szövetkezetesek számára is lehetővé tette az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzését. A cukorrépát már elszállították. A kukorica betakarítása jó ütemben halad, s a mélyszántással néhány napon belül végeznek. Ez megnyugtató. Persze, saját erejükből nem tudtak volna megbirkózni a feladatokkal, de a brigádmunkások és a katonák szívesen segítettek. Amikor bekopogtam a szövetkezet irodájának ajtaján, mindez már ismert volt előttem. Jövetelem célja: megtudni, hogyan teljesíti a szövetkezet az állattenyésztési tervfeladatokat. Erre Szűcs Imre zootechnikus és Horváth Géza könyvelő adtak választ. — Marhahúseladási tervünk 401 mázsa. Eddig csupán 131 mázsát adtunk el, mivel a pénzügyi terv nem szorított, A terv teljesítéséhez szükséges állatokat bármikor eladhatjuk a felvásárló üzemnek. A marhahúseladást folyamatosan teljesítjük. A tervezett 533 mázsából eddig 408 mázsát adtunk el. A baromfihúseladási terv teljesítése sem ütközik nehézségekbe. Még az elmúlt évben megkezdték a kiöregedett baromfiállomány felszámolását, melyre azért volt szükség, mert új tojóházat építették és ebbé fiatal, egészséges állományt akartak tenni. Ez az intézkedés helyesnek bizonyult és a baromfigondozók lelkiismeretes munkája lehetővé tette az előírt 160 ezer tojás eladását, sőt október végéig 29 900 darabbal sikerült túl is lépniük s az év végéig további 70 000 darabot adnak a közellátásnak. — A tejtermelés terén is egyre kedvezőbbek az eredmények — mondja Szűcs elvtárs, — Eladási tervünk 150000 liter, s október végéig 134 744 litert adtunk el. Az év végéig 22 000 liter tejet akarunk eladni. Annak ellenére, hogy a zselízi szövetkezet vezetőségét nagy gondok elé állítja a munkaerőhiány, sikeresen megbirkózik a feladatokkal. Andrlskin József, Komárom Tizenhárom éven át együtt Kora reggel van, a falu lakóinak többsége még édes álmát alussza. Mozgolódás csak itt-ott észlelhető. De az állattenyésztésben dolgozók ilyenkor elfoglalják munkahelyüket, megkezdődik az etetés és a fejés. Csak néha váltanak egy-két szót. Az istállók csöndjét csupán a fejőgép munkaütemének és a tehenek jóízű falatozásának zaja töri meg. Hat óra. Bartók Zsuzsanna és B a s t y ú r Ilona a szalóci szövetkezet fejőnői lassan befejezik a munkát. A gép megkönnyítette munkájukat, — gyorsabban fejnek, s az önköltség is csökkent. — Már csak két tehenet kell kifejnem — mondja Bastyúr néni. Örömmel állapítja meg, hogy meglesz a 100 liter. — Neked könnyű —, hangzik a válasz. — Huszonhat tehenet fejsz, meg aztán nekem sok borjas tehenem van. De ha majd én is kapok két tehenet, meglátjuk ki fej többet. Néha-néha bosszantják egymást, de nem haragszanak meg. Tizenhárom éve már összeszokták. Igyekeznek, mert a prémium is serkenti őket. Ha A búcsi szövetkezetesek kérdezik: aló hígítás azért •ágyalével az egész alatt öntözni le■et egy 15 köbméirában keverik. A zponti gyüjtőmecsővezeték köti 3zés fontos része aszbesztcement s iszült csővezeték, ogy az ilyen hosznagyteljesítményű óberendezés kell. őrendszer építéséigyelmet arra kell sővezeték hibátlan ermészetesen már róba alá kerülnek, tt a földbe kerüldpróbálják azokat, imoszféra nyomás szerdahelyi Talajdolgozói a legkoclak a nyomáspróővezeték nem bírinás történhet, reevő betongyűrű is, >ly probléma, hisz ki kell engedni a fővezetéket megrélni. ■etkezet trágyaléa nyugat-szlováépítkezései közé in már a csőveze:UI. A trágyaléves (, hogy a hígítással szerint műtrágyái rágyaléhez. ezhető, hogy a sonek a trágyaleves pítése nagy haszítják, hogy a be-Meddig váriénak még a transzformátorra &«££«£ ? tenyésztés pénzügyi terve 1300 000 korona. Amikor pedig affelől érdeklődtünk, hogy milyenek a kilátásai ennek teljesítésére, arca gondterheltté vált és megjegyezte, hogy erre úgyszólván semmi reményük sincsen. Annak ellenére sem, hogy a háromnegyed évi átlagos tojáshozamuk tyúkonként Í07, a törzsállomány tyúkjainál pedig 130 darab volt. Ez az eredmény, vagyis a háromnegyedévi tojásátlag azt bizonyítja, hogy a gondozók — bár a nagyüzemi baromfitenyésztés terén nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal — megállják helyüket. ményozása jelent nagy gondot, hiszen naponta 25—30 mázsa eleséget fogyasztanak el. A marcellházai takarmánykeverő kapacitása kicsi, ezért nem tudja a járást kellőképpen ellátni takarmánykeverékkel. Többször megtörtént már, hogy egyáltalán nem kaptak keveréket, s így árpával, búzával, vagy kukoricával etették az állatokat, ami bizony nem nagyon felelt meg a követelményeknek. A szemes takarmánytól, főleg a kukoricától inkább híznak az állatok, mint tojnak. Másodsorban azért mert a két, egyenként 6000 férőhelyes tojócsar-A komáromi járás Búcs községének szövetkezetesei a szakosítás keretében az elmúlt évben jelentősen növelték baromfiállományukat. Az egy év alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, helyesen jártak el, amikor úgy döntöttek, hogy az állattenyésztésnek ezt az ágát sem hanyagolják el. Elhatározásuk már csak azért is indokolt, mivel több olyan hellyel, például egy déli fekvésű, de számottevő hasznot már nem adó kerttel és egyéb kihasználatlan területtel rendelkeztek, amelyek kimondottan alkalmasak baromfiak tartására. A közös gazdaság baromfitelepein jelenleg 24 000 különböző szárnyas jószág található. Az állomány nagyobb része tyúk, de szép számmal akad pulyka és lúd is. Az előbbi 6500 darab, melyből 1500 a B-tenyészetbe tartozó New Hampshire törzstyúk. Tojásaik jelentős részét saját gépeikben keltetik, de • •••••• íme, a félig kész, hatezer férőhelyes tojóház szállítanak a Komáromi Keltetőüzem Számításaik szerint azonban mégis nők közül, az idén csak az egyik számára is. csaknem 200 000 koronával lesz keve- üzembehelyezésére került sor. A má-Péthő Emese, a baromfitelep fiatal sebb az előirányzott bevétel. Hogy sikat szeptemberben kellett volna átvezetője elmondta, hogy a baromfi- miért? Elsősorban az állatok takar- adni, de falainak és tetőszerkezetének elkészültével az építési munkálatok abbamaradtak. Ennek az az oka, hogy a tojócsarnok felépítésére előirányzott 582 ezer korona helyett csak 148 000 korona kölcsönt kapott a szövetkezet, és pillanatnyilag nem tudják, mikor folytathatják majd az építését. — A jércék elhelyezését ennélfogva nem tudjuk biztosítani — mondja a telepvezető — ami pedig kihat tervteljesítésünkre, hiszen ezek tojáshozamával is számoltunk a terv összeállításánál. A tenyésztők munkáját azonban más körülmény is gátolja. Mégpedig az áramellátásban mutatkozó zavarok. Egy nagy baromfitelep el sem képzelhető gépesítés nélkül, ezért ennek kiküszöbölése nem kis jelentőségű. Már tavaly sem volt minden rendben a fűtés és szellőztetés körül, pedig az ingadozó hőmérséklet és páratartalom rossz hatással van a tyúkok tojáshozamára. Az idén még nagyobb ennek a veszélye, mert azóta újabb tojóházat is el kell látni villanyárammal. Az új transzformátor terve már több mint egy éve kész, de az építés megkezdésére mindeddig nem történt semmi intézkedés, habár ettől függ a zavartalan áramszolgáltatás, vagyis mintegy 12 000 tyúk és csirke átteleltetése, több ezer tojás kikeltetése. Az elmondottakból láthatjuk, jól határoztak a szövetkezet vezetői, amikor a baromfitenyésztés fejlesztését tűzték célul. Minden bizonnyal ez a termelési ág a közös legjövedelmezőbb pénzforrása lesz. Kezes £va több a tej, nagyobb a fizetés. Minden 100 liter tej kifejéséért egy munkaegységet írnak számlájukra, és minden terven felüli literért 0,20 koronát kapnak. Kora tavasztól kezdve fejenként naponta 200 liter tejnél is többet fejnek. így munkaegység-átlaguk meghaladja a hatvanat. Ehhez hozzájön még a terven felül kifejt tejért járó prémium. Munkájukkal elégedett a szövetkezet vezetősége is. Jó munkatársak, példás dolgozók és kiváló családanyák. (jab) lllillllllllllll!ll[llllillílllli[l!IIIIIIIII!ll!niUlli:ll'I[IÍII!illllllIllllEllilll^iiUI Fejők a javából A Nyitrai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságon a fejők szocialista versenyét értékelték a Mező-, Erdő- és Vlzgazdasági Minisztérium által kiadott irányelvek figyelembe vételével. Az értékelésnél az 1963-as év elejétől a harmadik negyedév végéig elért átlagos fejéshozamot vették figyelembe tehenenként és naponta. Elsőfokú termelékenységet mutatott ki a fejősben Matilda Cernáková, a skycovi EFSZ-ből 9,74 liter, Jozef Nurcík, a zitavcei szövetkezetből 8,65 liter és Stefan Gazik, ugyanabból az EFSZ-ből 7,78 liter tejhozammal. Másodfokon Jozef Adamkovlé, a stefanovicovái szövetkezetből 7,71 liter. Valent Gugh, a lapási EFSZ-ből 5,85 liter és Imrich Gugh ugyanonnan 5,71 liter fejéshozammal tűntek ki. Harmadfokon pedig Adam Stefanka a nyitrai ÁG-ból 10,8 liter, Stefan Jurika, a vicsápapáti EFSZ-ből 6,88 liter és Tomás Veselié, a Horné Lefantovce-i szövetkezetből 5,42 liter tejhozammal ért célba, (ke) Marián Takác, Nyitra 1963. november 27. velük. X Következei gépállományát jegyzékbe foglalták és-- hajlandók a felkínált évi egymillió koronáért a szövetkezet teljes gépállományát — az 54 traktort a szükséges vontatott eszközökkel együtt, beleértve a 4 tehergépkocsit is — állandóan üzemképes állapotban tartani. A megegyezésből azonban sok egyéb előny is származik. Ha valamelyik gép kiesne, a traktorosoknak nem kell várni, mía megjavítják. A gépállomás vábbra is a helyükön maradnak. A brigád műhelye is megmarad. A gépek túlnyomó részét továbbra is itt fogják javítani, és csak az olyan gépeket viszik el az újvári gépállomásra, amelyek javítása ezt szükségessé teszi. Az egész gépjavító személyzetet azonban a gépállomás irányítja. — Azzal az eshetőséggel számoltak, ha a tervezett egymillió koronát a gépállomás nem meríti ki? Könnyen megtörténhet, hogy a gépállomás korA nagyobb terméshozam érdekében fektetés tíz évnél hamarabb megtérül. A tervek szerint az öntözőrendszer 40 évig lesz használható. Ha tehát a trágyalé Öntözőrendszert célszerűen és gazdaságosan kezelik, az igen hasznos lesz a növénykultúrák szempontjából. A költségvetés szerint a trágyaié-öntözőrendszer felépítésével nemcsak a mezőgazdasági termelést akarják intenzívebbé tenni, hanem hatékonyabb termelésre is tö-A mezőgazdasági termelés hatékonysága jelentős mértékben a növénykultúrák helyes táplálkozásától függ. Az istállótrágya és a trágyalé a növény fő táperőforrása, s egyúttal a hektárhozamok növelésének legközvetlenebb eszköze. A természetes trágyát s főleg a trágyalevet jól felhasználhatjuk, ha nagy területeket öntözünk vele. A somorjai szövetkezetesek ezért elhatározták, hogy 140 hektárt trágyalével öntöznek. Az öntözőberendezés elkészítését a Dunaszerdahelyi Talajjavító Szövetkezetre bízták. Az öntözőberendezés az istállók közelében van. A trágyalé nemsokára befolyik a 400 m3 űrtartalmú központi gyűjtőmedencébe, ahonnan csővezetéken a gépek segítségével kellő időben kikerül a földekre hogy tápanyagul szolgáljon. A trágyalevet öntözés előtt vízzel hígítják, s e célból már egy kutat is fúrtak. A vízzel v szükséges, hogy a ti vegetációs időszak hessen. A trágyalev tér űrtartalmú kan keverőkamrát a kö dencével elzárható össze. Az öntözőberendi az 5380 m hosszú egyéb anyagból ké Magától értetődő, h szú csővezetékhez szivattyú és nyom A trágyaleves öntöz nél a legnagyobb fi fordítani, hogy a C! legyen. A csövek t a gyárban nyomásp s ezen felül, mielői nek, még egyszer k S bizony a 12,5 at elég nagy. A Duna javító Szövetkezet i kázatosabb munkán bát tartják. Ha a cs ja a nyomást, robba pül a cső, a rajta li A csőrepedés kötne ez esetben a vizet csőből, s a hibás c felelővel kell kiesei A somorjai szöv öntöző-berendezése kiai kerület példás tartozik. E napokba ték teljesen elkéss öntözés nagy előny« egyidőben szükség is keverhetnek a ti Már most feltétel mórjai szövetkezeti öntözőrendszer felé not hoz. Úgy szám
