Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-24 / 94. szám
Falvak, városok, emberek Útiképek a Német Demokratikus Köztársaságból TERVEZÉS ALULRÖL Előző Írásomban az NDK mezőgazdaságának hozamairól számoltam be. Most a termelési módszerek, az irányítás és a tervezés mikéntje lenne soron. Mivel pedig a szocialista rendszerben a termelés a tervezéssel kezdődik, lássuk csak, mi a különbség a két mezőgazdaság tervezési gyakorlata között. A legfőbb alapelv az, hogy a termelési-pénzügyi terv lent az üzemben készül és ehhez felülről, tehát a járástól nem kapnak irányszámokat. Elvileg ez nálunk is így van, de a gyakorlatban legtöbbször a felülről jövő szempontok érvényesülnek. A szövetkezet vagy az állami gazdaság önállóan állítja össze pénzügyi termelési tervét és igv maga dönt arról, hogy milyen területen, milyen Az üzemek termelési terveik alapján szerződéseket kötnek a fejvásárló üzemekkel minden piaci terményre. Ezeket a tételeket a járási mezőgazdasági tanács összesíti és összehasonlítja a járás Irányzat! tervével. A szakosítást elsősorban az ország termelésének körzetesítése segíti elő. A termelési körzeteket alapos talajvizsgálat és az időjárás) tényezők alapján állapították meg. A TERMELÉS HAJTÓEREJE A GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK A termelés dmelését már maga a tervezési mód, de még nagyobb mértékben a termelésben való érdekeltség biztosítja. A január elsejétől életbelépő új felvásárlás, árak jóval magasabbak lesznek az eddigieknél. (A búzánál pl. kétszerese.) Az üzemeknek eddig nyújtott különféle pénzügyi terményt vagy mennyi állati terméket szándékozik termelni a tervezési időszakban. Ez a módszer természetszerűleg felidézi azt a kérdést, hogy miképpen biztosítják az összállami termelési tervet, melynek a szükségletből kell kiindulnia. A probléma jelenlétét maguk a kerületi irányítószervek Is elismerték. A megoldás nem egyszerű, de az alapelv betartásának eddigi gyakorlata lényegében igazolta az alulról jövő tervezés alapelvének helyességét. A járásoknak van egy irány-tervük. Ha az üzemek termelési tervei nem fedik ezt a tervet, keresni kezdik a tartalékokat. Megvizsgálják, ki van-e használva teljesen az üzemek kapacitása. Ha pedig ilyen ki nem használt kapacitásokat találnak, igyekeznek meggyőzni az illető üzem vezetőségét annak kihasználására. Adminisztrációs intézkedéshez azonban még ilyen esetben sem nyúlnak. Ezt a járási mezőgazdasági tanácsot hatásköre nem is engedi meg. Ugyanis ezek a szervek tisztán szakmai tanácsadói funkciót végeznek. Személyi összetételük is erre van beállítva, ugyanis tagjainak megválasztásánál mindenekelőtt a szaktudást veszik figyelembe. ^ Tíz főiskolás fiatal, köztük Elke A , Wickleder és Friderike Kirmse, a mokzigi szövetkezetben végzi kötelező gyakorlatát támogatás ezzel teljesen megszűnik. Ez a módszer nem hatott kedvezően a ^termelésre. Az üzemen belüli érdekeltséget a célszerű prémiumrendszer biztosítja. A béralap tekintélyes részét prémiumokra fordítják, sőt prémiumot fizethetnek a terven felül termelt termények tiszta hasznából is; tehát nemcsak a béralapból. A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT SZINTÉZISE Német szomszédaink nagy figyelmet, szentelnek a tudományos vívmányok érvényesítésének és a szakképzettség emelésének. Az NDK mezőgazdaságában körülbelül 22 000 mérnök vagy ennél magasabb képzettségű tudományos dolgozó működik. Több gazdaságban a kísérleti intézetek, valamint a főiskolák kihelyezett kísérleti központokat tartanak fenn, amelyek tudományos tevékenységük mellett konkrét gyakorlati segítséget is nyújtanak az üzemnek. Ezzel párhuzamosan nagy mértékben veszik igénybe a régi gyakorlati gazdák tapasztalatait is, akik jól ismerik a helyi termelési hagyományokat. Figyelemreméltó az a módszer, ahogyan az elmaradt üzemeket segítik. Ha egy üzem valamelyik termelési ágazatban elmarad, akkor az egész járás legjobb szakembereiből munkacsoportot alakítanak, amely aztán a helyszínen vizsgálja meg a hibákat és tanáccsal látja el az ottani vezetőket. Gyakran küldenek ki egyegy kiváló tudományos dolgozót is valamelyik gyöngébb szövetkezet megsegítésére. Az NDK-ban nagy súlyt fektetnek a tapasztalatcserére. Szeretnek tanulni más országok mezőgazdáitól is. A másik német állam, a Német Szövetségi Köztársaság ezen a téren is elzárkózik és nem engedélyezi a két ország közti tapasztalatcsere kibontakozását. Ezzel szemben a szocialista országokkal széleskörű és gyümölcsöző kapcsolatokat tartanak fenn. Erre példa a Ziepeli Állami Gazdaság-nak a Brno melletti zidlohovicel AG-val kötött baráti szerződése. E szerződés keretében eddig 87 német mezőgazdasági dolgozó látogatta meg a Zidlohovicei Állami Gazdaságot. műtrágya és köztes takarmányok A német mezőgazdák jól tudják, hogy nem lehet onnan elvenni, ahova nem tettünk semmit. Műtrágya felhasználásuk kétszer-háromszor nagyobb mint nálunk. Természetesen a német alaposság megkívánja, hogy mindez pontos talajvizsgálaton és a növényzet tápanyagigényén alapuljon. Az „Üj Hant" szövetkezet pl. átlag 170 kg műtrágyát számit egy hektárra tiszta tápértékben. Az állattenyésztésben a szarvasmarháknál a legeltetés az állattartás főtényezője. A legelőkön és a réteken mindenütt megtalálja az ember a villanypásztort. A köztesek termesztése szintén fontos tényező a takarmányalap összetételében. A köztes takarmányok aránya némely üzemben eléri a mezőgazdasági terület 25—30 %-át. Nagy mértékben alkalmazzék a tehenek szabad istállőzását és megállapításuk szerint ez egyáltalában nem csökkenti a tejhozamot, viszont nagy mértékben emeli az állatok egészségi állapotát. Általában jellemző a gépek magas kihasználási foka. Egy gabonakom-Dieter Staevie, a mezőgazdasági A tudományok kandidátusa, a Zie^ pell Állami Gazdaságban műkőid dő kutatócsoport vezetője (Foto; Sl'uka) bájnra átlag 150 hektárról learatott gabona esik. Következetesen érvényesítik a gépek két műszakos üzemeltetését. . Nem szabad azonban elfeledkeznünk egy olyan tényezőről, mely részben megmagyarázza a szövetkezetek helyzetének szilárdságát. A meglátogatott üzemekben alig láttunk új beruházási építkezést, új istállót vagy más épületeket. A fejlett és belterjesen gazdálkodó magángazdaság sok használható épületet hagyott a szövetkezetekre. A masszív, téglából épült istállók, ólak és más gazdasági épületek örökségképpen kerültek a közös tulajdonba és így nem kellett a jövedelmek egy részét beruházásokra fordítani. Van ennek ugyan hátránya is, mégpedig az, hogy ezek az épületek a nagyüzemi termelés követelményeinek gyakran nem felelnek meg, de a német ember találékonysága gyakorlati érzéke, és ötletessége nagyrészt áthidalja ezeket a hiányokat. * * * Mindent egybevetve, tanulmányutunk hasznos volt, céltudatos, szorgalmas és nagy gyakorlati érzékkel bíró földműveseket ismertünk meg a Német Demokratikus Köztársaságban. Azzal a meggyőződéssel tértünk viszsza, hogy a két mezőgazdaság kapcsolatait jobban ki kell építeni. Bizonyos az, hogy ezek a kapcsolatok mindkét fél számára gyümölcsözők lehetnek. Perl Elemér Jövedelmező-e a szövetkezeti tojástermelés ? Mire jó a pontos nyilvántartás? Mivel magam is azt tartottam, hogy a szövetkezeti tojástermelés nem jövedelmező és csak ráfizetéssel jár, szükségesnek tartom közölni az alábbi számadást: Díszfák helyett gyümölcsfák ? KÖZTUDOMÁSÚ, hogy utak mentén, vízfolyások mellett és egyebütt gyümölcsfákat szoktunk ültetni a szabad térség kitöltésére. Utcasorok mentén azonban eddig többnyire díszfákkal helyettesítettük azokat. Általában ugyanis az a nézet uralkodik, hogy a díszfák jobban elégítik ki szépérzékünket, mint a gyümölcsfák. Aggályok h felmerültek, hogy „gyümölcskóstolás“ közben a lakosság letördelné az ágakat, ami nem nyújtana éppen épületes látványt. Kérdés tehát, vajon csakugyan mutatósabbak-e a díszfák a virágba borult cseresznye- vagy almafáknál? A gyümölcsfák ellen szól az a körülmény, hogy nem virítanak egész éven át, hanem csak rövid ideig, a díszfák viszont még rövid ideig sem pompáznak ilyen szemvidítóan. Végül pedig meg kell jegyeznünk, hogy a városok utcáin és terein nem csupán „díszük" miatt ültetünk díszfákat, hanem egyszerűen azért, mert — zöldellnek. Egyedüli rendeltetésük, hogy szívderítő zöld színükkel megbontsák a városok kőrengetegének nyomasztó egyhangúságát. És ezt a feladatot a gyümölcsfák is teljesítenék. NE HAMARKODJUK EL a dolgot, ne jelentsük ki végérvényesen, hogy soha többé sehol se ültetünk már díszfákat, hanem kizárólag gyümölcsfákat, Mérlegelnünk kell valamennyi érvet és ellenérvet, figyelembe kell vennünk a megváltozott körülményeket. Oj városnegyedeket, hatalmas lakótelepeket létesítünk, ahol az egyes háztömbök között keletkező tágas térségeket előnyösen használhatnánk fel gyümölcsfák ültetésére. Ebben az esetben alaposan meg kell fontolnunk a gyümölcsfák fajtáinak megválasztását. Tudatosítanunk kell a talajösszetételt, a éghajlati viszonyokat, mert nem minden gyümölcsfa bírja ezt vagy amazt a környezetet. Tekintettel kell lennünk továbbá arra a terjedelemre, amelyet a fa terebélyesedése során előreláthatólag elérhet. Hogy ne álljanak be azután olyan esetek, amikor „jobb híján" hársfákat ültettek egy szűk utcán, amelyeknek gyorsan terebélyesedd koronái előbbutóbb komolyan veszélyeztetik a trolibusz- és villanyvezetéket. Ha viszont ennek elkerülése céljából nyesik a fákat, elvesztik tetszetős külsejüket és torz alakjukkal egyáltalán nem nyújtanak épületes látványt. EZZEL SZEMBEN vannak helyek, parkok, kisebb térségek, ahol a díszfák a mai viszonyok között is betöltik hivatásukat. Helytelen volna tehát egyszerűen kitépdesnj és gyümölcsfákkal helyettesíteni őket. De mielőtt a jövőben városokban vagy zárt településeken facsemetéket ültetnénk, tegyük először megfontolás tárgyává, hol helyettesíthetnénk gyümölcsfákkal a díszfákat, hogy egész társadalmunk javára váljanak. Stefan J u r í k, szövetkezeti elnök (Veiké Orviste) Kezdő állomány 1963. I. 1-én tyúk és kakas; 1617 db & 34.— 54 978.— KCs Állomány 1963. VII. 31-én tyúk 465 db á 34.-..................... 15 810.— KCs Csökkenés...............................1152 db & 34.— . * . . . 39168.— Kis A selejtezésért befolyt összeg........................................ « , , 16130.— KCs Veszteség....................................................., . « «....................... 23 038.— KCs Munkaegység költségé a 20.— korona.......................................... 7 205.— KCs Takarmányköltség ..........................« , 40498.50 KCs Egyéb költség.............................................« ..... 8 . 1400.70 KCs Ágazati és összüzemi költség............... 6 726.— KCs Épületek elhasználódása (egész év számítva)..................« 6 550.— KCs Tenyészkakasok ára a 34 koronás darab (áron felül) . . . 3 751.50 KCs összes költség a veszteséggel........................................................ 89169.70 KCs Bevétel a tojásért VII. 31-ig (101353 db)............................... 114 530.36 KCs Különbség ...................................................................................... , 25 360.66 KCs 1 db tojás ráfordítási költsége 0,88 KCs, 1 db tojás eladási ára . . . 1,13 KCs, Különbség....................................0,25 KCs. Ha tekintetbe vesszük, mennyire apadt 7 hónap alatt az állomány kiselejtezés és elhullás következtében, nem mondható rózsásnak a helyzet. Az elhullás 297 db volt, amelyeknek egy része a kibelezés következtében történt. 150-re tehető azoknak a kibelezett egyedeknek a száma, amelyeket mint kényszervágást darabonként 5 koronáért vettek meg a tagok, tehát azok is csaknem elhullottnak tekinthetők. Ebből láthatjuk, mennyit jövedelmezhetne a tojástermelés, ha az elhullást csökkenteni tudnánk az állományban, A vegyipar volna hivatva olyan anyagokat gyártani, amelyeknek etetése révén megszűnne a tyúkok közti kannibálízmus. Arra a kérdésre, milyen alapon állítottam be a tyúkok darabját 34 koronával, meg kell állapítani önköltségi árukat. Az idei tyúkok többsége a múlt évi csibenevelésből származik. Ennek adatai a következők: Csibevásárlás 2850 db.......................................................ä . . 9 567.50 KCs Munkaegység-költség az évvégi elszám. + natura .... 9 177.— KCs Takarmányköltség ...............................t . 36 495.— Kés Egyéb költség, kiadás, leírás........................................ . . . 5 857.—' KCs összes költség.............................................«... i ... 61096.50 KCs Az eladott kakasokért és selejtért 995 db..........................« 19 046.35 KCs Elhullás 690 db.................................................................. . . f . Marad költség..................................................42 050.15 KCs A költség tehát 1165 darab baromfit terhel. Egy darab önköltsége 36,10 korona. (A fent említett önköltségi árkülönbség abból ered, hogy az első esetben az elhullás! százalék alacsonyabb volt.) Amint látjuk, még több mint 24 %-os elhullás mellett sem kerül sokkal többe a tyúk 34 koronánál. De mennyivel olcsóbb lehetne, ha jobb gondozás mellett 5—6 %-ra csökkenthetnénk az elhullást. Cséfalvay Benedek, a gellei EFSZ könyvelője Néhány szó a hizlalásról A szarvasmárhatenyésztésben az utóbbi években egyre nagyobb szerepe van a hizlalásnak. A húsfogyasztás országszerte mindjobban fokozódik. Ugyanakkor a fogyasztóközönség nemcsak igényesebb az állati termékekkel szemben, hanem ízlése is nagymértékben megváltozott. Meggyőződésből tudjuk, hogy ma már nem a túl zsíros hízóállatok húsát keresik, hanem a soványabb, a zsírral átszőtt, de a sok zsírlerakodástól mentes növendékállatok húsát kedvelik. A húsfogyasztók ízlésének ez a változása, amely több okra vezethető vissza, a szarvasmarhahizlalás jellegét is megváltoztatta. Egyre inkább előtérbe kerül a fiatal állatok hizlalása, mert ezek elsősorban izomzatúkat gyarapítják, vagyis húsra híznak. A zsírnak, a faggyúnak már csak annyi az értéke, amenynyire a minőség kialakulását a hús ízletességét szolgálja. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók legnagyobb része az Ízlésnek megfelelően a finomabb, soványabb és többféleképpen elkészíthető húst vásárolja szívesen, érthető, hogy a növendékmarha hizlalását helyezzük előtérbe. A fogyasztóközönség igényein kívül a növendékállat hizlalásának egyik nagy előnye az is, hogy náluk a húslerakodás mutatkozik nagyobb mértékben. Például a növekedésben lévő marha körülbelül 62 % húst és 34 zsírt termel, míg a kifejlett állat 10 °/i húst és 88—90 % zsírt — faggyút vesz fel hizlaláskor. Ebből következtetni lehet arra, hogy a növendékállatok kevesebb keményítőértéket fogyasztanak, egy-egységnyi súlygyarapodásukhoz. A zsírlerakodással szemben 1 kg testzsír megtermelése 4 kg keményítőértéket igényel, ugyanakkor a búsgyarapodáshoz csak */5—t/«t rész termelő keményítőérték szükséges, de jobb a vágóállat kitermelése is. A kifejlett ökör átlagos vágási súlya 51—54 %,/ viszont a fölhizlalt növendékbikáé 56—57 •/», Az is nagy előny a fiatal állatok hizlalásánál, hogy a felnevelési idő is a felére csökken. A kihizlalt, borjúfogas tinók csak hároméves korban kerülhetnek levágásra. A növendékbika vagy üsző pedig már 18 vagy 20 hónapos korban. Ismeretes az is, hogy a hízóba állított növendékbikák jobban értékesítik a takarmányt, mint a tinók. A növendékbikák 1000—1120 grammos ‘ napi súlygyarapodáshoz 3,5—3,8 kg keményítőértéket használnak fel, ugyanakkor a tinók 850—950 grammos napi súlygyarapodásukhoz 4,20—4,50 kg keményítöértéket fogyasztanak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy három darab borjúfogas hízótinó takarmányán négy darab bikát lehet meghizlalni, a tinókkal azonos élősúlyban. A felsoroltakból nyilvánvaló, hogy érdemes és kifizetődő a hizlalást hasonlóképpen beállítani. EFSZ-einkben törődjenek azzal, hogy necsak saját állományukból kikerülő állatokat hizlaljanak, hanem a lehetőségekhez mérten vásároljanak hízóba állítandó növendckállatokat. Tudvalevő, hogy a növendékmarha hizlalásához ma már nem szükséges nagymennyiségű abrak. Szövetkezeteinkben vannak olyan takarmányok is, amelyekkel olcsóbbá tehetjük a hústermelést. A kiselejtezett, továbbtenyésztésre nem alkalmas teheneket, mielőtt vágóhídra küldenénk, javítsuk föl olcsó tömegtakarmányokkal. A kiselejtezett állatokat teljesen kihizlaini nem érdemes, föijavításről van csupán szó (2—3 hónap) — izomállományuk följavításáról. Amint ez megtörtént, tüstént továbbadjuk őket. Fokozhatjuk a hlzlalási eredményt azzal is, ha a takarmányadagba Szyntrtztrlnt használunk. Ez valójában hormonhatású mesterséges készítmény, amely az állatok súlygyarapodását mintegy 10 °/o-kal növeli. Ez annyit jelent, hogy az így kezelt állatok a hlzlalási időszakban 12—15 kg-mal többet vesznek fel, mint ugyanazon takarmányon tartott társaik. Gombos János (Nádszeg) HIRDETÉS Elmennék jól gazdálkodó szövetkezetbe, vagy állami gazdaságba gyümölcs-, vagy zöldség kertésznek. A bognár munkához is értek. Makó Béla, Hodejovec, p. Jesenské Használt, de jókarban levő harmóniumot vennék. Címem: Szabó Gyula, Biel, okres Trebiäov FtilPMÍl/ff 5 1963. november 24.
