Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-10 / 90. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gmmölcsészet- szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • GyiimSlcsészet-szőlészet

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld

A virággumók téli tárolása

KÉRDÉS: Közeledik a tél, sok gondot okoz a gumós hagymás virágok (Dáhlia, Begónia, Canna, Gladiolus, stb.) helyes és biztos teleltetése. Több virágkedvelő nevében kérem a szerkesztőséget, adjon tanácsot ebben a kérdésben.

( (Kelecsényi János, Csata)

VÄLASZ: Az első deres éjszaka után szedjük fel a Dáhlia és Canna töveket. A Gladiolus hagymagumók felszedését már megkezdhetjük, száraz, szellős helyen utóérleljük.

Meg kell várnunk, amíg a földfeletti részük elpusztul, mert ilyen-SzakkérdéseKre laszolunl

kor a gumók már érettek. A gumókat szárastól egy tömegben szedjük ki. A szárakat egy arasznyira vágjuk -vissza, a gumókat azonban ne szedjük szét, hanem szikkasszuk meg és így tegyük szellős, száraz, nem meleg helyiségbe, fagymentes kamrába. Meleg és párás levegőben, például szellőzetlen pincében megpenészedik, megrothad. Földverembe sem rakható — mint a burgonya —, mert ott is megrothad.

Teleltethetjük pincében, ládában is, földdel takarva, amelyet a tél folyamán egyszer-kétszer megöntözünk. Így nem fonnyadnak meg a gumók és tavasszal az új rügyek hamarabb kihajtanak. -gir-Vita a rács-padozat és a ketrec célszerűségéről

Angliában, a „Poultry World“ c. szaklap hasábjain folyik a vita arról, hogy melyik a jobb a kettő közül. A lap először egy olyan árutojás termelőt szólaltatott meg, aki (elhagyott a rácspadlós tartással. Látszólag olcsóbb és jobb a rácspadozat, de üzemelés közben már kiderültek a hátrányai. A lerakott tojások 40 %-a a rácsra jutott, közülük sok' összetört, vagy megették a tyúkok. A rácspadozaton nem egyenlő jnértékben jutottak a takarmányhoz az állatok, s ez nyugtalanságot keltett. Az ürülék párolgása a nagy felületről nyirkossá tette a levegőt. A battériában termelt egy százalékkal több tojás kiegyenlíti a beruházások közötti különbséget. Jelenleg 20 %kai termelnek több tojást a ketreces tojók, mint a rácspadozaton tartottak, — fejezte be tapasztalatairól szóló beszámolóját a battériás tartásra áttért tojóüzem tulajdonosa.

Más a véleménye annak, aki a mélyalmot cserélte fel rácsos padlóval. A magasított drótfonatos padozat a befogadóképességet megháromszorozta. A gépesítés bevezetése után a munkaerő szükséglet annyi, mint a mélyalmon volt.

Miért nem ketrecre tértek át? Mert az épületet és a padozatot saját munkaerővel, tehát olcsóbban hozták létre.. Jelenleg 6000 tojót egy ember lát el. Az épületen végighúzódó munkafolyosó két oldalán központosított tojófészkek képezik az egész rendszer alapját, ezekből műanyaghálóra gördül ki a tojás. A tojóketrecek alacsonyak, egyediek, emeletesek és bejáratukat függöny zárja el. Oj népesítésnél az alul levő tojásfészket mindaddig lezárják, amíg az állatok nem szoknak rá a felsősor használatára. A padlóra tojt tojások törését kókusz rostból font hálószerű szőnyeggel küszöbölik ki, sőt újabban műanyag rácsot alkalmaznak a drótfonatra terítve. Átlagos teljesítmény 240 tojás, elhullás a tojóidény egy hónapjában nem haladja meg az 1 %-ot.

(Poultry World, 1963)

Alga-ebédet parancsol ?

Az algák vagy tengeri moszatok évmilliókig parlagon burjánzottak a tengerek fenekén, amíg szovjet tudósok felfedezték sokoldalú felhasználhatóságukat. Éttermekben ugyan nem szolgálnak még fel moszat-különlegességeket, de Arhangelszkben már több fogásból álló alga-ebédeket készítenek az ottani tudományos kísérleti intézet ördöngös szakácsai: levest, szeletet, salátát és pudingot.

Az északi tengerek mélyén vagy 900 algafajtát találtak a szovjet kutatók, amelyekből sok millió tonna súlyú készletet rejteget a természet. A tengeri hínárt elsősorban különféle gyógyszerek készítéséré használják — írja a Megyicinszkij Rabotnyik — valamint jó hasznát veszik a bőr- és élelmiszeripar számos ágazataiban. Az ún. Laminária-Ülés a traktoron

Néha elkerülhetetlen, hogy a vezetőn kívül idegen személy is' utazzék a traktorral. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sárhányón elhelyezett utasülés elég biztonságos. Az ülés 700- 800 mm hosszú, 200-270 mm széles és 0 14 mm-es koracélból készül. - ^

Nyitott méz összehordása a lépekből

KÉRDÉS: Fekvőkaptáramban azokon a lépeken kívül, melyeken a téli fészek megalakulását várni lehet, lépenként 0,3—1 kg-ig terjedő méz van. Kisebb része födött, a többi nyitott. A méhek nem hordják összébb, hiába várom. Ha a kaptárban hagyom, télpn meghígul és megromlik. Ha a lépeket elszedem, a födetlen mézet nehéz raktározni. Kénezni sem tudom, mert az olvastam, hogy a kéndioxid a födetlen mézet megmérgezi. De azért is jobbnak tartom, hogy ez a szétszórt méz a téli fészekben legyen, mert a családok nincsenek valami jól ellátva, szükségük volna erre az elmaradozott mézre. Mit tegyek?

VÁLASZ: Helyesen tudja, hogy a téli eleségnek azokban a lépekben a helye, melyeken a méhek telelnek. A többit nehezen érik el. Az is igaz, hogy a nyitott méz a kén égetésekor képződő kéndioxidot elnyeli és így kénessav (nem kénsav!) keletkezik. A kénessav mérgező a méhre. A családok nem mindig hajlandók maguktól összehordani a mézet. Tapasztalat szerint, segíteni szokott, ha a lépeket a családok közt kicserélik. A méhek az idegen mézet szívesebben áthordják, mint a magukét. A födött sejteket természetesen föl kell nyitnia, ahogy a pörgetés előtt. Ügyelni' kell, hogy rablás ne törjön ki.

Tartalékanyák teleltetése

algákból nyerik az alginsavat, mely jól bevált borok derítésénél. Gyapotszöveteknek, selyemnek és nemeznek különös fényt, tartósságot és rugalmasságot kölcsönöz az algínsav. A textiliparban keményítőpótléknak használják. Végül pedig nincs messze az az idő, amikor az éttermek rendszeresen étlapjukra tűzik a változatos algafogásokat. A bjelomorszki halkombinát máris megkezdte alga-konzervek gyártását, többek között a Laminária-kaviárt, paradicsommártásban.

Nemrégen tudományos expedíció szállt hajóra Arhangelszk kikötőjében, hogy algaállományok után kutasson a Barents-tenger délkeleti részén. A külön e célra átépített halászhajókat vontatóhálókka! és mélyvizi „aratógépekkel" szerelték fel. K. E.

A tartalékanyák fontosságával minden méhész tisztában van. A tavaszi első átvizsgáláskor tapasztalt anyahiány sürgős anyavásárlásra, vagy egyesítésre kényszeríti a méhészt. Az előbbi kellemetlen kiadást, az utóbbi létszámcsökkentést jelent. A tavasszal gyengén petéző anyát fiatallal kell kicserélni. Ha ilyen nincs, a család csak lassan, vagy egyáltalán nem fejlődik. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy a törzscsaládokhoz viszonyítva megfelelő számú tartalékanya álljon rendelkezésünkre. Tíz törzscsaládra legalább egy, ha lehet két tartalékanyét tartsunk. Mivel ezekre főleg tavasszal van szükség, teleltetésükről gondoskodnunk kell. Anyák eladásával foglalkozó méhészeknek különösen fontos, hogy kora tavasszal sok termékeny fiatal anyával rendelkezzenek. Nagyobb számú anya teleltetése gondos előkészületet kíván.

A méhcsaládok számától függően tartalékanyákra feltétlenül szükségünk van.

Néhány anyát három keretes kölyökcsaládokban teleltethetünk. Ra. kodó és fekvő képtárakat könnyen átalakíthatunk erre a célra. A kijárőnyílásokat felváltva az ellenkező oldalra fúrjuk. Beteleléskor családonként 5—7 kg élelemről kell gondoskodni, mely nagyrészt fedett legyen. Jói takarva, és szűkített, de azért kellő levegőcserét biztosító (5—8 cm2-es) kijárónyílással nyugodtan telelnek. Az anyák tavaszi felhasználása után az anyát, lan családokat a mellette levő anyáshoz egyesítjük és végül egy erős családot kapunk. Ha minden tartalékanyára szükségünk van, a kis családokat erősítésre használhatjuk.

Több tartalékanya teleltetésére 4—5 rekeszes, egyenként egy-egy keretes kaptárakat készítünk. A választófalak rostaszövetesek. A kijárónyílások felváltva az ellenkező oldalra fúrt lyukak. A kaptárak elejét kijárónyílásonként más-más élénk színre festjük. Nagyrészben födött mézeslépen teleljük be az egy-egy keretnyi népecskét a tartalékanyával. A rostaszöveten át egymást melengetve kitelelnek.

Nagy hidegben vigyük zárt 8—10 C° hőmérsékletű, zajtalan, sötét helyiségbe. Az anyák tavaszi felhasználása után a vélasztófalakat másnap kivesszük és az anyátlan népecskét az utolsó anyás rekeszhez egyesítjük, vagy annak anyját Is felhasználva, a kaptár egész népét törzscsaládok erősítésére használjuk föl.

Sok anya teleltetésére a tartalékcsalád nem gazdaságos, mert

sok élelemre, sok kaptárra és lépre, és több kezelésre van szükség.

Jobban ajánlható az amerikai módszer, csak a szükséges feltételeket kell megteremtenünk hozzá. Ezek a következők:

1. Megfelelő kaptár;

2. bőséges élelem;

3. népes család és

4. megfelelő anyazárka.

1. Kaptár. Jól szigetelt rakodókaptár fészekrésze, melyet két választó-deszkával úgy osztunk háromfelé, hogy a középső rész 3 keretes, a két szélső 3 vagy 4 keretes legyen. Ha erre a célra készítünk kaptárt, akkor háromrekeszes, egyenként 3 keretes legyen. A középső rekesz kijárónyílása elől- középen, a két szélsőé a kaptár két oldalán a homlokfal közelében, a sarokléc mellett van. A középső rekesz méhei előre, az oldalsóké jobbra és balra repülnek. A kijárónyílások 3—8 cm2-esek, fogasszűkítővel ellátva. A leírt kaptár legfeljebb 25 anya teleltetésére alkalmas. Ahányszor 25 anyát akarunk teleltetni, annyi így berendezett kaptárra van szükségünk.

2. Bőséges élelem. Mindegyik családnak 5—7 kg, nagyrészben fedett méz. Az anyák zárkázása után erre még egy-két kg-ot ráetetünk.

3. Népes család. Mindegyik rekesz népes legyen, de főleg a középső, ahol a szélső lépek külső oldalát is vastagon kell borítaniok a méheknek. Ezzel elérjük azt, hogy a középső rekesz középső keretébe helyezett zárkában levő anyákat a méhek nem hagyják el, hanem egész télen gondozzák. A három keretnyi terjedelem megakadályozza a továbbvonulást, a kellő népesség pedig megfelelő hőmérsékletet tart. A szélső családok egy-egy anyával telelnek. Rendeltetésük, hogy a középső családot melengessék.

4. Megfelelő zárka. Négyzetalakú 24 mm-es (collos) deszkalapba 3X3 = 9, vagy 4X4 «* 16, vagy 5*5 = 25 db 25 mm-es lyukat fúrunk aszerint, ahány anyát kívánunk teleltetni. A lyukak egymástól és a deszkalap szélétől való távolsága 5 mm. A Iyuggatott deszka mindkét oldalára rostaszövetet szegezünk, amit minden négy lyuk találkozásának kiszélesedő felületén szeggel rögzítünk. Egyik oldalon 2—2 lyuk szembenálló széleinél a rostaszövet szálait kihegyezett farudacskával széttoljuk és egy cm-es nyílást tágítunk ki. A rostaszövet szálainak visszahúzódását fadugókkal akadályozzuk meg.

Amikor minden nyílás elkészült,

Vázlat a zárka készítéséhez

kivesszük a fadugókat és a rostát a nyílások állandósítása céljából lakkal vonjuk be. A nyílások széleit többször is lakkozzuk, hogy alakjukat megtartsák. Ezután a zárkáknak megfelelő számú, 3 cm hosszú 1 cm széles vékony bádog szalagokat vágunk. Sarkaikat levágva, egyik végükön 3 mm-re felhajtogatjuk; másik végüknél kettesével, két zárka középvonalában a deszkához szegezzük. Ezek lesznek a nyílások zárólemezei, amelyekkel az anyákat zárhatjuk vagy szabadon bocsáthatjuk. A mellékelt vázlatos rajz a zárkakészítés főbb mozzanatait mutatja. A zárkás deszkalap külméretének megfelelő külön keretet1 is készítünk, hogy Skt a lépbe építetve, a zárkákat az anyákkal együtt abból kiemelhessük. Ezt a külön keretet a középső lép felső lécétőd egyenlő távolságra szabjuk be.

Előkészítés: Augusztus végén a tartalékcsaládokat feletetjük. Mindhárom rekeszben az anyák szabadon vannak. A zárka üresen a középső rekesz keretében van. Szeptember közepén, ha az idő meleg, akkor később a zárkázást a következőképp hajtjuk végre: A középső rekesz anyját zárkázzuk. Kéthárom nap múlva a többi anyát is a zárkába tesszük. A rekeszek rostaszövetét mézzel vagy sziruppal vékonyan megkenjük. Zárkázás után mindhárom családnak még egy-két kilogramm élelmet adunk.

Néhány nap múlva ellenőrzést tartunk. Ha elpusztult anyát találnánk, azt kivesszük, és másikat teszünk helyébe. Ezután a kaptárt lehetőleg szalmapárnával jól betakarjuk és ezzel a betelelést elvégezzük. Nagy hidegben a kaptárt + 6 C° körüli hőmérsékletű, zajtalan, sötét, zárt helyiségbe visszük.

Megemlítem még, hogy a zárkázás után az anyátlan pároztatókat összevonjuk. A fiasításos kereteket néppel együtt minél kisebb számú pároztatóban helyezzük el, a Hasítás kikelése után pedig az egészet felszámoljuk. A népességet gyengébb törzscsaládok erősítésére használjuk fel. s. K.

}3zs§iozs-}3zsasoiouinfts 0 tjimjuon opt uafiim • ipoßmu ßaiu pipuisQ « uoijixai si% íövsüpzvöozdpi • «jjptü prnmiVH 0 nuniozsviga auydsapuawvzs

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Hallottad már?

ÖNHŐ (keltetésben). A keltetés folyamán az ébrény saját teste) felépítésének munkájához, a tojásban rendelkezésére álló anyagok közül tekintélyes mennyiséget használ fel. Ezek energiája részben hő alakjában szabadul fel, ez az önhő. Körülbelül a 11—12-ik napon észlelhető; az ébrény fejlődésével együtt növekszik. ’

ÖNGYULLADÁS. Ha valamely anyag hőmérséklete hő- | energia bevétele nélkül csupán belső biológiai, kémiai vagy más folyamat következtében éri el a gyulladási hőmérsékletet, akkor öngyulladás következik be.

A nedves szervesanyag-tömeg (széna, szalma, gyapot, tőzeg stb.) öngyulladása a mikroorganizmusok hőtermelésének az eredménye. A baktériumok nem használják fel teljesen a szerves anyagok lebontásakor felszabaduló energiát, hanem ennek nagyobb része ,

hő alakjában a környezetbe kerül és felmelegíti. A 40—45 Celsius fokra felmelegedett szerves anyag tömegekben a melegkedvelő (termofil) mikroorganizmusok szaporodnak el és ezek tovább melegítik kb.

70 Celsius fokig. Ha közben gyúlékony gázok keletkeznek, ilyen hőfokon meggyulladva az anyag öngyulladását okozhatják. Csak nedves szerves anyaggal fordulhat elő, mert a mikroorganizmusok elazaporodásához nedvesség kell.

ÖNGYULLADÁSI HŐFOK = gyulladáspont. Az a hőfok, melyen a szétporlasztott gázolaj-féleségek az összesüritett levegőben önmaguktól meggyulladnak, vagypedig a szervesanyag-tömegekben felgyülemlett gázok fellobbannak.

ÖNGYÉRÜLÉS. A sűrű állásban felnövő erdei fák természetes kiválasztódási folyamata. A fényért, növőtérért folyó harcban az öngyérülés útján alakul ki az állomány természetes sűrűsége: azok az egyedek maradnak meg, amelyek az adott környezeti tényezőkhöz legjobban tudnak alkalmazkodni.

ÖNCSONKÍTÁS. A húsevők az érző idegpályák sérülése miatt érzéstelenné vált testrészeiket (láb, farok) eleinte nyalogatják, majd rágni kezdik és le is rághatják.