Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-24 / 94. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • GyOmölcsészet-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet-szőlészet

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld

A pótsegély megítéléséről

K£RD£S: Községünk helyi nemzeti bizottsága pötsegélyt utalt ki néhány járadékosnak, tekintet nélkül arra, milyen magas járadékot élvez. A HNB elnöke úgy tájékoztatott, hogy ezt a segélyt csak a tüdőbetegek kaphatják. £n súlyos tüdőasztmás, szívbajos ember vagyok, erős érelmeszesedésben szenvedek és március elsejétől ágyban fekvő, munkaképtelen emberként, otthon tartózkodom. Háztartásunkban él a 85 éves anyósom Is, aki már nemigen lát, és ellátásra szorul. A feleségem is elérte a 65-ik életévét, én pedig 69 éves vagyok. Tehát mind a hárman munkaképtelenek vagyunk és nincs miből élnünk, mivel a szövetkezet, ahol fáradságos és verejtékes munkám gyümölcsét a közösség asztalára adtam, sem háztáji földet, sem más segítségét nem nyújtott. £n nem akarok könyöradományt, csak azt szeretném, hogy a háziállatok számára legalább maximális áron eieséget vehetnék a szövetkezettől. Szeretném tudni, mennyire jajjos a kérésem?

(Tóth János (Garamlök)

VÁLASZ: Levelében egyszerre

több kérdést is felvetett. Igyekszünk rájuk sorrendben válaszolni. Elsősorban tudatosítanunk kell a törvényes járadék (nyugdíj) és az úgynevezett önkéntes szolgáltatások közötti különbséget.

1. Az öregségi, rokkantsági, részbeni rokkantsági, özvegyi vagy évjáradék összegét végső fokon az Állami Járadékbiztosító Hivatal (népiesen nyugdíjintézet) állapítja meg. A járadék összegének nagysága több tényezőtől függ: a nyugdíjba vonuló személy utolsó 5 vagy tiz évi átlagos keresetének összegétől, ledolgozott éveinek számától stb. A munkaviszonyból eredő járadékra a kellő feltételek teljesítése esetén minden csehszlovák állampolgárnak jogos igénye van, hacsak bizonyos bűncselekmények elkövetésével nem veszti el teljes vagy részbeni igényjogosultáégát. A nyugdíjintézet járadékmegállapító határozata (rozhodnutie, vjímer, ellen bárki fellebezést nyújthat be. ha azt nyomós okoknál fogva helyteleníti.

2. A törvényes járadékon felül a nyugdíjintézet senkinek és semmi néven nevezendő többletet, pótlékot, segélyt nem fizet és nem is fizethet. Erre kizárólag az illetékes járási nemzeti bizottság szociális osztálya hivatott, de nem

kötelezhető! Hangsúlyozzuk tehát: az önkéntes juttatást egyedül a JNB szavazhatja meg az arra rászorulónak, ha a megejtett vizsgálat alapján méltányosnak tartja

azt. na azonnan a jnb ezt nem szavazza meg, senki ?em léphet fel ellene követeléssel.

A 48/1959. számú „belső utasítás" értelmében a nemzeti bizottságok a járadWcön felül is pótlékot fizethetnek, olyan betegnek, aki aktív tébőcében szenved és anyagilag rászorul a pótlékra.

Minden egyéb betegségben szenvedő, anyagilag kellően nem ellátott vagy senki által nem támogatott személynek a nemzeti bizottság csakis saját mérlegelése alapján fizethet ki segélyt. Különös méltánylást igénylő esetek többek között a következők: ha a segélyért folyamodó személy elaggott és munkaképtelen, ha ebből kifolyólag magatehetetlen, ha anyagi ellátása nincs kellőképpen biztosítva, vagyontalan, keresetképtelen, vagy ha senkitől nem várhat anyagi támogatást stb. Amint leveléből megítéljük, ez a maga esetében fennáll.

Ha például egy és ugyanazon faluban három személy önkéntes juttatásban részesül a nemzeti bizottság részéről, és a negyedik személy nem, nem keletkezik még jogigénye arra, hogy követeléssel lépjen fel a nemzeti bizottsággal szemben csupán azért, mert három más személy megkapja az önkéntes juttatást. De viszont a nemzeti bizottság köteles minden körülményt latba vetni, vajon a kérvényező csakugyan rá van-e utalva a nyugdíjon felüli segélyre. Adott esetben tehát ez a negyedik személy kérvényt nyújthat be a JNB szociális ügyosztályára önkéntes juttatás megszavazásáért. Kérvényéhez csatolja a HNB igazolását arról, hogy például súlyos betegr sége, kora, munkaképtelensége vagy vagyontalansága folytán rá van szorulva a segélyre. Ugyancsak mellékelje a járási orvosi véleményezőbizottság bizonylatát egészségi állapotáról. Ha a JNB elutasítaná kérvényét, módjában áll fellebbezni a KNB szociális ügyosztályán.

Ami a szövetkezethez való viszonyát illeti, ezzel kapcsolatban talán elég, ha idézzük az egységes

földmüvesszövetkezetek mintaalapszabályainak illetékes pontjait.

A 13-ik cikkelyben például ez olvasható: A szövetkezet feltételeket teremt a szövetkezeti dolgozók nyugalmas öregségének biztosítására. A munkarend határozatai szerint a szociális alapból támogatást nyújt nekik. Lehetőséget nyújt arra, hogy az agg szövetkezeti tagok olyan munkát végezhessenek, amely megfelel munkaképességeiknek és munkaerejüknek, és hasznosítja gazdag tapasztalataikat.

Továbbá a 40-ik cikkely második felében ez áll: A szövetkezet a természetbenieket vagy eladja a tagoknak, vagy a munkaegység részeként.az elvégzett munka minősége és mennyisége szerint osztja szét, esetleg az öregebb és munkaképtelen szövetkezeti tagoknak a szociális alapból fedezett juttatásként adja.

Amint a mintaalapszabályok fent idézett szövegéből is láthatja, a szövetkezeteknek nem szabad elfeledkezniük elaggott, munkaképtelen tagjaikról. Nagyon sok szövetkezetben tapasztalhattuk, hogy a tagság valóban emberi módon gondoskodik róluk, hiszen mindnyájan lesznek egyszer öregek vagy munkaképtelenek, s előbbutóbb rászorulhatnak a kollektív segítségre. Tehát a garamlöki szövetkezet taggyűlésén is ebben az értelemben kellene felvetni az elaggott, munkaképtelen tagok ellátásának, megsegítésének kérdését, s biztosak vagyunk abban, hogy ott is emberséges megértésre talál.

(K-gir)

Védekezés a méhtetű ellen

A méhtetű nem fordul elő 'Bulgária egész területén. A fertőzött területeken a cikk írói, Ttifonov és Meskov az átvizsgált méhcsaládok 85 %-ában találtak méhtetüt. Az anyák fertőzöttsége tavasszal kisebb (10%), ősszel sokkal nagyobb, (84%) volt. Tavasszal egyegy anyán átlag 1—2, ősszel 4—5 tetű volt. A méhtetű ellen különböző szereket próbáltak ki. Legjobbnak a naftalin bizonyult. A kaptár fenekére terített papírra szórták rá este (kaptáranként 15 g-ot). Reggel a papírt kivették, a lehullott tetveket elpusztították. A tetvek legnagyobb része már az első kezeléskor lehullott, tehát egyszeri kezelés elegendő. Mivel azonban a naftalin csak a kifejlett Vtetveket pusztítja el, a kezelést három hét múlva meg kell ismételni. A naftáimtól méhek is hullanak le, de a szabad levegőn hamarosan magukhoz térnek. A naftalin után a Fenotiacin adott még kielégítő eredményt. A többi kipróbált szer, a timol és a kámfor nem javasolható. (Pcselátsztvo)

Melegágytakarás

Azokban a kertészetekben, ahol sok melegágy van, nagy gondot okoz a be- és kitakarás. Mint ismeretes, a kézi munka jóval drágább, mint a gépi, tehát arra kell törekedni, hogy a kézi munkát a minimálisra csökkentsük. A takarásnál ezt a célt igyekszik megvalósítani a következő eljárás: Veszünk egy kb 10 cm átmérőjű fahengert, melynek hossza 170 cm, majd a fahenger két végét két 150 cm átmérőjű fa vagy vaskerékbe dugjuk. így kapunk egy nagyméretű dobot.

A melegágyakat sokféle anyaggal takarhatjuk, azonban Igen célszerű, ha nádból készítünk takarót, mert a nád olcsó, sok van belőle és jó hőszigetelő. A nádtakarót 10—15 m hosszúra és 160 cm szélesre készítjük el. Hoszszabbra nem célszerű készíteni, mert nehézkessé válik a kezelése. A szélessége azért 160 cm, mert a használatos melegágy! keretek hossza 150 cm és jó, ha mindkét oldalon 5 cm túlfedés van.

Használatkor a takaró egyik végét ráerősítjük a hengerre és felcsavarjuk, vagy pedig a takaró végére szerelt kapcsokkal erősítjük fel a hengerre.

Takaráskor a hengert a melegágy végére helyezzük és végig gurítjuk a melegágy fölött. Természetesen a takaró letekeredik a hengerről. Mikor ki akarjuk takarni a melegágyat, akkor az ellenkező irányba gurítjuk, így a takaró feltekeredik a hengerre.

E módszer előnyei, hogy a takarás gyorsan és biztosan végezhető, és mivel a takaró nem töredezik, így több évig is eltart.

Mézes anyásítás

Molnár mézbe mártva adja az anyát a családnak. Biztos módszernek tartja ezt. Akár hosszabb ideje anyátlan a család, akár aznap anyátlanították meg, mindig beválik. Az anyát szárnyán fogva sűrű mézbe kell mártani, annyira, hogy a méz jól ellepje. Aztán a felnyitott kaptár keretére kell tenni anélkül, hogy keretet szednének ki. Nem kell attól tartani, hogy az anya a mézbe fullad. A méhek hamarosan lenyalják róla a mézet. A szerző arra gondol, hogy a méhek a méz lenyalásakor az anya testét takaró „anyatermék“-ben is részesülnek.

(American Bee Journal USA)

Öreg lépek kicserélése

Kérdés: Kiöregedett lépeimet

szeretném felújítani. Azonban nem tudom, mitévő legyek, mert tavasszal fiasítás van bennük, később, különösen ősszel pedig virágporral vannak tele. Ha kiteszem az ilyen keretet az anyarács mögé, az anya oda is átmegy és bepetézi. Mikor és hogyan cseréljem ki ezeket a lépeket, hogy se Hasítás, se virágpor ne legyen bennük?

Válasz: A felújításra szoruló lépeket már ősszel, a beteleléskor helyezze a fészek szélére, hogy kora tavasszal az anya ne petézhessen ezekbe. A tavaszi fészekbővítések során a fiasításos keretek mellé adjon be jobbról-balról fiatal építményű, petézésre alkalmas lépeket (gyümölcsvirágzáskor már műlépet is lehet erre a célra használni), hogy a régiek fokozatosan mind távolabb kerüljenek a fészektől. Ha közben a bennük levő födött mézet fölkarcolja vagy lefedelezi, akkor a méhek hamarosan kiürítik a sejteket, s akkor elszedheti. Helyesebb azonban, ha az öreg lépeket a főhordásra meghagyja a mézkamrában, mert a méz raktározására ezek is megfelelnek, s majd csak a pörgetés után selejtezi ki végleg. A hibátlan anyarácson csak kivételesen tud átbújni egy-egy kiéhezett vagy vékonytestű anya. Ezért ajánlják azt, hogy a selejtezésre szánt lépeket az anyarácson kívülre kell helyezni. Az olyan anyarácsot, amelyen az anya át tud menni, alaposan meg kell vizsgálni, s ha valóban hibásnak bizonyulna, ki kell javítani vagy cserélni.

A plasztikus anyagok

füstjének felhasználása

BIZTOSÍTOTT szeg

A traktor és a pótkocsi rögzítésére alkalmas. A megoldás egyrészt csökkenti a baleseti veszélyt, másrészt nem veszhet el a szeg.

A plasztikus anyagokból ma már a legkülönfélébb pompás, erős és olcsó anyagok készülnek. Ezen sokféleképpen felhasználható tulajdonságaik miatt nem alaptalanul nevezzük őket a korlátlan lehetőségek anyagának.

Nemrégen jöttek rá a plasztikus anyagok füstjének sokat ígérő felhasználására.

Az ilyen füst igen egyszerű módon nyerhető. A folyékony állapotú plasztikus anyag gázturbinába vezetve, magas hőfokra melegítve a levegőbe kerül, apró lyukacsos buborékok alakjában. Az így keletkezett füstöt A>kféle célra lehet felhasználni. Pl. tartós füstfüggöny képzésére. Az ilyen füstfal szélcsendes időben százszorta tartósabb, mint a közönséges füst.

A plasztikus anyagok füstjéből könnyű színes felhőket képezni. Ezeket a színes felhőket fel lehet használni az égboltra írt reklámokra.

Az ilyen füst azonban fontosabb dolgokra is felhasználható. Ismeretes, hogy némely plasztikus anyag kitűnő hőszigetelő. Fölmerül egy nagyon csábító gondolat, plasztikus anyag füstfüggönyöket vonni az ültetvények és kertek fagy elleni védelmére. A plasztikus anyag „füstbundája" megbízhatóan búgyolálja be a növényzetet. A melegebb vidéken pedig megvédelmezhetné a növényeket a tűző nap égető sugarai ellen.

Ha pedig a plasztikus anyag füstjét olyan méreggel keverjük, amelyek a mezőgazdasági kártevők ellen használatosak, kitűnő szer lehet a terméshozam növelésére. És ez még távolról sem minden, amit az újfajta füsttől várhatunk. A szakemberek például azt állítják, hogy a plasztikus anyag füstjéből előállított felhők nagyon alkalmasak a műeső előállítására, valamint az ipari üzemek által beszennyezett levegő megtisztítására.

Az ilyen füstnek víz alá engedett részecskéi igen gyorsan térnek viszsza a víz felszínére. Miután a festett plasztikus anyag füstje világos színű, a víz felszínén jól látható, a búvárok és tengeralattjárók sürgős jelzések felszínre való juttatására is felhasználják.

És végül még egy jelentős felhasználási módot kell megemlíteni: a plasztikus anyag füstje felhasználható a benzin és nafta párolgásának esőken

s

<Dv-»

a

©»

C*

©-1

©

Cl

&

©

Cl

N

©

§

£.

©

«*•*

©

2

O.

•*o

s

(t

I

1

•H.

K

2

£

|

&

<0

S

i;

I

***

se

D

SS

o

Ms

©

if

•%a

• • &zs§iQzs-t3zs?soioiunno • ypoyupa gpi uafiim • ipnőmu őaw pipuisj • uo^ixai sijf ißmapzDÖozayi • ^upiu pmowH • Huniozsniya a^asapu^azs

kentésére is. A füstfüggöny, amellyel a tartályt beborítjuk, jelentősen csökkenti ennek az értékes anyagnak a kipárolgását és az ezen veszteség folytán keletkező nemzetgazdasági kárt.

A szakértők azon a nézeten vannak, hogy némely plasztikus anyag füstje jó védelmet nyújthat a rádióaktív kisugárzások ellen is. Ezt a füstöt ugyancsak fel lehet használni a rádióösszeköttetés javítására is. A füstrészecskék összetételének megváltoztatásával a plasztikus anyag füstjét különböző tulajdonságúvá lehet tenni és így a legváltozatosabb célra használhatjuk fel. A plasztikus anyagok füstjének kétségen kívül érdekes jövője van.

(Príroda a spoloénost)

SZALONNÄS SZÄNTÄS. Kelleténél nedvesebb talajállapotban végzett szántásnál a barázdaszelet nem esik szét, hanem egybemarad és a kormánylemezzel érintkező felülete fénylő szalonnás lesz. Veszélye — főleg kötött, mészben szegény öntés, réti agyag, savanyú erdei és szikes talajon — igen nagy. Megszáradva kőkeménnyé válik, elmunkálása a száraz állapotban végzett szántásnál is több munkát igényel. Szerkezetrongáló hatása nagy.

ÄGYSZÄNTÄS, vagy fogásos szántás a szántás legelterjedtebb módja, amit egy irányba forgató ágyekével végzünk. A szántandó tábla fogásokra oszlik, a fogások célszerű szélessége fogatos szántás esetében 15— 20 m, kerekes traktorral végzett szántásnál. 30—40 méter, lánctalpas traktorral végzett szántásnál pedig 40—50 méter. Az ágyszántás lehet széjjel-szántás, össze-szántás, és kettő kombinációjából adódó javított áayszántás.

SZßjjEL-SZÄNTÄSOS ÄGYSZÄNTÄS. A szántást a fogás szélén kezdjük és az első barázdaszeletet kiforgatva mindig balra fordulunk. Ezzel a szántási móddal a fogás közepén nyílt vagy osztóbarázda, a szélein gerincbarázda keletkezik.

ÖSSZE-SZÄNTÄS. A fogás közepén kezdjük a szántást, a fogás végén jobbra fordulva az előző barázda mellett haladunk vissza, így az első két barázda összeborul: itt orombarázda, a fogás két szélén pedig nyílt, vagy osztóbarázda keletkezik.

JAVÍTOTT ÄGYSZÄNTÄS. Ha a széjjel-szántást és az öszsze-szántást úgy kombináljuk, hogy a fogások sorrendjében az egyik fogást össze, a másikat széjjelszántjuk, akkor javított ágyszántást kapunk, amellyel az orom, illetve az osztóbarázdák száma felére csökken, az össze- vagy széjjel-szántott ágyszántáshoz viszonyítva.

BOGÄRHÄTÜ SZÄNTÄS. Vizenyős területeken keskeny, 3—5 m széles fogások állandó összeszántásával alakul ki abból a célból, hogy a víz a domború felületről az így kialakított mélyebb barázdákban gyűljék össze és a vetés a magasabb részeken jól fejlődjék.