Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-13 / 91. szám
Ha el akarjuk érni a napi 55—65 dkgos súlygyarapodást, valamint a jó takarmányfelhasználást, akkor a takarmányadagot ki kell egészíteni. Tehát a takarmányadaghoz további 0,5 kg (50 kg-on felüli sertéseknek készült) takarmánykeveréket adunk, amely 0,44 kg szárazanyagot, 0,058 kg emészthető fehérjét és 0,33 kg keményítőértéket tartalmaz. így a takarmányadag tápanyagtartalma eléri az előírt normát. Ugyanígy kell eljárnunk a többi állatfajták és haszoncsoportok takarmányadagjának összeállításakor is. A takarinánynormákra, valamint a takarmányokban található tápanyagmennyiségre vonatkozó adatokat megtaláljuk az állatok takarmányozásáról szóló szakkönyvekben. Az így összeállított takarmányadagok alapján kidolgozzuk a takarmányozási terveket, s ezeket minden egyes állatcsoport és istálló keretében szigorúan be kell tartani. Ha a takarmányozási tervben előírt takarmányféléket a takarmányadagok összeállításakor pontosan betartjuk, akkor állattenyésztésünk sikeres lesz, mivel a rendelkezésünkre álló takarmánykészlet kitart egészen az új termésig és a téli, valamint a tavaszi hónapokban is biztosítani tudjuk az állatok, egyenletes táplálását. Az azonos értékű 'takarmányadagok rendszeres adagolására az állatok szervezete hozzászokik, s ezért termelékenységük is azonos szinten marad és nem kerül sor különféle emésztési zavarokra és a termelékenység csökkenésére. A takarmányadagok gyakori változtatása nagyon megterheli az állatok szervezetét, amely nehezen alkalmazkodik az új körülményekhez, s ez főként a fejősteheneknél a tejelés csökkenésében, hasmenésben stb. nyilvánul meg. Mezőgazdasági üzemeink legnagyobb része kénytelen lesz az állatok takarmányozására felhasználni a kevésbé értékes takarmáijyféléket is. Ezeket ízesíteni kell. Mindent meg kell tennünk, hogy emészthetőbbekké váljanak és az állatok is szívesen fogyasszák azokat. Tehát időben fel kell készülnünk a takarmányok ízesítésére, az élesztősített takarmányok készítésére és a takarmányok pácolására. Már most, a takarmányozási tervek és a takarmánymérleg összeállításakor, föltétlenül gondoskodnunk kell az állatok takarmányozásához szükséges ásványi anyagokról. A nyári időszakban főként a fejőstehenek és a többi szarvasmarhacsoportok nem voltak megfelelően táplálva. Nem volt elegendő zöldtakarmány, s ennek következtében az állatok testében csökkent az ásványi anyag- és vitamintartalék. Ilyen állapotban mennek tehát a nehéz téli időszakba. Télen számolnunk kell azzal, hogy az állatokat elég nagy mértékben takarmányszalmával, aránylag rossz minőségű silótakarmánynyal (savanyú szilázs) és más kevésbé értékes takarmányfélékkel kell majd etetnünk, s ezek igen kevés ásványi anyagot, meszet, foszfort, nátriumot, vitamint stb. tartalmaznak. Ez nagyban kihat az állatok termelékenységére, a tehenek és az üszők ellésére, s általában leromlik az állatok egészségi állapota. Már most gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő mennyiségű ásványi anyagot, takarmánymeszet, halzsírt (D-vitamin pótlására) tartalékoljunk. A D-vitamin ugyanis nagyon fontos szerepet játszik az állat szervezetében, mivel irányítja a mész és foszforgazdálkodást. Az ásványi anyagok, valamint a halzsír takarmányozását már most, a tulajdonképpeni téli időszak előtt meg kell kezdeni. Nem szabad lebecsülnünk a takarmányfélék tárolásának ellenőrzését, valamint a takarmánytartalék; széna, szalma, silótakarmány, burgonya, répa stb. gondozásának felülvizsgálását, hogy így idejében el tudjuk távolítani az előforduló hibákat. Ezzel elejét vehetjük az esetleges nagy takarmányveszteségeknek. Az alaposan kidolgozott takarmánymérleg lehetőséget nyújt arra, hogy javítsunk a takarmányhelyzeten és helyesen szervezzük meg az állatok táplálását a téli időszakban. A helyes takarmánygazdálkodásra vonatkozó intézkedések fegyelmezett betartása az állattenyésztési termelés feladatainak teljesítésében és a szövetkezeti dolgozók keresetének növekedésében mutatkozik meg. Kalisky Daniel mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Főosztályának dolgozója Hidraulius motorok Kísérletek fiatéi gyümölcsfák korai termőreforriitására A koronanevelés új módszerével nem ritkaság, hogy egy vadalanyú almafa ötéves korában egy mázsát terem. Leír egy sudár nélkül nevelt kétivű törpe körtefát, mely második évben gazdagon termett. A 3,5X2,5 m-re telepített gyümölcsös így ha-onként 45 q termést hozott. A növekedés óriási volt. A Bőse kobaknál elért eredmény mellett a Golden Delicious/EM IV. eredményei is kiválók voltak. A köztesként ültetett fákat csak két vázággal nevelték és ezeket szívalakú karikába kötötték össze. A korona az ilymódon kialakult ív felső csú-Földrajzilag távoli vidékek méhfajtáinak keresztezése Koptyev kísérleteiben helyi méheket távoli vidékek méheivel keresztezett és ellenőrizte az első nemzedék termelését. Megállapította, hogy az ilyen keresztezés kedvező, mert a keresztezett fajták jobban fejlődnek és mézhozamuk is nagyobb. A keresztezett méhek 30-70 %-kal több mézet gyűjtöttek, mint a legnagyobb helyi méhcsaládok. (Pcselovodsztvo) csán épül tovább. Meglehetősen jó alakú korona alakult így ki. Ugyancsak Golden Delicious 3 éves korában 4X3 m-re telepítve sövényként 3 kg-ot adott fánként. Mindez azonban jó talajt kíván. (Obst- und Weinbau) A halastavak trágyázása ammóniumszulfáttal A tavak műtrágyázásakor ammóniumszulfáttal és szuperfoszfáttal a tó vizének literjére 2 mg nitrogént és 0,2 mg foszfort számítottak. A trágyázást 10 nappal a benépesítés előtt kezdték, és azt 5 napon át folytatták. A benépesítés után pedig 3 naponként 300 kg ammóniumszulfátot és 20 kg szuperfoszfátot adtak ha-onként. A műtrágyázás hatására a tó vizének nitrogéntartalma 2—3 mg-ra növekedett 1 ha-onként. Az egész idény alatt a trágyázott tó vize lúgos (pH 7,5— 7,9) hatású volt. A trágyázott tó halhozama 834 kg/ha volt a nem trágyázott tavak 330 és 477 kg/ha-jával szemben. Egy kg hal önköltsége a trágyázott tóban 19, az ellenőrző tavakban 58, ill. 64 köp. volt. (Doki. TSzHa.) # Olajjal kiegészített kukoricával etetett jércék í1 tojássúlyának gyorsabb ■ i növekedése f! A tojástermelés első 6 — 8 hetében !. a Leghorn jércéknek a takarmányhoz \ i pótlólag adott kukoricaolaj következe\1 tesen javította tojásaik átlagos súlyát. „t (Poult. Sei. 1962) Mind gyakrabban olvasunk hidrosztatikus erővitellel dolgozó traktorokról, sót magajáró munkagépekről is. Előállítási költségük még magas, de valószínűnek látszik, hogy idővel felváltják az eddig megszokott motorhajtási megoldásokat. Az előnyök között ki kell emelni a szerkezeti egyszerűséget, a fokozat nélküli sebességnövelését vagy csökkentést és ezzel a tetszés szerinti vonóeröváltoztatás le-, hetóségét a mindenkori terhelésnek megfelelően. Ugyanúkkor az olajáramlás irányának megváltoztatásával egyszerűen megoldható a hátramenet kérdése is. A gép belsőégésű motorja kizárólag az olajszivattyú üzemeltetésére szolgál és azt áttétel nélkül közvetlenül hajtja meg. Az angol kísérleti intézet csillagelrendezésű olajhidraulikus motorja után egy Bagnall-Burns lánctalpas traktort is szerkesztettek két olajmotorral 90 LE teljesítménnyel. Az angol Lucas féle hidraulikus hajtóművel Nuffield és Ferguson trak. torokat láttak el. Az NSZK-ban Porsche és Hanomag traktorok aratócséplő gépek és járvaszecskázók készültek hidrosztatikus erőátvitellel. Amerikában az International Harvester gyár egyik traktortípusa és kombájnja rendelkezik ilyen hajtással. Angliában már most fáradoznak, hogy a bevált kísérleti traktortípusokból 5-példányos 0-szériákat állítsanak elő és azokat tartós üzemi próbának vessék alá. (Agric. Mach. Journal, London) 1963. novemner io. Műanyag tartályok gabonatároláshoz Újszerű tárolási módszer. Kb. 13—14 vagon befogadóképességű vynil ponyvából ítészült tartályt pneumatikus úton töltenek meg terménnyel, majd ugyanazon géppel kiszivattyúzzák a levegőt. A táro- Ms költsége egy hatoda a szokásoknak. (Crops and Soils.)
