Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-13 / 91. szám
vn. ÉVFOLYAM • 45. SZÁM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A minőségi szántás jelentősége Valljuk be őszintén, ma még minden gondunk abban merül ki, hogy igyekszünk betartatni az agrotechnikai határidőt, viszont a szántás minőségi feltételeinek figyelembevétele igen távol áll tőlünk, s még kevesebbet gondolunk a szántás biológiai hatásának érvényesítésére. Pedig enélkül az igazi, hosszantartó többtermelés alapjait nem rakhatjuk le és tevékenységünkben többékevésbé az elemek játékszerévé válunk. Ahhoz, hogy a szántás minőségéről beszélhessünk, ismernünk kell azokat a termelési feladatokat és tényezőket, melyek mozgósításával megteremtjük a jó minőségű munka előfeltételeit. Időszerűségénél és jelentőségénél fogva ezúttal az őszi mélyszántással kívánunk foglalkozni, s azt a fenti szempontok szerint elbírálni. AGROTECHNIKAI ELVNEK tekintendő az, hogy az őszi mélyszántást lehetőleg olyan időben végezzük el, amikor még a kiadós őszi esőzések ideje nem állt be. A szántatlan föld ugyanis mindössze a lehullott csapadék 30—60 %-át veszi magába. Az őszi mélyszántásban részesült földek viszont — ha művelt rétegük kellő mélységű — elvileg a teljes menynyiségű, vagyis 100 %-os csapadékmenynyiséget is magukba vehetik. Ezért kell az őszi mélyszántás elvégzésével sietni és azt a termelt növény betakarítása után azonnal elvégezni. Minél később kerül őszi szántásra a talaj, annál kevesebb a tárolt csapadék és annál kisebb biztonsággal nézhetünk a tenyészidő alatt uralkodó száraz időjárás által okozott kár leküzdésére. Az ősz végén, vagy a téli fagymentes időben végzett mélyszántás már csak a fagy által porhanyóvá érlelt szerkezetével létesít kívánatos magágyat, de víztartalom szempontjából, alig marad mögötte az agrotechnikailag káros hatású tavaszi szántásnak. A minőségi szántás legújabb problémája az őszi szántás ormosságának kérdése. Vajon ormos felületűvé képezzük-e ki a szántást, avagy kisegítő agrotechnikai behatásokkal, mint például fogasolással. gyűrűs hengerrel történő megmunkálással egyenlítsük azt ki. Természetesen talajegyengető eszközök alkalmazásáról és sima felületű hengerek használatáról szó sem lehet, mert a hó felfogása lehetetlenné válna és könnyebb jellegű talajok esetében a szél által okozott talajerózió jutna érvényre. Ha az őszi mélyszántást korán, vagyis olyan időben végezzük el, amikor a kedvező éghajlati viszonyok hatására a talaj parányszervezetei még élénk talajbeérésf folyamatot eredményeznek, úgv azok kedvezőbb életkörülményeinek létrehozása érdekében feltétlenül fogasoljunk és hengerezzünk gyűrűs hengerrel. A fogassal és gyűrűshengerrel elkészített talajok felső rétege a túlságos levegő kiszorításával elveszíti előnytelen szerkezetét és jó körülmények közé jutva biztosítják a talaj élőlények kedvező életfeltételeit. Az ilyen talaj még az ősz folyamán beérik é< szerkezete a biológiai érettség folytán biztosítja az egész tenyészidő folyamán az aprómorzsás szerkezetű talajok előnyös víz- és tápanyaggazdálkodását. HA ELLENBEN az őszi mélyszántást megkésve, olyan időben végezzük, amikor az éghajlati viszonyok (főleg a meleg) kedvezőtlen volta eleve kizárja a már erősen lecsökkent számú mikroorganizmusok működését, ne legyen helye a A Roudnicei Agrostroj-ban 2—4 eketesttel felszerelhető 2—4 PN 30—1 jelzésű univerzális ekét készítenek, amely előhántóval is rendelkezik. —ksz— talajfelület elrónázásának. Itt a főcél a téli csapadék (hó) megfogása és visszatartása, valamint a nagyfelületű talajrétegeknek a fagy romboló hatására történő elaprózása. A fagy által létrehozott érettség azonban nem tartós és már az első jelentősebb eső után eliszapolódás révén tönkremegy. Hatása elsősorban a gyors tavaszi talajelőkészítés és vetés lehetőségében érvényesül, s a gyors vetés a bő termés alapjait rakja le.' Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a mállási folyamatot sem, melyen az új és nagyobbított talajfelület a külső levegőréteggel történő érintkezés után átmegy és ami tápanyag feltárással jár. Sokat jelent az őszi mélyszántás gyom- és állati kártevők elleni pusztító hatása is. A talaj alsóbb rétegeiben elfekvő és, onnan a szántással felkerülő gyommagvak a kedvező életkörülmények hatására csírázásnak indulnak, s a belőlük fejlődő zsenge gyomnövényeket a téli hó nélküli fagyok rendre elpusztítják. Ugyanez a sors éri az állati kártevőket is, melyek a hideg elöl a mélyebb talajrétegekbe húzódnak. Sajnos, nemcsak az állati kártevőket teszik tönkre az ősz végén és tél elején fellépő fagyok, de a makrofauna igen értékes elemeit, a földi gilisztákat is. A földi giliszták melegebb őszi időben felhúzódnak a talaj felső rétegébe, mivel élelmüket itt találják meg legbővebben, s az ilyenkor végzett őszi mélyszántás felszínre hozva őket, pusztulásukat okozza. Ezt sajnos, elkerülni nem tudjuk Különös gonddal kell eljárnunk az öszszefolyó, eliszapolódásra hajlamos talajok esetén. Ez esetben eeakis nagy hullámos felületre szánthatjuk a talajt, mert különben annyira összefolyik, hogy tavasszal nem kerülhető el átszántása. Ilyen talajok szántásakor kerüljük az eiőhántós ekével történő talajművelést, mert az mindig kisebb ormosságot képez, mint az előhántó nélküli szántás. LEJTŐS TALAJOKON a vízerózió veszélyének elkerülése céljából sohase szántsunk eiőhántós ekével. Ilyen helyzetben a szántást mindenkor a lejtőre merőlegesen, a rétegvonalak irányában végezzük, s ezt lehetőleg a lejtő felső végén kezdjük, hogy a barázda a lejtő irányával szembe forduljon. Az így végzett szántás 20—30 V»-kai több vízfelfogást és víznek a talaj mélyebb rétegeibe történő szivárgását mozdítja elő. Lejtős talajon a szántást lehetőleg kora ősszel végezzük el. Egyébként a sík vidékre vonatkozó elvek a lejtős területek szántására is érvényesek. Nedvesebb, vagy vizenyős területek szántásakor ún. „bogárhátú“ módszert alkalmazzunk, vagyis állandó összeszántást, mert a műveleti felület nagyobbításával és vastagításával, valamint mélyebb barázda kialakításával az altalajvíz káros hatását csökkenthetjük. A minőségi szántás megköveteli annak hibátlan kivitelezését. Ne maradjanak szántatlan területek, de ne szántsuk a már egyszer szántott területet sem újra, mert a felesleges tiprás szerkezeti bomlással és vízelpárolgással jár. A traktoreke vasai legyenek élesek, az ekét pedig úgy állítsuk be, hogy a mélység mindig egyforma legyen és az ekefogások csatlakozása sem képezzen felületi hullámosságot. A jó minőségű munka tehát nemcsak a termelés technikai feladatát biztosítja, de a talaj biológiai életének és tápanyagfeltárásának is hordozója. Dr. Frideczky Ákos, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára r ^\ TARTALOM TALAJERÖFOKOZÄS Dr. Fr i d e c z k y Ákos: A minőségi szántás jelentősége , . 177 TAKARMÁNYOZÁS Kalisky Dániel mérnök: Hogyan oldjuk meg a téli takarmányozást ............................178 A VILÁG MEZŐGAZDASÁGÁBÓL 179 KERTÉSZET Fiedler W.: Szempontok a gyümölcsfák zöldtrágyázásához 180 ^__________J
