Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-17 / 92. szám

I Mindig felfrissülök, valahányszor a cseh országrészek falvaiba látogatok. Az itt élő földművesek előzékenysé• ge, közvetlensége, alapossága, könnyű humora, színültig teletölti tarsolyomat. Három évig dolgoztam a Brno- I Havlicküv Brod-i vasútvonal építkezésein, ott neveztek el Pepiknek. Azóta úgy utazom közéjük, mintha haza I mennék. Ha meghallom dallamos beszédüket, mindjárt otthon érzem magam. Gyakori szójárásuk „no jo“ (igen) J „nezlob se“ (ne haragudj) „kdepak“ (dehogy) „ja“ (szintén igenlő szó) és főleg a fiataloknál gyakori a „hol- I ka“, ami fiatal lányt jelent. Örökké vidám emberek laknak ezekben a falvakban. Táncmulatságok alkalmával I a hatvan-hetven éves öregek kezdik a táncot. Vígan ropják az örökéletű polkát. A vígság mellett jellemző az | emberekre a munka alapossága, a „többet ésszel, mint erővel“, érvényesülése. A Hana-síkságon mindig jól gaz■ dálkodtak a földművesek és a szövetkezeti gazdaságok is igen magas fokúan belterjesek.

Szerkesztőségünk levelezőink számára háromnapos tanulmányutat szervez a gazdag Hana-vidékre november I 19—21-én. Előkészítéskor bepillantottunk néhány falu életébe és tapasztalatunkat ízelítőnek papírra vetjük.

Üdvözlet Zalkovicéről Taksonyba

Jó közepes szövetkezet, korseerűen kiépített gazdasági udvarral. Az első meglepetés, hogy fiatal leány a zootechnikus. Cernusková Pavla egy éve végezte el a mezőgazdasági iskolát, de nem fél a rá eső munkától.

— Nálunk sok asszony dolgozik az

^ Cernusková Pavla, a zalkovicei

a szövetkezet zoolechnikusa a na^ pi eredményeket összegezi

állattenyésztésben. Igaz, hogy a szövetkezet vezetősége mindent megtesz,

hogy rendesen végezhessék munkájukat, — mondja elégedetten. — Tessék csak körülnézni.

A két műszakban dolgozó fejőnők részére a négysoros istállóhoz szociális helységet építettek. Kellemes meleg fogad, üzembe helyezték a villanybojlert is. A fejőnők munka után lezuhanyozzák magukat. Az öltözőszekrényekben vár rájuk a tiszta ruha. A kellemes melegben még zuhanyozás után egy kissé elüldögélnek, olvasgatnak és csak aztán térnek haza.

A másik meglepetés az irodában ért. Szerkesztőtársam rendületlenül, gépiesen ismételte a következő szöveget. „My sme zemedelské noviny, Bratislava v mad'arskom vydaní Szabad Földműves.“

— Szeretjük mi a magyarokat — robbant ki Drahomír Hanákból. — Itt volt nálunk a nyáron a Fülöp, meg a Tuska. Nagyszerű gyerekek! Üdvözletünket küldjük nekik Taksonyba.

A könyvelőnő a mechanizátortől megkérdezi a pontos nevüket. Aztán az agronómusé a szó.

— Voltam náluk az aratómulatságon is. Egy-két lityi bort megittam —. Még a csárdásra is kedvet kaptam. No de a mi barátságunk nemcsak mulatásból áll. Fülöp Tibor és Tuska György kombájnosok 120 hektár gabonát arattak le nálunk. De a mi kombájnosaink is ugyanannyi területrő1 gyűjtötték be a taksonyiak gabonáját. A jövő évben még jobban szélesítjük a cserét. Megértjük mi a dolgos magyar embereket. A munkában és a borozgatás mellett is. Nekik jó boruk van, nekünk meg kitűnő szilvapálinkánk.

Az egyik rejtett fiókból előbukkan a bütykös és néhány kupicával öblítjük torkunkat a barátságra.

— Lesz mit látni, ha eljönnek a

A tettes

Csöng a telefon a szabonyai szövetkezet irodájában. Hangja a fülledt levegőbe vág s felébreszti az elnököt, aki elszundított.

— Halló... halló... Itt a szabonyai EFSZ.. : Kerekes elnök.

— Örülök, hogy az irodában találom. Fontos mondanivalóm van - hangzik a drót másik végéről. - Nagyon bizalmas dologról van szó.

— Csak mondja, nincs a közelemben e.gy teremtett lélek ...

Amíg az igazgató beszél, kiröppen az álom az elnök szeméből. Arca elfehéredik, orra hegye megkékül. Vaskos kezével görcsösen szorongatja a telefonkagylót, pedig amott már letették. Dühében szája szélébe harap.

Lehetetlen... Az állatgondozók vizezik a tejet? Erre vetemedtek volna? Igaz, csak hat liter az átlag, de így is megtalálják számításukat. De az ördög nem alszik. A járási tejfelvásárló üzem igazgatója erősen köti az ebet a karóhoz. - Hetek óta hígított tejet kapnak a szövetkezettől.

Nem babra megy a játék, százakról, ezrekről van szó. Ha alacsony a tej zsírtartalma, a literek száma csökken és kevesebbet is számláznak érte. Sokra rúg ez a napi három ezer liternél.

Este a fejősnél váratlanul az istállóban terem. Árgus szemekkel jár-kel, minden mozzanatra figyel. Reggel, este ismétlődik a látogatás. Eredmény: semmi.

Pethő, a zootechnikus csodálkozik a sűrű látogatáson. Szóvá is teszi az elnöknek.

— Hallod-e, mostanában nagyon a szíveden fekszik az állatgondozók sorsa.

Kerekes kis ideig habozik, majd elárulja titkát.

— Megvan! — üt homlokára a zootechnikus.

— Mi? Mi van meg? - húzza keskenyre szemöldökét az elnök.

— A tettes. Fejemet adom, néhány nap alatt megfogjuk.

Másnap behívatják az irodába Nagy Gáspárt, akit\leginkább megbízhatónak tartanak a fejók közül. Közel tíz éve párttag, rendes, becsületes ember hírében áll. Megkérték, segítse kézre keríteni a csalót.

Minden cselfogás füstbemegy. Egy utolsó próbára vállalkoznak a „nyomozók". Az ellenörzöbizottság furfangos elnökének. Bokornak agyában születik az ötlet. Hogy nem gondoltak erre hamarabb! A padlás. Ott a szellőztető nyílás, szinte kínálja magát leshelynek.

Türelmetlenül várják a fejés idejét. S nem hiába. Bokorra első ízben rámosolyog a „szerencse“. Lélegzetét visszafojtva tapad szeme Nagy Gáspár alakjára. Most jön a vízcsaptól. Vízzel telt vödör a kezében. Egyenest a tejeskannákhoz tart.- Gás-pár... - suttogja önmagának. Hihetetlen. De saját szemével látja, hallja, csobog a víz a tejeskanna fenekére.

Az áldóját ennek a huncot világnak! Éppen Gáspár teszi, akit megkértek, vigyázza a többieket. Nem bízhat ez ember saját édesapjában sem.

Kövér izzadság cseppek gurulnak homlokáról, arcáról. Maga előtt látja Gáspárt a rendkívüli vezetőségi ülésen, amint lehorgasztott fejjel fogadkozik: — Elvtársak, ne haragudjatok, építkezem. Keresni akartam.

Éppen neki kellett tetten érnie. Neki kell szemébe mondani: „Gáspár, rongy ember vagy, becsaptál bennünket."

Szégyenérzet lesz rajta úrrá. Okos ember létére ilyen csúnyán átejtette öt ez a ...

Lelki gyötrődését Gáspár újabb mozdulatai kettészakítják. A kannát egyenkint felemeli, meglóbálja, a vizet a lefolyóba önti. Kiöblíti az edényeket, nehogy szemernyi piszok kerüljék a tejbe.

Űjra összeül a vezetőség, majd levelet menesztenek a járás bizonyos hivatalába.

Napok telnek, hetek múlnak. Mármár úgy látszik, nem derül fény a rejtélyre, amikor a postás ajánlott levéllel állít az irodába. Fehér papíron, fekete vád:

„Értesítjük Önöket, hogy a járási tejfelvásárló üzem igazgatósága saját céljaira hat héten át fölöztette tejüket. A kár 6000 korona. A nyomozás tovább folyik.“

Sándor Gábor "

levelezők — jelenti ki önérzetesen Hanák Drahomir, a mindentudó raktáros. Jó volt a gabonatermés is. A Kasticei 53 mázsát adott hektáronként. Igaz-e, agronómus?

— Jó, jő, csak ne dicsekedj! Ügy latszik jobban tudod a szakmát, mint én.

Mindenki harsányan nevet.

A raktáros nem hagyja magát.

— Hiába akartok letorkólni. Egy raktárosnak mindent tudnia kell.

Búcsúzóul még a pirospozsgás arcú könyve lönő szól.

— Csak jöjjenek minél hamarabb! A vacsora után majd eltáncoljuk a polkát.

Huncutul, pajkosan kacsint útravalóul.

Fagybíró zöldségfélék és az olomouci Orloj

Következő állomásunk Olomouc. Itt bizonyára midenki megcsodálja majd az észak-morvaországi város régi épületeit. Kiiiönösen nevezetes a városháza falán a toronyrészen látható prágai Orlojhoz hasonló óraszerkezet, különféle figuráival. Híres az olomouci sajt és kapható a

diós-csokoládés ostya is.

Az Olomouci Kertészeti Kutatóintézet szintén híres.

Hatezer zöldségfélével kísérletezhek.

Eddig már 6 arany- és 10 ezüstérmet kaptak. Különösen figyelemreméltók az újfajta üvegháztípusok és a távfűtés. A gyárak meleg vizét vezetik bele a hártyavékony műanyagcsövekbe. A holicei részlégen megismerkedhetünk a fóliákkal.

Kora reggel Trousilnál

Jozef Trousilt a hlusovicei szövetkezet munkaérdemrenddel kitüntetett híres fejőjét nem kell bemutatni olvasóinknak, levelezőinknek. A ritkán látott gépesített gazdaság kiváló eredményeket ér el. Az üszők súlygyarapodása napi 90 deka. A napi tejhozam 9 liter 4,5 %-os tejszír-tartalommal.

Az élesztősített takarmányt futószalagféle vályúcskák szállítják az előkészítőből a tehenek elé.

Trousil elvtárs a kora reggeli órákban készségesen válaszol majd a kérdésekre.

A kojetíni

automata-fejöberendezés

Kojetín a Hana-síkság egyik legjobban gépesített szövetkezete. A D 120-as automata fejőberendezés jól

^ A hlusovicei szövetkezet híres

▲ borjai

(Bállá felv.)

— Még az hiányozna! Ügy megszoktuk már, szinte benne van a napi munkaprogramban.

Közben gyorsan kitessékelnek a helységből, mert megkezdődik a zuhanyozás. Nevetve, viháncolva fürödnek, tisztálkodnak és gyorsan öltöznek. Elmenőben Trávnicková még huncutul megjegyzi:

— így jobban tetszünk férjeinknek.

▲

A

Az Olomouci Kertészeti Kutatóintézet egyik részlegének látképe

bevált. A tehenek tőgyéből üvegcsöveken egyenesen a tejtároló helyiségbe csurog a tej. A fejőnők örömmel dolgoznak ilyen istállókban. Trávniüková Máriával el is tréfálunk kicsit, főleg a szociális helységről.

— Minden fejés után megfűrödnek?

— De meg ám. Nagyon jó a zuhany. Megszáradás után mindjár frissebben kerekedünk haza.

— De néha azért elhagyják a fürdést?

Megízleljük

á Veiké Dunajévice-1 rizHnget

Tanulmányútunk végén ellátogatunk majd a Vel'ké Dunajovice-i borgazdaságba. Megismerkedünk a szőlőművelés korszerű formáival, és amint már ilyenkor szokás, befejezőül megízleljük, a híres Vel'ké Dunajovice-i rizlinget és veltlínit.

Ennyit előzetesen, ízelitőnek, a többit majd a helyszínen látja a Szabad Földműves tanulmányi csoportja.

Bállá József

A munkaverseny eredménye

Számoljunk csak — mondtam kíváncsian, de a gyanakvásnak el nem oszlott kételyével. Szabó Ilona könyvelőnő pedig sorjában elém rakta a nyilvántartási lapokat, amelyekbe az eddig értékesített terményeket bevezették. Az ember szívét jóleső érzés fogja el, amikor ilyent láthat. A továbbiakban beszéljenek a számok.

Salátauborkáből értékesítésre terveztek 540 mázsát, valőjába-n pedig eladtak 1136 mázsát. A tervezett 81 000 korona helyett 237 000 koronát bevételeztek. Zöldpaprikából 1500 mázsa volt az eladási terv, de 2511 mázsát értékesítettek. Ennél a tételnél nagyonis szembetűnő, hogy az eredetileg tervezett 255 000 helyett 705 000 koronával gyarapodott a szövetkezet jövedelme.

Jegyzetfüzetembe föl írtam a termények számadatait, de úgy gondolom, hogy elegendő lesz ezek végöszszegét megadni. A tervezett 690 000 korona helyett a kertészet eddigi bevétele 1410 000 koronát mutat. De ez még nem minden, mert a jövedelmet minden megerőltetés nélkül másfél millióra is fölsrófolhatják. A derék szövetkezetesek minden hektárról (a kertészetben) közel 50 000 korona bevételt értek el. *

Danczi Vilmos ökonómushoz fordulok, hogy magyarázza meg ennek a rendkívüli sikernek okát. Még mielőtt rátérne a tényekre, valamivel még megtoldja a könyvelő adatait.

— A hónap elején Bratislavában jártam, hogy átvegyem az elismerő okleveleket, melyeket a szövetkezet nyert a zöldség- és a gyümölcskiállításon. Ezek szerint a PCR paprikánkat bronzéremmel jutalmazták, a Cecei édespaprika és a dinnye pedig elismerő oklevelet érdemelt.

Nemcsak a termés mennyisége volt kiváló ez évben, de az áru minősége is öregbítette a szövetkezet hírnevét. A fiatal ökonómus azt is elújságolta, hogy a bratislavai gyűlésen többen melegen érdeklődtek az iránt, mennyi is volt náluk az egy hektárra eső jövedelem. Eleinte halasztgatta a választ, mert talán el sem hitték volna. Én azonban, aki újjaimal végigtapogattam a rekorderedményeket tanúsító könyvelési nyilvántartásokat és a bank folyószámláján is láttam a másfél milliónyi bevételt, most már nem okoskodom, hanem kíváncsian várom, hogyan érték el ezt a sikert. Erre az ökonómus megadja az első világos választ.

. — A múlt évben is 32 hektárnyi volt a kertészetünk, melynek két vezetője volt, Dimitrij Dimiotrov Christov és Samu József személyében. Hogy melyik volt a kertészet felelőse, azt maguk közt nem firtatták. Az idei tervet már két külön csoport számára állítottuk össze.

Megszervezték a szocialista munkaversenyt és a két versenyző csoportnál a CSISZ segítségével kidolgozták a kötelezettségvállalások és a verseny értékelésének konkrét tervét; Aztán megindult a nemes versengés. A verseny lüktető ütemét mi sem bizonyítja jobban, mint a napi vetélkedés. Ha az egyik csoport azt jelentette a vezetőségnek, hogy ma 20 000 koronáért értékesítettek árut, biztosra vehették,

hogy a másik csoport nem nyugszik addig, amíg az előbbitől nagyobb tromffal elő nem rukkolhat.

Hogyan lehetséges csak úgy dobálózni a tízezres tételekkel? Václav József elnök megmagyarázza a nagyszerű eredmény második okát. A két csoport a versengést rögtön a palánták ültetésekor kezdte. S akkor is igyekeztek egymást megelőzni, persze a palántákból megfelelő tartalékot biztosítottak. A verseny sikerült, a szerencse a bátrak mellé szegődött, így történhetett, hogy amikor a zöldség árát szabályozni kezdték, a fűri szövetkezet a szerződött mennyiséget már leadta, mégpedig jő magas felvásárlási áron. A paprika túlnyomó részét például 5 koronán fölüli áron értékesítették. Ezek után nem nehéz megértenünk a nagy számokkal való előhozakodást.

Magam részéről még harmadik oknak a tagság fáradhatatlan szorgalmát

jegyzem fel. Most már csak egy örömteljes akció következik, értékelni a vállalásokat, átvenni a büszke címet.

A lelkes fiatalok a tapasztalt idősebbek vezetésével nagyszerű munkát végeztek, mely nemcsak a megtisztelő címet és bőséges prémiumot hozta a tagságnak, hanem a társadalom elismerését is.

Gábris József, (Érsekújvár)

1963. november 17*

A Szabad Földműves tanulmányútja előtt

A Hana-síkság földművesei közöli