Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-17 / 92. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld N eo 50 N co • © N co 60 O :o s =3 Ss u • Ai S 3 o N oo O 'ö a 2? Ai o 60 V« »s* C5 N *0 ■K» o N oo '© Ä! '© 0 N 00 'O lO N 09 1 •So o N 09 09 o :o s w **•>» Ä O *o 4-» ö 'O , 'C 33 £ Q> © 5 « •íj 3 03 o s 03 H) s 2 ■3 ■S &3 o 6 s o Aí H O *->J 09 S *Si 'ö 09 Ö V5 N O 05 50 N o 2 <9 C^. k. ’© s *0 Ö H-» •So o "»Cl o re © c o o N 09 O 'S a © K o 09 'O k 'O CS N 6-0 • Veszedelmes gyümölcsfa-kártevő KÉRDÉS: A mi vidékünkön a hernyók olyan nagy mértékben elszaporodtak, hogy tavasszal, különösen a szőlőhegyen, a már kizöldült gyümölcsfáinkon teljesen elpusztították a leveleket. Természetesen gyümölcs már egyáltalán nem volt. A fák júliusban újra kizöldültek ugyan, de ez már nem segített. A hernyókból júniusban fehér lepkék fejlődtek ki és azok augusztusban a fák leveleire megint sok tojást raktak. Ellepték már a községben található gyümölcsfákat is. Mikor, mivel és hogyan permetezzünk, hogy megmenthessük a jövő évi gyümölcstermést? (Gábor András, Kolinany.) VÁLASZ: Leveléből nemylehet pontosan megállapítani a kártevőt, mivel a leírás éppen úgy vonatkozhat a galagonyapillére, mint a sárgafarú pillére. Azonos kártételűek és körülbelül egy időben is támadnak. Szerencsére az ellenük való védekezés is lényegében azonos. Azonosságuk a lepke és a lerakott tojások alapján felismerhető (sajnos, nem írt róluk részletesebben). Ezért legalább kockában megírjuk mindazt, ami felismerésükhöz támpontot nyújthat. Mind a két kártevő kártételét azonnal rügyfakadás után kezdi meg és a fákat teljesen letarolja. Kártételük a hernyók növekedésével mind nagyobb arányokat ölt és májusban éri el tetőpontját. A galagonyapille tiszta fehér, csak erei sötétek. Június, július folyamán rajzik. Nyári melegben csapatosan lepi el a víztócsákat, hogy szomjúságát oltsa. Élénk narancssárga, hosszanti tengelények irányában finoman bordázott^tojásait 20—30, sőt százas csoportokban is a levelek színére rakja. Egyegy nőstény körülbelül 50 tojás rakására képes. A lárvák 2—3 hét múlva kelnek, csapatosan együttmaradnak és néhány levelet közös erővel meghámozgatnak, összeszőnek, majd selyemszálakből készült köteggel a nyélnél fogva az ághoz erősítenek. Az ilymódon 2—4 levélből készített hernyófészkekben külön-külön laza szövésű fehér to. kocskákat készítenek maguknak és abban telelnek át. Csak avatott szem tudja, hogy ezekben az ártatlannak látszó fán függő összeszáradt levelekben mekkora veszély rejtőzik. A 3—4 mm hosszú hernyók, amelyek 4—5 cm-re is megnőhetnek, ilyenkor szőrözöttségük miatt rőtbarnáknak látszanak. A kifejlődött hernyó alapszíne fekete, oldalt egy-egy narancssárga csíkkal. Ha nagyon erős a fertőzés, úgy az egyébként jelentéktelen nyári rágás is káros méreteket ölthet, mert ezek a megrágott levelek Behavazott teacserjék? Az eddigi hiedelemmel ellentétben most megállapították, hogy egyes szubtrópusi, sőt forró égövi, örökzöld növények várakozás ellenére jól bírják a magaslati, zord és havas éghajlatot. Ezt az állítását elméletileg és gyakorlatilag bebizonyította Ararat Paravian, a biolóműködésére a fának még nagy szüksége van. Védekezés: Legegyszerűbb eljárás a hernyófészkek eltávolítása és elégetése a tél folyamán. Magasabb fákról vagy a korona magasabb részeiről hernyózó ollóval kell levágni a hernyőfészkeket viselő vesszőket. A munkával nem szabad késlekedni, mert a hernyók már az. első melegebb napokon elhagyják a fészket. Arra is vigyáznunk kell, hogy ne hullassuk a her. nyófészkeket a földre, mert innen a hernyók akadálytalanul kimászhatnak és megint felkapaszkodhatnak a fára. Ha ezt a munkát nem végeztük volna el, akkor arzénes permetezéssel, akár nyers nikotinnal (0,2 % és 1 % káliszappan) lehet megfékezni a hernyók kártételét. A sárgafarú pille hófehér, azonban potrohvége feltűnő rozsdavörös szőrpamacsot visel. A lepkék nyár derekán alkonyattől az éjjeli órákig rajzanak és tojásaikat a levelek fonákára rakják, hosszúkás, a potrohvég sárga szőreivel betakart sáncalakú csomókba. Egy-egy csomóban 300 tojás is van. A kikelő hernyók együttmaradnak és a koronaszár tetőző vesszőin sok levél összeszövődésével gyakran tenyérnyi nagy, jellegzetesen fehér színű hernyófészkeket készítenek. A messziről is látható nagyméretű hernyöfészekben rengeteg hernyó telel át, ezért elegendő a fán néhány fészek is ahhoz, hogy kitavaszodás után teljes tarrágást idézzenek elő. A hernyók később is jó ideig együtt maradnak, állandóan selyemszálakat bocsátanak ki magukból és átszövik az egész koronát. Levelek, ágvillák között alakulnak bábbá, lazán szövött fehérlő gubót készítenek. A hernyó 3 cm hosszú, erősen szőrös, oldalt egy-egy fehér, hátoldalon két vörös csík látható fekete alapon. Védekezés: Lényegében nem különbözik a galagonyapille ellen ajánlott védekezéstől. A szovjet növényvédelem a permetezésnél jobbnak tartja a mészarzenáttal végzett porozást (6—7 kg holdanként). Minden esetre ajánljuk, hogy keresse fel a Mezőgazdasági Járási Termelési Igazgatóság növényorvosát, aki a helyszínen pontosan megállapíthatja mind a kártevők gia tanára és a Kazahsztáni Tudományos Akadémia dolgozója. Kísérletképpen teacserjéket ültetett a Tyany-sany-hegy ség legészakibb övezetében és azóta már másfél ezer teacserjére szaporodott a forró földrészről származó ültetvény. Az 1200 —1300 méternyi tengerszint feletti magasság, az öt hónapig tartó tél és a zord hegyi éghajlat nem ártottak a kényesnek vélt teapalántáknak. Ellenkezőleg, a\teacserjék behavazott állapotban is életképes magokat termelnek. K. E. azonosságát, mind a leghatékonyabb védekezés módját. A permetezést még a meleg napok beállta előtt el kell végezni. Mivel arzénes készítményről van szó, sohasem szabad a virégbimbók feslésétől a virágszirmok lehullásáig permetezni, mivel ez nagy veszélyt jelent a méhekre. A permetezést ködszerűen kell elvégezni, de nagyobb cseppekben, mint a gombaölő permetezést. A permetezés előtt a szomszédok tudomására kell hozni, hogy arzénnel fogjuk kezelni a gyümölcsfákat. Ha a permetezést bekerítetlen szabad helyen végezzük, akkor egy táblát kell kifüggeszteni; hogy a terület arzénnel van megpermetezve és az ott levő termények föld feletti része mérgező hatású. Szél ellen nem szabad permetezni. Az arzénes permetezés vagy porozás alatt az orrt, szájat be kell kötni, hogy a permetlé vagy az arzén be ne kerülhessen a szervezetbe. Arzénes permetezést csak munkaruhában szabad végezni. Permetezés után a ruhát ki kell mosni. A gyümölcsöt szedés előtt négy-öt héttel szabad utoljára arzénnel megpermetezni. Aki hámozatlanul akarja elfogyasztani, előzetesen mossa meg vízzel és törölje le. A permetezőgép kimosását sohasem szabad a kútnál vagy a patakpartján elvégezni, hanem olyan helyen, hogy emberben, állatban ne okozzon kárt. A fűre kiöntött mosóié is megmérgezi a legelő jószágot. Ha a permetezés bevégeztével még marad arzénes permetlé, azt egy ásott gödörbe kell önteni és földdel takarni. -gir-MORZSALÉKOS SZÁNTÁS. Morzsalékos szántást akkor kapunk, ha morzsás szerkezetű talajt a szántásra alkalmas nyirkos állapotban szántunk. Azonos szerkezeti és nedvességi állapot mellett előhántós kultúrekével végzett szántás morzsalékosabb. Morzsalékos a szántás akkor, ha a kormánylemezről leomló barázdaszelet apró, jellegzetes morzsákra esik szét. OMLÖS SZÁNTÁS. Ha a barázdaszelet a kormánylemez munkája nyomán kisebb szemcsékre omlik szét, akkor omlós szántásnak nevezzük. Hengeres kormánylemezű ekék után a szántás omlósabb, mint csavaros kormánylemezű ekék után. A barázdaszelet szétomlását kedvezően befolyásolja az eke nagyobb munkasebessége is. Omlós szántást akkor kapunk, ha a talaj nedvességállapota nyirkos. Homok-, humuszos, könynyű vályogtalajokon és szerkezetes talajokon tágabb víztartalmi határok között, kötött réti agyag és szikes talajokon csak igen szűk, 40—50 °/o közötti vízkapacitásnyi nedvesség jelenléte esetében kapunk omlós szántást. A talaj szerkezetétől függetlenül legkedvezőbb nedvességtartalomnál végzett munka következményeként jön létre. HANTOS SZÁNTÁS. Túl száraz vagy túl nedves állapotban végzett szántás után a barázdaszelet nem omlik szét, hanem nagyobb darabokban, hantokban marad. A hantok kiszáradnak, kőkeménnyé válnak, mechanikai szétaprózásuk csak igen nagy és sokmenetes munkával sikerülhet. Hantképződésre elsősorban a kötött és szikes talajok, valamint a mészszegény öntéstalajok hajlamosak, de túl nedves állapotban az egyébként könnyebb műveletű talajon is keletkezhetnek hantok. A hantképződést előidéző talajmunkát kerülni kell. Megengedhető az őszi mélyszántásnál, ha nem tudjuk Időben elvégezni, azonban itt is káros, mert csak nagyon erős fagy tudja felaprózni a kőkemény hantokat. A hantképződés elkerülésére megfelelő nyirkos talajállapotban szántunk, hogy a talaj elporosodását, szerkezetének tönkretételét elkerüljük. ■»BR Novemberi teendők Ebben a hónapban a szőlőlevelek lehullása után megkezdhetjük a hiányzó szőlőtőkék pótlását, bújtatással, döntéssel, esetleg gyökeres oltványokkal. Ezzel egyidejűleg megkezdhetjük a simavessző és oltványiskolák kiiskolázását. A kiszedett oltványokat azonnal osztályozzuk, százas kévékbe kötegeljük, majd kiültetjük vagy elvermeljük, esetleg eladjuk. A gyengén összeforrottakat, a nem alkalmas gyökérzetű és hajtású oltványokat újra iskolázzuk erősödés céljából. Levélhullás után megkezdhetjük a szaporításra való sima vesszők megszedését, előkészítését, iskolázását vagy elraktározását a tavaszi ültetésre. Úgyszintén kezdjük meg az anyatelepek oltóvesszőinek szedését. A meggyökeresédett éves bujtásokat vágjuk le az anyatőkékről. Folytassuk a már megkezdett szénkénegezést a kötött talajokon. Az új telepítésű szőlők helyén végezzünk talajforgatást. Az anyatelep sorközeit szántsuk fel, a termő, a fiatal és a földben maradt szőlőiskolát takarjuk be a téli fagyok elleni védekezés céljából. A szőlőfedést lehetőleg kössük össze a szerves és szervetlen trágyázással. Az istállótrágyával, komposzt - tal, kálium és foszfortartalmú műtrágyákkal ősszel főleg a kötött talajokat trágyázzuk, homokos talajok esetén viszont inkább a tavaszi trágyázást válasszuk. A trágyaadagok nagyságát számos körülmény befolyásolhatja, annyit azonban leszögezhetünk, hogy nagy szőlőhozamoknál négyévenként minden hektárra 400—500 mázsa istállótrágyát és kiegészítésül évente 2—4 mázsa nitrogént, 4—5 mázsa foszfort és 3—4 mázsa káliumot, tartalmazó trágyát is adagolhatunk. A szőlő meghálálja a húgylevezést is, amelyet 3—4 rész vízzel hígítunk (téli nyugalom idején), s ebből az oldatból tőkénként 4—5 litert adagolhatunk. A gyümölcsösben ebben a hónapban a fiatal fák ültetése és az öregebb fák és bokrok átültetése a legfontosabb teendő. Hacsak egy mód van rá, ne halasszuk a faültetést tavaszra, mivel az őszi ültetés beváltabb. A csemeték kiültetését lombhullás után, vagyis a nedvkeringés megszűnése után végezzük. Folytatjuk a levelek, ágak összeszedését. A hernyóenyves öveket újítsuk fel. Szedjük össze és semmisítsük meg o hernyófészkeket, gyümölcsmúmiákat és égessük el. Fagymentes időben kezdjük meg a gyümölcsfák téli tisztogatását. Szedjük le a fölösleges ágakat, a szuvas, roncs fát, múmiáktól, kaliforniai pajzstetűtől fertőzött ágakat és égessük el. A sűrű ültetésekből kiszedjük a fölösleges fákat, valamint a kiszáradt és csenevész fákat és csemetékkel pótoljuk. A fasebeket metsszük simára és fasebkátránnyal kenjük be. Majd kezdjük meg az őszi talajmunkákat és a trágyázást. A trágyázást az egész gyümölcsös talajára, nemcsak a koronacsurgóra kell alkalmazni, figyelembevéve a köztesnövények tjpanyagigényeket is. A gyümölcsösben 15, esetleg 20 cm mélyen szántunk, hogy a gyökereket ne roncsoljuk. A talajban négyévenként 400—500 mázsa istállótrágyát szántunk le, majd ezt pótoljuk 3—4 mázsa Thomas salakkal, 3—4 mázsa 40 °/o-os kálisóval. Kiássuk a gödröket a tavaszi ültetésre. A faiskolát kiiskolázzuk és értékesitjük. A hónap végefelé megkezdjük a téli permetezést, majd a növényvédelemben használt gépeket javítjuk, tisztítjuk és száraz helyen raktározzuk. November a komposztkészítés hónapja is. Ebben a hónapban végezzük el a rágcsálók elleni védőkötések felrakását is. A gyümölcsraktárakban fordítsunk gondot a hő, páratartalom biztosítására és az esetleges fertőtlenítés elvégzésére. A borpincében a zajos erjedés után a borokat töltögessük fel, de számítsunk az utóerjedés életterére is, tehát hagyjunk néhány újnyi űrt. A kierjedt borokat ne hagyjuk félig töltött hordókban. Az erjedés egész tartama alatt lehetőleg biztosítsuk a 18—21 Cc-os legkedvezőbb hőmérsékletet. Ne feledkezzünk meg a szellőztetésről sem. A gyengén forró borokat vegyítsük jobban forrókkal, vagy az erjedést irányítsuk fajélesztőkkel. Az üres hordókat alaposan mossuk ki, majd lecsepegtetve kénezzük be^ és kívülről megtöröljük. Kása Mihály Figyelemreméltó újítás Állattenyésztési dolgozóink jól tudják, mennyi munkát jelent a kapás takarmánynövények tisztítása, takarmányozásra történő előkészítése. Igaz, hogy a PB—1500 (PRV—20) jelű mosógép már eddig is segítséget jelentett a takarmány, előkészítésben, de a gép sok helyet foglal el és külön szállítóra van szükség ahhoz, hogy a burgonyát a mosógépből a füllesztőbe juttassuk. Michal Segeda és Kovács Miklós a Nitra-Chrenová-i Gépállomás dolgozóinak újítási javaslata alapján olyan burgonyamosógépet szerkesztettek, amely leegyszerűsíti, meggyorsítja és olcsóbbá teszi ezt a műveletet. Nemcsak megmossa a burgonyát, de tiszta állapotban át is szállítja a füllesztőbe. Lényegében egy ferdén elhelyezett szállítócsiga alsó részére szerelt töltőtartályból áll. A szállítócsiga bádog köpenyébe körülbelül hosszúságának közepén nyomás alatt erős vízsugarat vezetnek, amely a burgonyát szállítás közben tisztára mossa. A szállítócsiga a már tiszta burgonyát egyenesen a füllesztőtartályba hullatja. A szállítócsigás burgonyamosógépet 1,1 kW teljesítményű, 900/perc íordulatsebességű villanymotor hajtja. A fordulatszámot áttételek segítségével 60—80/perc-re csökkentették. Az új gép — amely a Nitra-Chrenová-i Gépállomáson megrendelhető, de a mellékelt műszaki rajz alapján a szövetkezeti szakemberek is elkészíthetik — olcsóbb mint az eddigi, gyárilag gyártott gépek. Például a PV—1500-as mosóoén 3580 koronába, s a hozzá szükséges szállító pedig 1500 koronába kerül. Az itt ismertetett mosógép előállítási költsége pedig csupán 2544 korona, tehát 50 %-kal olcsóbb. 1 2 3 * 5 1. Kiöntővályú (2 mm-es bádog) 2. A szállítócsiga köpenye (2 mm-es bádog) 3. A vízsugár bevezető nyílása (vastagság 3A cső) i. Szállítócsiga (90 fordulat (perc, ZM 330 (ACD)j 5. Töltőtartály (2 mm-es bádog) 6. Villanymotor (1,1 kW n = 1440 ford/perc, szíjtárcsa (0210) 7. A villanymotor köpenye (1 mm-es bádog) 8. Éktárcsa (0 210) 9. Az előtét éktárcsája (0 70) 10. Az előtét nagy éktárcsája (0 280) 12 3 4 S C/9 N O ÍV ÍV CDv 't A CDv Co 0) ÍV 't CD CS Öv Q 00 N O £ ÍV • as Q 0 Q a* 3 O. ■'t s CD N 01 m a N m a 09 a* 'S 3! 00* «"«a B Sp o 3 • O OS í s 3 0) <o 3 a «3 a a • ä § r*. I* ©1 a a. §• «->■ a • 3: S3 © a a 3 a. •\5 Idzsdigzs-pzsasoiQiunäo • ojüijupa gpi uatiim • ipoßmu öaiu ppuisj • uoyixai si2j ißvsDpzoßgzapi • iuyut ppuoUPH • yuniozsvim auqasapjawnzs gyorsan elszáradnak és megbarnulnak. Ha nagyon sok a kis hernyó, akkor a lombozat nagy része elpusztul a nyárnak egy olyan szakában, amikor a levelek élettani 11. Keret (L 50X50X5) 12. A szennyvíz levezetése-gir-
