Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-17 / 57. szám
A hibridkukorica vetőmag-előállítása rüen végzett címerezés — kasztrálás, úgy az egyszeri, mint a kettős keresztezésü anyanövények esetében. Hogy a címerezést ütemesen végezhessük, tanácsos az apasorokba jelzönövényt ültetni, hogy m sorokat össze ne tévesszük. E célból leggyakrabban napraforgót használunk. Az anyanövények címereit a bugahányás kezdeti időszakában távolitjuk el, még a címerek teljes virágzása előtt, legkésőbb a porzás megindulása előtt. A cimerezést úgy végezzük, hogy bal kezünkkel megK A hibridkukorica (két genetikailag eltérő szülő keresztezéséből létrejött) « vetőmagjának termesztésével Csehszlovákiában 1949-ben kezdtek nagyobb mér-Itékben foglalkozni a terméshozam fokozásának céljából. Ugyanis az addig körzetesített fajták nem elégítették ki nemzetgazdaságunk szükségleteit és így új nemesítési vagy termesztési módra volt szükség, ami a keresztezés vagyis a hibridizáció bevezetése volt. Mivel a kukorica idegen megporzö növény, így termesztésében kitűnően érvényesül a keresztezési hatás. Ezidáig még csak két alaktanilag és biológiailag kölcsönösen távolálló, de egyébként aránylag tiszta fajták keresztezésével foglalkoztunk és így a terméseredmények körülbelül 8-10 Vo-kal emelkedtek, viszonyítva az eredeti fajtákhoz. Ilyen vidékünkön legelterjedtebb fajtahibridek a Cseh lófogú V (női ivarsejt) és a Szlovák sárga ^ (hím ivarsejt) vagy pedig a Pettendi aranyesó 9 és Fleischmann féle lófogú S kombinációi voltak szokásosak. Ezen fajtahibrideket már csak silótermesztésre alkalmazzuk a burgonya- vagy a répatermesztő körzetekben, mégpedig a Cseh lófogú 'V és a Kocsóci sárga kombinációját (ún. KAZ). Mivel ezen terméseredmények sem elégítették ki nemzetgazdaságunk követelményeit, ezért, főleg külföldi tapasztalatok nyomán bevezettünk egy újabb nemesítési módot, a kettős származék som- ' ' ' 'n,á*át. A kettős szar,.. uorideknek életképessége nagyobb, jobb az ellenállóképességük a betegségekkel szemben és ami a legfontosabb, 20-25 %-kal nagyobb termést biztosítanak, mint az eredeti fajták. Ilyen legelterjedtebb hazai előállítású származéksoros hibrid a Lednicei középkései (LSP), vagy a külföldi eredetűek közül a KC 3-as, Mv 5-ös, Mv — 48-as stb. Előállításuk következőképpen történik: A növénynemesítö állomások feladata, hogy a hibridkukorica vetőmag-előállításához biztosítsák a származéksorokat - önbeporzott vonalakat az egyes fajtákból. A származéksorok létrehozása 5 — 6 éves önbeporzás eredménye. A növekedésben a második-harmadik évi önbeporzás után bizonyos depresszió következik be, s a növények évről évre kisebbek, végül a hatodik évi önbeporzás után már csak 80 — 120 cm magasra nőnek. Az önbeporzás célja, hogy az egyszeri keresztezésekbe teljesen kiegyenlített és jó tulajdonságaikat rögzített származéksorokat vigyünk. A származéksorok elszaporításakor szükséges betartani az 500 m-es szigetelő távolságot, hogy a származéksorokat tiszta fajtaállapotban tudjuk fenntartani. Meg kell jegyeznünk, hogy az ünbeporzással előállított származéksorok csekély hozamúak, s az állami terv előirányzata hetkáronként 7 — 8 mázsa szemtermés, a belőlük előállított hibridek viszont már nagy termést adnak. Minden kettős keresztezésü származéksoros hibridhez 4 vonal szükséges, melyek keresztezését a következőképpen végezzük: Előállítunk két egyszeri keresztezésü kukoricát, hogy ezekből a következő évben kettős hibridet hozhassunk létre, mivel az egyik egyszeri keresztezésü képezi majd az anyát $?• a másik pedig az apát t?. Az egyszeri keresztezésü kukoricát államilag jóváhagyott kulcs szerint állítjuk elő 2 :1 vagy 3 :1 arányban. Ez azt jelenti, hogy minden két anyasor után következik egy apasor. Abban az esetben, ha elegendő mennyiségű virágport termel az apasor, úgy elegendő minden harmadik anyasor után egy apasor. Igen fontos ezenkívül a szigetelő távolság betartása, a nem céltudatos keresztezési hatás elkerülése végett, ami az egyszeri 1963. július 17. A nyárasdi EFSZ kettős származéksoros hibridkukorica vetőmag előállítási parcelláján az apasorok jelzőjeként napraforgót használnak. (A szerző felvétele) származéksoros keresztezések előállításakor 400 m. Az átlagos terméshozam az egyszeri keresztezések következtében is 8 —10 q szem, mivel a keresztezési hatás csak a következő évben mutatkozik meg. Ezen keresztezések elvégzése is a magnemesítő állomások termelőrészlegein, vagy az erre a célra előre kijelölt magtermesztő gazdaságokban történik, gondos szakfelügyelet kíséretében. A kettős származéksoros hibridek tehát négy vonalból keletkeznek a következő séma szerint: I. év (A X B) (C X D) tiszta tiszta tiszta tiszta vonal vonal vonal vonal H. év (A X B) X (C X D) egyszeri egyszeri keresztezés keresztezés III. év AB CD kettős származéksoros hibrid (kereskedelmi vetőmag) A kettős származéksoros hibridek előállítását is államüag elismert kulcs szerint végezzük (3 ^ : 1 vagy 6 V : 2 (5). ahogy a vetés szempontjából jobban megfelel. Ez esetben a szigetelő távolság 200 méter. A hibrid vetőmag előállításának legfőbb tényezője az időben és szakszefogjuk a kukorica szárának felső részét, és jobbkezünkkel a címert mélyen megfogjuk, s csavaró mozdulattal felfelé kitépjük. A címerek eltávolításakor a lehető legkevesebb levelet tépjünk ki. mert ezzel csökkentjük az áthasonlítási felületet és egyidejűleg a termést is. A címerek eltávolítását a lehető leggyorsabban végezzük. Legjobb, ha erre külön munkacsoportot létesítünk 8—12 személyből, akik rendszeresen minden második nap végigjárják a vetőmag előállító parcellát és eltávolítják a megjelent címereket. Vigyázni kell, hogy teljes egészében kihúzzuk az anyanövények hímvirágait, mert egy hím ivarszero körülbelül 15 000 virágpor-szemcsét tartalmaz és ez gyakorlatilag annyi szemcsének a nem kívánatos megtermékenyítését okozhatná. A virágzás zöme 14 nap alatt megy végbe. Csőtöréskor vigyázni kell, hogy az anya- és az apasor termékeit össze ne keverjük, mert a tulajdonképpeni vetőmagot csak az anyasorok adják, míg az apasorokban termelt kukorica csak takarmányozásra alkalmas. Legjobb tehát előre leszedni az apasorokról a csöveket és azokat azonnal külön elszállítani. Természetesen nagyban megkönnyítené és olcsóbbá tenné a hibridkukorica vetőmagtermesztését a hímsteril típusok előállítása, mert így elmaradna a címerezés. Reméljük, hogy növénynemesítö állomásainkon a közeljövőben ez is megvalósul. CSÖMÖR TIBOR, a Nyárasdi Növénynemesítő Állomás dolgozója
