Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-10 / 90. szám

A nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulóját világszerte megünnepelte a haladó emberiség. Moszkvától New Yorkig, Berlintől To­kióig, a földkerekség minden csücskében százmilliók emlékeztek meg a történejem új hajnalát jelentő Nagy Október évfordulójáról. Habár e jelentős évforduló jegyében eltörpült minden más nemzetközi esemény, a dél-vietnami államcsíny és az országban uralkodó helyzet fejleményei azonban mégis érdeklődést keltettek. Hiszen a saigoni dik­tátor bukása szoros összefüggésben áll az amerikai politika távol-keleti gondjaival, bajaival. A Fehér Ház egykori szilárd pillérei másutt is meginogtak. A görög­­országi választásokat például hozhatjuk fel arra vonatkozóan, hogy a rendőrállamok mennyire elvesztették létjogosultságukat napjainkban.-Az afrikai kontinensről érkezett hírek közül a Marokkó által meg­szegett tüzszüneti egyezmény mellett e földrész egységének megteremté­sére irányuló afrikai külügyminiszteri értekezlet előkészítése emelkedik ki. Dél-Vietnam Diem nélkül Valószínű, hogy amikor a múlt hét péntekjére virradó reggel a Fehér Ház ügyeletes tisztviselője a szokottnál korábban ébresztette Kennedyt és kö­zölte vele a dél-vietnami események hírét, az elnök cseppet sem lepődött meg. Washingtonban ugyanis már rég leszámoltak Diemmel, csak a megfe­lelő formát keresték eltávolítására. Az USA-nak mindenképpen meg kellett szabadulnia attól a kölönctől, amelyet az egyik legkegyetlenebb, véres ázsiai diktatúra léte jelentette számára. Az elnöki palota eleste, Diemnek és fivé­rének menekülése vagy öngyilkossága nem változtat a lényegen, de az ame­rikaiak döntő szerepét a puccsban nem lehet kétségbe vonni, még a ka­tegorikusan hangzó washingtoni cáfo­latok ellenére sem. Nhu asszony, a meggyilkolt elnök sógornője Ameriká­ban vészelte át a történteket, de min­den bizonnyal fején találta a szöget, amikor kijelentette: jenki-támogatás nélkül a puccs nem sikerülhetett vol­na. A felsorolt tények azonban a jövő szempontjából már kevésbé fontosak. Világpolitikai szempontból a legjelen­tősebb az, hogy merre halad majd az Egyesült Államok politikája Délkelet- Ázsiában és közvetlenül Dél-Vietnam­­ban. Vajon jelent-e a saigoni rezsim­­változás igazi változást a Fehér Ház távol-keleti politikájában. Sajnos, egyelőre úgy tűnik, hogy nem. Több tény tanúskodik arról, hogy bár a Kennedy-kormány sok tekintetben igyekszik lerázni magáról azt a súlyos terhet, amelyet a dullesi diplomáciai örökség hagyott rá, de Ázsiában és főleg Latln-Amerikában egyelőre nem tud megszabadulni a megcsontosodott rögeszmétől, a reakciós téveszméktől, a hisztéria-befolyásolta politikától. Kennedy is, akárcsak elődjei, a távol­keleti problémákat úgy ítéli meg, ho­gyan tudja Ázsiát felhasználni a „kom­munizmus visszaszorítására" indított harcban. Ebből adódik például az is, hogy Laoszban, noha nemzetközi egyezmény mondja ki az ország semlegességének garantálását, a dél-vietnami esemé­nyekben vezető szerepet játszó CIA (amerikai kémszolgálat) változatlanul tovább dolgozik, keveri a kártyát, szít­ja a polgárháborút. Az amerikaiak bábáskodása mellett végrehajtott dél-vietnami államcsíny ellenére azonban semmi kétség nem A magreakciók tanulmányozására napjainkban igen eredményes, az ilyen irányú tudományod alkotó­munka a fizika mind újabb területeit öleli fel, elsősorban pedig azokat, amelyek az atommaggal és szerkeze­tével, a magenergiákkal, ezek termé­szetével és mechanizmusával foglal­koznak. Az iparilag legfejlettebb or­szágokban egymás után jelennek meg a fizika új központjai: ezekben a tu­dományos intézményekben nagymére­tű atomreaktorokat, termonukleáris szintézisre szolgáló berendezéseket, részecskegyorsítókat helyeztek üzem­be. A fizikái kutatólaboratóriumok te­hát egyre inkább iparvállalatokhoz hasonlítanak. A tudósok a nagykapacitású ré­szecske-gyorsítók segítségével több, új elemi részecskét fedeztek fel. Ilyen például az antiproton, amelynek tö­mege egyenlő a protonéval, de elek­tromos töltése negatív. A ma már elő­állítható antiproton egy lépést jelent az antianyag létrehozása felé. Az el­méleti kutatások azt mutatják, hogy a pozitív töltésű protonok és a nega­tív töltésű antiprotonok kölcsönhatása — úgynevezett „anihiláciőja“ — óriási mennyiségű energiát választ ki, még­pedig ezerszer többet, mint az atom­anyagok hasadása vagy szintézise. Azonban az anihilációs folyamat egy­előre a jövője. Főképpen az elméleti fizika foglalkozik vele, de a világ leg­nagyobb fizikai intézetében egyre fér ahhoz, hogy a tábornokok által hatalomra jutott új kormány Diem­­politíkát folytat majd — Diem nélkül. Hozhat ugyan egy-két látszatra de­mokratikusnak tűnő intézkedést, de a jelek arra vallanak, hogy a nemzeti felszabadítási mozgalommal szemben foglalt álláspontja változatlan marad. Pedig az öngyilkos vagy meggyilkolt Diem végzete figyelmeztető kell hogy legyen Saigonban és Washingtonban Is. Jó jel az Akropolisz alatt Az elmúlt vasárnap megtartott gö­rög parlamenti választások eredmé­nyét egy mondatban így foglalhatnánk össze: a reakciós erők súlyos veresé­get szenvedtek a demokratikus erők­kel szemben, önmagában azonban ez a megállapítás kevésnek tűnne, ha nem vennénk figyelembe azt a tényt, hogy Karamanlisz bukásával egy nyolc évig tartó veres diktatúrát söpört el a népakarat. Görögország az utóbbi évek és hó­napok során a teljes politikai és gaz­dasági csőd szélére került. Az ország a nyílt fasizálás útjára tért. Karaman­­liszék rendőrállammá változtatták a szabadság és demokrácia egykori böl­csőjét. Különösen az utóbbi években váltak elviselhetetlenné a hazafiak elleni megtorlások. Olvasóink bizo­nyára emlékeznek még Lambrakisz görög hazafi nyáron történt meggyil­kolására, továbbá Manolisz Glezosz és társai ellen elkövetett sorozatos meg­torlásokra. A Nemzeti Radikális Unió Karaman­­llsz-vezette szónokai azt hitték, hogy nyolc évi uralmuk puszta ténye to­­tábbra Is biztosítja majd számukra a'£ egyeduralmat. A hazafiak elleni gyalázatos megtorlások, a munkás­­osztály és a vidéki lakossággal való embertelen bánásmód azonban végre megbosszulta magát: a Karamanlisz­­vezette párt vereséget szenvedett. Ez a vereség annál is jelentősebb, mert a megbukott párt már nemcsak a munkásosztály szemében vált egyre elviselhetetlenebbé, de a burzsoázia is megsokallta uralmát. Jellemző pél­dául a királyi udvar állásfoglalása, amely titokban ugyan arra törekedett, hogy Karamanliszt megbuktassa, de másrészt igyekezett, hogy baloldali erők mégse kerüljenek előtérbe. Mind­emellett azt szerette volna, hogy a választásoknak mégis demokratikus látszatuk legyen. Vagyis a kecske is Moszkväbäl jött a hír: ismét közös pályára indult két szovjet űrhajós, ez­úttal földi pályára, s minden jel arra mutat, hogy a közös út nagyon hosszú lesz. A „kozmikus J házaspár" Nyikola­­jév, a Vostok-3 pilótája és a világ első ürhajósnöje, Valentyina Tyeres­­kova. Szerte a világon sok boldogságot kí­vánnak most Val­­jusának is And'i­­jannak is, hogy kö­zös földi útjuk is oly szerencsés és pontos legyen, mint űrutazásuk. Hruscsov elvtárs és Gagarin üdvözli az űrhajós párt. (TASZSZ) jóllakjék, és a káposzta is megmarad­jon. A választásokból a Centrum Unió nevű, ugyancsak burzsoá párt került ki győztesen, amelynek élén a most miniszterelnökké kijelölt 75 éves Pa­pandreu áll. A párt legfőbb, sőt mond­hatnánk egyedüli választási jelszava az volt, hogy helyrehozza azokat a hibákat, amelyeket Karamanliszék el­követtek. Ugyanakkor egy szó sem esett a programban az ország jövő­jéről, Görögország súlyos politikai és gazdasági helyzetének megjavításáról, a demokratikus jogok visszaállításáról, a nagyfokú munkanélküliség megszün­tetéséről és más fontos kérdésekről. Egyedül a Demokratikus Baloldali Pártnak (EDA) volt nyílt, haladó vá­lasztási programja, amely győzelem esetén képes lenne megoldani az or­szág népe előtt álló problémákat. Hogy e párt egyelőre nem szerzett többsé­get, az annak tudható be, hogy a vá­lasztók pillanatnyilag egy célt követ­tek: megbuktatni Karamanliszt. Egye­lőre sikert értek el. A görögországi választások tehát — ahogy Manolisz Glezosz mondotta — a nép győzelmét hozták, de még ez nem jelenti azt, hogy az Akropolisz alatt a szabadság és a demokrácia zászlaját bontották ki. Csupán jó jel, fontos lépés a további sikerek felé. Afrika egységéért A Bamakóban megkötött algériai— marokkói tűzszünet! egyezményt vi­lágszerte, de különösen Afrikában nagy megelégedéssel fogadták. Sajnos, bevált jóslatunk, amikor egy héttel ezelőtt ugyanezen a helyen azt mond­tuk, hogy azok az erők egyelőre nem tették le a fegyvert, amelyek fello­­valták Marokkót Algéria ellen. A hét folyamán ugyanis jelentések érkeztek arról, hogy marokkói részről megszeg­ték az egyezményt és szórványosan támadást intéztek algériai területek ellen. Bár pillanatnyilag csend honol az algériai—marokkói határon, de a kérdés végleges rendezése nélkül alig­ha lehet hinni, hogy nem ismétlődnek meg a támadások. Az ENSZ székhelyéről érkezett hí­rek szerint a jövő héten Etiópiában értekezletre ül össze 32 afrikai or­szág külügyminisztere. Az értekezletet Algéria kérésére hívják össze, amely a két arab állam közt támadt határ­viszály rendezéséről és az afrikai or­szágokat érintő más fontos kérdésről tárgyal majd. Számos afrikai ország képviselője nyi. latkozott az afrikai külügyminiszteri értekezlet jelentőségéről és feladatá­ról. Valamennyien hangsúlyozták, hogy az értekezletnek előbbre kell vinnie Afrika egyesítésének ügyét, amely életbevágóan sürgős feladat a „fekete földrész“ országainak felvirágoztatá­sáért és szabadságáért folytatott harc. ban. - ...................... (tg) Az úrhajóspár: most..., .,. és egy év múlva... (A Népszabadság karikatúrája) Új atomerőművek születnek fontosabb szerepet kap a kísérleti munkákban is. Jelenleg gyakorlatilag nehéz elemek — uránium és plutónium — atommag­jainak hasadását használják fel. Ilyon alapon működnek az atomerőművek, ilyen alapon állítják elő azt az óriási mennyiségű különféle rádióaktív izo­tópot, amelyet a legkülönbözőbb te­rületeken széleskörűen alkalmaznak. Milyen eredményeket ért el a Szov­jetunió az utóbbi időben ilyen téren? Ez az esztendő nagyjelentőségű or­szágunk számára. Az idén üzembe helyezzük több épülő atomerőmű reaktorát. Rövidesen befejeződik a Voronyezs melletti nagy atomvillany­­telep építése, az év végén meg is kez­dik a 210 000 kilowatt teljesítőképes­ségű erőmű reaktorának próbaüzemel­tetését. Év végére szintén elkészül és megkezdi a próbaüzemeltetést a 100 000 kilowatt kapacitású Szverd­­lovszk melletti atomvíllanytelep. Az idén lényegében veget ér a 700— 750 kilowatt teljesítőképességű szál­lítható atomerőmű kikísérletezése. Az ilyen típusú erőmű részeit bármilyen szállítóeszközzel — repülőgéppel is — el lehet szállítani, majd pedig a hely­színen összeszerelni. Reaktora, új fűtőanyag felvétele nélkül, 2—3 évig egyfolytában működhet. A Szovjet­unióban sok helyen, különösképpen a távoli északi vidékeken, nagy az ener­giaszükséglet. Az ilyen helyeken die­sel-meghajtású kis villanytelepeket építenek, de ezek működtetése — fő­képpen a zord éghajlati viszonyok miatti nehéz üzemanyag ellátás kö­vetkeztében — igen körülményes. A szállítható atomvíllanytelep ezt a problémát megoldja, s így minden bizonnyal már a közeljövőben el fog terjedni. Ebben az évben elindult negyedik útjára a Lenin atomjégtörő. Reakto­rait előzőleg tüzetesen átvizsgálták, a fűtőanyagot pedig — noha erre az útra még elég lett volna — kicserél­ték. A Lenin atomjégtörő munkájának igen értékes tapasztalatait a jövőben újabb hasonló típusú hajók építésére használják fel. A Szovjetunió tehát az atomenergia békés felhasználásának nagy tapasz­talataival köszönti az 1964-es eszten­dőt. Az atomenergetika azonban nem fejleszthető csupán olyan típusú reak­torokkal, amelyek a világ különböző országaiban jelenleg épülnek. Az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, a Szovjetunió és más országok atom­reaktorai ugyanis a bányákban kiter­melt uránérc nem több mint fél szá­zalékát használhatják fel fűtőanyag­ként. Másszóval minden száz tonna uránércből csupán fél tonna haszno­sítható ilyen célra. Mint ismeretes, a természetes urá­nium 99,3 százaléka nukleárisan nem aktív 238-as uránium és csupán 0,7 százaléka aktív 235-ös uránium. A 235-ös uráiummag bomlásakor a 238-as uránium egy része plutóniummá alakul át, amely szintén nukleáris fűtőanyag­ként szolgálhat. A működő és az épülő atomerőművek azonban lassított neutronokkal dolgoznak, és a bennük lejátszódó nukleáris folyamatok ered­ményeként, minden 100 gramm 235-ös urániumból legjobb esetben 85 gramm plutónium keletkezik. De jelentősen fokozni lehet a 238-as uránium plutó­niummá alakulását. Ez azonban gyors neutronokkal történik. Érthető tehát, hogy a tudósok oly nagy figyelmet szentelnek a gyors neutronokkal mű­ködő reaktoroknak. A Szovjetunióban még 1955-ben megkezdődtek az ilyen arányú kuta­tások: a/ bonyinszki atomvillanytele­­pen néhány wattos ilyen kis reaktort helyeztek üzembe. Ezután ugyanitt felépült egy nagyobb 100 kilowattos, 1958 július óta pedig működik egy 5000 kilowattos ilyen reaktor. Tüzelő­anyagként plutóniumoxidot használ. A szovjet tudósok ezek segítségével értékes tapasztalatra tettek szert, s hozzáláttak nagykapacitású gyors neutronokkal működő atomerőmüvek tervezéséhez. Az első 50 000 kilowatt kapacitású erőmű terve már évekkel ezelőtt elkészült, de építéséről később lemondtak, s helyette egy jóval na­gyobb teljesítményű erőművet tervez­nek. Az atomenergetikának sajátos­sága, hogy nagy kapacitások építését teszi lehetővé. A szovjet atomenerge­tika fejlődési iránya éppen ezért a nagy kapacitású, gyors neutronokká! működő atomerőművek építése. Ezen­kívül ez energiaforrásokban szegény vidékek ellátására, néhány száztól né­hány ezer kilowattig terjedő kapaci­tással, szállítható atomerőmüveket fognak építeni. Irta: Vaszilij Jemeljanov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja • Megmentették a halottnak 2' nyilvánított 11 lengedel bányászt. (l A nyugat-németországi lengeíiei bányából óriási küzdelem után csü- l1 törtökön délután a mentőosztagok- ( nak sikerült a felszínre hozniuk \ azt a 11 bányászt, akik a 14 nap- 2 pal ezelőtt történt katasztrófa so- * rán a föld alatt maradtak. A bánya á igazgatósága már halottnak nyilvá. t nitotta a szerencsétlenül járt bá- < nyászokat, mivel el akarta kerülni ^ a „bizonytalan kimenetelű“ mentési ( munkálatokkal kapcsolatos kiadá- ) sokat. A bányászok erélyes fellé- i pése következtében azonban to­vább folytatták a mentési munká- I latokat s így a múltkori három bá- < nyásszal együtt 14-et sikerült meg­menteni. Sajnos 29 bányász a föld alatt lelte halálát. '- as. • a múlt napokban siralmas veget ért dél-vietnami Diem diktátor kegyet­lenségéről hírhedt sógornője nemrég lezajlott európai kőrútján Londonban újságírók előtt beszédet tartott. Töb­bek közt ezeket is mondta: Tevékeny­ségemben semmi sem gátolhat meg, mert az a meggyőződésem, hogy amennyiben halhatatlan lelkem elhagy­ná testemet, az még könyörtelenebből cselekedne. — Erre egy jelenlevő új­ságíró elég hangosan közbeszólt: Pró­bálja meg! • A londoni St. James-parkban fél­­lábon merengő pelikán e napokban ér­dekes parlamenti vita tárgyát képezte. Stodart konzervatív párti képviselő in­terpellációt nyújtott be a közmunka­ügyi miniszterhez. Megkérdezte, elfo­gadja-e a kormány a bawahalpuri emir ajánlatát, aki élettársat küldene a ma­gányos londoni pelikánnak. A miniszter kifejtette, hogy e madár nemének a megállapítása rendkívül bonyolult ügy és ll. Károly király uralkodása óta (17. század) az Egyesült Királyságban egyetlen pelikán sem tojt tojást. Mind­azonáltal őfelsége kormánya elfogadja az emir ajánlatát. • Az amerikai világűrhajózási hiva­tal a következő megindokolással uta­sította el Jerrie Cobb ismert női pilóta aziránti kérelmét, hogy vegyék fel az űrrepülők közé: „Űrrepülési célokra jobban. megfelelnek nősténymajmok, mint nőnemű pilóták." Szegény Valen­tyina, róla megfeledkeztek. • A Torontóban megjelenő „Cana­dian Tribune“ gúnyos hangú cikkben jellemezte a kanadai parlament leg­utolsó ülésszakát. „Kiszámították - olvashattuk -, hogy a parlamenti ülés­szak kezdete óta minden képviselő át­lag húsz mérföldet tett meg az árnyék­szék és az ülésterem között s azok a lég­áramlatok, amelyek a munkanélküliek megsegítésére vonatkozó nagyhangú szólamok nyomán keletkeztek, képesek■' lennének napi nyolc Órán át 50 szél­malmot üzemben tartani. • Robert Kennedy, az USA igazság­ügyi minisztere a fajgyűlölettel kap­csolatos eseményekről folytatott vita folyamán elkeseredéssel említette meg, hogy Virgíniában Danville városka ha­tósága egy könyvecskét adott ki a Od­ra's látogatói számára, amely többek közt a városban található szállodákról és penziókról nyújt felvilágosítást. Ebben a kis útikalauzban olvasható, hogy a város egyetlen vendéglátóüze­mében sem kaphat szállást néger, ez­zel szemben olyan penzió címe talál­ható, ahol a fehér vendégek kutyái is hálhatnak 1963. november 10.

Next

/
Thumbnails
Contents