Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-17 / 92. szám

A nyugati országok közt megélénkült gazdasági harc háttérbe szo­rította azokat a diplomáciai eseményeket is, amelyek az elmúlt napok során számot tarthattak az érdeklődésre. Különösen a belga fővárosban tartott Európai Közös Piac hat országának miniszterei értekezletére gondolunk, amelynek sorsdöntő jelentősége van a nyugat-európai integráció szempontjából. Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közös Piac gazdasági viszonyáról tárgyaló genfi értekezlet pedig azt bizonyltja, hogy az álta­lunk is ismertetett „baromfiháborű“ csak látszatra fejeződött be. A fel­szín alatt még nincs nyugalom, vagyis csöppet sem hagyott alább Washingtonnak az a terve, hogy a „hatok“ felemelt vámbehozatali in­tézkedéseire .megadja a kellő választ Nyugat-Európának. Ball amerikai külügyminiszter-helyettes nyugat-európai körútja és különösen hosszas bonni tartózkodása nem hagy kétséget afelől, hogy Erhard kancellárságá­nak kezdete után a Kennedy-kormánynak egyre nehezebb akadályokat kell átugrania a „szövetségesekkel“ folytatott párharcban. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy Latin-Amerikában is egyre nagyobb nyugtalanságot vált ki az amerikai kormány gazdaságpoliti­kája, megállapíthatjuk, hogy a Fehér-Ház falait egyre erősebben dön­geti az USA-tól való gazdasági függőség megszüntetéséért folyó'küzde­lem, még azokban az országokban is, amelyeket Kennedyék eddig leg­közelebb éreztek magukhoz. A brüsszeli erőpróba Néhány hónappal ezelőtt kissé alább hagyott a hat nyugat-európai orszá­got magába foglaló Európai Közös Piac (EKP) tagállamai és az USA közti gazdasági ámok-futás. Látszatra több okot is felhozhatnánk: Bonnban és Londonban egyaránt őrségváltásra került sor, az amerikai diplomáciát pedig aránylag lekötötték a moszkvai atomcsend-egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások. Annál erőteljesebben bontakoznak ki most ezek a gazdasági ellentétek, amelyeknek egyik erőpróbája a belga fővárosban tartott közös piaci minisz­teri értekezlet. A tárgyalásokra nem kisebb feladat hárult, mint a közös agrárpolitika kidolgozása, s ezen belül is mindenek előtt az egységes gabo­naár meghatározása. Ebben a kérdés­ben azonban éles érdekellentét állítja szembe egymással Franciaországot és Nyugat-Németországot. Erhard kan­cellárra óriási nyomás nehezedik a hazai paraszt-érdekképviseletek ré­széről, s az új nyugatnémet kormány­fő már csak a jövő évi parlamenti választások miatt sem tehet mást, minthogy határozottan szembeszáll­jon a hátrányos francia elgondolá­sokkal. Mint ismeretes, de Gaulle a legerősebb agrárpartner Ü Közös Piac országaiban és arra akarja rá­kényszeríteni főleg Nyugat-Német­országot, hogy adja fel a tagállamo­kon kívül meglévő kedvezőbb mező­­gazdasági importlehetőségeket és fő­leg francia agrártermékeket vásárol­jon; lehetőleg a Párizs által diktált árakon. Párizsban rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a brüsszeli megbeszé­léseknek. A degaullista National című lap hangoztatja, hogy Brüsszelben a nyugati egység forog kockán. Ha nem sikerül megegyezni a Közös Piac me­zőgazdasági feltételeiben, a „hatok“ és az USA közötti vámtarifa-tárgya­lások sem vezethetnek eredményre. Francia politikai körök véleménye szerint a belga fővárosban „maratoni tárgyalásra“ van kilátás, amelyen Franciaország már nem Adenauer kormányával áll szemben, hanem Erhardéval. Hálátlan békéltetés Mint már említettük, a brüssszeli tanácskozások egyik függvénye annak az eszmecserének eredménye, amely Genfben kezdődött a hét elején. A több semleges ország képviselőiből álló bizottságot arra kérték fel, hogy vállalja a döntő bíráskodást az ún. „baromfi háborúban“. Mint ismeretes, az USA és az Európai Gazdasági Kö­zösség tagállamai közt hónapok óta éles vita folyik arról, hogy a „hatok“ felemelt vámbehozatali intézkedései mennyiben károsítják meg az ame­rikai fagyasztott baromfi exportőreit. Az amerikaiak 46 millió dollárra be­csülik a farmereket ért károsodást, a „hatok“ ezzel szemben csak 19 mil­liót hajlandók beismerni. Kettős nyomás Bonnra A „gazdasági csoda" hírében tet­szelgő Nyugat-Németország vezető politikusainak van mit a tejbe aprí­taniuk, hiszen Washington éppen Bonnt választotta ki az európai szö­vetségesek közül, amelyet a legna­gyobb gazdasági áldozatvállalásra szólít fel. Ball amerikai külügyminisz­ter-helyettes úgymond minden lénye­gesebb ajtón benyitott a nyugatnémet fővárosban. Tárgyalásokat folytatott I von Hassel hadügy-, Schmücker gaz­daságügyi miniszterrel, Hallstein pro­fesszorral, a Közös Piac brüsszeli bi­zottságának elnökével, továbbá Ade­­nauerrel s persze nem utolsósorban Erhard kancellárral is. A megbeszé­lések középpontjában főleg az ameri­kai fizetési mérleg kérdései szerepel­tek. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell azt, hogy Ball e kérdésekről az idén már több ízben is tárgyalt Bonnban és jogos volt a nyugatnémet kor­mánykörök aggodalma, hogy Bal! ez alkalommal nyomatékosabban terjesz­ti elő az Egyesült Államok kívánsá­gát: Nyugat-Németország az eddigi­nél nagyobb gazdasági áldozatokat vállaljon az amerikai fizetési mérleg tehermentesítése érdekében. Ez az amerikai követelés annál is inkább időzített, mert az elmúlt hetekben a nyugatnémet kormány egyre erőtel­jesebben követelte, hogy ne csök­kentsék a Nyugat-Európában állomá­sozó amerikai csapatok létszámát. Amerikai politikai körökben tehát nyíltan hangoztatják, hogy ennek a követelésnek teljesítése fejében Bon­nak újabb áldozatokat kell majd hoz­nia a közös atlanti terhek oltárán. Harriman kudarca A neves amerikai diplomata, aki az Egyesült Államokat képviselte a moszkvai atomcsend-tárgyalásokon, kellemetlen diplomáciai vereséget szenvedett. Kennedy mint igen jól képzett politikust küldte Argentínába, hogy rávegye az ottani kormányt: változtassa meg az amerikai olajtár­saságokkal kötött szerződések fel­bontására vonatkozó terveit. Mint ismeretes, e szerződések ha­tálytalanítását llia elnök jelentette be a nemzetgazdaság fejlődésének foko­zása és az Argentínában működő kül­földi tőke pozícióinak gyengítése cél­jából. Harriman kísérletei az argentin kormány szándékának megakadályo­zására kudarcot vallottak. Amerikai politikai körökben most a megtorlás lehetőségeit latolgatják. A Fehér Ház­hoz közel álló körök különösen a „Szövetség a haladásért“ nevű ame­rikai segélyprogram keretén belül Argentínának szánt összegek meg­csonkítását sürgetik. Vajon melyik intézkedés lenne elő­nyösebb az argentin kormány részére. Minden valószínűség szerint hiába igyekezik a washingtoni kormány gazdasági megtorlásokkal, az „eré­lyesnek" bélyegezett argentin elnök végrehajtja elképzeléseit, (tg) Baráti segítség Afrika és Ázsia államainak A Szovjetunió nagyméretű gazdasá­gi segítséget nyújt Ázsia és Afrika né­peinek, amelyek széttépték gyarma­tosítóik bilincseit és a függetlenség útjára léptek, hogy megvalósítsák gazdasági fejlődésük terveit. E segít­ség egyik formája az ipari üzemek és farmok, középületek és berendezésük, utak és iskolák tervezése és felépí­tése. Csupán Afrika számára —, ahogy azt az APN szovjet hírügynökség tudósí­tói közölték — a Szovjetunió körül­belül 200 különböző intézményt ter­vez és épít fel az említett államokban. E gyümölcsöző együttműködés egyik példájaként említhetjük meg a moszk­vai építészek munkáit, amelyeket a Guineái Köztársaság számára végez­tek el. Konakryban, Guinea fővárosában, szovjet szakemberek segítségével tel­jesen újjáépítették a repülőteret, amely a legkorszerűbb típusú sze­mélyszállító-gépeket képes fogadni, illetve felbocsátani. Ugyancsak a gui­­neai fővárosban szovjet mérnökök tervrajzai szerint építették fel a kor­szerű sportcsarnokot. Igor Vahutyin­­nak, a „Moszprojekt“ építészének rajz-asztala fölött egy különleges épület modelljének fényképe függ. Az épület világos falait az óceán síma színe tükrözi vissza. Az egyik szálló az, amelyet Konakryban építettek fel Vahutyin tervei szerint. Konakryban trópikus az éghajlat: viszonylagosan magas a csapadék, — évente átlagban 200 esős nap van. A hőmérséklet meghaladja a 35—40 fo­kot. Ezek a körülmények arra kény­szerítették az építészeket, hogy nap­elleni védőberendezésekről és tökéle­tes szellőztetésről gondoskodjanak. A szovjet szakemberekre, akik a forró éghajlatú országok megrendeléseinek akarnak eleget tenni, kétszeres fele­lősség hárul: nemcsak elsőrendű ter­vet kell készíteniük, hanem a szó szoros értelmében „trópikus kivitele­zésben“ kell azt végrehajtaniuk. A hagyományos, fából készült ablakos, ajtós átjárók helyett az új konakryi szállóban anóddal ellátott alumíniu­mot alkalmaztak, az asztalos-készít­ményeket pedig különleges olajokkal és gyantával dolgozzák ki, majd víz­hatlan festékkel és zománccal vonják be. A Balti-tenger partjáról — Litvánia és Észtország tervező irodáiból — bú­tor és világítási berendezések terveit küldték Guineába, amelyek alkalma­sak a trópusi éghajlatban. A fotelek és székek ülőkéje kapron-zsinórbó! és a puha, levehető párnák szintetikus anyagból készültek. A bútorok fából készült részei szintetikus olajjal van­nak átitatva. Ugyanilyen „trópikus szempont“ áll fenn a moszkvai Karlstein és Kaptye­­rev nevű szektor-bútor és kísérleti tervek intézete építészeinél is, akik a Szomáli Köztársaság fővárosától északra épülő bentlakásos iskola ter­vét dolgozták ki. Az épületnek az a része, amelyen már folyik az építke­zés, az Indiai-óceán partján van, kb. 370 kilométerre az egyenlítőtől. A tervezők egyik legfontosabb fel­adata az volt, hogy megvédjék a taní­tókat és tanulókat a záporesőktől és rekkenő hőségtől. Az egyes épülete­ket, amelyeket könnyű, fedett csarno­kok kötnek össze, úgy tervezik, hogy minden dolgozószobában és vala­mennyi mellékhelyiségben állandó szellőztetés legyen az óceán felől. Ez a bentlakásos iskola kellőképpen biztosítani fogja a fiatal afrikai állam új nemzedéke számára a tanuláshoz és az élethez szükséges legjobb fel­tételeket. Az iskolaépület 12 tágas osztályból, néhány laboratóriumból és A S zovjetunió gazdasági segítsége nagyban elősegíti a Guineái Köztársa­ság élelmiszer-ipa­rának fejlesztését is. Uamou városá­ban például szovjet szakemberek segít­ségével építenek fel egy nagy konzerv­gyárat. mely a leg­korszerűbb lesz az országban. Felvételünkön: szovjet szerelők guineai kollégáik­kal karöltve a gyár belső berendezéseit szerelik. (Foto; CTK-TASS) Növekszik a francia mezőgazdasági dolgozók elégedetlensége, mert at élelmiszerek árai állandóan emelkednek, míg a felvásárlási árak csökken­nek. A l'Humanité című kommunista napilap rámutat, hogy a francia me­zőgazdaság teljesen a monopoltőke hatása alá került. Felvételünkön: a bretagni mezőgazdasági dolgozók az utcán szórták szét kitermesztett virágaikat, mert a felvásárlási szervek nem voltak hajlandók még a kiadási költségek fedezésére sem. (Foto: CTK) A viszály elhárításáért Pénteken kezdődött meg Addis Abebában az Afrikai Egységszervezet külügyminisztereinek értekezlete. Az etiópiai fővárosban ülésező afrikai külügyminiszterek bizottságot jelöl­nek ki, amely hivatalosan kimondja majd a fejelősséget a „szaharai kis háború“, az algériai—marokkói határ­viszály ügyében. Az algériai külügyminiszter Addis Abebába-i útja előtt, nyilatkoza­tot tett. Kijelentette, hogy az Afri­kai Egységszervezet külügyminiszte­reinek értekezletére komoly feladat vár. Algéria, hangsúlyozta a külügy­miniszter, már a legelejétől azt köve­telte, hogy a viszályról tárgyaljon az Afrikai Egységszervezet. Algéria el­érte a bamakói, s most az Addis Abe­­ba-i értekezlet összehívását. A bama­kói értekezlet eredménye, mint isme­retes, pozitív volt. A harcok meg­szűntek. Az afrikai országok Hailé Szelasszié etiópiai császár és Modibo Keita elnök közvetítésével meg­egyeztek. ■' AZ' afrikai ‘'külügyminiszteri, érte­kezlet bizottságot nevez ki, ámély "az Algéria; Egységszervezet felügyelete alatt véglegesen rendezni kívánja az algériai—marokkói határviszályt. Kül­kísérleti telepből áll. így például a zenei oktatásra külön kabinetet ren­deznek be. Az iskolának korszerűen berendezett tornaterme, étterme és orvosi rendelője lesz. Már 1964-ben felveszik a bentlaká­sos iskola első tanulóit, A szomáli szakemberek a moszkvai mérnökök tervei szerint építenek még fel ha­sonló iskolákat az ország különböző részein. De nemcsak a két említett állam­ban, hanem Etiópiában és Maliban is szovjet segítséggel építik az új, kor­szerű iskolákat, egészségügyi épüle­teket, tudományos intézeteket, stb. Bamakóban épül például az ipari ok­tatás központja, valamint egy új or­vosi egyetem. Egy másik városban mezőgazdasági dolgozókat továbbkép­ző intézet épül. Hasonló nagyarányú szovjet segít­ségről adhatunk számot egyes ázsiai országokban is. A Szovjetunió kor­mánya elhatározta, hogy segítséget nyújt Ceylon acél- és gumiiparának megteremtésében. Ceylon a jelentős kaucsukexportáló államok közé tarto­zik, eddig azonban kénytelen volt a kész gumit importálni. Ismeretes, hogy a nyugati monopó­liumok hosszú ideig visszatartották India olajiparának fejlődését is. Cél­­zatos híreket terjesztettek az indiai föld „olajszegénységéről". A szovjet szakembereknek, akik román kollé­gáikkal működtek együtt, sikerült új, igen értékes indiai olajlelő helyekre bukkanniuk. Eredményes volt a szov­jet geológusok kutatómunkája más ázsiai országokban is. Ezekben a napokban, amikor a Szov­jetunió népei és az egész haladó em­beriség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójáról emlé­kezett meg, különösen Ázsiában és Afrikában a rabságból felszabadult népek százmilliói gondoltak a nagy szovjet segítség előnyeire, amely min­den feltételtől mentes gazdasági se­géllyel, a függetlenség megszilárdítá­sához, a gazdasági fellendüléshez és az életszínvonal emeléséhez segíti az »mlltett országok népeit. A Szabad Földműves számára írta: A. Ljubinov, az APN tudósítója döttségünk a problémák tárgyalás útján való megoldásának elvét fogja védelmezni, — hangoztatta az algériai külügyminiszter. • Oj kormány Szíriában. Mint is­meretes, néhány nappal ezelőtt le­mondott a szíriai kormány, amelynek helyébe Hafiz tábornok vezetésével új kormány lépett. Az újonnan vá­lasztott miniszterek a Baath-párt radikális szárnyához tartoznak. Bitar volt miniszterelnök a párt ún. mérsé­kelt szárnyához tartozott, amely bízik a Kairóval való megegyezésben és el­lenzi Szíria és Irak kétoldalú unióját. ☆ • Sikertelen puccskísérlet Irakban. Hírügynökségek egybehangzó jelen­tései szerint Irakban sikertelen puccskísérletet hajtottak végre. Az iraki légierők vadászgépei támadást intéztek a bagdadi elnöki palota ellen, ■amely jelenleg az uralmon levő baat­­hista-párt főhadiszállása. A támadásra azután került sor, hogy a Baath-párt vezetősége kizárta soraiból Ali Sadi miniszterelnök-helyettest, aki vezető­szerepet játszott a februári baathista államfordulatban. Közép-keleti meg­figyelők szerint a baathista párt két csoportja között folyik a harc a hata­lomért. ★ • Az olasz kommunisták állásfogla­lása a kormányválság kérdésében. Az Olasz Kommunista Párt képviselői nyilatkoztak a kereszténydemokrata és a szocialista párt közötti kormány­­koalíció kérdésében és leszögezték, hogy ez az egyezség csak abban az esetben lehet pozitív eredményű, ha félreérthetetlenül elutasítja azt az irányvonalat, amelyet a múltban a kereszténydemokrata kormányok kö­vettek. A parlamenti vita során az olasz kommunista képviselők és sze­nátorok erélyesen követelték a mind nagyobb méreteket öltő árdrágítás megakadályozását. Földreform végre­hajtását, a lakásépítés meggyorsítását és az egészségügyi hálózat megjaví­tását sürgetik. ★ • Walter Ulbricht elvtárs újból az NDK Államtanácsának elnöke. A Né­met Demokratikus Köztársaság októ­ber 20-án megválasztott Népi Kama­rája szerdán tartotta első ülését. A Népi Kamara elnökévé újból Diek­mann elvtársat választotta. A Népi Kamara megválasztotta az új Állam­tanácsot is, amelynek elnöke ismét Ulbricht elvtárs lett. ★ • Sztrájkhullám Franciaországban. A Loire környékén levő francia vas­ércbányák bányászai novemberben immár negyedszer szakították félbe ^ munkát, hogy ezzel tiltakozzanak a bányavezetőség magatartása ellen, mert nem hajlandó a dolgozók bérét az egyre növekvő árakkal arányban növelni. A bányákban 30 000 bányász lépett sztrájkba. ★ • Garázdálkodnak a fasiszták Ja­pánban. Tokióban részletes adatokat közöltek Noszaka, Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke ellen elkövetett merényletről. A kö­vetkeztetések arra utalnak, hogy a „Nippon Gokokudan“ — a japán fa­siszták ultranacionalista szervezete — készítette elő a meghiúsított merény­letet. 1963. november 17.

Next

/
Thumbnails
Contents